Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-01-14 / 2. szám
1910. január 14. LOSONCI UJSAO 3. oldal. A legszemérmetlenebb erkölcsi alapon állva mint olyan lapnak a szerkesztője, amely lapról be van aktaszerüen bizonyítva, hogy nagy összegeket kapott a darabont-kormánytól 1906-ban, még pedig 5 évi időtartamra, tajtékzó dühvei szór képtelenebbnél képtelenebb rágalmakat a kormány tagjaira, csak azért, mert ez a kormány megsemmisítette a darabontkormány öt esztendőre szoló subvencióját és azt nem folyósította. Szinte megdöbben az ember ennek látására, ekkora merészségen, hogy akkor, amikor akad egy kormány, aki feladatául tűzi ki maga elé a közélet tisztaságának megóvását és hogy ezt tehesse, szétrebbenti a hitvány élősdiek egész seregét: akkor ezek az élősdiek, ahelyett hogy szégyenkezve elsompolyognának, belemártják hitvány pamacsukat a fekete nyomdafestékbe és támadólag lépnek fel azokkal szemben, kik a köztisztességet, habár az ő anyagi hátrányukra, megvédelmezték. Az a szégény vidéki ember, aki szerencséjére távol áll a közélet számtalan vállfaju kloakájátol és igy annak bűzét sem érezi, régen meg szokta azt — a biblia ennek tanúsága — hogy hinni kell a nyomtatott betűnek. Hiszen a biblia is nyomtatott betűkből áll és lám, minden szava igaz ! És ennek a szennyes röpiratnak üzérkedő banditái felhívást intéznek a vidéki függetlenségi pártkörök és szervezetekhez, hogy ezt a szennyiratot ilyen s ilyen áron igyekezzenek megrendelni, mert ez érdekében van a nemzet ügyének és a függetlenségi pártnak. És vájjon mi megy végbe annak a tájékozatlan vidéki embernek romlatlan lelkében akkor, ha elolvassa ezt a szenny iratot, melyben arról van szó, hogy a magyar nemzet szine-java Kossuth, Andrássy, Apponyi, Wekerle, Darányi fegyházba való gazemberek ? Es itt van az a pont, amikor ez a szennyirat nem személyeket, hanem az egész nemzet köziisztességét bemocskoló bünténynyé válik. Mi erről a helyről már máskor is, már töbször is rámutattunk arra a veszélyre, ami abban rejlik, hogy a magyar közélet kimagasló alakjait minden jöít-ment utcagyerek büntetlenül bemocskolhatja, sárral megdobálhatja. Hányszor hangoztattuk már azt, hogy maholnap ez az ország, amelyet bátran nevezhetünk a rágalmak, a meggyanusitások országának, abba a helyzetbe fog jutni, hogy nem fog akadni arra való, arra termett ember, aki Olyan erkölcsi erővel bírna, hogy oda merjen állni a közügyek élére, mint az ország hivatott napszámosa — abban a biztos tudatlan, hogy köszönet és hála helyett úgyis csak bemocskolás és aljas meggyanusitás lesz osztályrésze 1 Hiszen ma már elegendő ebben a szerencsétlen országban, hogy valakinek nevét képessé geinél vagy rátermettségénél fogva, a közügyekkel kapcsolatban emlegessék: máris kihegyezett körmökkel, tajtékzó mérges nyálu szájjal ott leselkedik mögötte a sanda gyanú, hogy úgy politikai, mint egyéni tisztességébe körmét belevájja és azt mérges nyálával megfertőzze ! Honnan vegye ez az ország azokat az idális, önzetlen hősöket, kik az ilyen mártirszerepre esetről esetre vállalkoznak? Hiszen oly kevesen vannak a hivatott emberek és ezeknek is féltve őrzött kincse a tisztesség s a becsület, melyet senkinek sincs kedve az üzérkedő vámpíroknak prédájául bocsátani! Pedig ezen a téren tenni kell valamit, ami ezeknek a visszaéléseknek egyszersmindenkorra elejét vegye ! Az nem elég, ha egy egész meggyanúsított kormány ezer meg ezer hivatalos aktát is tesz a képviselőház asztalára, hiszen a hivatalos ügymenettel ismerős, egyetlen becsületes ember sem kételkedett egy percig sem a kormány hozzáférhetetlenségében. Nem a becsületes embereket kell kényszeríteni becsületességük igazolására — hanem a hitvány, mások becsületéből élősködő vámpírokat, lidérceket kell megbélyegezni! Erre a célra pedig úgy maga a tisztességes sajtó, mint a társadalom és törvényhozás össze kell, hogy tömörüljön, mert ezen a szörnyetegen csak egyesült erővel diadalmaskodhatik ! Városi ügyek. Mit kap a textilgyár? A múlt év december hó 22-én megtartott közgyűlés a jogügyi és pénzügyi bizottságoknak, valamint a városi tanácsnak javaslataiban felhozott indokok alapján a nemzeti egyesült textil müvek részvénytársaságnak kedvezmények nyújtására irányuló kérelmének 1—4. pontok alatti részét teljesíthetőnek nem találta, miért is a következőképen határozott: 1. Kimondja a közgyűlés, hogy a nemzeti egyesült textilmüvek részvénytársaság által Losonc r. t város határában tervezett gyárépitkezésekre a pótadómentességet azon időtartamra, míg az állami adómentesség tart, azonban legfeljebb 15 évre megadja. 2. Kimondja a közgyűlés, hogy ugyancsak az állami adómentesség tartamára, azonban legfeljebb 15 évre megadja a mentességet a jelenleg érvényben és kormányhatósági jóváhagyás mellett, vagy más törvényesen megalkotott szabályrendelet, vagy engedélyokirat alapján szedett dijak, vámok és helypénzek fizetése alul. 3. Kimondja a közgyűlés, hogy a létesítendő iparvágány céljaira szükséges területet, amennyiben az a város tulajdonát képezi, díjmentesen átengedi. 4. Kimondja a közgyűlés, hogy miután a beadványban előadottak szerint a tulajdonukat képező terület egyik oldala a Kriván-patak mellett fekszik, igy e helyen a part és halászati jog elismerése iránt előterjesztett kérelem a vízjogi törvény rendélkezései alapján tárgytalan ugyan, mégis készséggel jelenti ki, hogy e kérdést vitássá tenni nem kivanja. Ami folyamodó részvénytársaság azon kérelmét illeti, hogy munkásházak építése céljából szükséges és mintegy 20 katasztrális holdat kitevő terület részükre ingyen engedtessék át, a közgyűlés erre sajnálattal jelenti ki, hogy ezt nem teljesítheti. Nem teljesíthető e kérelem, mert a szükséges terület a városnak rendelkezésére nem áll, mivel birtokai egyrészt a létesítendő gyárteleptől távol esnek, igy munkásházak építésére nem alkalmasak, másrészről meg oly kiterjedésüek, hogy azokból a kért területet az egész ingatlan értékének észrevehető csökkenése nélkül adományozni nem lehetne. Ami folyamodó részzénytársaságnak munkásházak építésére vonatkozólag előterjesztett alternativ kérelmét illeti, hogy amennyiben a város közönsége a fentiek szerint körülirt telekkel nem rendelkeznék, az esetre a terület megszerzésére fordítandó 30000 koronát kitevő segélyben részesítse, a közgyűlés a város anyagi helyzetére való hivatkozással nem teljesítheti. Tekintettel azonban azon körülményre, hogy iparpártolás és fejlesztés iránt érzett készségének kifejezést őhajt adni nemcsak, de a munkásházak építésével nagyobb számú lakosság lekötése folytan a varos kereskedelmére és iparára háruló előnyöket teljes mértékben átérezve, elhatározza a közgyűlés, hogy a nemzeti egyesült textilmüvek részvénytársaságnak azon 1200 koronát kitevő összeget, melyet a létrejött egyezség alapjan ez időszerint Losoncapatfalva községnek pótadó helyett évenként fizet, az esetre, ha Losoncapatfalva község Losonchoz csatoltatik és ezen összegek a várost illetnék, munkáslakások céljaira nyújtandó segély címén készséggel felajánlja, illetve annak fizetését az állami adómentesség tartama alatt, de legfeljebb 15 évig nem kívánja. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a nemzeti egyesült textilmüvek részvénytársaságnak nyújtandó ezen kedvezmények csak az esetben adatnak meg, ha Losoncapatfalva község Losonc r. t. városhoz csatoltatik, illetve vele közigazgatásilag egyesül. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a kedvezmény nyújtás feltételeként kiköti azt, hogy a nemzeti egyesült textilmüvek részvénytársaság állami adóját a befektetett tőke arányában mindenkor itt hagyja meg, illetve azt a törvényben biztosított jog alapján más községbe át nem utalja. A város és a gőzmalom. A közgyűlés a jogügyi bizottság és a városi tanács javaslatában foglalt indokok alapján elhatározza továbbá, hogy az 1884, aug. hó 28. napján kelt és egyrészről Losonc r. t. város közönsége és a losonci gőzmalom részvénytársulat között létrejött szerződés rendelkezései alapján a Borsod- Miskolci gőzmalom részvénytársaságtól, mint a Híe tétovázzék, ===== ha faj a feje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát. szerződő részvénytársulat jogutódjától a következő kötelezettségek teljesítését kívánja : A Mező-utcának Kármán-utcától Petőfi-utcáig terjedő, valamint az Alk-féle háztól a Zöldfa-utca torkolatáig terjedő szakaszain a pályatest az utszin magasságara lesülyesztendő. A Mező-utcának a Kármán-utcától a Jókaiutcáig terjedő szakaszán az anyagárkok mindkét oldalon betömendők és az abban folyó vizek elveeztésére megfelelő zárt csatornák készítendők. A Kecske pataknál a pályatest alatt zárt áteresz építendő. A Kármán- es Madách-utcáknál átjárók készítendők és e helyeken az utcák egész szélességében vezetősínek alkalmazandók. A Zöldfa előtti fahíd és a vásártéri vizek elvezetésére szolgáló nyilt áteresz megszüntetendő. A vásártér feltöltése és szabályozása folytán, valamint a pályatestnek az utszinbe helyezése után a 20 és 22 szelvények között, valamint a Zöldfa-utca torkolatától fa marhavásárhoz vezető átjáróig hosszaljakra tektetett vezető sínek alkalmazandók. Továbbá ott, hol a vezető sínek alkalmazására köteleztetett a részvénytársaság, a sínek közötti részt, valamint a sinszálak mellett 1'5—1—5 méter terület sávokat az úttesthez hasonló nemű kőburkolattal ellátni tartozik. Köteles továbbá a Buzatér 17, 2. és 33. sz. házak tetőzetét tüzmentes anyaggal befedni. A vonatok a Madách-utcától a vámig lassan járatandók, általában a rendőri óvintézkedések betartására kellő gond fordítandó. Végül arra való tekintettel, hogy a vásártéri vizek elvezetéséről a város közönsége a tér csatornázásával önmaga gondoskodott, továbbá mert a Gácsi-utca vonalában a vágányok mellett Tö méter távolságon belül önmaga is köveztetett, utasítja a közgyűlés a városi mérnököt, hogy ezen munkák költségeit részletes számítások alapján állapítsa meg és ennek megtörténte után jelentését sürgősen tegye meg, hogy részvénytársaság ezen költségek záros határidő alatti megtérítésére fölhívható legyen. HÍREK. Tájékoztató. Január 15-én. Az Első Losonci Mezőgazdasági Gépgyár alkalmazottainak mulatsága a Városi Vigadóban. Január 23. A rom. kath. leányönképzőkörnek álarcos táncestélye a Vigadódan. Január 30-án. A Sorompó orsz. iparvédő-liga iparismertető előadása a városháza dísztermében. Február 1-én. A m. kir. áll. főgimnázium ifjúsági segitőegyesületének bálja a Városi Vigadóban. Február 8-án. A helyőrség tisztikarának vörös-jelmezbálja a Vigadó összes termeiben. Uttalan utakon. Ma ismét ott állunk, a hol évszázadok során annyiszor: uttalan utaknak kellős közepén. A virágos ösvényt szétbonthatatlannak látszó tüskés bozot szakította meg egyszerre s hiába keressük belőle a kivezető utat . . . Mi lesz, hogy lesz, merre fordul a magyar politika sorsa, e percben nem is sejthetjük. És ez a magyar válságok egyik szomorú speciálitása, hogy a vezető politikusok épen olyan bizonytalanságban botorkálnak most, mint akár a közönség maga. Megállapítjuk, hogy más parlamentáris államokban ez kizárt dolog, mert ott a válságok sorsa komoly lehetőségek körül forog. Minálunk azonban a mi állandó, az a bizonytalanság. A magyar alkotmányos élet épen az ellenkezőjét produkálja önmagának. A törvényhozás népképviselete az, amely folyvást a császári akarattal befolyásolt királyi óhaj megértésére kényszerült. És igy a valóságban abszolutisztikus szellem jellemzi a magyar parlamentárizmust, mely igy nem egyéb, mint fikció. Pedig elég akadálya nemzetünk gazdasági erősödésének, hogy nem bírunk kigabalyodni a közjogi harcokból. Ha azonban már nem fordíthatjuk erőnket olyan kérdések megoldására, melyek a müveit viamely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « . «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. zuH l.tU. den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.
