Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-09-08 / 38. szám

2. oldal LOSONCI UJSAO 1910. szeptember 8. államtitkár nagybecskereki megválasztása ellen beadott kérvényeket fogják tárgyalni. A Mocsáry Sándor füleki mandátuma ellen beadott petíciót a Kúria tanácsa pótlás végett visszaadta. Uj városrész. Nem lokálpatriotizmus tőlünk, ha azt állítjuk, hogy Felsőmagyarországon, a hasonló kaliberű városok között, kereskedelmi és ipari s egyálta­lában közgazdasági tekintetben Losonc városa az első helyen áll. Az a hatalmas gyáripar, az a pezsgő keres­kedelmi élet, ami nálunk tapasztalható, olyan szellemet, vállalkozási kedvet teremtett, hogy alig telik el egy-két hét és már újabb és újabb ipar­telep, gyár, vagy egyéb kereskedelmi vállalat léte­­süléséről veszünk hirt. Menjünk csak fel a város határában lévő valamelyik magaslatra, s örömmel telik el a szi­vünk a város képének a látására. Az a 18 óriási, égbepipáló gyárkémény, mintha csak a belőlük omló, gomolygó füstfellegek alakjában küldenék fel az égbe hálájukat — a munka oltáráról. Igen, mert ez a gyárkéményekkel teleszur­­kált városi panoráma, az a kőszénszagu füstfelleg — a város lakóinak a boldogulását jelenti. Mert a munka nyomában a boldogulás jár s a jólét ára a szorgalom. Ha mélyebben megvizsgáljuk Losonc város lakosságának jóléti viszonyait, akkor okvetlen arra a konklúzióra jövünk, hogy az ipari és ke­reskedelmi foglalkozást űzők között találunk a legkevesebb nélkülözőre. És hogyha a boldogu­lásnak azt a fokát, amelyet a nagyarányú köz­­gazdasági föllendülésnél bízvást feltételezhetünk, nem is találjuk még kellő mértékben meg, annak megvan a maga könnyen gyógyítható speci­ális baja. A rohamos, amerikai lépésekben haladó köz­­gazdasági fellendüléssel ugyanis nem tartott lépést a szociális téren való fejlődés is egyúttal. Értjük ezalatt pedig a lakás és nevelési viszonyok ren­dezését. Hogy csak a lakásviszonyok mellett ma­radjunk, mindenki előtt ismeretes az a lakásnyo­mor, amely nálunk fölöttébb nagymértékben érez­hető. Ez a lakásínség nyomasztó súllyal neheze­dik a bővebb anyagi eszközökkel rendelkezőkre épenugy, mint a szerényebb viszonyok között élő munkásnépre. Ez pedig egy nagy, roppant nagy baj, mert a megélhetési viszonyokat támadja meg. És ennek a lakásnyomornak egyik legfőbb oka a város építkezési rendszere. Losonc város építkezési mo­dora : a tömör, egy csoportban való építkezés. A város maga is egy tömören épült épülettömb. A város területén lévő csaknem valamennyi ház, drága, nehéz pénzeket érő telken épült s ezért, magas házbéreket is kell, hogy jövedelmezzen. A város belterületén kell laknia hivatalnoknak, mun­kásnak és szegénynek-gazdagnak egyaránt, mert külvárosa nincsen. Innen van az tehát, hogy ebben a közgaz­daságilag fejlett városban a megélhetési viszonyok mégis nehezek, mert a lakásínség mellett óriási lakbéreket kell fizetni. Éz a tűrhetetlen állapot már régóta foglal­koztatta a különböző köröket. Az állami tisztvi­selők már létesítettek egy tisztviselő-telepet, azon­ban ez még csak csöpp a tengerben. Egy külvárosrészt kell teremtenünk. Olcsóbb lakásokat a szerényebb viszonyok között élő munkások és köztisztviselők részére. Mert csak igy lehet megoldani azt a szociális bajt, hogy a szegényebb ember keresményének jelentékeny részét lakásra kénytelen fordítani. Ilyen külváros­rész vagy telep — nevezzük akárhogy — létesí­tésével a város belterületén felszabadulnának a kis lakások, miáltal a nagyobb lakást igénylők is könnyebben és olcsóbban találhatnának megfelelő lakásokat. Az ilyen külvárosrész létesítésénél azonban egy igen fontos követelménynek is meg kell lennie és pedig az, hogy olcsó telekre építtessék. Ennek pedig egy nagy akadálya van nálunk: a telkek még a város határában is méregdrágák. Kezünkbe akad egy-két telekárlejtési hirdetmény. A város a tisztviselő-telep melletti telkét akarja eladni 15 korona, a ref. egyháztanács pedig a gácsi vasút és a gácsi-ut mentén elterülő telkét akarja eladni 5 korona kikiáltási árban négyszög­ölenként. Ezek a telkek tehát, ha hozzászámítjuk a parcellázási és miegymás költségeket, nem tud­Ne tétovázzék, ===== ha táj a teje, hanem használjon azonnal nák szolgálni azt a célt, amelyet a lakásínség humánus megszüntetését célzó telep létesítésével elérni üdvös volna. Kezünkbe akadt azonban egy harmadik hir­detés is, amelyen egy parcellázó magánvállalat négyszögölenként 3 és fél koronáért kínál telket a Tamási-ut és az Ortványi-ut között. Ilyen árajánlat mellett már megvalósítható­nak látjuk azt a szép tervet, amely a városi lakásnyomor megszüntetésére és a megélhetési viszonyok könnyítésére irányul Ilyen áron vásá­rolt telkeken már felépülhet az a külvárosrész, ahol a szegényebb ember olcsóbb lakást találhat. Szerencsésnek tartjuk a telek választását is a parcellázó vállalatnak. A Tamási- és Ortványi­­utak közötti terület ugyanis egy egyenletes fel­ületű fensikon fekszik, amelynek igen jó termő­földje s ami még lényegesebb, kitűnő ivóvize van. Az építkezések kényelmét és olcsóságát előmoz­dítja, hogy közvetlen közelében van a Rakottyay­­féle gőztéglagyárnak. És maga a felparcellázott terület nem is egészen 15 percnyi távolságra van a város központjától. Nem célunk a reklámcsinálás, hanem a köz­érdek önzetlen szolgálatát látjuk abban, ha egy ilyen a nép jólétét és a város fejlődését előmoz­dító vállalkozásra rámutatunk. A parcellázó válla­lat ugyanis egy egész kis városrészt akar létesí­teni, sőt az eladott területeken az építkezéseket maris megkezdették. Ezért tehát csak dicséret és elismerés illeti a parcellázókat. Ilyen módon lehet megszüntetni a lakásnyo­mort és könnyíteni az olcsó lakások létesítésével a megélhetési viszonyokat. Ha ilyen telepek fog­nak létesülni nálunk, akkor a fejlődő iparral s a fejlődő kereskedelemmel emelkedni fog a jólét is. VÁROSI ÜGYEK. (—) Városi közgyűlés. A városi képviselő testület tegnap délelőtt közgyűlést tartott Wagner Sándor kir. tan , polgármester elnöklete alatt. A szokásszerint csekelyszámban megjelent város­atyák elé a következő ügyeket terjesztették: Tanácsjegyzőkönyvének a bemutatása. Mező-utca és Zólyomi-uti járdák aszfaltburkolási ügyében a tanács javaslata. Kolera elleni védekezés ügyében a tanács javaslata. Pótadómentesség engedélyezése ügyébeni kérelmek. Pázmán Gyula és társai áltai létesítendő gyár részére nyújtandó kedvezmények ügyében közgyűlés határozata. (Névsz. szavazás) A közgyűlés a kolera elleni védekezés költségeire 30.000 koronát szavazott meg. Ezen összegből igen sok, már régen szükségessé vált egészség­es köztisztaságügyi beszerzéseket fognak eszkö­zölni. Pázmán Gyula és társai gyári cégnek a kért kedvezmény megadatott. Végül Szalkay Lajos színigazgató kérelmére, a közgyűlés hozzájárult a vigadói színpad megnyitásához, az előirt tűzbiz­tonsági óvintézkedések betartása mellett. (—■) Városi vámbevétel A múlt augusz­tus hóban a város pénztárába kövezetvám ci nén 4829 korona 75 fillér, helypénz címén pedig 4368 korona 22 fillér folyt be. A múlt év augusz­tus havi bevétellel szemben a mostani bevétel 1700 korona többletet mutat. (—) Adókivetés elleni felebbezés. A városi adóhivatal a következő hirdetményt tette közzé : Losonc r. t. városra vonatkozó s az 1910. évre megállapított összes kivetési lajstromok és pótlajstromok 1910, évi szeptember ho 8-tól — 1910. évi szeptember hó 16-ig a város adóhiva­talánál közszemlére tétetik ki. A közszemlére ki­tétel ideje alatt jogában áll azokat bárkinek meg­tekinteni s a kivetés ellen netalán benyújtandó felszólamlásait vagy felebbezéseit a balassagyar­mati kir. pénzügyigazgatóságnál Írásban benyúj­tani. Losonc, 1910. szeptember hó 3-án. Városi adóhivatal: Szabó Lajos adóügyi jegyző.“ Figyel­meztetjük tehát az adófizető közönséget, hogy adókirovásaik iránt érdeklődjenek s esetleges feleb­­bezéseiket a hirdetményben jelzett határidőn belől nyújtsák be. Különös érdeklődés fordítandó a házadó és tőkekamat adóra, mely két adónemnél a legtöbb téves és igazságtalan adókirovás talál­ható. Az adóügyekre vonatkozólag egyébként bármily felvilágosítással az adóügyi jegyzői hivatal készséggel szolgál. (—) Közegészségügy, A múlt augusztus hóban a következő járványos betegségek fordul­tak elő a város területén : tífusz 2, hökkhurut 5, difteritisz 1 esetben. A vasúti pragmatika. Még mindenkinek élénk emlékezetében él az a hatalmas vasúti sztrájk, amely hetekre meg­bénította Magyarország kereskedelmét s discredi­­tálta vasúti politikánkat a külföld előtt. Csak rop­pant erőfeszítéssel, ígéretnek ígéretre való halmo­zásával sikerült a sztrájkot elfojtani, még nehe­zebben a vasutasokat megnyugtatni. Az Ígéretnek egy pozitívuma lett: az uj vasúti pragmatika, az 1907 : L. t. c. megalkotása. Lázas sietséggel rótták össze ezt a törvény­cikket, hogy a forrongó közvéleményt lecsillapít­sák. De nem sokat használt. Nincs nap, nincsen óra amikor kétségbeesett panaszok ne szállanának el a vasutasok ajkairól. Ha vesszük az életbeléptetett törvénycikk szembeötlő hibáit, mindjárt a legpregnánsabban nyilatkozik meg az a sokat hangoztatott panasz, hogy oly egyének töltenek be magas állásokat a vasu'nál, akinek egyedüli érdemük csak az, hogy hatalmas protektorral dicsekedhetnek Az 1007: L. t. c. 3. §-a teljesen szabad kezet enged a mindenkori ministernek, módjában van tehát pártfogoltjait a legmagasabb vasúti állá­sokba is helyeztetni. Az ártatlan kis paragrafus ugyan ezt szépen a „kiváló képesség“ és „a vasutiszolgálat érdekeinek kívánatosság i“ subája alá rejti, de hiszen mindannyian jól tudjuk, — hisz csak nem régiben kisért általános felszisz­­szenés vasúti körökben egy pár ilyen sub titulo „kiváló képesség“ történt kinevezést, — hogy milyen divatos a politikai korteskedésnek zsiros állami hivatalokkal való megfizetése. Rettenetes az az anomália, a amelylyel a vasutasok fizetését és szolgálat rendfokozását tárgyalja a törvényjavaslat. Mintha nem volna úgy is égbekiáltó az a helyzet, amely a munkás­­osztály és a lateiner társadalom között mélységes szakadékként tátong, maga az állam iparkodik ezt a szakadékot mélyíteni. A hivatalnokok, mű­szaki hivatalnokok, mérnökök etc. fizetési kezdő fokozata majdnem egyező a vasút szolgálatában álló iparosok : nyomdász, könyvkötő, asztalos stb. fizetésével. Tehát a képzett, évekig tudományos pályán levő egyének anyagi honorálása egyező azokéival, akik sokkal kisebb előképzettség, tanul­mányok nélkül állanak a vasút szolgálatában. Természetes folyománya ez annak a nyomorú­ságos helyzetnek, amely a szervezett munkások erős összetartása és a szellemi munkások összes­ségének — magát az állam gondoskodásának birka módra való alárendeléseként jelentkezik. A „müveit középosztály“ szégyenli sebeit. Az „ur' fogalma úgy látszik összeesik ezen a téren a koplalással és az álszégyennel. Egy kissé jaj­gat, többet tűr, adósságot-adósságra halmoz, de egy pár memorandumon kívül mit sem produkál. Végre be'etörődik és azt hiszi, hogy ennek úgy kell lennie! Végül foglalkoznom kell a vasút legrosszab­bul fizetett alkalmazottainak, a vasúti kezelőnők­nek ügyével. Az 1907 : L. t. c. 16. §-a szerint azon kezelőnők, kik pénztárt kezelnek, 1300, ill. 1400 korona fizetést húznak. Hát ez egyszerűen absurdum. Azok a szerencsétlen teremtések, kik a fiatalságukat áldozzák fel az államnak, felelős­ségteljes munkát végeznek, valóságos cselédbérért kénytelenek szolgálni. Egy cseppet sem csodálható tehát, ha a vasút évente egy bizonyos összeget irányoz elő hivatali sikkasztás fede:ete cimén. Tehát tudja az állam, hogy alkalmazottai képtelenek megélni ab­ból, amit nekik juttat és mégsem segít rajtuk. Azzal indokalják ezt a mostoha bánásmódot, hogy a vasút tiszta jövedelme tekintélyes részét szolgáltatja az állampénztárba. Ez nem indok. Ha nyerészkedni óhajt a vasút, tegye ezt okos vasúti politikával, de ne az alkalmazottak bőrén szerez­zen magának nagyobb jövedelmet. Fizesse alkal­mazottait jobban, ne halmozza el őket munkával annyira, hogy teljesen kimerüljenek. Mindjárt meg­szűnik a temértelen baleset és kár, amelyet az agyonhajszolt, kimerült alkalmazottak könnyen érthető testi-lelki depressiójából származik. Meg­takarítja majd az állam azt a sok milliót, amit évente hasznavehetetlenné vált árukért és nyo­morékká tett emberekért fizet. Ha csak ezt az összeget szánnák az alkalmazottak javára, sem a vasút, sem az állam, sem a közönség nem vallanák kárát. Méltányosságot és belátást azoktól, kik a vasutasok sorsát intézik 1 Beretvás-pastilt, (G. J) amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « , Kapható min-Orvosok által ajánlva. ru3 l.tU, jen gyógyszer­­tárban. Készíti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás

Next

/
Thumbnails
Contents