Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-06-05 / 24. szám

_ ___ _ ^ »

ELŐFIZETÉSI ARAK ■■ gKlSSsI. sBBäBk íM §M fiPffftL ff ff ff ffj^H HH ^BH^ SZERKESZTOSEG :

HELYBEN: fgKjg í|f| jjgggjjjjj BBf mBb Bal' E®j raB p 9H £BJH HflK BB^ ^9 Losonc, Kossuth L.-u. 60

Félévre^ 4 kor fik H «H jj|I| !m3| jjf j|P gLg, ip, B| SB |fi| ||SÉ MMK Bfl részét illető ^minden

.' v,DEK«E: ff ff Rj m I ü HB I ®i mm B mm I ^ kiadottal:

illésreVrC 5 kor fii: H ff ff Ifik ff IS Íil|Íll ff ff ff ff B flWI I Losonc, Kubinyi-tér II

Negyedévre 2 kor. 50 ff ff ff ff fg 11 ff ff 1 H ff » 1B flM ÜirTetlLkl^'^dln’.----^H ^B BB WB» SB sSSÉj Hfll raj 3B> láSE JJB BB mSk EHt SÍBB nemii pénzltüldetné-Ko.' égck, egyesületek, BB HB tax (Eg* HM HS BSB kä| SM BB HR BB t.^Hl ^b BB HR BH nyék és n lap szétkiil

továbbá nógrádmegyei 9H §*J SB| Hl ffi|‘ 8pf |§Sg IgjgSg H |Br Sgj BB B3B ÜBÍ g|Sj BB Hl HJH |H ^B désére vonatkozó fcltanitók és körjegyzők E&l W91 3BSw 9HM Bü 19?/ Hga >«3 Wmfr MH B0S BB «9 Mn BME BH M s/.őlalások intézendfik.

egyesülete tagjai részére H| M Bgj Hf gggl g§P 5$S« Wgí [HS Raj BB Hg BE BH BB BB HHBVÜS 91 ^B _

évi előfizetési dij 5 kor. ff____ Kik 1 1 I É 1 i 1 1 1 l

i i ff ü ■ ■ ff ff Hirdetések jutányos áron

Braff WM&MBk# WJtlSálK? WBk&ttSB Bst Hffi ^í 11 ^1 IU

I ^1 vétetnek fel a kindöhiva-Egyes szám ára 20 fii. ffiBffV ^ffjJJffPP |gp mHH ^ tatban.

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

V. évfolyam. 24. szám. Megjelenik minden csütörtökön. LOSOIIC, 1910 juníllS 5.

Á választások mérlege.

Tehát győzött a kormány. Befejezett tény, hogy az u. n. «nemzeti munkára» vállalkozott politikai párt abszolút többségben került abba a parlamentbe, melyben néhány hónappal ezelőtt még magja sem volt a Khuen, de inkább Tisza körül öszszeverődött, heterogén elemekből álló érdekcsoportnak.

1 Az általános képviselőválasztásokról, mint tbefejezett tényről számolhatunk be. Üljön el végre a mesterségesen felkorbácsolt szenvedélyek viharzugása. Fojtsuk el a gyülöltség szavát, küzdjük le indokolt ellenszenvünket, melyet a «győzők» választási harcmodora provokált és hidegen, a meg nem hazudtolható tények erősségéből táplálkozó józansággal rázzuk fel mérlegét annak : mit veszített és mit nyert az ország, amidőn a kényszer pénz, hivatalos presszió, pálinka és egyebek — hatása alatt behódolt Khuen—Tiszáéknak?

Nem befolyásolja a mérleg alakulását személyi szempont, bár kétségtelen az is, hogy ha összemérjük a kibukottak listáját azoknak névsorával, akiket a kormányhatalom juttatott mandátumhoz, az egyéni érték, hivatottság mikroszkópján keresztül vizsgálva— óriási, szinte végzetes veszedelemmel fenyegetős devalvációt kell konstatálnunk. Csak a nógrádmegyei uj képviselők kicsoda-micsodaságát helyezzük mérlegre és — bizony mondom: — még a legtörökzoltánabb szakallistvánok is kénytelenek beismerni, hogy «mene tekel ufarzim.»

És mit mutat a kép, melyre a pártprogrammok veszteség róvik ?

A 48-as ellenzék letörésével — szomorú tény - bukott a nemzeti érdek érvényesülési kilátása majdnem az egész vonalon. Nemzeti ideálok, melynek diadalrajuttatásáért évtizedeken keresztül, nagy és dicső harcokat vívtak a nemzet jobbjai, melyekért annyi szent áldozatot hoztunk — ma ott hörögnek Tiszáék lábai alatt.

Önálló bank, külön vám, magyar kultúra, szociális fejlődés és a nemzeti állam kiépülésének egyéb alapeszméi idegenek, még csak meg sem tűrt idegenek lettek abban a parlamentben, melyeknek munkarendjét a Lloyd Klubban állapítják meg.

És megfeszítettek a választói reform becsületes megalkotásának lehetősége is. Ahol a népmilliók esküdt ellenségei, a magyar dzsentrik, a Tiszapisták diktálnak törvényt, ott a munkásnép, a jogtalan milliók jogos érdekeinek tiszteletbentartásáról beszélni hiuságos komolytalanság.

Nagyjából jegyezve, __ ezt mutatja a mérleg veszteség rovata. És mit a nyereség rovat ? — Én nem tudom, te nem tudod, mi nem tudjuk, ti nem tudjátok. Kérdezzük meg őket — a Schneller Nácikat, Wohl Rumikat, hát ha ők okosabbak. Mi csak annyit tudunk, hogy Rohonyi nem hozza a

népjogok kiterjesztését, wogy Mocsáry nem fog küzdeni a gazdasági függetlenségért és hogy a nemzeti ideálokat hitelüket vesztett piaci gunycélpontnak tekintik ezek a győzők» valamennyien.

Ezek a legénykék valamennyien készek arra, hogy a napot leorditsák az égboltról, valamennyien készek arra, hogy a jog, törvény és igazság bástyáján olyan rést üssenek, melyen keresztül a bécsi kéz kényelmesen beférkőzhetik a magyar nemzet sajgó szivéhez, hogy átkos gyilkát markolatig döfje belé.

Ámde a leányzó meg nem halt, csak aluszik. És remegni fognak, akik szeritségtelen, becstelen szándékkal ragadták meg Hungária kezét, hogy tehetetlenné tegyék. Az igét hirdetők torkát el lehet folytani, de az Ige diadalmasan tör utat magának a hatalmas, az erős népmilliók szivéhez. És ha a most széthúzó erők egygyé forrnak, megtörik minden sátánfajzat hóhérszándékát.

Korai, nagyon korai volt még a jelentés :

hever!

Felség, Magyarország lábai előtt

Forgách gróf es a „gazemberek.

Forgách Antal gróf a függetlenségi korteseket Patakalján „rongyos zsidóknak, gazembereknek“ sib. nevezte s kapával fel fegyverezett béreseit uszította,'hogy verjék ki a „gazembereket“ a faluból Ugyancsak a nemes gróf volt az, aki a választáson a losonci iparosokat „povalyacsoknak“ és „suszterinasoknak“ nevezte. A kiváló főur volt az, aki a választás után ezekkel a szavakkal fordult dr. helybeli Gergely Ödön ügyvédhez :

„Mit fognak szólni azok a gazemberek a mi fényes győzelmünkhöz ?“

A humánus gondolkozásu s nemes keblű gróf ellen a sértettek — mint értesülünk — megtették a büntető feljelentést.

Szemelvények a kortesbetyárkodásokból Szigeti Ignác és Kiimák Mihály Forgách g fi uradalom erdőkerülői, a munkapárt főkortesei a választás előtti napon megtámadták Krizsó János rőzsaszállási lakost, mert nem akart a Rohonyi szavazókat szállító kocsira felülni. A szegény Krizso Jánost a két erdőkerülő rugdalta, pofozta, a földön hurcolta, csupán azért, mert megakarta őrizni szabad meggyőződését.

A lónyabányai lelkész Bobál Jánost megakarta vesztegetni s amidán ez Kreutzer hívének val otta magát, a lelkész megfenyegette, hogy ha meghal, a temető végébe temeti el, mert istenhivő emberek közé nem érdemli meg az eltemetést.

Lapunkat teljesen megtölthetnénk az ilyenfajta munkapárti visszaélések felsorolásával. Nem (karjuk azonban mind nyilvánosságra hozni, mert ezeket majd alka masaDb helyen fogjuk feltálalni. Itt csak annyit említünk még meg, hogy minden egyes esetet tanukkal és eskü alatt tudjuk igazolni.

Mungócsemeték nevelése Tnaisz Lajos tanár ur, a tanitokepző-iutézetben az alkotmánytan tanára. Ezt szükséges tudni, hogy megérthessük a t anár ur eljárását, aki a tanitóképző-intézet 28 növendékét a választáskor a munkapárt táborába vezényelte ki. Ürügyül erre pedig az szolgált, hogy a tanár ur praktikusan is fejlessze a növendékek alkotmányjogi ismereteit. Voltaképen pedig az, hogy a hirtelen átmungósodott kaméleontanár ur érdemeket szerezzen magának valamely rejtett céljának elérésére. Azonban a leghatározottabban tiltakoznunk kell a tanuló ifjúságnak párt szempontokból való nevelése ellen.

A munkapárt munkája.

A junius elsején megejtett választások alkalmával Losonc város és kerülete fölényes többséggel dr. Rohonyi Gyula igazságügyi államtitkárt küldte fel képviselőjéül az ország házába.

Mi nemzeti veszedelemnek tartjuk a munkapárti elvek érvényesülését, pusztító csapásnak a jelenlegi kormány uralmát; hja, hát ki tehet az elemi erővel, spontán lelkesedéssel megnyilatkozó népakarat érvényesülése ellen ? ! Hiába, a nagylibercsei Melichercsik András és társai jobbnak találják a közös bankot, a választók leitatását, a közös vámterületet, a nép iskolázatlanságát, a szerb és román vámszerződésekből folyó husdrágaságot, a főszolgabíró mindenható uralmát, a mezei munkások alacsony napszámját, kétezerén igy akarják és nyolcszázan másként. Tehát ennek igy kell lennie. Az se lelkiismeretes ember, aki azt mondja, hogy ez nem maga a tiszta szinigazság !

Lehet, hogy mi tévedünk.

Egyet azonban a választások alkalmával le kell szegeznünk. És ez a munkapártnak lojális, szép, becsületes úriemberekhez méltó magatartása. Azt lehet mondani, hogy a nép hangulatának kialakulását rábízták magára a népre, arra kényszerítő hatást nem gyakoroltak.

Csak ostoba és pánszláv verebek és szocialista pólyásgyerekek üldözendő pletykája az, hogy a munkapárt vesztegetett, holtra itatott, hogy antiszemita izgatást folytatott, csendőrökkel és jegyzőkkel korteskedett, hogy egyesek Kreutzerféle szavazókat loptak és raboltak.

Ha akarták volna, a Sztregova-völgyben a választás nápján százszámra fekhettek volna munkapárti, Goldberger bortól, félnoltra itatva a Kreutzer-párti szavazók : de nem, ők ezt nem tették.

Ha Forgách gróf akarta volna, Patakaljáról úgy tessékelhette volna ki korteseinket, mint egykor őt a Nemzeti Kaszinóból: de nem, ő ezt nem akarta.

Megtehette volna Herczeg ur, hogy naponkint a legbotrányosabb, a leggyalázatosabb, minden tisztességes ember vérét felforraló rágalmakkal telítve jelentesse meg magas nívójú, európai elterjedtségnek örvendő lapját: de nem, ő ezt-nem tette.

m. Wohl R. Adolf ur megtehette volna, vojlna, hogy Miksiben a zsidó Kreutzer ellen usjzitsa a békés, becsületes embereket; de nem, mj Wohl R. Adolf ur ezt nem tette.

Ha akarta volna a nemzeti munkapárt, Turmező községnek akár 4000 koronát is, az alig 700 lélekből álló Losonciamásinak harmadik korcsmát is Ígérhetett volna arra az esetre, ha kivétel nélkül Rohonyira szavaz ; de nem, ő ezt nem tette.

A párthoz tartozó gyárosok kihajlással fenyegethették volna a munkásaikat és hivatalnokaikat, ha Kreutzerre mernek szavazni ; de ezt ők dehogy — dehogy tették.

És általában a munkapárt vesztegetésre elkölthetett volna a kerületben 100.000 koronát is; de nem, ő ezt dehogy is tette.

Rózsaszállás községben nem is gondoltak arra, hogy a Kreutzer szavazókat a kocsikról erőszakkal leráncigálják ; dehogy gondoltak.

Keleti Oszkár munkapárti és antipánszláv speciál-remekirót kiküldhették volna 30 korona napidij mellett izgatni; de ők ezt nem tették, dehogy tették.

Hajós ügyvédnek eszeágában sem volt, hogy a Kreutzer-párti szavazókat a helyszínén csábitsa a másik oldalra ; dehogy volt.

Ha Herzog akarta volna, egész nyugodtan becsalhatta volna kapuján és lophatta volna el a függetlenségi szavazókat; de ő ezt nem tette.

Nem, ők mindezt nem és semmi mást nem tettek, ők nem terrorizáltak, ők nem vesztegettek, szavazókat nem loptak ; rágalmazó, bűnvádi fel-