Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-09-22 / 41. szám

V. évfolyam. 41. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1910 szeptember 22. ELŐFIZETÉSI ARAK Hp jUplafc «Sin inji ||1 pl^p| flR fej bú 9g |§|ÉllÉiil WB^B SZERKESZTOSEG : HELYBEN: HR|j £É|? jR|| ajkjl j£yj |||i ípj® |f§í Bof äBs ISk IjSfc ui8 BÜ §|lfjgij mféát sRb^^H Losonc, Kossuth L.-u. 69 Egész évre 8 kor fii. Hm #* 80 IP R8B IKH WH m OB MR ÜH «H M§j IS Ha Í&&: Wm HrB »dH IS >,ová a laP szellemi Felévre 4 kor fii. K|g S§> Bj«j g&A 99 3§}§ KM gf|fi §§§? BM BBS ggl jH H 9K SB MŰM igi EB részét illető minden Negyedévre 2 kor. fii. BEM HH Bjg Egg! mr* MB M9 ||ffl ifit Mg Wft ggS SHB jg|S EB» gBgfffi B H| közlemény intézendő. F^lévn'eVrC 5 kor. - fii. H| BE WH lu |ß (Hi «8 É& §Mt Él| jflffi tSBk fH| H[ Losonc, Kublnyi-tér II Negyedévre 2 kor. 50 fii. BH H |B W&gfWe*< 3® «0K ÍSS* SMS JSfSí HMA Mm |BE 8186 »» Hová az előfizetések, K ___ HM » Nglf W P SS IraHffljrri Hl Hg H Pl ra ^É$$ ft&BB PSmBM hirdetések, minden­’BjgHl süli sguS tf&a ESS ata BH BH »63 P® fílfo Smt^Hi nemű pétizkiildemé-Községek, egyesületek. ^M Bfl HH A W tt| HH Hj 3« A H) M ■ dh lg a. HM MM IH Hj ■■ nyék és a lap szétkül­továbbá nógrádmegyei 1HB LvS HKK 8SK Rp raji W BÜS 'É&l/i iW IW SSgB gSgS SBj 9k1 ijjja) Hja raffl SB H8 Bjfl désére vonatkozó fel­tanitők és körjegyzők BH HH 91 3H3 RS* HH 98 HK HSA M ■» Sm |pp P0 M HM B BE *TMmWiÍ ESS 9 szólalások intézendők. egyesülete tagjai részere ^M BH| MH| KM HQ Bj M BBS jaÍK HB» ESÍg Í8& BE PB »Pa HH HH E^HHH B H évi előfizetési dij 5 kor. HH EBB Wi HH agg (főj \Sgi ÍHb ISI j§M HS HE ßf irS-'f t§gg «B- m3j> £Mg Sag HH ■ JH mttl mi H SS® B «HH KB JE£» USM ES« JH.I OES Bgss w MB MM BH — I^H hirdetések jutányos áron j^WJBH VSK^H HfiM HbhH BE hE nfWjtillTIMf 'if .-MBÍVcL- Stájs g5_í HB5 Bfi aHH vétetnek fel a kiadőhiva-Egyes szám ára 20 fii gBr>>Jgp jHB MM HH ME WE&IzZ&lS tatban. A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. KOSSUTH Az ige testet öltött. E város ezreinek kegyeletes érzése és áldozó akarata ércbe ömlött és városunk terén Kossuth szobraként hirdeti az állami függetlenség örök és föl nem tartóztatható erejét. E szobor, mint a hűséget esküvők jegygyűrűje, nem csupán egy beteljesült vágynak diadalmi emléke, hanem egy örök életre szóló fogadalomnak is jele. Ez emlékszobor eljegyzi e várost Kossuth Lajos eszméinek hű és bátor köve­tésére. Kötelez mindnyájunkat állami füg­getlenségünk meg nem alkuvó, el nem csüggedő ki küzdésére. Március 15-iki ünnepélyeinken ezentúl itt előtte fogunk számot adni hűségűnkről az elmúlt évben és tőle kérünk szentesítést a következő év tervére. Ő legyen ezentúl szabad és független­ségre törekvő nemzeti érzésünk tisztaságá­nak védője, akaratunk megszentelője, tetteink bírája, mindig köztünk lakozván. Losonc város polgárai, kik fogadalmi koszorúitokat ez oltárra letettétek, mindig megemlékezzetek hüségeskiitökről, mint az az örök emlékezetül kőben megdicsőitett losonci polgárság, mely még elbukva is hiven megtartja a magyar zászlót. Szeptember 19-én Kossuth Lajos születésé­nek száznyolcadik évfordulóján állított emléket Losonc rendezett tanácsú városa a nemzet atyjának. Az ünnepély, ezen monumentális emlék szobor leleplezése alkalmából, a legdíszesebb keretek között folyt le. Városunk még soha sem fejtett ki olyan impozáns pompát és ünnepi diszt, mint ezen alkalommal. Demonstrálva látjuk ezáltal azt a tényt, hogy a nagy hazafi emléke mennyire a szivében él e város lakóinak s mennyire át van hatva minden egyes losonci polgár a nagy Kossuth alkotásainak, nagy elveinek magasztos­ságától. A város lodogódiszbe öltözött, ablakok, er­kélyek Ízléses virág- és szőnyeg-dekorációt nyer­tek. Ünnepi csend honolt a városban. A forgalom szünetelt, gyárakban, üzletekben megállón a munka, hogy mindenki ott lehessen annak a nagy em­ber emlékének ünneplésén, aki édesmindnyájunké. A vendégek érkezése. A meghívott vendégek a vidékről, vasárnap délutántól minden vonattal érkeztek; a rendező­bizottság minden előkészületet megtett a vendé­gek fogadására. Hétfőn reggel érkezett Budapestről Kossuth Ferenc, a 48-as függetlenségi Kossuth-párt elnöke. Vele együtt érkezett Szentiványi Árpád, Bernáth Béla, Baross János, Hegyi Árpád, Horváth József, Kovácsy Kálmán, Okolicsányi László országyülési képviselők, Ambrozovics Béla volt főispán és Jakab Sándor titkár. Kossuth Ferencet érkezése alkalmából a vasúti állomáson nagy közönség várta s lel­kes ünneplésben részesítette. Wagner Sándor kir. tan. polgármester szép beszédben üdvözlte a nagy államférf-iut, aki szives szavakkal köszönte meg a szép fogadtatást. Azután hosszú kocsisortól kisérve Kovács Ferenc kir közjegyző lakására hajtatott. Az utcán összesereglett közönség harsány éljenzés­sel fogadta mindenütt az érkező vendégeket. A gyülekezés. A vendégek megérkezése után a Városház­előtti téren gyülekeztek az ünnepélyre a külön­féle testületek, intézetek és egyesületek, mindegyik a saját zászlaja alatt. Ott voltak a losonci összes egyesületek, úgyszólván kivétel nélkül. Azután elindult a hatalmas tömeg s a Kubinyi-téren a leleplezésre váró szobor körül szép rendben el­helyezkedett. A megérkezett előkelőségek számára zász­lókkal és címerekkel feldíszített sátrak álltak ké­szen, amelyek előtt a szónoki emelvény nyert elhelyezést. A megjelent előkelőségek között Kossuth Ferencen és kíséretén kívül ott láttuk Nagy Mihály Nógrádvármegye alispánját, Szilassy Aladár közig, bírósági másodelnököt, Beniczky Árpád és Kovács Érnő volt orsz. képviselőket, Török Zoltán nyugalmazott főispánt, Dr. Kreutzer Lipót tanárt, továbbá ott voltak a szom­széd városok képviselői: Lantos József, Hevesi Vilmos (Újpest), Spitka Ferenc h. polgármes­ter, dr. Mikler Gusztáv városi ügyész, Král Janos rendőrkapitány (Zólyom), Fáy Albert vár megyei főjegyző, Baross Árpád főszolgabiro, Baross József, Jeszenszky Kálmán, Jakubovits József, Máté Géza kir. tanfelügyelő, dr. Petrovics Rudolf, Majzner József, Gazdik Lajos, Morvay Győző, Havas József, dr. Szenes Alfréd, Jas­­kovits Ferenc, Kosztolányi Gyula, Diósi Aladár, dr. Kovács Lajos, dr. Biró Arnold (B.-gyarmat), Varga János, Konrád János, Kirberger József, Emődi Vilmos (Szécséuy), Kapás Arnold és Bálint Bence (Fülek) Hricsovszky József és Katona János (Salgótarján), Csonka György dr. főszolga­bíró (Szirák) és Gács község 40 tagú küldöttsége, továbbá Radványi Nándor, Markó Miklós, Békey Rudolf és Schlegl István hirlapirók (Budapest). Ott láttuk városunk szerepetvivő egyéniségeit is az első sorokban: Bulyi János függetlenségi párt­elnököt, Kujnis Gyula tanácsnokot, dr. Keszler Lipót városi főügyészt, Beniczky Kálmán, Bru­­novszky Rezső igazgatókat, dr. Plichta Soma kir. tan., Kovács Ferenc kir. tan., Porubszky Lajos kir. ítélőtábla biró, dr. Ottahal Antal rendőrfőkapi­tány, Kollmann Károly forgalmi főnök, dr. Buday Plichta Kornél főszolgabíró (Gács), Walibil Károly jószágigazgató (Gács), az összes felekezetek papjai stb. Az ünnepélyről akadályoztatásuk miatt töb­ben mentették ki elmaradásukat, igy kimentette magát Kossuth Lajos Tódor is, polgármesterünk­höz intézett következő levélben • Milánó 10. szept. 910. Nagyságos Királyi Tanácsos Polgármester Ur! A 48—49-iki nagy korszak véres, de dicső küzdelmeiben Losonc városa hazafias viselkedé­séért a zsarnoki erőszak részéről mondhatlan szenvedést viselt el. De a nemzeti függetlenség nagy eseménye, noha egy időn elnyomattathatik, de újra feltá­mad és egykor diadalmaskodni fog, ha kitartás és kellő előrelátás irányítják a cél felé törekvést. Ott, hol több mint fél század előtt az erő­szak pusztított, most a kegyelet szobrot emel annak, ki a dicső korszakban a nemzeti küz­delmet irányította. Nagyságod méltóztatott ez ünnepélyre en­gem is meghívni. Sajnálom, hogy a távolság miatt nem jelenhetek meg. De kérem Nagyságodat, méltóz­­tassék kegyesen fogadni hálám kifejezését, hogy ezen alkalomkor rólam megemlékezni méltóztatott. Fogadja kérem legkiválóbb tiszteletem nyilatkozatát. Kossuth Lajos Tivadar. A szobor előtt Amidőn a fölvonult testületek és egyesületek a szobor előtt elhelyezkedtek, kezdetét vette a tulajdonképpeni leleplezési ünnepély. Az ünnepélyt a losonci dalegylet vezette be a Hymnus elének­­lésével. Ennek elhangzása után Beniczky Kálmán főgimnáziumi igazgató lépett a szónoki emelvényre s megtartotta magasszárnyalásu ünnepi beszédét. A tartalmas és hazafias érzéssel átszőtt beszédet a következőkben sikerült feljegyeznünk ' Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Losonc mai nevezetes ünnepén első szavam legyen a köszönet és hála kifejezője azon férfiú iránt, akire a 48-as eszmék ápolása és fejlesztése örökségként szállott; aki személyes megjelenése által nemcsak Losonc iránt érzett meleg szere­­tetének adott kifejezést, hanem az ünnepély eszmei tartalmával való közösségét is kifejezésre juttatta. Második szavam szóljon Nógrádvármegye törvényhatósága küldöttségének, akik e város lakosságával együtt érezve, siettek megjelenésük által ünnepünk fényét emelni. Harmadik szavam a testvér város — Balas­sagyarmat — küldöttségének szól, kik a testvéri szeretet és együttérzés dokumentálására eljöttek hogy örömünkben részt vegyenek. Végül intézem szavaimat mindazon idegen és megyebeli vendégekhez, akik vagy az ünnepély iránti érdeklődésből, vagy e város iránt érzett szimpathiából kerestek fel bennünket. Fogadják valamennyien e város lakosságá­nak legszivélyesebb üdvözletét s leghálásabb köszönetét. Most pedig Losonc polgárai! Ünnepeljünk 1 Jertek aggok és gyermekek, öregek és ifjak, urak és szolgák, gazdagok és szegények, testüle­tek és egyesek, jertek 1 Tegyétek félre a minden­napi élet gondjait öltsétek fel ünnepi ruhátokat, hagyjátok pihenni a munkát, ünnepeljünk ! Üljük meg azt az ünnepet, melyet nem ir elő sem egy­házi, sem világi törvény, amely nincs vörös be­tűkkel bejegyezve a kalendáriumba; de annál hatalmasabb a természet törvénye által van ra­gyogó és kitörölhetetlen betűkkel bevésve min­den igaz magyar ember szivébe; üljük meg a szabadság és hazaszeretet ünnepét! Szenteljük fel azt az oltárt, melyet Losonc hazafias polgársága egyhangú lelkesedéssel emelt; azt az oltárt, melyen a szabadság és hazaszeretet apostola tró­nol, Kossuth Lajos! Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Nemzetünk ezer éves története tele ven cso­dás eseményekkel, s olyan kimagasló történelmi alakokkal, hogy azok előtt hodolással kell meg­hajolni nemcsak a hü magyarnak, hanem nem­zetünk ellenségeinek is. Avagy nem csodálatos-e ? hogy egy teljesen idegen, minden rokon nélkül való, aránylag cse­kély számú nép, megjelen itt Európa szivében s hazát alapit oly területen, mely bár a természettől egységesnek alkotott, de amelyen ő előtte sokkal hatalmasabb népek sem tudtak egységes államot teremteni ? Nem csodálatos-e? hogy ez a nép a ke­reszténység felvétele által gyorsan beleilleszkedik a nyugati civilizált népek családjába, megszilár­dítja és kiterjeszti hatalmát, s lesz a müveit világ védőbástyája, a keleti barbárság támadásai ellen ? Nem csodálatos-e ? hogy e maroknyi nép vitézségén törik meg a tatár és török világot ren­gető rohama ? Nem csodálatos-e ? hogy mikor Európa többi népei nyomorult szolgaságban, fejedelmi absolutizmus alatt élnek, ő már a szabadságnak hódol s élvezi az alkotmányos élet áldásait ? Nem csodálatos-e ? hogy míg a hóditó népek a meghóditottakat, nyelvöktül nemzetiségüktől megfosztva, teljesen magokba olvasztották; addig a magyar, az itt talált népeknek nyelvét és nem­zetiségét tiszteletben tartva, még külön kiváltsá­gokkal ajándékozza meg ? De nem folytatom tovább. Messze vezetne történelmünk csodás elemeit mind felsorolni; már

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents