Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-01-14 / 2. szám

2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1910. január 14.

jelent tagjait szívélyesen üdvözölni s a gyűlést ezennel megnyitódnak jelentem ki.

Azután az előkészítő bizottság jegyzőkönyve olvastatott fel. Ez egy kis vitát involvált, amely főként az intézőbizottságnak a párt jövőbeli magatartására vonatkozó javaslata körül keletkezett.

A vita, melyet a sok külömböző illetéktelen közbeszólás méginkább elmérgesitett, oly váratlan fordulatot vett, hogy képviselőnk indíttatva érezte magát a párt tiszteletbeli elnöki állásáról lemondani, mire Kujnis Gyula szintén rendelkezésére bocsátottta a pártnak elnöki állását,

Zacher Gusztáv tapintatos szavai s békítő kísérlete s Gellén Endre figyelemreméltó érvelése s az értelemhez szóló talpraesett fejtegetései is azonban hiábavalónak bizonyultak a felcsigázott kedélyek lecsillapítására.

Az elnöklést ideiglenesen átvett Oilier János alelnök végre a gyűlést felfüggesztette s annak folytatását a délutáni beszámoló utánna tűzte ki.

A beszámolóbeszéd.

Mire elkövetkezett a beszámoló ideje, a kedélyek is lecsillapodtak s Kujnis Gyula megnyitotta a népgyülést. Azután Bulyi János elnöklete alatt egy Goldperger Viktor, Dr. Fischer József, Győry János és Sacher Gusztáv bizottsági tagokból álló küldöttség ment képviselőnkért, hogy meghívják beszámolója megtartására.

Pár perc múlva megjelent Beniczky Árpád, akit Kujnis Gyula üdvözölt röviden s felkért beszédjének megtartására.

Általános mély csendben állott fel képviselőnk. A politikai helyzetben beállott fordulat, és az ezt megelőző politikai válság, valamint az orsz. függ. és 48-as pártban beállott kettészakadás igazolják azon elodázhatatlan kötelességet — úgymond — hogy t. választópolgárai előtt, a bekövetkezett eseményekről, a fontosabb s nagyhorderejű kérdésekről nyilatkozzék és az általa követett politikai irányról nehány szóval megemlékezzen.

Régebben szándékozott már beszámolót tartani, azonban a párt vezetőségének egyenes kívánságára halasztotta azt el, maga is méltányolván azon nyomós érveket, melyek a pártot a beszámoló elhalasztására késztették.

Ma azonban a helyzet már annyira kialakult, hogy mindenki megalkothatta véleményét s megállapodhatott politikai magatartására nézve. Nyilatkozni kiván tehát a fontosabb aktuális kérdésekről.

Elsősorban az általános választói jog és az önálló bank kérdése állanak előtérben.

Rövid visszapillantást vet a múltba, amely — sajnos — kapcsolatban áll a jelen politikai helyzettel és a függetlenségi párt válságával. A koalíciós kormányért soha, egy pillanatra sem lelkesült s többször kifejezést is adott ezen magatartásának. Azonban a darabont korszak után felfordult viszonyok helyreállítása végett, akkor mégis támogatni kellett, mert erre párthatározat is kötelezte. Lelkesülni azonban sohasem tudott érte,

és összeesett. — Megütötte a guta — kiáltám lelkesedéssel — de örömöm csakhamar bura fordult, hová teszük azt az embert, inig valami orvos ki nem operálja a szivét ? Erre kedves nőm egy fényes ajánlattal állt elő. — Tudod mit? — egyszerűen beletesszük a nagy teknyőbe, azt megtöltjük spiritusszal, aztán el áll benne addig, amig az ’orvost el nem hívjuk

— Igen ám, de honnan veszünk annyi spirituszt ? — Hát hiszen most már kapunk hitelbe is, szivéből aztán szívesen kifizetjük. Hiába csodáltam meg hitetlenül kedves nőm fejét, ő azt kénytelen akarni amit én megteszek és igy kamarásunkat spirituszba helyeztük, azután nyugalomra tértünk. Alig szendereghettünk azonban egykét órát midőn éktelen orditozás és dalolás verte fel az éj csendjét. — Kedves nőm megdöbbenve ugratott ki engem az ágyból — kirohanok a konyhába, — hát kamarásunk éppen cigánykereket igyekszik hányni.

Ránézek a teknyőre — üres.

A helyzet egyszerre világos volt előttem. A nyomorult csak tetsz halott volt, a szesz szagától magához tért, kiitta az egész spirituszt és most bevan rúgva, mint a csap.

De erre már az én galambepém is felforrt. Az ajtót kinyitni, a kamarást kiguritani, tőle röptében egy bucsupofont kapni, — pillanat, — egy fájó pillanat müve volt.

A meggazdagadásról végleg lemondtam, bár kedves nőmben a kamarás esete után erős a meggyőződés, hogy az én becses agy velőm is, praeparálva egy múzeumnak megér legkevesebbet annyit, mint egy öt karraráju szív.

Battyán Radó.

mert féltette a függ. és 48-as párt elveit és ezen párt elvei érvényesülésének háttérbe szorítását.

És fájdalom, a következmények neki adtak igazat, mert a függetlenségi párt legfontosabb programmpontjai közül egyetlenegy sem valósult meg Mert ezek érvényesülését nemcsak a korona és a 67-esek, hanem a kormány tagjai közül is megakadályozni törekedtek.

Kikapcsolták a legfontosabb közjogi követelményeket, megalkották a házszabály törvényt és Ausztriával 10 évre megkötötték a gazdasági szerződést, de minden gazdasági előny nélkül; sőt felemeltetett a kvóta, amelyet az előző kormányok sem mertek a nemzettel szemben megkockáztatni. De mindezeket a függetlenségi párt hozzájárulásával, azonban olyan biztosítékok mellett, hogy az önálló nemzeti bank felállításához a nemzetnek szabad keze legyen.

Mellesleg megjegyzi, hogy ő a kvótát nem szavazta meg, ellene sem szavazott ugyan, mert a párthatározathoz kellett magát tartania.

Az általa felemlített igen fontos, de nem a függ. 48-as párt elvi álláspontjából kifolyó kérdések a legsimább elintézést nyerték. Nem valósittatott meg az általános választói jog, bár ez a királlyal kötött paktum egyik pontját képezte és a függ. pártnak a választói reform régi programmja még Irányi Dániel idejéből. Andrássy gróf pluralitással megvalósítani szándékéit reformja nagy ellenzésre talált, s Andrássy gról maga sem merte parlamenti tárgyalás alá bocsátani pluralitásos torzszülöttét. Rövid idő alatt remélhető ezen kérdésnek megoldása, azonban a nemzeti szupremacia megóvásával, az általános jogegyenlőség alapján.

Azután rátért képviselőnk a közvéleményt ezidőszerint legjobban foglalkoztató kérdésre és az önálló bank kérdésére (nagy eljenzés).

Általánosan elismert tény, hogy csakis egy gazdaságilag önálló és független állam biztosíthatja a nemzet felvirágzását, polgárainak szabadságát és jólétét. A függ. és 48-as partnak mindenkori törekvése volt a nemzet gazdasági megerősödésének kivívása. Sajnos, azonban a nemzet ezen jogainak érvényesülése elé a lenagyobb akadályok görditlettek. Nemcsak az osztrák parlament részéről, hanem, fájdalom, nálunk is széthúzás uralkodott. A 67-es alapon álló pártok nem csatlakoztak a nemzet eme törvényben biztosított jogainak támogatásához, sőt magában a kormányban lévő 67-es faktorok mesterségesen előidézett gátakat emeltek ennek érvényesülése ele.

Mikor azután a kormány beadta lemondását a függetlenségi párt tomboló szeretettel fogadta a kebelébe megjelenő vezérét Kossuth Ferencet. (Lelkes éljenzés. Felkiáltásait: éljen Justh!) És ezután ujult erővel megindult a nagy küzdelem a nemzeti jogok kivívásáért. Ekkor mondotta azt Kossuth Ferenc: „Menjetek és apostoikodjatok szerte a házban, hirdetve és követelve mindenütt a magyar nemzeti banknak 1911-ben való felállítását. "

És most a nemzeti ügy elszánt harcosai mindenütt hirdetik az országban a bank felállítását. Én is résztvettem — úgymond — egy budapesti nagygyűlésen Kujnis Gyula igen t. barátommal együtt, sőt feliratot is nyújtottam be a losonci függ. és 48-as párt megbízásából a parlamenthez az önálló bank érdekében.

Azonban a múlt év november 11 -én tartott pártértekezleten Kossuth Ferenc kijelentette, hogy a korona oly nehézségeket gördített törekvéseink elé, hogy ő lemond az önálló bank felállításáról. (Zajos ellenmondások, nagy mozgás és tiltakozás.)

Itt képviselőnk helyreigazította szavait oly módon, hogy Kossuth Ferenc csupán az 19ll-iki terminusról mondott le. Azután továb folytatva beszédét, igy szólt:

Kossuth Ferenc meghajlott a korona akarata előtt s lemondott az önálló banknak 1911 ben való felállításáról. (Felkiáltások : Elég rosszul tette.) A függetlenségi párt nem fogadta el Kossuth Ferenc előterjesztését; Kossutn lemondott elnöki tisztéről s híveinek ' élén kivonult a függetlenségi és 48-as pártból, kettétörve az eddig erős függetlenségi pártot.

De a korona akaratával szemben ott áll a nemzet akarata, mint egyenrangú faktor akarata. De Kossuth nem a nemzet akarata, hanem a király akarata előtt hajolt meg. (Közbeszólás'. Még nem hajolt meg, csupán tárgyalt.) A Justhpárt azonban tovább küzd a nemzet akarata szerint. (Éljenzés.)

Pártállása szerint sohasem kételkedett. Megmaradott a hamisítatlan igazi függetlenségi táborban, a nemzeti jogokért küzdők táborában. Vezérének Justh Gyulát ismeri, akit jellemszilárd embernek tart.

Majd a következő szavakkal fejezte be beszédét:

Válságos idő nehezedett az országra, ki tudja mit hoz a jövő ? Én kérve-kérem önöket

tisztelt választópolgárok, tartsanak ki ezen történelmi nevezetességű város múltjához és hagyományaihoz híven, a függetlenségi elvek szolgálatában És legyen bár Ítéletük rám nézve kedvező, avagy kedvezőtlen : én nyugodtan, emelt fővel állok önök előtt, mert szent meggyőződésem, hogy híven teljesítettem kötelességemet. Haladok az igazi függetlenségi és demokratikus elvek alapján. Éljen a haza !

A beszéd elhangzása után lelkes éljenzés és taps hangzott fel, majd Kujnis Gyula a párt nevében köszönetét mondott képviselőnknek a besz molóbeszéd megtartásáért és eddigi buzgó, hazafias működéséért.

A határozati javaslat.

Azután a délelőttről elmulasztott végrehajtó bizottsági gyűlés vette kezdetét. A bizottság a mellékterembe vonult, ahol rövid vita után a következő határozati javaslat fogadtatott el :

javaslat.

A losonci választókerület függ. és 48-as pártja mély sajnálattal vette tudomásul az orsz. nagy pártnak kettészakadását és miután a válságos politikai viszonyok között csak a szilárd és tömör összetartásban és a további együttműködésben találhat biztosítékot arra nézve, hogy a nemzetnek a törvényben biztosított jogai és sarkalatos létérdeke megóvassanak, — ennélfogva azon óhajának ad kifejezést, hogy a közös cél elérésére az egymástól elvált pártok ismét egybeolvadjanak.

Kimondja, hogy a függ. és 48-as elvek alapján együtt marad, sem az egyik, sem a másik pártárnyalathoz nem csatlakozik ; képviselője, Beniczky Árpád irányában, aki a losonci függ és 48-as pártnak politikai programját, — amelynek alapján megválasztatott, — hiven és becsületesen betartotta, legószintébb szeretetének, ragaszkodásának és tiszteletének ad kifejezést, hazafias működéséért pedig köszönetét mond.

Ezen nagy férfiasságról és politikai érettségről tanúskodó határozati javaslat felolvasása képviselőnk előtt, valóságos ünnepély számba ment. A szakadásnak veszélye már nagyon közelről fenyegette a pártot s csupán a bizottsági tagoknak higgadtsága és féltő hazaszeretete hozta meg ezt a függetlenségi eszmék eminens érdekében igazán kiváló határozatot. Elmúlt a veszély, lecsillapodtak a kedélyek s az ellentétek is elsimultak. Az öröm érzése járta át mindenkinek a lelkét, hogy a békétlenség fekete felhői elvonultak s a megértés derűs, áldásthozó napja ragyogott fel. Tomboló éljetizéssei fogadta a bizottság a terembe lépő képviselőt s a hazafias érzésből fakadó elismerés és hála megnyilv múlásaival árasztották el Kujnis G} ula pártelnököt, aki lehetővé tette, hogy a pártegység megóvásával a losonci kerületben a függetlonsé.i lobogó tovább is győzedelmesen lenghessen.

Végül még elhatároztatott, hogy a határozati javas at értelmében memorandumot készítenek s azt mi idkét függetlenségi part elnökének megküld k Mire a gyűlés, az elnökségnek való bizalmi nyilvánítás után a képviselő és az elnök éltetésével véget ért.

A vámpír.

Irta Burgyán Aladár orsz. képviselő.

Denevérszárnyakon, halk suhogással lebbent keresztül a magyar páriámén!en egy szörnyeteg, amely az alvó becsületes emberek vérével szokott táplálkozni, hogy azzal a meglopott vérrel saját potrohát növelje nagyra.

Közéletünknek egy elhatalmasodott rákfenéjéről esett szó, a sajtószabadság fenséges köpenye alá elrejtőzni szerető rágalmazókról, akik ebbe a fenséges köpenybe burkolózva, meglopják a becsületes. öntudatlan alvó ember álmát, hogy annak hecsületéből, véréből táplálkozzanak.

Lidérc.nek nevezi a régi magyar néphit ezt a szörnyeteget, amely ráül az alvó, védekez.ni nem tudó ember ellankadt testére, hogy azt megrontsa, lélekzetét megnehezítse : sajtcharamiának hívja a modern ember, akit úgy képzel el, hogy egyik kezében revolver van, a másikban pedig nyomdafestékes pamacs, a melylyel csak piszkot, mocskot hagy maga után.

Arról van ugyanis szó, hogy egy magyar krajcáros lapnak szerkesztője, a sajtó szabadság köpenyébe burkolózva világgá bocsátott egy szenynyes röpiratot, a „ Wekerle-kormány panamái “ címén, a botrányhajhászó publikumnak utálatos szenvedélyére spekulálva, azzal a céllal, hogy szemenszedett hazugságaival magának ettől a publikumtól minél nagyobb anyagi jövedelmet zsaroljon ki.