Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-06-05 / 24. szám
2. oldal LOSONCI ÜJSAO 1910. junius 5. jelentést érdemlő ember az, aki ezt hirdetné. Buta frázis, tendenciózus szólam az, hogy Magyarország a Bakony-erdő és Nógrádmegye annak közepe. És mégis, ezer és ezer, millió és millió megszéditett ember hiszi, vallja és hirdeti ezeket a rágalmakat. Hogy mi terrorizáltunk, azt most már, választás után a Losonc és Vidéke provokálására beismerjük. Dehát terrorizálnunk kellett a tőlünk elforduló népet, csalnunk kellett a szegény parasztokat, azt kellett a fejükbe mesélnünk a parasztoknak, hogy mi nekünk nincs szükségünk Dreagmonthokra, avval kellett bolonditanunk, hogy a munkapárt minden programmpontja nagy agrárérdekek szolgálatában áll és a földnélküliek kiszipolyozására irányul. De hát, istenem, mikor semmi más érvünk nem volt ! Hiába, a munkapárt nyomatékos és kézenfekvő fejekbe könnyen szálló érveivel szemben nekünk buknunk kellett. De mi hisszük, hogy majd egyszer, más alkalommal az idők nagy hajnalán a mi üres frázisaink fognak diadalt aratni, realitásra jutni a munkapárti eszmegazdag, tartalomtól duzzadó programmal szemben. Árgus. VÁROSI ÜGYEK. x , Városi tisztviselők fizetésrendezése. A május hó 11 -én megjelent 62,000—III. 1910 B. M. számú körrendelet a még múlt év december havában a város részére kiutalvánvozott államsegélyek a városi tisztviselők között leendő felosztását sürgeti- Az említett körrendelet ide vonatkozó intézkedése a következő: „Felhívom a vármegye közönségét, hogy e rendeletemnek késedelem nélkül való foganotositása iránt azonnal intézkedjék. Indokolt lenne az is, ha a vármegye törvényhatósági bizottsága az 1909 évre kiutalványozott államsegély ügyének mielőbbi befejezése és az államsegély felhasználása érdekében a városi képviselőtestületi közgyűlések idevonatkozó határozatait rendkívüli közgyűlésen tárgyalná. Elvárom úgy a városi képiselőtestületektől, mint a határozatoknak felülvizsgálására első sorban hivatott vármegye közönségétől is, hogy méltányolva azokat a fontos érdekeket, melyek az államsegély helyes felhasználásához fűződnek, határozataikat gondos körültekintéssel és tárgyilagosággal mielőbb meg fogják hozni.“ ügy látszik, hogy a tisztviselők érdekeit szemelőtt tartó fenti rendelet nálunk siket fülekre talált, mert mint értesültünk bár az államsegélyt a városi tisztviselők között az ország minden városában felosztották, itt azt másfél évi huzavona után még mindig korainak találják és ezen — általunk is fontosnak tartott ügynek mindent elébe helyeznek. (—) Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület tegnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. Ez alkalommal a következő ügyek nyertek elintézést: Kisfalu vérosrészbe szabályozás folytán keletkezett 175 négyszögöl kiterjedésű terület eladása ügyében a tanács javaslata Pázmán Gyula, Böhm Róbert, Moser József által létesifendő uj gyár részére nyújtandó kedvezmények iránti kérelemre a tanács javaslata. Kiskarsa-utca gyalogjáróinak asphaltozása ügyében a tanács javaslata. A Tugári-térnek, Kossuth Lajos-utca és Miksi vicinális ut közötti részén a gyalogjárók asphaltozása ügyében a tanács javaslata. Törvényhatósági bizottsági határozatok bemutatása. (—) Vámbevételek a múlt hóban. A város kövezetvám bevétele a múlt hónapban 5146 kor. 66 f., volt, helypénzekből 4724 k. 14 f., folyt be, az összes bevétel tehát 9870 k. 80 fillért tesz ki. HÍREK. Bucsu-ünnepély. A helybeli áll. főgimnázium Vili. osztályát végzett tanulói május 29-én délelőtt a főgimnázium nagytermében bucsu-ünnepélyt rendeztek, amelyben Darvas János osztálytársai nevében köszönetét mondott a tanári karnak önzetlen munkájáért. Molnár Gyula tanár, a tanulóknak volt osztályfőnöke lelkes beszédben hazaszeretetre, összetartásra és komoly munkára buzdította a távozni készülő ifjakat. Bodor Aladár „Diákbucsu“ c. erre az alkalomra irt eszmékben gazdag költeményét Gedő Gyula szavalta. A szépen sikerült ünnepélyt az i'jusági zenekar több zeneszáma zárta be. Nyomdászsztrájk. A országos nyomdászsztrájk még mindig nem ért véget Valószínűnek tartjuk, hogy a munkaadók és a szervezett munkások közt folyó tárgyalások mihamarább eredményre fognak vezetni. És ez kívánatos volna is, mert a vidéki sajtónak óriási technikai nehézségekkel kell mezküzdeni, ami pedig a közérdek szolgálatát jelentékenyen korlátozza. A salgótarjáni bíró lemondott Már egyízben megírtuk azt az incidenst, amely Tóth Gvula salgótarjáni községi biró és Szakáll Ferenc főszolgabíró között történt. Most arról értesítik lapunkat, hogy Tóth Gyula még múlt hó 30-án tisztségéről leköszönt. Nem tudta liberális gondolkozásával összeegyezteti! etőnek tartani azokat az önkényeskedéseket, amelyeket Szakai! Ferenc főszolgabíró lépten-nyomon elkövet. Vizsgahangverseny. A múlt hó 29-én tartotta tanítványainak szokásos vizsgahangversenyét Szegő Edéné. A hangverseny nagyon szépen sikerült, melynek sikeréhez hozzájárultak : Vajda Ilona és Lea, akik Dr. Váradi „Akácvirágok“ c. melodrámáját adták elő művésziesen. — Ami a tanítványok játékát illeti, a legnagyobb hatást Kármán László előadása keltette, aki Székely ll-ik magyar ábrándját játszotta. Bárok Rózsi különösen Balfe „Die Zigeunerin“ Ouvertoure-jév.l tűnt ki. Sokat és szépet produkálták a Mester testvérek, valamint Szüsz Ilonka és Demény Mariska, akik Verdi Troubadur egyvelegét adták elő ügyesen, precízen, Stellner Sárika főkép nyugodt és biztos előadásával tűnt ki Gaal egyik magyar ábrándját játszotta el érzéssel. Bárok Ilona és Schneller Mici hasonlóan igen szép játékot produkáltak és alapos iskoláról tettek bizonyságot. Pekelman Hona, Kohn Ilona, Szüsz Ilona, Élek Tibor, Lengyel Alice, Schneller Pali, Wahl Margitka, Weisz Palika, mind-mind ügyesek voltak. Általában erkölcsileganyagilag szépen sikerült a vizsgahangverseny. Befolyt 34 korona, amit Szegő Edéné az izr. leányegyesületnek adományozott. Késelés a munkapártban. Az elsején lefolyt választás alkalmával a munkapárt táborában igen vig hangulat uralkodott. A napokon keresztül munkapártivá itatott választók olyan dorbézolást vittek véghez, hogy az ellentábor rettegtetésére kirendelt karhatalom beavatkozását kellett igénybe venni lecsendesitésükre. Hallgas György 19 éves gácsláposi és Szeleczki "János 21 éves gácsjalusi lakosok (egyik sem szavazó, nyiiván halottak helyett jöttek szavazni) összeverekedtek s megkéselték egymást. Vizsgarend. A losonci s. közs. polgári leányiskolában a folyó tanévben a vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: Junius 16 d. e. 9 órakor az összes növendékek vallásvizsgálata, 16-én d. e. 8 órakor az I. oszt. vizsgálata, 17-én d. u. 2 órakor a II. oszt. vizsgálata, 18-án d. e 8 órakor a III. oszt. vizsgálata, 18-án d. u. 2 órakor a IV. oszt. vizsgálata, 21-én d. e. 8 órakor a magántanulók Írásbeli vizsgálata, 22-én d. e 8 órakor a magántanulók szóbeli vizsgálata, 23-án d. u. 3 órakor iskolai záróünnep Baleset. Könnyen végzetessé válható baleset érte múlt hó 29 én Eisenkolb Ivor lapujtői jegyzőt és feleségét, Salgótarjánba igyekeztek kocsin, amidőn a Károly akna feletti hegynél a lovak megbokrosodtak s a kocsit az árokba fordították. Eisenkolbné koponyatörést szenvedett, Eisenkolb kezét és lábát törte, még a kocsin ülő Magdics Ferencz aljegyző csak kisebb sérülést szenvedet Gyilkosság. A múlt hó 31-én Vilkén titokzatos gyilkosság történt. A Heks-féle uradalom egyik istállójában meggyilkolva találták Varga József vilkei lakost. A kir. ügyészség azonnal megindította a nyomozást, a gyilkos kiléte azonban még ismeretlen. Színészet. Május 25-én, szerdán Jókai Mórnak operetté átdolgozott regénye: „A cigánybáró1 került színre, Strausz remek melódiáju, bár túlzottan szentimentális zeneszámaival. Tudjuk, hogy e színmű a maga idejében óriási sikereket aratott, mégis mi, akik már hozzá szoktunk a modern francia operettek gondosan beidegzett cselekményeihez, könynyedségéhez, megkapó ötleteihez, úgy érezzük, hogy a Cigánybáró feltűnően naiv színezetű, lassú mozgású cselekményei primitiv kompositiója keveset nyújtottak. A címszerepet Cseh Ferenc (Barinkay) alakította nagy gonddal és művészi rátermettséggel. Szép csengésű tenor hangja pompásan érvényesült. Nem szerencsésen választotta meg szerepét Pozsonyi Lenke (Saffi), az ő hideg, vértelen játéka bizony nem tudta elénk varázsolni a forró vérü, szenvedélytől lobogó, heves lelkületű cigány leányt. Csupán művésziesen előadott énekeiből áradt ránk melegség is. Miske Aranka (Arzéna) játéka finoman rutinirozott, bár sokszor a modorosságba tévedt. Sokoldalú talentumos színésznek bizonyult Kertész is Zsupán Kálmán kereskedő szerepében. Derekasan megállták helyüket Halasiné a vén cigányasszony és Szalóki a kormánybiztos alakításában. Csütörtök este Móricz Zigmond népszínművét, a „Sári biró“-\. játszották színészeink, elég nagy közönség előtt. Szalóki rendezésével erősen kiemelte a darab vígjátéki színezetét, mely által a közönséget állandó derültségben tartotta; ő maga a Vénvarju szerepét alakította igen ügyesen. Miske A., Borsodi P. és Fekete Rózsi majdnem operetté silányitották a darabot; az utóbbi naivságával nagy sikert aratott, de nekünk modorosnak, keresettnek és banálisnak tűnt fel a játéka. Értékes volt Magas Béla nemes egyszerűségű és igazságu alakítása; nagyhatású és jóizü humoru Serfőzi Etel, a Sári biró szerepében. Természetes és jóizü volt Parlagi, akit még nemigen láttunk jobban játszani. Nagyon ügyes Kertész S. és kedves a kis Kertész Mancika. Mint Gedi, hatásos volt Polgár Rezső jóizü s igaz alakítása. Általában válogatott színészek nekikva'ó szerepekben, állandó s nagy derültséget keltve játszották a darabot, mit ismételt előadásba is szívesen hallgatna végig a közönség. Május 28-án, szombaton, a Királyszinház szépsikerű darabja, Tilos a csók bemutatója is csak közepesen telt háza* hozott össze. A darab francia receptre készült átlagos jó mulatság, melyben se a szellemességek se a zene nem fekszi meg hosszan az emlékezetünket, talán a zene pár főbb visszatérő motívuma marad meg még legtovább a fülünkben Egy pár díszlet hatás is bele van számítva a darab összes hatásába, dehát ami szegényes színünktől ilyesmiben igényekkel állni elő méltánytalanság is volna. Az előadás átlagos jóságú volt, hát persze legalább operettre dúsabban is föl lehetne szerelve a társulat pl. énekesekkel. Hang helyett Körmendy I. (Molly) és Max (Sebestyén J.) jóformájú tánccal igyekeztek kárpótolni, Catherine udvarhölgy szerepében pedig Halasi Etel pompás alak tást nyújtott. Ä három miniszter is elég diszkréten torzított. Az udvar tabló jelenetei szegényesek voltak hangban és színben egyaránt, de a mi szegény színházunktól nincs jogunk dúsabbat várni. Másnap vasárnap délutáni előadásban Lumpácius Vagabundus ment fél helyárakkal, este pedig újra Tilos a csók, a tegnapinál még valamivel kicsiszoltabb előadásban. Hétfőn, 30-án a legörökifjabb operett a Lili került elő, aminek édes meséje és muzsikája a színpad hiányait még inkább érezteti s mégis el is tudja felejteni. A kettős címszerepben Sz. Pozsonyi Lenke ha nem is játékot, de üde frisseségű, bájosan modu'ált énekhangot adott, uj tudott lenni az örökké felejthetetlen dallamok eléneklésében. Érckövy j jl alakított. Plenchard szerepében és Szalóky a visszafiatalodó nagybácsi, Saint-Hipothese vicomt szerepében jutott igen jó, teljesen egyéniségéhez való alakításhoz. Parlagi a René szerepében igen üres volt semmit sem éreztünk benne az áhitatos naiv szerelmes ifjúból. A műkedvelői előadás jelenetébe több torz álpáthosz kellet Volna, a Lili Peenchard párnak is úgy kellett volna az álpáthoszból a maguk reális szerelmének hangjába átmelegedniök Május 31-én, kedden Földes Imre mesteri ügyességgel megalkotott, zajoshatásu társadalmi drámáját, a „Kuruzsló“-t játszották színészeink. Legtökéletesebb, mint mindig, Magas volt; Horváth alakját művészi kidolgozottsággal játszotta. Serfózi Etel jól domborította ki az öreg Horváthné zsémbelődő, de melegszívű alakját. Meleg volt Halasi Mariska, nagyon kedves Fekete Rózsi, bár üdvös volna, ha e darabban szerepeiket fülcserélnék. Igen nagyhatású volt Szalóki ügyes alakítása; egy izgága figurából embert tudott csinálni. Mesterkeltsége mellett ügyes volt Kertész, jóizü Sebestyén, eleven Körmendy I. és Miske A. Igaz a Ladányi alakítása és elfogadható a többi, névszerint nem említhető szereplő is. A legjobb előadások egyike a kedd esti, méltán tapsolt az elejétől végig kifogástalan játéknak az egyébként csekély közönség. Végül csodáljuk, hogy közönségünk oly kevéssé méltányolja s pártolja színtársulatunkat, mely pedig arra alaposan rászolgál. Ua a múlt esztendőben meg tudta ezt tenni Losonc közönsége, most, mikor talán még kiválóbb erők vannak a társulatban, mért nem pártolja érdeme szerint? ! Úgy hisszük, müveit embert a választási mozgalmak még sem elégítenek ki, színházra is szüksége van annak. A losonci választókerület függetl. és 48-as párt mint laptulajdonos----- Képviselője -----Kujnls Gyula pártelnök.----- Felelős szerkesztő ----GELLÉN ENDRE.---------- Szerkesztő ---------KRISTOFF SÁ NDO R
