Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-09-08 / 38. szám

V. évfolyam. 38. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1910 szeptember 8.

_ — Ä r

ELŐFIZETÉSI ARAK ^6 fifiÉl ílÉPfik fi fi ^ fi tif| fÜlfifc SZERKESZTOSEG:

HELYBEN: Bsk 'lp >®äB fjO fffii jiali BBB pgjyi Igjg Bm ij|& jljf Bgl Eg EB» HM Hg IK Losonc, Kossuth L.-U. 69

Egész évre 8 kor - f|l Bra ^ ^ ^ > ,A JpíSa p§§ jp|| gjj^j ||p| Bm jg^j 8|i| gB hpvá a^ lap szellemi

NesJyecíévre 2 kor 50 fi! In pjp. |lÉ| gS gl| |b|1 |||| ^8 jjÉe |j88piä hová az előfizetések,

“" »§«% |||kj m£M gagg.: &-^jj Jfp? ffig MMi jp jjj* gjfjjag Val^fl jj&jjffi dja| ifi» sÉfI nemii périxkiildetné-Községek, egyesületek, HK !§M áSáfe l||h »* m3 BH rePl! SSS |gfc, sjf» gag 'gg& MB S§SÍ BB8 ffij| M§) B| nyék és a lap szétkültovábbá nógrí ilme^yei ^B |SS H Má Bgj ggj» gg| H «Beal ŰH H M Kft HM « WSk 8B 18 Wl BS m désére vonatkozó feltanitók és LörjeKyzSk HM SÄJ |gg g|gg ggg |§g| El BS WSfc. áfái B» fSg BR’ ffiS SS g-S BR ggSj HHE

h «» HW szólalások intézendok.

egyesülete tagjai részére gj|g§ jflH| |gg| |||| |||| g|j|j jfi|| »pp |||| ||||| |||p IIIS |||| Bj|| ggf |||j| *v

TS pl|| |jjBj| —------ SfiLJB ^«LaiiS 1|ÍS Ílfli f|Ss vétetnek fel a kiadóliiva-Egyes szám ára 20 fii. faSjl j|||P talban.

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Politikai perspektíva.

Fáradtan és unott egykedvűséggel zakatolt a nyári ülésszak utolsó napjaiban a sok viharban és szenvedélyes tusákban megszületett törvényhozás munkakereke. Sablonos feladatokon esett keresztül túlnyomó részben; sem az idő, sem a hangulat nem kedvezett életrevaló politikai akcióknak. Hónapok visszhangos választási lármája a természeti törvény következetességével állott be a reakció a külső perifériákon és a fővárosban egyaránt és közömbösen nézték annak a parlamentnek első szárnypróbálgatását, amely Magyarország egész jövőjére kiható, döntő reformok megvalósítására van hivatva.

A politikában beállott vakáció, nyugalom jól eset a politikusoknak és a politika iránt érdeklődő közönségnek egyaránt és ha ez az idő arra szolgált, hogy friss erőt és objektiv tisztánlátást szerezzenek mindazok, akik a közügyeket a legdöntőbb fórumokon intézik, úgy erre a nyugodt erőgyűjtésre az ország érdekében szükség is volt.

A hosszúnak látszott vakáció gyorsan a vége felé közeledik. Benne vagyunk a szeptember hónapban, melynek utolsó felében újra összeülnek a törvényhozók, akik elé az ország elodázhatatlan igényei és szükségletei, valamint a törvényben megállapított naptári terminusok súlyos problémákat tárnak.

Az államháztartás rendje szerint a jövő évi költségvetés elintézése volna az

első teendő, amelyet azonban más sürgősebb feladatok alighanem háttérbe fognak szorítani. Ez év őszén kell összeülnie a delegációnak, amelynek munkáját a normális elintézni valók mellett sajnos fait a complit kényszerű tudomásulvétele is fogja képezni Bosznia és Hercegovina annexioja, Magyarország és a monarchia érdekében oly korszakai kotóan fontos ezen lépés, hatalmi szóval a nemzet érzületének, gondolkodásának kutatása és meghallgatása nélkül befejezett ténynyé vált. Hónapokon keresztül benne éltünk az ennek nyomán támadt izgalmakban és most viselnünk kell azokat a horribilis költségeket, amelyeket az annexio ténye felidézett. A milliókat már elköltötték és most reánk vár az a feladat, hogy ezt tudomásul vegyük és a fedezetről gondoskodjunk. Semmiképen sem ideális állapot egy önálló, szabad rendelkezéssel biró nemzet szuverénitása szempontjából, különösen akkor, amikor egyidejűleg nem történt törvényhozási intézkedés Bosznia Hercegovina közjogi állása és hovatartozására nézva.

A magyar delegációnak lesz alkalma először hallani Aehrenthal külügyminiszter eljárásának indokait és mérlegelni az eljárás célszerűségét és szükségszerűségét és ennek kapcsán bizonyára érdekfeszitő vita lesz a plenáris ülésen.

A delegáció munkálkodása a kormány tagjait és a törvényhozók egy részét elvonván, vagy lekötvén, minden valószínűség szerint ismét rövid szünet fog beállni a képviselőház tanácskozásaiban és legfeljebb a bizottságok fogják a hozájuk utalt munkaanyagot feldolgozni.

Az a nagy kérdés, amely már körülbelül novemberben úgyszólván kizárólag fogja foglalkoztatni a törvényhozást: a közgazdasági önállóság megteremtésének, vagy a közösség fentartásának kérdése. Ez annak kapcsán kerül napirendre, hogy a közös bank szabadalma lejár és a bankszabadalom megújítása iránt törvényjavaslatot fog a kormány benyújtani. Akik a nemzeti bankért folytattak küzdelmet, elszántsággal fognak belemenni a parlamenti kampányba. A kormány bankjavaslata még nem ismeretes és igy a harc méreteiről előre képet alkotni nem lehet, de az elvi álláspontok ismerete mellett nem lehet kétséges, hogy az önállóság és közösség hívei között erőteljes mérkőzés várható. Közrejátszik az a bizalmatlanság is, amelylyel az ellenzék a kormány választójogi programmja iránt viseltetik és alighanem a bankkérdésben megvívandó csata lesz az első alkalom, amikor a kormány nyílt, félre nem érthető és minden kétértelműségtől ment, záros határidőre szóló, kötelező programmvallás szüksége előtt fog állni.

.Amint tehát igy az előjelekből Ítélve, a parlament őszi munkálkodása fest, minden valószínűség a mellett szól, hogy a napirendre kerülő nagy kérdésekben ez lesz a legelső alkalom a mérkőzésre, a kormány és ellenzék között.

Petíciók tárgyalása. A kir. Kúria választási tanácsa már kitűzte a képviselőválasztások ellen beadott kérvények tárgyalásának határnapját. Ezek szerint f. év november hó 22-én a Wickenburg Márk balassagyarmati megválasztása, 1911. évi január hó 11 én pedig a Rohonyi Gyula

A Japán sajtóviszonyok.

Közli Sztudinka Ferenc a Magy. Ipartörténet szerkesztője

I.

Mindig érdekes doiog egy erszág sajtójának megismerése, mert a nép egész egyénisége jóformán visszatükröződik benne s mert az irodalmi és politikai törekvések alighanem a legv-ilágosabban, de bizonyára a legérdekesebben jutnak benne érvényesülésre. Zumoto újságíró, aki Japánország zsurnalisztikáját az Egyesült Államokban reprezentálja, ezt mondta egyszer: A sajtó lehet jó vagy rossz, de sokkal jobb vagy sokkal rosszabb nem lehet, mint az az ország, amelyben él.

A japán újságírás tanulmányozása nem egészen egyszerű dolog. A japán újságírás történetét eddig még senkisem irta meg s a történelmi munkák csak igen fölületesen foglalkoznak a sajtóval. Az európai irodalomban is csak kevés följegyzést találunk Japánország sajtójáról, az is egyoldalú. A kutató tehát teljesen személyesen szerzett információkra van utalva s ezek tudvalévőén ritkán pontosok és objektivek. Ilyen információk alapján készült ez az ismertető cikk is.

Pekingben már a Khai-Yuen-időszakban (713- tól 74l-ig) mint hivatalos lap szerepel a King Pao, amelynek később nagy szerep jutott s a külföldtől hermetikusan elzárt Korea fővárosában, Szjöulban már a XVII. század elején megjelent még 1882-ig azonban nem volt rendszeresen megjelenő hirlap, csak akkor jelent meg, ha a szerkesztő talált valami közlésre érdemes anyagot Japánországban abban az időben semmiféle újság nem jelent meg, mert a Yomiuri nevű lapocskákat, amelyeket házról házra járó elárusítók adtak el (a nevüket is ettől kapták), nem lehet újságul elfogadni. Kétségtelen azenban, hogy előfutárjai voltak az újságnak.

Mindenki, akinek kedve, s kis fantáziája volt hozzá, készíthetett fametszésü újságot és elárusíthatta. Ilyen nem hivatásos írónak köszönhető a hires oszakai vár bevételéről s a negyvenhét Ronin hőstetteiről szoló leírás, amely Japánország néhány könyvtárának féltve őrzött kincse .. . De ha újság nem is jelent meg Japánországban azért volt másfajtáju hírszolgálat. A sogunok és daimiók ügynökeik és alantas tisztviselőik utján mindig értesültek az ország eseményeiről, az előkelőség pedig a teaházakban találkozott s ott közölte egymással az ország legkülönbözőbb részeiből kapott levelek tartalmát.

A tulajdonképpen való újságírás kezdete Japánországban a restaurációt közvetlenül megelőző Tokugava sogun korába esik; az újságokat az a heves vita teremtette meg, amely 1868-ban folyt Japánországban arról, hogy megnyissák-e az országot az idegeneknek, vagy sem.

A japán újságoknak egyik sajátságos fajtája a furcsa nevű Kiki gaki, amelyet a kormányzók adtak ki ugyancsak a múlt század hatvanas éveiben. Ezeknek a lapoknak a tartalma az a hivatalos jelentés volt, amelyet a japán kikötőkben partraszálló hollandus hajóskapitányok tettek a kormányzóknak Európa politikai és egyéb nevezetes eseményeiről. Ugyanebből a korból való s hasonlóképpen hollandus forrásból táplálkozott a Moshiogusa cimü lap is. S bár a japán kultúra sokat köszönhetett a hollandus befolyásnak, a kormányok mégis megtiltották a hollandus nyelv tanulását; a szamuráik mégis megtanulták s a hollandus nyelv segítségével megtanulták aztán az orvosi tudományt és a tudományoknak több más ágába is behatoltak. Majd hirét vették az európai sajtónak s maguk is próbáltak európai beosztású újságot csinálni, de lapjaik csak rövid ideig élhettek. Ezek a lapok füzet-alakban jelentek meg,

fábavésett lemezről húzták le a papirost s közöltek benne a belföldi híreken kívül európai hireket is. Előfizetőjük nem volt, csakis az utcai eiárusitásból tartották fönn. A restauráció előtt jelent meg a Kvaigaishimban cimü lap is, amelynek szerkesztője érdekes ember volt: 1850-ben egy dzsunkán Amerikába vetődött s mikor Japánországot megnyitották az idegeneknek, visszajött, mint angol tolmács.

Következett az 1868-ik év s vele a restauráció, sok zavaros törekvéssel, amely azonban mind csak arra szolgált, hogy az abszolút császári hatalmat ismét életre keltse teljes erejével. Az abszolutizmus elsősorban is a gyönge sajtóra nehezedett rá, amely itt-ott már politikai hireket is mert közölni. A kormány rendeletet adott ki 1868-ban, amely szerint minden újság kiadásához császári engedelemre van szükség, arravaló tekintettel, mondta a rendelet,, hogy az újságok egy idő óta hamis hireket közöltek s fölizgatták a lakosságot.

Tokugava sogun kormánya Gosata Szuki névvel kis terjedelmű hivatalos lapot adott ki, amely azonban csakis udvari hireket közölt s csak hivatalos személyiségeknek s a császár kegyeltjeinek járt. Ez a lap akkor szűnt meg, amikor az uj korszak első kormánya megalapította az első igazi hivatalos lapot, egyúttal az első igazi lapot is. Az uj korszak aztán nagy fellendülést hozott Japánországra s az Európával és Amerikával való sürü érintkezés életre szólított komoly, tartalmas újságokat és európai mérték szerint is számottevő sajtót. Ebben a korban indultak meg Japánországnak ma legtekintélyesebb hírlapjai Tokióban.