Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-01-27 / 4. szám

1910. január 27.___________________________________LOSONCI UJ SAG 3. oldal. nos érdeklődésből, amely oly zajosan nyilatkozott meg Schwarc Ödön felolvasását megelőzőleg. A feminizmusról elmélkedett. Előadása keretében fel­ölelte mindazon eszmeáramlatokat, amelyek e kér­dés mellett és ellene felhozattak. Érdekes felolva­sását nagy tetszésnyilvánítás követte. Egyik legvonzóbb pontja volt a műsornak a Stössel Árpád és Breuer Elsa által előadott Offen­­bach-féle Barcarolle dal előadása. Stössel Árpádot mint igen ügyes és tehetséges muzsikust tanultuk megismerni. A bájos zenedarab előadásának sike­rében azonban nagy részt kell juttatni Breuer El­zának is, aki nemcsak mint elsőrangú zongorajá­tékos, hanem mint kitűnő s a zenei érzéshez simulni tudó kisérő is igen előnyös bírálatot biz­tosított magának. Azután egy szép és nivós szavalat követke­zett Böhm Margittól. Temérdek „Szökevény“-ét szavalta el Érzés, átértés, kellő páthos és gondos tanulmány jellemzi szavalatát. Többször szeretnők hallani szép szavalatait. Végezetül Vajda Irén gyönyörű, terjedelmes és csattogó hangjában gyönyörködhettünk. Rubens­­nek a „Hollandi leány“-cimü operetjéből részlete­ket s Bowers „Mindig rólad álmodom“ dalát adta elő. Az ő énekelőadói talentumát már ismeri a közönség, csak ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha újabb dicsérő jelzőkkel ruháznók fel. Csak annyit jegyzünk meg, hogy eddig aratott sikereit ezúttal is egy szép eredménnyel toldotta meg. A kíséretet Breuer Elza látta el, akiről már ilyen minőségében fentebb is megemlékeztünk. És most, amidőn a műélvezetben gazdag matinée-ról szóló beszámolónkat lezárjuk, nem mulaszthatjuk el, hogy az elismerés és a dicséret adóját le ne rójuk az izr. leányegylet iránt. Meg kell allapitanunk, hogy ezen leányegyesület igazán hivatása magaslatán áll, mert sűrűn rendezett matinée-ival a leghelyesebben szolgálja azt a célt, amelyet egy leányegyesületnek a művészet és a kulturális érdekek szemelőtt tartásával valóban szolgálnia is kell. Az izr. leányegyesület ezen szép és követés­­reméltó egyesületi életének irányítása azonban egyúttal a vezetőség érdeme is. Dr. Schneller Pálné elnök és dr. Kuffler Pál titkár állanak az egye­sület élén s fáradhatatlan buzgósággal tevékeny­kednek a szivet-lelket nemesitő, de egyúttal a jó­tékonyságot is bőven gyakorló leányegyesület magasztos feladatainak elérése érdekében. Itt említjük meg, hogy a leanyegyesület újabban már saját zongorát is szerzett be s a jövő hóban nagyszabású Mikszáth-ünnepély ren­dezését határozta el. Skíz. > Általános nőegyesület. Szinte természeti törvény az, hogy a könyö­­rületesség, a közjótékonyság s az emberszeretet apostolaiként a társadalomban elsősorban a nők szerepelnek. így van ez mindenütt a világon, igy van ez nálunk Losoncon is. A könyörületességnek, a közjótékonyságnak intenzivebb, nagyobb mértékben való gyakorolha­­tása magyarázza meg a nőegyesületek alakulását. Azt pedig, hogy a nőegyesületek többnyire fele­kezeti alapon való csoportosulások, magyarázza azon körülmény, hogy az egyesületek céljai a jótékonyság gyakorlása, a szegények és elhagya­tottak istápolása legközelebb áll a vallás tanítá­saihoz. A korszellem azonban, mint a modernné ujult világban mindenütt, itt is, a társadalmi ala­kulásoknál, mozgalmoknál, érvényesülni kíván. Ez a sem kőre, sem papirosra nem rótt, csak a megértő és megérző lelkekben kodifikált törvény, azt mondja, hogy a jótékonyság, az em­berszeretet csak akkor az, aminek mondjátok, ha segítitek a szegényt, istápoljátok az elhagyatottat, még mielőtt kikérdeznétek: ki vagy, mi vagy? A korszellem hatásának s a magasabb szo­ciális eszmeáramlatok befolyásának kell tehát be tudni azt a magasztos mozgalmat, amely váro­sunkban megindult a helybeli összes nőegyesü­leteknek egyesülése, illetve általánosítása iránt. A mi ipari és kereskedelmi városunkban, ahol gondja, baja alig enged időt kinek-kinek, hogy a más dolgaival törődjön : a jótékonyság, a szegény ügy nagyon alacsonyrendü tényezővé tör­­pült. És hogy ez nincsen igy jól, azt nagyon so­kan érzik, különösen azon körökben, ahol a hu­manizmus ügye fogékonyabb lelkekre talál s ott is, ahol a szegényügy rendezése hivatalos köte­lességgé róható fel. Azonban az emberszeretetnek a különféle jótékonysági állapotokban való gyakorlása csupán társadalmi utón rendezhető. Ezen gondolat jegyé­ben alakultak a különféle nőegyesületek. Ezen jótékonysági egyesületek azonban, bármennyire elismerésre méltó munkásságot fejtenek is ki, nem teliesithetik híven azt a sokoldalú tennivalót, amely a közjótékonyság terén mutatkozik. A szegények segitése, az elhagyottak gon­dozása, a gyermekmenhely ügye, a patronage in­tézmény létesítése, mind-mind a társadalomtól várja elintézését. És hogy az kivihető legyen, szükségessé vált, hogy a helybeli jótékonysági nőegyesületek a szent cél érdekében együttes munkásságot fejt­senek ki s az egyesülésben rejlő erővel lássanak hoz á a már akúttá vált társadalmi bajok orvos­lásához. Ez a nemes és magasztos cél vezette Török Zoltánná Öméltóságát, amidőn e napokban tanács­kozásra hivta össze a helybeli nőegyesületek' el­nökeit, Wagner Sándor polgármestert, Wohl Rumi Adolfot és dr. Gömöry Eleket, mint a közjóté­konyság terén már sok érdemeket szerzett férfiakat. Ezen értekezleten elhatároztatott, hogy Lo­soncon egy általános nőegyesület alakittatik. Ezen egyesületnek célja, nagy vonásokban vázolva, elsősorban a városunkban elhelyezett, mintegy 160 árva és lelencgyermek sorsa fölött őrködni, a zülléstől megmenteni s a bűnbe esett gyermekek felett a patronage-t gyakorolni. Másodsorban pedig a városi szegények s a s?egényház ügyeinek fel­karolása. A uj általános nőegyesület szervezetére nézve megállapittatott, hogy a möködő eddigi nőegye­sületek autonomiajanak megőrzése mellett, ezen egyesületek elnökei az uj egyesületnek alelnökéivé választatnak s azonkívül minden egyesület 5—5 tagot delegál az uj nőegylei választmányába. A választmány 35—40 tagból fog állani s benne helyet foglalnak majd a rom. kath. nőegylet és leányegylet, az izr. nőegylet és leányegylet, az evangélikus nőegylet és református nőegylet elnö­kei s delegált tagjai. Továbbá valamenyi felekezet lelkésze, a gyermekmenhely által kiküldött orvos, a polgármester, rendőrkapitány, két titkár, egy ellenőr. — A tagsági dij évenként 1 kor. állapit­­tatik meg. A tisztviselőkarnak, valamint a választmány­nak megválasztása, úgyszintén a szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele a jövő hó 11-ére kitűzött alakuló közgyűlésen fog vég­bemenni. Sok szép gyönyörű beszéd, hangulatos frá­zis hangzott el már országszerte a szegényügy rendezése s a közjótékonysági intézmények léte­sítése alkalmából. Nem akarunk mi is ebbe a hi­bába esni s éppen azért nem kutatunk virágos jelzők után, amidőn ezen uj emberbaráti intézmény létesiiléséről hirt adunk. Csak annyit jegyzünk fel, hogy a kedvezményezés érdeme, s hogy az ige testté váljon, azért az elismerésünk Török Zoltánná Öméltósága felé száll. Az árvák és szegények há­lája-'mája, a lemrlött könnyek, az elhárított nyomor, az eltévelyedetteknek a becsületes életre való terelése, mindmegannyi oly magasztos és megnyug­tató elégtétel, amely a fenkölt gondolkozásu urasz­­szony nemes szivét, minden szóvirágnál ékesebben örvendezteti meg. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület tegnap délelőtt 9 órakor közházunk tanácstermében az alábbi tárgy - sorozat mellett közgyűlést tartott, Wagner Sándor kir. tan. polgármester elnöklete alatt. 1. Megnyitás és hitelesítők kiküldése. 2. A Könyök-utca meg­nyitása ügyében a városi tanács javaslata. 3. Kos­suth Lajos-utca külső részén tervezett asphalt járdák kiépítése ügyében a városi tanács javaslata. A Könyök-utca megnyitása ügyében a köz­gyűlés, a képviselőtestület tagjainak csekély szám­ban való megjelenése miatt, a határozatot a jövő hó 26-ára kitűzött közgyűlésre halasztotta el. A Kossuth-utcai aszfaltjárda kiépítésére vonatkozó tanácsi javaslatot a közgyűlés a polgármester elő­terjesztése értelmében elfogadta. A kassai hadtestparancsnokság azon előter­jesztéssel fordult a városhoz, hogy a helybeli tüzérezred szuterrén raktárhelyiségeit, a nedves­ségtől megóvandó, helyezze megfelelőbben el. A városi közgyűlés elhatározta, hogy az alosztály raktárakat a padláshelyiségbe rendezi be s ezen munkálatokra 10.000 koronát szavazott meg. Megjegyezzük, hogy a hadügyminiszter a kaszár­nyabérlet tartama alatt bérlet címén ezen összeg 6 százalékát ajánlotta fel. HÍREK. Tájékoztató. Január 29-én. Altiszti mulatság a Városi Vigadóban. Február 1-én. A m. kir. áll. főgimnázium ifjúsági segitő­­egyesületének bálja a Városi Vigadóban. Február 5-én. A Magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegyletének táncmulatsága és kabaréje a Régi Vigadóban. Február 6-án. A Losonci Iparosifjuság Önképzőkörének táncestélye a Vigadó szállóban. Február 8-án. A helyőrség tisztikarának vörös-jelmezbálja a Vigadó összes termeiben. Február 12-én. Swärdström hangverseny a Vigadóban. Aggasztó állapotok. Az áldatlan politikai viszonyokkal egyi­dejűleg meg lehet állapítani azt is, hogy szerte az országban minden téren, ipari, ke­reskedelmi és gazdasági téren nagy a pan­gás és az azokon működő emberek a leg­nagyobb mértékben elégedetlenek. A drágaság, a mely már évek óta tart, nem akar alább hagyni és a milyen sötét volt a múlt, olyan homályos a jövő. A megélhetés egyszerűen lehetetlen, vagy le­galább is küzdelemteljes. Úgy a szellemi, mint az ipari és kereskedelmi pályákon mű­ködő emberek egyértelműen azt valják, hogy a mostanihoz hasonlítható komisz viszo­nyok még egyáltalán nem voltak és azok javulása egyelőre egy kérdőjel a levegőben. Az általános bajokhoz azután hozzájárul a földmivelők kétségbeesett helyzete, a kiket az időjárás szeszélye unos-untalan és szin­tén már évek óta üldöz. Az egész ország­ban gyönge a tél, hó alig esett valahol és a vetések, nélkülözvén az éltető fehér taka­rót, az idén is a legsilányabbul fognak fizetni. Mindenütt nagy és indokolt a kétség­­beesés. És tekintve a teljes felfordulást, a mi most a politikában megnyilvánul, bát­ran ki lehet mondani, hogy semmi jónak nem nézünk elébe, aggasztóak az állapotok. Régen megérett már az idő Magya­rországon, hogy tenni kéne valamit. Csak­hogy annyi itt a tennivaló, hogy azt sem tudják, hol kezdjenek hozzá, tehát inkább meg sem kezdik sehol. Évek óta vár mindenki. Kedvezőbb gazdasági viszonyokra, élénk, igazi kereske­delemre, magyar iparpártolásra, fizetésjavi­­tásokra, bő termésre és még Isten tudja mi mindenre várunk. És nem valósul meg semmi, ellenben napról-napra" rosszabbodik minden. Mi lesz ennek a vége? Senki­­sem tudja. Csak annyi bizonyos, hogy a többi kulturállam halad előre a maga utján és mi lemaradunk és stagnálunk. Valami nyo­masztó átok fekszik ezen az országon. Disztagság. Wohl Rumi Adolf, a losonci izr. szentegylet elnöke egy küldöttség élén a múlt héten nyújtotta át Török Zoltán, Schneller Károly és dr. Vajda Béla izr. szentegyleti disztagoknak a disztagságukról szóló csinos kiállítású és művészi kivitelű díszoklevelet. A többi disztagoknak : Szi­­assy Aladárnak, dr. Wohl Aladárnak és dr. Mezei Ferencnek e hét folyamán Budapesten fogják a piszokmányokat ünnepélyesen átnyújtani. Eljegyzés. Regős János rappi körjegyző eljegyezte Hábor Sárikát, Hábor Sándor áll. elemi iskolai igazgató leányát. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Szikula Janos vágújhelyi kir. járásbirósági betét­szerkesztő szakdijnokot a losonci kir. járásbíróság­hoz írnokká nevezte ki. A losonci Kossuth-szobor. A Holló Bar­nabás áltál készítendő Kossuth-szobor gipszbe ön­tött mintáját f. hó 22-én tekintette meg egy kikül­dött bizottság Budapesten Holló Barnabás mű­termében. A bizottság, melynek tagjai Wagner Sándor polgármester, Wohl Rumi Adolf, Dr. Keszler Lipót, Niernsee József és Dr. Kovács Ernő voltak teljes megelégedésüket fejezték ki a tapasztal­tak felett. Uj ügyészségi megbizott. A m. kir. igazságügyiminiszter Dr. Kovács Jenő salgótarjáni ügyvédet a balassagyarmati kir. ügyészség kerü­letébe ügyészségi megbizottá rendelte ki

Next

/
Thumbnails
Contents