Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-21 / 16. szám
1010. április 21._________________________________LOSONCI ÚJSÁG_________________________________________3. oldal. Ipartestületi közgyűlés. A losonci általános Ipartestület f. hó 17-én tartotta 25-ik rendes évi közgyűlését a testület székházában. Ezen jubiláris alkalomra az ipartestület tagjai óriási számban gyülekeztek össze, akikhez Kujnis Gyula elnök igen szép beszédet intézett. Beszédében, amellyel visszapillantást vetett az Ipartestület 25-éves működésére, körülbelül a a következőket mondotta: Mélyen tisztelt Ipartestületi közgyűlés! A losonci ipartestület a mai napon megtartandó közgyűlésével, a 25-ik évi, tehát jubiláris közgyűlését tartja. Mielőtt a tárgysorozat elintézésére rátérnénk, engedjék meg nekem, hogy ez alkalommal visszapillantást vessek a múlt időkre és nagy vonásokban visszaemlékezzem az ipartestület megalakítására és annak működésére. A losonci Ipartestület 1885-ik évben alakult az 1884. évi XVII. t.-c. alapján ; ez a törvény kötelezővé tette a kisiparosságnak a testületbe való belépést. Az alakuló első közgyűlésen Losonc városánák egyik kiváló polgárát Busbak Ádámot választották meg elnökül, aki bár foglalkozására nézve nem volt iparos, hanem kereskedő, de aki nemcsak itt e városban, hanem az egész országban, mint az iparügyek egyik jeles harcosa, az ország iparos kitűnőségei között méltó helyet foglalt el. Tisztelt Barátaim! Állapodjunk meg egy kissé ezen kiváló férfiúnak testületünk érdekében kifejtett működésénél. Busbak Ádám félszázadnál hosszabb ideig vezérembere volt a losonci polgárságnak és igazi barátja és oszlopos tagja volt az iparosságnak, aki egész életét a közügyeknek szentelte. E város fejlődése és a polgárság érdekében mindig felemelte szavát. Igazi munkás ember volt, puritán jellem. A szigorú bíráló szemével nézte a közügyek érdekében folyó eseményeket s ott ahol szükségét látta, bölcs tanácsaival és útbaigazítással szolgálta a közjóra irányuló törekvéseket. Elsőrangú helyet töltött be társadalmi életünkben ; humánus, emberbaráti gondolkozását igazolja, hogy nemes szive sugallatát követve, munkás életének és fáradalmainak gyümölcsét, majdnem egész vagyonát: jótékony célokra hagyományozta. Ezen jótékonyságban részesült a mi ipartestületünk is, amidőn végrendeletében 10000 koronát és értékes könyvtárának egy részét testületünknek hagyományozta, sőt a könyvtár gyarapítására 400 koronás alapítványt is tett. Ezen nemes hagyomány által tudtuk elérni azt a célt, hogy testületünk ezen impozáns székházat felépíthette és hogy ezen épületben a polgári társadalom gyülhelyéül, szórakozó, kellemes otthont tudtunk teremteni. Legyen tehát ezen nemes gondolkozásu férfiú emléke áldott közöttünk. Mellette foglaltak helyet akkor, mint alelnök Serly Antal és a számvizsgáló bizottság elnöke Sántha Zsigmond, akik mindketten kiváló, polgári erényükkel igyekeztek ezen ipartestület haladását, fejlődését előmozdítani. A jegyző tisztét Draskóczy Ede, városunk volt érdemdús főjegyzője, több mint 20 éven keresztül kiváló pontossággal és ügyszeretettel töltötte be. A pénztárnok tisztét pedig Seyfert Danó polgártársunk 18 éven át lelkiismeretességgel és a testület vagyona gyarapításának szem előtt tartásával vezette. Az ipartestület kebelében megalkotott önképzőkör élén szintén Busbak Ádám állott, mellette az iparos ifjúság igazi gondos atyja, Hodlik Imre alelnök buzgólkodott. Jegyzője pedig az ifjúsági körnek akkoriban Wagner Sándor, mostani polgármesterünk volt. Tisztelt közgyűlés ! Ezekben voltam bátor röviden vázolni azokonk a kiváló férfiaknak névsorát, akik 35 év előtt, ezen ipartestületnek megalkatásánál buzgolkodtak. Akik elköltöztek közzülünk, azoknak emléke legyen áldott közöttünk és akiket még ma is szerencsénk van magunk közt látni, azokiránt rójuk le hálás köszönetünket és tiszteletünk adóját az ő odaadó működésűk iránt. Tisztelt közgyűlés ! Huszonöt év egy testület életében nagy id# és ha visszapillantást vetünk a múlt időkre, azt látjuk, hogy óriási nagy átalakuláson is mentünk keresztül. Uj idők, uj embereket szülnek. A régi agrár Magyarország lassan ugyan, de átalakulófélben van iparos állammá és az tagadhatatlan tény, hogy a gyáripar emelkedése és fejlődése folytán a kisipar egyrésze eltűnik, sőt tönkre megy. És éppen mi estünk bele ebbe as átalakuló, forrongó időkbe, mi a mostani iparosságnak gyermekei. A nagy átalakulások időszakát éljük és ezen időknek hátrányait a mostani kisiparosság érzi meg legjobban. Németországban ugyanilyen helyzet volt, mintegy 100 évvel ezelőtt, a hatalmassá lett gyáripar ott is felszívta a kisipart s mégis most azt látjuk, kogy Németország az ipar terén excellált az öszszes európai államok között. Ne vegyen tehát rajtunk erőt a csüggedés, tisztelt iparostársaim, hanem inkább buzduljunk fel ezen a példán, hisz társulva, szövetkezve, egymást megértve nagy erőt leszünk képesek kifejteni, amellyel érdekekeinket hatékonyan megvédelmezhetjük. Most a villany és más motorikus erők igénybe vételeáltal és a különféle munkagépeknek alkalmazásával a kisipar terén is vannak ma oly foglalkozási ágak, mint a bőripar, textilipar, fémipar, faipar stb., ahol az olcsó munkaerőnek felhasználásával bátran ki lehet állani a versenyt, sőt kötelességtudással, kitartással és szorgalommal párosult szakképzettséggel, a kisiparosból is lehet nagyiparos. Különösen a mostani ifjú iparos nemzedékhez szólok, akiké a jövő, akik hivatva vannak arra, hogy ezen Ipartestületet fentartsák, tovább fejlesszék. Mert ennek keretében meg lehet majd oldani azt a fontos kérdést, hogy közös anyag beszerző raktárakat, valamint elárusító hitelszövetkezeteket létesítsünk; és meg fogunk majd felelni tudni azon korkövetelménynek, hogy az iparos kereskedelmi szellemet is vigyen bele üzletébe s hogy üzleti jövedelmét és hasznát már az anyag beszerzésénél is biztosíthassa magának. Álljon tehát példaként itt a mostani ifjú nemzedék előtt különösen azoknak a kiváló férfiaknak a lelkesedése, akik ezen Ipartestületet megteremtették. Azon biztos reményben, hogy ez igy leszen, Isten áldását kérem a testület működésére, szeretett városunkra és hazánkra. A körünkben megjelent iparhatósági biztos urat, valamint testületünknek szép számban megjelent tagjait van szerencsém szívesen üdvözölni s a mai napra összehívott rendes közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Az elnök eme nagyhatású beszéde mély benyomást gyakorolt a megjelent tagokra s lelkes ovációban részesítették az elnököt. Azután a tárgysorozat pontjai szabályszerűen letárgyaltattak. Vita csupán az előljárósági tagok megválasztásánál következett. Miután kétféle szavazólap adatott be, az elnök szavazólapokkal való szavazást rendelt el. A szavazás este 7 óráig tartott. amikor a szavazatszedő bizottság a következő megválasztott előljárósági tagokat jelentette Le a közgyűlésnek. Rendes tagok: Dortsák Lajos, Humay Gáspár, Blaskovics János, Zvoda Ferenc, Tamovszky József, Schmidl Sándor, Losonczi Sándor, Halyák Lajos, Kovács István és Podhraczky János. Póttagok : Duda Danó, Hodlik Pál, Vágó József, Sesztina István és Zsigmond Elek. Számvevőül Molnár József választatott meg. Azután a beadott indítványok tárgyalására került a sor. Molnár József és társai azon indítványt terjesztették elő, hogy a lelencházból ide utalt tanoncok ne csupán a gyárakban, hanem a kisiparosoknál is nyerjenek elhelyezést. A közgyűlés az indítványt pártolólag tudomásul vette s elintézés végett az elöljárósághoz tette át. Hasonlóképen az elöljárósághoz utaltatott Molnár József és társainak másik indítványa is, amely azon méltánytalanság ellen irányult, amely a kisiparosokat a betegsegélyző és baleset biztositó pénztár részéről éri a 7 napos járulékok szedése által. Ezen figyelemreméltó indítványokhoz bővebben is hozzászólunk, még mielőtt az elöljáróság ez ügyekben intézkednék. Ä harmadik indítványa Molnár József és társának azonban nagy szótöbséggel leszavaztatott. Az indítvány tárgya ugyanis, hogy egy külön iparos kör létesittessék, a testületi tagok helyeslésével nem találkozott. Ezekután a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. HÍREK. Uj hadtestparancsnok. Lovag Ziegler Alfréd altábornagyot a király a 6. hadtest parancsnokává és kassai vezénylő tábornokká nevezte ki. Mikszáth Kálmán Losoncon. Wohl Rumi Adolf, a losonci Kaszinó egyesület egyik igazgatója megkérte Mikszáth Kálmánt, hogy egy Losoncon rendezendő Madách-emlékünnepen tartson ünnepi előadást. Mikszáth Kálmán készséggel engedett a kérésnek s eljövetelét az ősz elejére helyezte kilátásba. Jegyzőválasztás. Somoskőújfaluban f. hó 12-én ejtették meg a jegyzőválasztást, melynek eredményeeképpen Beczner Pál pálfalusi aljegyző választatott meg egyhangúlag. Jászai Mari Salgótarjánban. A József kir. herceg szanatórium egyesület salgótarjáni választmánya május 7-én hangyersenyt rendez, amelyen Jaszai Mari asszony is vendégszerepei. Aljegyzőválasztás. A pinci körjegyzőségnél megüresedett aljegyzői állásra, f. hó 15-én megejtett választáson egyhangúlag Major István választatott meg. Igazgatók értekezlete. A jövő héten igen sok tanférfiu vendége lesz Losoncnak. Jurkovich Emil tankerületi főigazgató, ugyanis f. hó 26- és 27-re hívta össze Losoncra a tankerület valamennyi igazgatóját, az évközben felmerült és a tanári karok által megvitatott tanügyi kérdések felett való tanácskozás végett. A Magántisztviselők Orsz. Szövetségének legutóbbi közgyűlésén megválasztották az uj tanácstagokat, akik közé dr. Gärtner Henrik, a M. O. Sz. losonci választmányának elnöke is beválasztatott. Az Első Nógrádmegyei Antialkoholista Egyesület ezúton értesíti a közönséget, hogy Reichman Sándor kálnói gyáros előadását május hó 1-én délután 4 órakor tartja meg. A tárgy fontosságára való tekintettel kéretnek úgy a tagok mint az érdeklődő közönség, hogy minél nagyobb számban megjeleni szíveskedjenek. Az asztalosmesterek országos gyűlése. E hó 11-én kongresszusra gyűltek össze Budapesten az ország asztalosmesterei, hogy megalakítsák országos szövetségüket. Ez alkalommal az Építőiparosok Orsz. Szövetségétől függetlenül megalakították az Asztalosmesterek Országos Szövetségét. A kongresszuson Losoncról Blaskovics János, Breznaj’ József Nagy Sándor és Hodlik Pál asztalos iparosok vettek részt. Népgyülés. A losonci szociáldemokrata párt vasárnap délután 8 órakor a régi Vigadóban népgyülést tart. A Budapestről érkező szónok a munkáskérdésről s az általános választói jog kérdéséről fog beszédet tartani. Vizsgálati hangverseny. Horváth Amália zenetanárnő 1910. évi április hó 24-én d. u. 3 órakor a polgári leányiskola dísztermében vizsgálati hangyersenyt rendez melynek sorrendje a következő: 1. Intermezzo. L. Grigh. Zongorázza Malesevics Ida. 2. Magyar dalok. Riszner J. Zongorázza Belágh Dalma. 3. Részlet a Mignon operából. Zongorázza Kun Mariska. 4. Magyar körtánc. Rózsavölgyi M. Zongorázza Lammer Mariska. 6. Részlet a Fra Diavóló operából. Zongorázza Belágh Katinka. 7. Dal az Ördög Róbert operából. Énekli Lammer Emma. 8. Fekete hegyi emlék. Nagy Albert. Zongorázza Better Frigyes. 9. Aratás. Vértessy Gy. Szavalja Cziprián Jolán. 10. Gyakorlati darab. Payer. Zongorázza Hornbacher Ilonka. 11. Részlet a Fortunió dalából. Zongorázza Radeczky Mariska. 12. Zenekép. Harman V. Zongorázza Havas Ilonka. 13. A Diák Kisasszony. Rövid monológ. Előadja Fabriczy Lenke. 14. Gyakorlat. Köhler. Zongorázza Halyák Margit. 15. Bolero Lebierre. Zongorázza Cziprián Jolán. 16. Sészlet a Márton operából. Dorn. Zongorázza Kun Pista. 17. Őszi rózsa. Zalártól. Szavalja Radeczky Mariska. 18. Magyar Ábránd. Zongorázza Bartos Gizella. A beretva és az önálló vámterület A „Magyar Hírlap“ keddi száma közli a következő apróságot: A Tavaszi vásár bankettjén Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter beszédébe valaki közbeszólásképpen beledobta az önálló vámterület jelszavat. A miniszter nem jött zavarba és igy szólt: — Az önálló vámterület olyan, mint a beretva, beretválni is lehet vele, de meg is vághatja vele magát az ember. Föláll erre Gelléri Mór, aki tudvalevőleg az önálló vámterület régi, törhetlen hive és eképpen riposztoz: — Kegyelmes uram kora ifjúságától kezdve szakáit visel, tehát addig nem igen volt dolga a beretvával, én azonban ősidők óta borotválkozom, de sohse vágtam meg magamat. Ilyen az önálló vámterület is. Csak az tudja milyen áldás, aki tényleg él vele. Tessék megpróbálni: nem a beretvát, hanem az önálló vámterületet. Karmesteri hangverseny. Házi ezredünk zenekara jövő hó 4-én a Vigadó nagytermében jótékonycélu hangversenyt rendez. Schiméik József a zenekar derék karmestere ezúttal igen szép műsort állított össze. Mint halljuk, Schmeichler Alfréd is énekelni fog a zenekar kisérete mellett, azonkívül lesz tárogató szóló, s a helybeli zenekitünőségeink is kilátásba helyezték közreműködésüket. A műsort a jövő számunkba hozzuk. Hírlapok utcai árusítása. A magyar kiviteli és csomagszállitási r. t. kérelmére Nagy Mihálj’ alispán megengedte, hogy „A Nap“ „A Polgár“, „Budapest“, „Kis Újság:, „A Nép“, „Ejnye be jó„ és „Az Est“ cimü lapokat Nógrádvármegye területén 1910 junius hó végéig az utcán elárusítani lehessen. Árverés a vasútnál. Az OMKE helybeli titkári hivatala közhírré teszi, hogy f. hó 29-én d. e. 9 órakor a helybeli vasúti állomáson a következő dolgok kerültek árverésre: 2 varrógép, üres hordók, 5 vascső, 1 vasrost, 1 láda keményítő, 5 csomag üres zsák, 22 drb ócska tejes kanna, 1 zsák fadugó, 1 hordó kőolaj, 1 hordó pálinka, 1 varróasztal stb,
