Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-01-27 / 4. szám
2. oldal._____________________________________LOSONCI UJSAQ_________________ 1910. január 27. delemben az egész város földig lerombolva áldozatul esett az orosz pusztításnak. E csapás azonban nem törölte el a földszinéről, ellenkezőleg, a hazafias lakosságát arra ösztökélte, hogy kettőzött szorgalommal és nagy áldozatokkal megmentse, föntartsa és hivatásának megfelelően megerősítse. E sok viszontagságon átment város lakossága sohasem zárkózott el a modern haladás által kívánt újabb és újabb áldozatoktól, mert polgárai mindig tudatában voltak annak a fontos hivatásnak, mely a városra fekvésénél fogva hárult. A legnagyobb készséggel, mondhatnánk örömmel hozza meg mindazon áldozatokat, mellyel a várost fejleszti, lakosságának jólétét előmozdíthatja, kereskedelmét, iparát föllenditheti. Ez áldozatok nem maradtak minden eredmény nélkül. Az idők folyamán olyan kereskedelmi és ipari élet fejlődött ki ez aránylag kis városkában, melyre nemcsak maga, de az egész ország méltán büszke lehet. Zománcgyárai, gazdasági gépgyára, nemcsak a continens minden zugába, de Ázsia, Afrika több államának piacára szállítják áruikat és mind e helyeken a magyar ipar termékeinek tiszteletet és becsületet szereznek. Épp e sok és nagy áldozat által elért szép eredmények azok, melyek felvilágosítják arra, hogy mikor az államkincstár a városok munkásságának, hivatásának, szükségleteinek méltánylásával vegye ki a segélyből részét. A város anyagi helyzetét más városokéval összehasonlítva a következő eredményt nyerjük. Losonc városnak aránylag nem csékélynek mondható vagyonából jelentékeny jövedelme van, de ez nemcsak hogy a kiadásaira nem elég, hanem a költségvetésileg mutatkozó hiány fedezhetése céljából minden évben 60%-ot mnghaladó pótadó kivetése válik szükségessé. — E magas százalékban megállapított pótadó annál inkább sújtja a lakosságot, mert állami adója a törvény rendelkezéseit szem előtt tartva mondhatnánk maximális összegben állapittatik meg. Vizsgáljuk most az egyes városokat. Breznobánya 3500 kor., Dobsina 4000 kor., Igló 6000 kor., Gölnicbánya, Jolsva, Nagyrőce 3000—3000 korona, Körmöcbánya 3500 korona stb. stb. segélyben részesülnek, holott annyi a vagyonuk, hogy községi pótadót egyáltalán nem fizetnek, de némelyik vagyonának jövedelméből még polgárainak állami adótartozását is képes leróni. A közvetlen szomszédságban fekvő Besztercebánya, mely területre, lakosság számára való tekintettel Losoncnál jóval kisebb, anyagi helyzete is kedvezőbb, mivel polgáraira sokkal kevesebb pótadót vet ki, mégis 10000 korona segélyben részesül. A további összehasonlításokat folytatni szükségtelen is, mert az eddigi példák is igazolják azt, hogy a segély felosztásánál a város közönségét nagy sérelem érte, a további összehasonlítás e sérelmet csak élesebben világítaná meg. kinematograf — kép : a ház egyik szobája. A pamlagon a ház meghalt asszonya ült. Virágzóan, szépen, friss egészségben, ahogy életében kinézett. És énekelni kezdett. Egy grammofon, a technika egy remeke, adta vissza élethűen a hangokat. Az ének befejeztével a képen látható lett, amint lord Blak odamegy nejéhez, gyengéden átöleli és megcsókolja őt. Lord Blak megállította a gépet, mire a kép a falról eltűnt. — Ez a dal, amit most hallottál, szólott barátjához a lord, a legkedvesem dalunk volt. Mindennap élénekeltettem a feleségemmel. Halálról nem lehet már beszélni. Az emberi eszme legyőzte a Halált. Lord Blak ismét megindította a gépet. Most a lord dolgozó-szobája kerül a falra, A lord az Íróasztalnál ült, majd fel vett egy könnyvet az Íróasztalról és felolvasott. A grammofon élethűen adta vissza a felolvasást. Bob el volt ragadtatva. A sötétben megkereste barátja kezét, melegen megszorította azt és igy szólt: — Igazad van, ő nem halt meg. Lord ?Blak kinyitotta az ajtót. Nappali világosság ömlött be rajta. Aztán igy szólt barátjához: — Azt hiszem, most már mehetünk a klubba. Igen, mehetünk. A m. kir. belügminiszter által bekivánt kimutátások alapján készített összehasonlító táblázatból kiviláglik, hogy Losonc rendezett tanácsú város közönsége 60—70% >8 terjedő pótadó fizetéssel van terhelve évenként, — előtte a pótadó °/0-ának nagyságát tartva szem előtt 51 város foglal helyett, mégis a segélyösszeg megállapításánál az utolsó osztályokba soroztatott be. Ezen utóbb említett körülménytől eltekintve, mely egymaga híven visszatükrözi azt a szomorú anyagi helyzetet, melyben a város van, az állam helyett átruházott hatáskörben végzett teendők ellátásáért is nagy kiadások viselésére van kötelezve. Igaz ugyan, hogy ezen összegek, a szervezési szabályrendelet elavultnak mondható intézkedései folytán az előbb említett és a m. kir. belügyminiszter úrhoz fölterjesztett kimutatásban, ágazatok szerint elkülönítve pontosan ki nem mutathatók, de az tény, hogy adóhivatali, rendőri, katonaügyi, közigazgatási kiadásai a kimutatásban feltüntetett összegeknél jóval nagyobbak és ezidő szerint pontosan ki nem számíthatók. Losonc városát fekvése arra predestinálja, hogy a körül fekvő tótajku községek lakóit a magyar állameszme föltétien híveinek megnyerje és megtartsa. A város közönsége e tekintetben reá háramló fontos kötelességét mindenkor teljesítette, sokszor anyagi áldozatoktól sem riadt vissza. Ezen hivatás teljesítésének ezidő szerint meg van az az eredménye, hogy a pánszláv mozgalmak messze környéken nem találnak termékeny talajra. A jövőben azonban csak úgy lesz képes ellenállni, a mind hevesebb és hevesebb támadásokat sikerrel visszaverni, ha az állam részéről megfelelő támogatásban részesül, mert az eddigrendelkezésre álló erőit a lefolytatott küzdelmek csaknem teljésen kimerítették. A város ezidő szerint még oly számos közműnek a hiányában van, melynek létesítése közérdekből elodázhatatlan kötelessége és annak megvalósítását anyagi viszonyaira való tekintettel kell elhalasztania. A fent előadottak szerint a város közönségének azon kérelme, hogy jelenleg 8500 koronában megállapított segélyösszeg, jelentékenyen felemeltessék, nem csak méltányos kérés, de a mennyiben szabad igy nyilatkozni jogos követelés. A fizetésrendezés. A városi tisztviselők fizetésrendezésérol már többizben megemlékeztünk. A fizetésrendezés ügye az e hó 19-iki rendkívüli közgyűlésen tárgyaltatott. A jogügyi és pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt, javaslata azonban nem áll egészen a méltányosság alapján. Ezen méltánytalanság ellen emelt szót Gellén Endre városi tanácsos, hangsúlyozván azt, hogy a városi tisztviselők, addig mig az államsegély meg nem érkezett, a város által kiutalt drágasági pótlékban részesültek. Most azonban, hogy az államsegély itt van, a tisztviselők drágasági pótlékát a városnak meg kell takarítania a saját pénztára javára, annál is inkább, mert a drágasági pótlék csak a város által feltételesen nyújtott előlegezés természetével birt. Bármennyire észszerű és kézenfekvő igazság szólt a Gellén Endre javaslatából, a csekély számú s az ügv iránt kevés érdeklődéssel viseltető város atyák, a tanács javaslatát fogadták el. A városi vámtarifa. Ugyancsak behatóan ismertettük már lapunk hasábjain a vámtarifa kérdését is. Ezen ügy, mig ebben a legmesszebbmenő pártolásra tarthat szá mot, addig egyes részleteiben sok aránytalanságot árul el a díjtételek megállapításánál. Ezen aránytalanság főleg ott domborodott ki, hogy a liszt és egyéb őrlemények dijtételei a vasútnál 6 kor.-ban, a vámsorompónál pedig 1 k. —1 k. 50 f.-ben nyertek megállapítást. Sacher Gusztáv ezen visszás állapot megszüntetését kérelmezte javasolta, hogy a két díjtétel közti különbözet egymáshoz közelebb hozassák, illetve a sorompó-vám némileg felemeltessék. — Hosszas vita eredt meg ezután, melyben többen résztvettek. Az eredmény mégis az lett, hogy miután Sacher Gusztáv és társai előterjesztését megelőzőleg a közgyűlés ez ügyben már határozott, az előterjesztést felebbezésnek tekintik s érdemleges határozatot ennek eldöntéséig nem hoznak. (Lapunk múlt számában hozott értesítésünk is, tehát ezek szerint módosul.) Pártunk memoranduma. Pártunk végrehajtó-bizottsága e hó 13-án tartott ülésén elhatározta, hogy memorandum alakjában felír Kossuth Ferenc és Justh Gyulához, az egy elvi alapon álló két függetlenségi párt egyesülése iránt Ezen határozatból kifolyólag elnökségünk az alábbi memorandumot intézte a két országos párt elnökeihez • Nagyméltóságu Elnök ur 1 A losonci választókerület függetlenségi és 48-as pártja f. hó 13-án országgyűlési képviselőjének, Beniczky Árpád urnák beszámoló beszédje után végrehajtó-bizottsági ülést tartott, amelyen a következő határozati javaslatot fogadta el : favaslat. A losonci választókerület függ. és 48-as pártja nély sajnálattal vette tudomásul az orsz. nagy pártnak' kettészakadását és miután a válságos politikai visszonyok között csak a szilárd és tömör összetartásban és a további együttműködésben találhat biztosítékot arra nézve, hogy a nemzetnek a törvényben biztosított jogai és sarkalatos létérdeke megóvassanak, — ennélfogva azon óhajának ad kifejezést, hogy a közös cél elérésére az egymástól elvált pártok ismét egybeolvadjanak. Kimondja, hogy a függ és 48-as elvek alapján együtt marad, sem az egyik, sem a másik pártarnyalathoz nem csatlakozik ; képviselője, Beniczky Árpád irányában, aki a losonci függ. és 48-as pártnak politikai programmját, — amelynek alapján megválasztatott. — híven és becsületesen betartotta, legőszintébb szeretetének, ragaszkodásának és tiszteletének ad kifejezést, hazafias működéséért pedig köszönetét mond. Amikor ezt a határozatot végrehajtó-bizottságunk nevében és megbízásából Nagyméltóságodnak szives tudomására hozzuk, alázattal kérjük, hasson oda, hogy az egy elvi alapon álló két országos függetlenségi párt megtalálja az együttműködés, az egybeolvadás lehetőségét, hogy a felborult helyzetben alkotmányunkat megvédhessük, a nemzetünket fenyegető veszélyt annál hathatósabban, sikeresebben verhessük vissza. A Magyarok Istene áldja meg Nagyméltóságod hazafias munkásságát! A losonci választókerület függetlenségi és 48-as pártja végrehajtó bizottságának megbízásából vagyunk Losonc, 1910 január hó 16-án alázatos szolgái Kujriis Gyula pártelnök. Matinéé. Scherer Lajos párttitkár. A losonci izr. leányesesület e hó 23-án az izr. szentegylet tanácsházában igen szépen sikerült matinée-t rendezett. A leányegyesület tagjai, valamint a szép száminál megjelent vendégeknek igen élvezetes délutánt szerzett a választékosán összeállított műsor. Az első számot Stern Matild töltötte be, előadván Győry Vilmosnak „A második asszony cimü költeményét. A nehéz költemény, amely még a leggyakorlottabb szavalok tehetségét is próbára teszi, igen kedves előadóra talált Stern Matildban s mindenesetre dicséret illeti őt sikerült vállalkozásáért. Ezután egy zongoraszám következett „Waise styrienne“-cimen Wollenhaupt-tól. Előadója Bárok Rózsi volt. Gyakorlott játékot és szép zenei jártasságot árult el. Majd Czinner Irma lépett "az emelvényre és Schein Margit zongora kísérete mellett Löwe Az óra“-cimü müdalát énekelte. Kedvesen lágy, behízelgő hangja teljesen érvényre juttatta a müdal zenei és költői szépségeit. A hallgatóság lelkes tapssal jutalmazta a nyújtott műélvezetért, úgy az éneklőt, mint az ügyes kísérőt. Megjegyezzük még, hogy sokkal szívesében látnok Schein Margitot, mint szóló előadót; mert aki oly ügyesen és diszkréten, az érzelemhullamzásnak megfelelő poentirozással tud kíséretet ellátni, az mint szóló előadó is fényesen tudna érvényesülni. Talán szót fogad nekünk. A választott thémának s az előadónak népszerűségére kell következtetnünk abból az általá\c tétovázzék,------= ha faj a feje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. » < «« Kapható min-Orvosok által ajánlva. ATS LtU. den gyógyszertárban. Készíti: BeretvásTamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás.
