Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-01-27 / 4. szám
ELŐFIZETÉSI ARAK ■ «Ifc íWfc fl| Él JM| 3É SÉ ÉP Él |ll áMfe SZERKESZTÖSEG : HELYBEN: ■ ■ IB Bf Vg Mf M H B 1^1 W Mi W$> W W MM M ■ Losonc, Kossuth U-u. 6Q Egész évre 8 kor Fii. ^B ^8 MM Bl IH K° HK KH «& ÉK $3f jSjfS |pi |£9g t£äi IB «F, SM« ÜS SH hová a lap szellemi Eelévre 4 kor. H ■ ■ ■ ■ B I BH Rg WM H H §|S ^ H ÍK tgIM H H részét illető minden Negyedévre 2 kor. fii. ^B ^H ^H HB Bfl EB B jgggj, K|| lag K£g Kg fig fiSÍ gSg BK sjgjj# h|HB H ^H közlemény intézendő. Pl,l“rf°E,50Torr: mi I IB % | I || i l l H | Losonc,0 KublnyLtér ‘ 11 Negyedévekor. 50 fil. ■ M M ^ g g g|g g g H 1 M ^ gg ÍK efS B g g a ■ ■ sStoH Eb áSk m B g g ^ bB ^9 g'g LUUUilUl UllllHU v V w S V V9 vy V V 1U '—db“““ A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. V. évfolyam. 4. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1910 január 27. Az uj kormány. A hétfői képviselőházi ülésen mutatkozott be az uj kormány. Bemutatkozása, amely iránt egyébként sem voltunk rózsás reményekkel eltelve, szomorúságot okozott arról az oldalról is, amelyről éppen nem reméltük. A kormány bemutatkozását pártközi konferenciák előzték meg. Az uralkodó parlamenti pártok megállapodásra jutottak a törvénytelen, imparlamentáris kormány ellen való állásfoglalás dolgában. Mégis mi történt ? Khun-Héderváry gróf nyugodtan elmondhatta programmját az országgyűlés mindkét házában. Mert a parlamenti pártok — átkos régi magyar szokás — ismét egymásközt rögtönöztek heves vitatkozásokat. És amikor a függetlenségi eszmék hegemóniájának a parlamentben való biztosításáról és alkotmányos érvényesüléséről van szó: kicsinyes házszabály-vitába ölik bele erejüket. Á granicsár pedig fölényes mosolylyal, gőggel sétál be a Házba az összezúzott alkotmányosság romjain. Mozgás hozza politikai projektográfját s eleven, színes képeit vetíti az ország szemei elé programmjának, amelyből semmit sem fog betartani. Tehát elmondotta Khun gróf a proggrammját. Megszoktuk már a régi időkből, hogy a 67-es kormányférfiak a legjobb s legbőkezűbb ígérők a világon. Hiszen ebből a fajtából sarjadt Wekerle is az igérve-igérők legnagyobbika. Azért tehát, ha már háborítatlanul leadta programmját a törvénytelen Khuen-kormány a parlamentben, ne fogadjuk azt készpénzül és minden kritika nélkül. Timeo Daunos — et dona ferentes. Az uj kormány programmja, kétségkívül, tartalmaz sok oly kívánságot, amely a magyar nemzetnek régi vágya. Azonban a gazdasági kérdéseket, amelyek a legelső és legeminensebb érdekei az országnak, — csak futólag, csak úgy leheletszerű könnyedséggel vannak érintve. Pedig jól tudja azt Khuen, hogy az ország agyonsanyargatott állapota már tovább nem bírja elviselni a gazdasági állapotok rendezetlenségét s hogy már a jobb érzésű 67-esek sem tudják tovább összetett kézzel nézni az ország kizsákmányolását. Az előző kormány is azért hagyta ott helyét, mert minden nemes, hazafias és mindenkor a törvény alapján álló törekvése megtört a a bécsi akarattal szemben. És Khuen gróf, a granicsár, akinek oly szégyenteljes politikai múltja van : vállalkozik az országsorvasztó válság megoldására. Ha Khun-Héderváry gróf miniszterelnök, minden darabontvolta ellenére is tiszta intenciókkal, becsületes szándékkal vállalkozott az ország ügyeinek vezetésére, akkor csak dicsérjük benne a bátorságot, bizalmat azonban nem remélhet egy oldalról sem. Mert «semel comprehensus, senties reus.» Aki már egyszer becsapta az országot, annak többet nem hisznek. Mutasson fel biztosítékokat arra, hogy a magyar nemzet hőnóhajtott, de egyúttal parancsolva követelt jogai a gazdasági téren érvényesülni fognak: akkor az ő kormánykodásuknak az utjából az akadályokat mi is segíteni fogjuk elgörditeni. De puszta Ígéreteknek nem ülhetünk fel. A «majd»-ra nem ad — a néppárt sem manapság már semmit. Legyen elkészülve tehát az uj kormány arra, hogy akár elnapolás, feloszlatás, vagy uj választás következzék is: a türelemnek, a kiséletezéseknek ideje már lejárt. Ott, ahol a magyar nemzet alkotmányos jogainak megcsorbításáról, vagy törvényes alapulóságainak visszafejlesztéséről lesz szó, a becsületesen, lelkiismeretesen gondolkozó és érző függetlenségiek erős táborával kerül szembe. Városi ügyek. Uj artézi kutak. A tisztviselők fizetésének kiegészítésére fordítandó 6800 koronán felül fenmaradó 170Ó koronát a miniszteri rendelet intézkedéseinek megfelelóleg közegészségi szempontból annyira fontos és jelenleg tárgyalás alatt álló artézikut fúrásokra szükséges összegek részbeni fedezésére fogják felhasználni. A városban ugyanis általánosan érezhető a vízhiány. A kutakban az egészségre ártalmas fertőzött viz van. Ez immár tarthatatlannak mondható helyzet szánalása a legégetőbb kérdések egyike, a közegészségre annyira fontos jó ivóvíz megszerzésénél célszerűbben és hasznosabban a fennmaradó 1700 koronát felhasználni nem is lehetne. Az államsegély felemelése. Losonc r. t. város, mint a felvidék egyik legexponáltabb helye fontos nemzeti hivatást teljesítve az államsegélyek kiosztásánál, más kisebb városok előnyére háttérbe szonttatott. Ugyanis Losonc Nógrádvármegye egyetlen rendezett tanácsú városa, messze nagy vidék ipari és kereskedelmi góc pontja, tót ajkú községektől körülvéve a magyar nemzeti érzés egyik legerősebb védelmezője. A város múltja, mivel minden nemzeti küzdelemből kivette a maga részét, szorosan hozzásimul a magyar nemzet történelméhez. Legutóbb az 1848/49-ikí szabadságharc küz-Sebaj. Tudom, szamárság élni — s élek. Megcsal, megríkat a szerelmem, - Sebaj, szeress szivem hivebben. Álmodj, bár megríkat az álom. Keserű, bolond gyerekesség, — Sebaj, vérezz el kis csatákon. Keserű, bús sírás a vége Tudom, a sok bolond álomnak, Sebaj, hát legföljebb sírok csak. Bezáródnak Bezáródnak a lelkek előttem, A tárgyak a ködbe vesznek alul, S a fi nőm, fájó sok szeretetszál Lelkemről hervadtan lefoszlik, lehull. S halkan, lassan becsukódik a lelkem, És senkise lát bús mélyeire, Csak én nézem egyre, ki nem hullt könnyel, Nemlátott dallal mint lesz tele A legyőzött halál. Irta Mark Twan. Kondás Aladár. Az úgynevezett „jó társaságiban a legnagyobb visszatetszést szülte lord Blak viselkedése. A modern társaséletben ugyanis kevés a bensőség és a szeretet. A külső formákat tehát szigorúan be kell tartani. És ezen külső formák ellen vétkezett lord Blak megdöbbentő hidegvérrel. Mindössze három hónapja múlott, hogy feleségét eltemette. Épen három hónapja. Az illendőség tehát megkívánta volna, hogy a lord a halott iránt kellő tisztelettel legyen. Ha az embernek egy hozzátartozója meghal, a kötelesség úgy hozza magával, hogy egy évig az illető műveltnek lássék, se színházat ne látogasson, se zenét ne hallgasson. Ez az év tiszteli meg a holtakat — különben talán azok meg sem halnának. Joggal keltett tehát visszatetszést, mikor lord Blakot három hónappal felesége halála után az orfeumban látták. Még a látcsövét is magával vitte, amelyet különösen a hatodik számnál vett erősen igénybe. (A hatodik szám : The six Stars, hat táncos nő volt.) Általános volt a nézet, hogy lord Blaknak, ezt a látványt, nevezetesen a tizenkét vadul ugráló formás női lábat, az agglegények részére kellett volna átengednie; nem egy fiatal özvegyembernek való látvány volt. Három nappal később egy másik orfeumba tűnt fel lord Blak és annyira merész volt, hogy egy szivarra is gyújtott és egy élclapot olvasott. És a mikor merészsége már minden határt átlépett, mikor már a lóversenyre is kiment és ott buzgón fogadott, barátai elhatározták, hogy ezt a viselkedést tovább nem tűrik és ezt értésére is fogják adni. Ezzel a feladattal Bob Readyt bízták meg. A kiválasztott ur nem is habozott soká. Feketébe öltözött, blazirt arcára egy mosolyt erőitetetett, majd kocsira ült és Blak lakására hajtatott. Az utón arról gondolkodott, hogy kínai közmondásokon fogja kezdeni, majd Schakespearet fogja citálni és egy erélyes morál prédikációval fogja végezni. Közben majd Blak szivarjait fogja szívni. Lord Blak a legszivélyesebben fogadta barátját. A legnyájasabban kérdezősködött az „uj csillagokéról, a lóversenyről, a függőben maradt eljegyzésekről, kigunyolta a nők iszonyú kalapjait és végül kérdezte: — Eljösz a klubba ? Szeretnék véled egy kissé kártyázni. A kártyáról a kínai közmondásokra átmeni kissé nehéz volt. Bob mellőzte is ezt és más fonalat adott beszédének. — A klubba ? — kérdezte csodálkozva. Kártyázni ? . . . No hallod, kedves barátom ? 1 . . . — Nem értlek ? Miért ne mennénk a Klubba ? Még kérded is ? Mem értem a gondolkodásodat ?! Feleséged alig három hónapja, hogy meghalt — ... Eh, nincs többé halál! . . . Bob gyanúsan nézett barátjára. Majd igy szólt: — Úgy látszik, filozófus lettél. — Nem, normális ember vagyok. Csak ismételhetem neked: nincs többé halál. — De hiszen te is jelen voltál feleséged temetésén ! Hogy mondhatsz ilyen bolondot ? — Egész nyugodtan tovább szivarozhatsz. Ha nem izgatod magad, akkor nyugodtabban végighallgathatsz Lord Blak kézen fogta Bobot és a lakás legutolsó szobájába vezette. — Mielőtt e szobába lépnénk — szólott — még nehány megjegyzést teszek. Ti abban a véleményben vagytok, hogy szeretett nőm meghalt. A ti részetekre mindenesetre meghalt. Az én rérészemre azonban nem tudott meghalni. És ha nem hiszed, jöjj be vélem a szobába, be fogom bizonyítani. Egy teljesen sötét szobába léptek. Lord Blak betette maga után az ajtót és igy szólt: — Kérlek most egy szót se szólj, maradj csöndben. Ezzel megnyomott egy villanyos gombot a falon. A szoba egyik falán gyönge világosság támadt. A csendet egy szép szabályos keregése törte meg és a fehér falon megjelent egy
