Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-18 / 7. szám
1909. február 18. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. Képzeljük el Losonc város ócska és rósz fecskendőkkel, valamint régi rozoga létrákkal felszerelt tűzoltói működését. Hiába való a szakértelem, a jóakarat, ha a fecskendő a legválságosabb időben egyszerre felmondja a szolgálatot, mert tűzvész idején minden perc drága és helyrehozhatatlan károkat okozhat emberéletben és vagyonban egyaránt. Már pedig egy városnak a létérdeke megkívánja, hogy ott, ahol úgy mint városunkban is az ipar és kereskedelem révén oly nagy vagyon van felhalmozva, a város tűzoltósága is hivatásának megfelelőleg szervezve és felszerelve legyen. De megkívánja ezt a polgárság életbiztonsága is, mely szintén igen problematikus követelmény, mert a hivatásától elvont és a város nagyságához mérten amúgy is csekély számú tüzőrség a veszély perceiben gyors és hathatós védelmet nyújtani képtelen. Lássuk csak első sorban a szertárt, hogy mi is áll ott rendelkezésre. Találunk ott két darab régi és kis hengerű kopott fecskendőt, ami talán megfelelne egy kisebb kert locsolására, de semmiesetre sem jó egy magasabb épületnél támadt tűzvész elfojtására. Találunk továbbá egy darab kétkerekű szerkocsit, melyen bár sorrendben, de mégis egymásra rakva találjuk a létrákat, csáklyákat, lapátot, vasvillát stb., amelyből ha ki akarjuk választani a legszükségesebb darabot, akkor le kell szedni az egészet, mert hozzá férni máskülönben lehetetlen. Ekkor azonban már a szerkocsi felbillenve és hátradülve áll, ami semmiesetre sem válik a gyors szerelés előnyére. Van még egy tolólétra is, mely válószinüleg az elsők közül való volt akkor, midőn a tolólétrákat feltalálták. Ennek a hibája, hogy a vész helyére szállításához legalább is négy ember kell és csak teljesen sima területen állítható fel legkevesebb hat ember segítségével, holott az egész őrség csak három emberből áll, úgy éjjel mint nappal. Hogyan tehetne egy ily kevés emberből álló őrség valamit a tűzvész elfojtására, midőn a rendelkezésére álló eszközök kezelésére is képtelen. Ajánlatos volna tehát mielőtt még nagyobb katasztrófa következnék be, a tűzoltóságot a mai kornak megfelelőleg szervezni, mert az az elemekkel való harcban csak igy lehet győztes, és védheti meg az élet és vagyon biztonságot. Hiába halmoznak össze bármily nagy vagyont, ha egy kitörő tűzvész megfékezésére sem emberrel, sem pedig megfelelő oltóeszközökkel nem rendel keznek. Nagy hiba, hogy a tűzvész kitörése után rendesen elkésve jelenik meg a tűzoltóság. Ennek oka az, hogy nappali időben egyáltalában nincs állandó fogat készenlétben, éjjel pedig az egész napon át kifáradt kocsis levetkőzve alszik, tehát a legnagyobb sietsége mellett is húsz—huszonöt perceg tart, amig felöltözik, szerszámoz és befog. Ehhez hozzászámítva még azt az időt, amig a vész helyére érkezik, bizony jó háromnegyed óra telik mig az a néhány emberből álló őrség rozoga oltóeszközeivel megjelenik. Persze ekkor már vigan pusztít a tűz, a közönség pedig, amely minden áron bűnbakot keres, megtámadja a tűzoltókat, őket okozva a késedelemért és szidalmazva akarja a késés által már soha helyre nem hozható baj elhárítására buzdítani, mi által a tűzoltóknál tehetetlenségük tudtában amúgy is meglevő elkeseredést a végsőkig fokozzák. Ne csodálkozzunk tehát, hogy ily viszonyok között élő tűzoltóink eredményt felmutatni képtelenek. A városi tűzoltóság létszáma nyolc, mondd nyolc emberből áll. Négy éjjeli és négy nappali őrségre van beosztva, ebből azonban egy a régi világból visszamaradt tűzjelzésre toronj őri szolgálatot teljesít, marad tehát, azaz hogy maradna három ember, ha ezeket másra fel nem használnák. Ugyanis ezek mindent végeznek, csak tűzoltói gyakorlatokat nem. Aki figyelemmel kiséri a tűzoltói egyenruhásokat, láthatja, hogy azok takarítást, végrehajtást, idézést, postát, behívást szóval egész nap ide-oda futkosást végeznek, úgy, hogy az őrségen igen sokszor senki vagy a legjobb esetben is, csak egy ember van. Aki pedig azt hiszi, hogy éjjel talán mégis csak a helyükön maradnak, az ismét csalódik, mert éjjel e néhány tűzoltót ismét kivezénylik a rendőrség felváltására, igy tehát a tüzőrség, csak névleg létezik. Gyökeres átalakításra van szükség, hogy a viszonyok türhetőkké válljanak. Először is fel kell emelni a létszámot legalább is tizennégy emberre, mert itt a hivatásos tűzoltókon kívül, semmi néven nevezendő tűzoltó nincsen és be kell hozni a laktanya rendszert, úgy, hogy ez által a tűzoltók háromnegyed része állandóan készenlétben álljon. Természetes, hogy minden más foglalkozástól eltiltandók, csak az őrszolgálat és gyakorlat képezze a napi foglalkozásukat. A gyakori riasztással meg kell szokniok a gyors és szakszerű kezelést. A toronyőri tűzjelzés helyett pedig, — amely úgyis csak akkor tud jelzést adni, amidőn már a felcsapó lángot látja, vagyis csak amidőn már a tűz nagyobb mérveket öltött — az utcai tűzjelzést, ami által a keletkező tüzet azonnal lehetne a a város bármely pontjáról jelezni és gyors kivonulással elejét venni a nagyobb katasztrófáknak. Meglenne még ennek az az előnye is, hogy az igy fölöslegessé vállott toronyőrrel az őrség létszáma emelkednék, amire igen nagy szükség van. A szertárt fel kell szerelni a mai kornak megfelelő tűzoltó szerekkel, hogy a város bármely épületén támadott tűzvésznél megfelelhessen a követelményeknek. Továbbá gondoskodni kell egy pár lóról, amely állandóan készenlétben legyen az indulásra és ne kelljen az utcán járó fuvarosok lovait erőszakkal elvenni, — mint eddig rendesen történt — hogy a tűzoltóság szereit a vész helyére szállíthassa. Természetesen az is kívánatos, hogy a város urai privát kedvtelésökre ne használják majd fel e fogatot, — mint eddig rendesen történt. — Városunk rohamlépésben halad a fejlődés utján előre, de ezen rohamlépésben a tűzoltóság lemaradt, megfeneklett, vagyis magyarán kimondva visszafelé halad. Szívleljék meg azok, akiket illet figyelmeztető sorainkat, vegyék fontolóra s mielőbb valósítsák meg javaslatainkat. Nem csipkedni akarás, de a legkomolyabb szükség vezet bennünket, midőn az e tekintetben intést a múltban elhangoztattuk, s most ismételjük. Ne adja a gondviselés, de megjósolhatjuk, hogy a mostani bűnösen botrányos állapot fenntartásainak előbb-utóbb füstölgő és kormos romok fogják a következményeit mutatni. És ekkor késő lesz annak a belátása, hogy a tűzbiztonsági intézmény kellő ellátása több figyelmet érdemelt volna. (T.) TELEFONON. (Bál a jó vidéken.) Csrrr 1 — Csrrr ! Halló ! — Maga is elmegy ? — Hogyne! Mindnyájunknak el kell menni! Hisz ebben a besavanyodott, sokbélyeges, koalicióbazápúlt világban már csak a fülekiek tudnak igazán mulatni. ■— Mikor is kezdődik ? — Folyó hó 21-én, és a bál feszesebb része eltart ugyancsak folyó hó 24-ig, amikor kezdetét veszi a mulatságnak fesztelenebb része, mely valószínűleg a következő hó elejéig tart. — Mondja, milyen ruhát vegyek föl ? — Mindenesetre jó tartósat, amely némi reményt tud nyújtani, hogy a báli mulatság tartama alatt el nem kopik. A cipőjébe három sor szög is elég lesz, hiszen a patkó a fő, melyet elkopás után könnyűszerrel ujjal lehet helyettesíteni. A cigányok ujjait nem patkolják-e meg elkopás ellen ? Nem, hanem e mulatságon való zenélésre csakis a leghosszabb körmű cigányokat fogják fölkérni s mihelyt egy-egy cigány a zenélésben kimerülve lehullott: rögtön újat vezetnek elő a rést kitölteni. — Ellenben a bálapák nyelve alkalmasint meg lesz patkóivá. — Hát bálapák is lesznek ? — Bizonyára kell lenniük. Mert hölgyek szervezete még a háromnapos .bálanyaság megpróbáltatásait sem tudná elviselni. Ezért férfiakat fognak rá fölkérni, akik bálanyáknak érezzék magukat s akiknek annyit kell beszélniük, mint a bálanyáknak. Nóhát erre valók azok a patkók. — Így már értem. Nó és maga bizonyos e felőle, hogy ki fogja bírni a háromnapos hivatalos táncot ? — Hát én már egyszer ezüstérmet nyertem egy 150 kilométeres távgyalogló versenyen, egy német statisztikus szerint egy jól befutott magyar táncos a nógrádi fajbúi napi 48—50 km. utat tesz meg, ez három nap alatt 150 kilométer. Egyébiránt hallom, hogy a budapesti Ganz és T. villamossági cég egy mellékhelyiségben villamos öveket és felsővezetékes meg akkumulátoros villamos tánc-mótorokat fog árusítani — a gyöngébbek kedvéért. — Pedig úgy hallottam, hogy a fülekiek csak gőzerővel fognak táncolni. De mondja őszintén, lehetni fog-e onnan jó korán, pl. már két nap múlva, megszökni, angol módszer szerint ? — A bálbúi ? Szó sincs róla. Onnan senki a maga lábán nem fog távozni. Majd aki, mint a jólakott pióca, teleszívta már magát a bál gyönyörűségével és sörtűi a, bortúl a, bandadeszótúl a, lecuppan, annak hazaszállitásárúl a rendezőség részéről gondoskodva lesz. — Ez már tapintat. Ne s tehát ott leszünk. Alig várom már 21-ét. — Szabad kérnem tisztelettel a második, hetedik, tizenötödik és huszonkilencedik négyesét ? — Bejegyzem. Ellenben három szupécsárdásra már foglalkoztatva vagyok. — És a másodnapi ebéd meg a harmadnapi tízórai ps uzsonna alatt kérem a balján levő helyet. Megkapja. A viszontlátásra ! Kézméz. Csrrrtűl-a, brrrtűl-a, banda de Csrrr 1 - Plkkoló. HÍREK. Köszönetnyilvánitás. A hivatalos lap f. hó 13 iki száma közli a következőket: A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister őszinte köszönetét nyilvánította a losonczi magyar asztaltársaságnak, amely az elmúlt év őszén 30 szegénysorsu állami elemi iskolai növendéket összesen 757 K 52 fillér értékű téli ruhával látott el. Rendkívüli közgyűlés tartatott f. hó 16-án a városházán, melyen egy tanácsosi, a rendőrirnoki, a számgyakornoki és a városi bábái állás került választás utján való betöltésre. A tanácsosi állásra egyhangúlag Rakottyay György helybeli gyáros választatott meg. A rendőrirnoki állás tekintetében a szavazás elrendeltetvén, Kuzma Andor 36, Badinyi György 33 szavazatot kapott, egy szavazólap üresen adatott be. A szavazás eredményéhez képest Kovács Ferenc választási elnök Kuzma Andort jelentette ki megválasztott rendőrirnoknak. A számgyakornoki állás egyhangúlag Jánoska Ferenc joghallgatóval töltetett be. Városi bába ugyancsak egyhangúlag özv. Palla Pálné lett. A megválasztottak közül Kuzma Andor és Jánoska Ferenc a hivatalos esküt az eredmény kihirdetése után nyomban letették. A választás — nézetünk szerint — minden egyes esetben szerencsés volt, s hisszük, hogy az uj tisztviselők buzgó és lelkiismeretes munkásságukkal fogják kiérdemelni a közgyűlésnek irányukban megnyilvánult bizalmát. A losonci antialkoholisták 27 számú „Előre“ páholya múlt hó 24-én Tamasi községben ülést tartott, amikor is Fabriczy Béla elnök városi tisztviselő tartott érdekes és tanulságos előadást nagy számú hallgatóság előtt. A tetszéssel fogadott beszéd után Fabriczy Lenke költeményt szavalt el igen ügyesen. A páholynak f. hó 7-én vendége volt Budapestről Éeldmár Kornélia kisasszony személyében, mely alkalomból a városháza tanácstermében tartatott ülés. A vendég Fabriczy elnök megnyitója után „A nők és a szeszes italok“ címmel igen tanulságosan fejtegette az alkohol káros és romboló munkáját. Itt 'említjük meg hogy jövő hó 7-én Füleken fog előadás tartatni. Egyébként a páholy minden szombaton ülést tart a városháza tanácstermében, hol érdeklődőket szívesen látnak s a hol tagfelvétel is történik. Hogy mulatnak a jó vidéken. Mig mi savanyúan panaszkodunk mulatságról mulatságra, hogy veszni tért már a régi mulatságok jó kedve, hogy senki se táncol már „kivilágos kiviradtig,“ — a füleki ifjúság megmutatja a világnak, hogy ők ma is a régi virtussal kivágják a rezet. Amint megbúvójuk írja :■ „A füleki szőlő és földmiv’elő ifjúság“ folyó hó 21, 22 és 23-án táncvigalmat rendez .... Hát ki panaszkodik még adó, újonc, haza, vármegye, stb. miatt ? Kit nyom még a pénzszűke, reuma, idegbaj ? A fülekieket bizony nem, ez a földnek amaz áldott békés szigete, ahol még van több zsákkal is a jókedvből, pénzből, meg a hozzávaló emberből is. Nos, aki fiatalodni, felejtkezni, mulatni akar, az kösse föl a rézsarkantyúját és fordítsa a szekere vagy szánja rudját Fülek felé. Aztán : a viszontlátásra — úgy kitavaszodó tavasz táján. A kereskedelmi bál rendező bizottsága múlt hó 16-án rendezett mulatságának tiszta jövedelméből 500 K-t küldött polgármesterünkhöz azon kérelemmel, hogy abból 300 K a Losoncon létesítendő színház javára, 200 K pedig az iparos és tanonciskola részére létesítendő ösztöndij-alap javára fordíttasék. Az adományokat a városi tanács hálás köszöneté nyilvánítása mellett vette tudomásul és elrendelte, hogy az összegek takarékpénztárilag helyezendők el. A harmadik városi szülésznői állás betöltése tárgyában f. hó 13-án tartott értekezletet a városi tanács. Ez állás rendszeresítését az alispán sürgeti azon az alapon, hogy városunk lakossága meghaladja a 10,000 lelket. A tiszti orvos véleménye szerint azonban ezen állás betöltése illetve rendszeresítése felesleges, mivel városunkban nyolc bába folytat praxist egyrészt, másrészt a város lakosságát igen nagy részben nőtlen munkások és tanulók teszik ki. A tanács magáévé tette a t. orvos véleményét, s annak alapján kérelmezni rendelte az alispáni hivatalnál, hogy ezen kívánságától álljon el.
