Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-18 / 7. szám

4. oldal. _______________________________LOSONCI ÚJSÁG_________________________________1909. február 18. A vámfelügyelő jelentése szerint január hónapban kövezetvám címén 5502 K 18 f„ hely­pénz címén pedig 1890 K 08 f. folyt be. Ezen bevételek alacsony voltát a januári nagy hidegek folytán csökkent kocsi forgalom indokolja. Itt említjük meg, hogy az egyes vámtételek közgyü­­lésileg az engedély okiratban megengedett leg­magasabb mértékig emeltettek fel, amit a vásá­rainkat látogató közönség nem éppen örvendve vett tudomásul, sőt értesülésünk szerint panasz­tételre is megjelentek többen a polgármester előtt, akinek természetesen nem állott módjában, hogy segítsen rajtuk. Vízhiány a közkórházban. A viz tekin­­tetébeni sanyarú viszonyunkat legjobban jellemzi a közkórházi főorvos ama jelentése, hogy a tisz­taság fentartása okából szükséges vízmennyiséggel nem rendelkezik. A városi mérnök javaslat és vélemény adásra szóllitatván fel, azt az indítványt tette, hogy 1000 kor. költséggel épitessék új kút. E kérdés sürgősségénél fogva semmi halasztást nem tűr, s mihelyt lehet, létesitendő a kút, bár ezen intézkedést csak ideiglenesnek kívánjuk tekinteni. Okvetlenül és sürgősen megoldandó a vízszükséglet fedezésének kérdése akár vízvezeték építése akár artézikutak fúrásával. Nézetünk sze­rint az utóbbi volna célravezetőbb, mert már ed­dig 5000 kor.-t úgyis elkisérleteztünk eredmény­telenül a vízvezeték dolgában. Vásári csendélet. Az e hét elején meg­tartott vásár végzetessé válható kalanddal vég­ződhetett volna Fabriczy György ozdini földmi­­vesre. Ugyanis Botos Károly és a Két Mamukó testvér, kik foglalkozásukra nézve kóborló cigá­nyok megtámadták őt, s miután jól helybenhagy­ták, elvették tőle mintegy 50 kor.-t tartalmazó pénztárcáját. Segélykiáltására csakhamar nagyobb csoport verődött össze, kik a három garázda cigányt ártalmatlanná tették s átadták a rendőr­ségnek, hol előzetes letartóztatásba helyeztettek, mivel rablás büntette miatt indíttatott meg ellenök a nyomozás. A szemét fuvarozás dolgában ismét panaszokat hallottunk, mely szerint hetek sőt hónapok telnek el, mig a szemetes kocsik meg­jelennek a házi szemét elhordása végett. Alkal­munk volt több helyen tapasztalni, hogy e pana­szok legkevésbbé sem túlzottak, amennyiben való­ságos dombok emelkednek egyes udvarokon rot­hadó hulladékokból a közegészségügy nagyobb dicsőségére. A szemétvállalatnak ezen viselkedése méltán nevezhető a legbotrányosabb hanyagságnak, s csodálkozva kell a rendőrséget és a tiszti orvost megkérdeznünk, hogyan tűrhetik el ezen állapo­tokat, holott a törvény azok tekintetében szigorú utasításokat tartalmaz részükre. Avagy a törvény csak arra való, hogy be ne tartsák ? Sorshúzás. Azon hadkötelesek, akik 1888-ban születtek s akik most jönnek sorozat alá, felhi­vattak, hogy sorshúzás végett e hó 15-én a rendőralkapitány előtt jelenjenek meg vagy sze­mélyesen, vagy pedig képviselőjük közbenjöttévei. Ilyen képviselőkül csakis a katonakötelesek szülője vagy gyámja léphetnek fel. Azonban ha senki sem jelent meg a sorshúzáson, az sem volt baj, mert ez esetben hivatalból ejtetett meg a ki­sorsolás. Az idei sorozások. Az alispáni hivatal városunkban és környékén a sorozási határnapokat a következőleg állapította meg. Losonc r. t. város­ban március 31-én fog működni a bizottság, melynek polgári részről tagjai Wágner Sándor h. elnök, dr. Honti Rezső, Gellén Endre és Wohl R. Adolf, az orvosszakértője pedig dr. Plichta Soma. A losonci járásra nézve április hó 1., 2., 3. és 5. napjain ejtetik meg a sorozás. Itt a bizottság tagjai Havas Gyula h. elnök, Gellén Endre, Kuchinka István és Wohl R. Adolf. A bizottság polgári orvosszakértője dr. Plichta Soma. Salgótarjánban a füleki járás tekintetében sorozás végett április hó 7., 14., 15, 16., 17. és 19. napjain fog mű­ködni a bizottság, melynek polgári tagjai Mocsary Sándor h. elnök, Baranyai István, Luby István és Vecsey Dezső, orvosa pedig dr. Kovács József. Végül a gácsi járási sorozási határnapok április 21., 22. és 23-ik napjain lesznek s polgári bizott­ság tagjai ifj. Fay Albert h. elnök, Wellibil Károly, Miessl Zsigmond és Sternlicht Lipót, orvosa pedig dr. Reinhardt István. A sorozásra felhívott állítás­­kötelesek száma Losonc városában 142, a losonci járásban 654, a füleki járásban 958, a gácJr járás­ban 408. A polgári kör f. hó 13-án sikerült mulat­ságot rendezett saját helyiségeiben Az estélyen a kör tagjai csaknem teljes számmal megjelentek családjaikkal, kik közül a fiatalja a táncteremben, a tánctól tartózkodók pedig a mellékhelyiségekben találtak igen kellemes szórakozást. A megjelentek nagy száma folytán szűknek bizonyultak a kör helyiségei, bár egyhangú volt a vélemény, hogy sokkal kényelmesebbek azok a városi szálló e célra szolgáló termeinél. A táncolóknak Danyi Rudi zenekara szolgáltatta a szebbnél szebb talp alá valókat általános megelégedésre. Az estély látogatottságát igazolta, hogy az első négyest 54 pár táncolta. Ez alkalomból elismeréssel kell meg­emlékeznünk a megjelent fiatalságról, amely nagy­ban buzgólkodott, nehogy a táncolni vágyó leányok és asszonyok petrezselem árulás miatt panaszkod­janak. A mulatság a legjobb kedvben a hajnali órákban ért csak végett. Az estélyen bevétel volt 356 40 K, kiadás 205'80 K s igy tiszta jövedelem 15060 K, melyből az ajkai szerencsétleneknek 40 koronát juttatott a rendezőség. Felülfizettek: Rakottyay György 20 kor., Bulyi János 10 kor., Gellén Endre 8 kor., Wagner Sándor kir. tan., Nógrádi János, Kohn József, dr. Gömöry Elek, Krausz Miksa 5—5 kor., Fekete István, Rojko János 4—4 kor., Pál Andor 3’40 kor, Háger Lajos, Gregor János, Baskay Ferenc, Biszkup Lajos, dr Valihora János, György Lajos, Gleszk János, Duda Danó 3—3 kor., Kujnis Gyula, dr. Gärtner Henrik, özv. Ujházy Sándorné, Rohoska Lajos, Reichmann Sándor, Marton János, dr. Ottahal Antalné, Dortsák Lajos, Domborovszky István 2—2 kor., Gaál Balázs, Zvoda Ferenc, D. K., Klagyivich József 1—1 korona. Fogadják a rendezőség hálás kö­szönetét. Kinevezések. Takács István h. tornatanitót a vallás és közoktatásügyi miniszter a helybeli állami főgimnáziumhoz rendes tornatanitóvá nevezte ki. Sándor F. Bódog mérnököt, ki városunk csa­tornázási munkálatait vezette, a kereskedelmi mi­niszter Temesvár székhellyel segéd-iparfelügyelővé nevezte ki. Selyemtenyésztők figyelmébe. A selyem­­hernyó tenyésztőknek, vagy tenyésztéssel foglal­kozni óhajtó érdeklődőknek a szekszárdi selyem­­tenyés ztési felügyelőség tudomására hozza, hogy teljesen ingyen bocsát rendelkezésükre selyem­petéket. illetve hernyókat. A tenyésztők ezzel szemben kötelezik magukat, hogy a gubókat a felügyelőséghez, vagy azoknak egyes községekben megbi/.ott egyéneihez beszállítják. A gubók a kö­vetkező árban fogadtatnak el : I. oszt. gubó 1.80 K, II. oszt. 1,60 K, a III. oszt,, pedig 1.20 füléiért. Szliács idegeneké. Zólyommegye gyöngye: a világhírű Szliács fürdő végleg idegen kézbe került, oly kézbe, mely aligha fogja ezt egyhamar nekünk visszaadni. A gyógyfürdőt eddigi tulaj­donosa: Lenoir György András, Hessen Kassel városnak adományozta s a tulajdonos-változás telekkönyvi bejegyzése e napokban történt meg. Vicinális építés. A duna—ipoly völgyi vasút építése a múlt esztendőben teljes erővel folyt, úgy annyira, hogy ha a téli hónapok közbe nem jönnek, már a forgalomnak is át lehetett vol­na adni. A nagy hidegre való tekintettel azonban a karácsonyi ünnepek óta a munkálatok szüne­telnek, ami talán még 1—2 hétig eltart, de azután annál nagyobb erővel fogják a mielőbbi befejezési siettetni. Tekintettel arra, hogy az alépítményi és magasépitményi munkák már teljesen készek, úgy hogy az összes épületek lakható állapotba vannak helyezve, hogy továbbá a felépítményi munkák is nagyon szépen előre haladtak, vác — drégelypalánki fővonal vágánya már kész, úgy­szintén a kavicsolása is 3/i részen, a diósjenő — romhányi szárnyvonalból pedig szintén 5 km. van fektetve, előre láthatólag az egész 65 km. hosszú vasutat ez évi április hóban fogják a for­galomnak átadni. Tömeges párbaj. Komáromy István, a Gömör-Kishont szerkesztője múlt héten három­szoros párbajt vívott egymásután pisztolyra és kardra. Első sorban Kosuch Jánossal pisztolyra verekedett, majd karddal folytatták. A lövések a levegőbe mentek, a kardpárbajnál pedig kétszeri heves összecsapás után Komáromy mellén, Kosuch pedig kezén sebesült meg könnyen. Azután Frisch Sándorral verekedett pisztolyra, mely esetnél Ko­máromy golyója Frisch füle mellett süvített el. A karddal való viaskodásnál pedig Frisch oly erős vágást kapott orra tövére, hogy nyomban össze­esett. Ezen viaskodások Rimaszombatban történtek meg. A harmadik párbajt, mivel Rimaszombatban a rendőrség közbelépett, Feleden vívták meg ifj Kubinyi Andorral szintén először pisztolyra, azután pedig kardra. E párbajnál is a pisztollyal való mérkőzés eredménytelen maradt. A karddal való küzdelem pedig Kubinyinak arcán és mellén való sérülésével végződött. Komáromy teljesen sértetlen maradt. A párbaj oka összeszóla'kozás. Tüzérek iőgyakorlata. A helyőrségünk kötelékébe tartozó 16-ik tábori tüzérezred f. hó 15-én teljes felszereléssel útra kelt, hogy az uj tábori ágyukkal lőgyakorlatáit megtartsa. A gya­korlat színhelye Tiszaluc község határa, ahová az egész hadtest tüzérsége összpontosiltatott. Az egész manövrirozás azonban — az utazást is beleértve — három napig tartott, amennyiben 16-án az összes gyakorlatok elvégeztettek s 17-én már ismét visszajött az ezred városunkba. A tisztviselői telep kérdéséhez (Be­küldetett.) Csak örömmel üdvözölhetik a tiszt­viselők az újból felszínre kerülő eszmét, amely egy tisztviselő-telep létesítésével kíván segíteni a már tűrhetetlenné vált lakásviszonyokon. — Kiáltó szükséget pótolna nálunk ez eszme megvalósítása, mert ha valahol, úgy Losoncon bizonnyal nagy küzdelmet kell folytatni a tisztviselőnek a lakás­­viszonyok miatt, mert nemcsak túldrágák, de amellett alig lehet kapni egy alkalmas lakást. S e helyzetet nagyon is kihasználják a háztulajdo­nosok. A baj napról-napra növekvőben van, s mi lesz, ha mint emlegetik az üzletvezetőség is ide kerül ? A lakásnyomoruság egyszerűen el­viselhetetlen lesz. Hogy a hovatovább mindig nyomasztóbbá váló lakásviszonyokkal megküzd­­hessünk a folytonos lamentálás helyett, amint e lap cikkírója is nagyon helyesen mondja: »a cselekvés terére kell lépni.« Ne csak hangoz­tassuk üdvös és szükséges voltát, hanem indít­sunk mozgalmat a nemes cél megvalósítására. Nincs vesztegetni való időnk s mennél későbbre halasztjuk, annál nehezebben sikerülhet. Nézetem szerint mielőbb összeirandók volnának azok, kik csatlakoznak e mozgalomhoz s kik kívánnak ily házat építeni. Legyünk tisztában s lássuk, ha vagyunk-e húszán, harmincán vagy esetleg töb­ben ? S ha igen, akkor haladéktalanul jöjjünk össze a további teendők közös megbeszélésére s az épitendő telep helyének megválasztására. A tanári kar, a vasút, a posta, s a többi állami alkalmazottak egyesítésével egyesülni kell mind­azoknak, kik az évnegyedről évnegyedre fenye­gető stajgerolástól vagy hurcolkodástól szaba­dulni akarnak, hogy közös erővel tegyük meg mindazokat a lépéseket, amelyek egy családi otthon létesítésére szükségesek. Vállvetett odaadó munkával hiszem, hogy kitűzött célunkat sike­rülni fog megvalósítani s a közeljövőben be­következik rég óhajtott vágyunk, hogy saját otthonunk lesz, amelyből nem stájgerol ki senki. (Duttka.) ÁUatvásár. A f. hó 15-én megtartott or­szágos vásár, dacára annak, hogy az országos meteorologiai intézet hőemelkedést jósolt, a már 4 hónap óta állandóan tartó nagy hidegben lett megtartva, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a más években megszokott februári vásár nagyobb állat felhajtása, az idén a várakozáson alul maradt. — Felhajtatott: 516 darab ökör, 382 tehén, 110 üsző, 125 tinó, 95 borjú, 340 ló, 614 sertés. — Eladatott: 357 darab ökör, 207 tehén, 66 üsző, 92 tinó, 82 borjú, 160 ló, 300 sertés. — Az árak, a lanyha vételkedv folytán normálisak voltak. A Borsod-Miskolci Gőzmalom r. t. mérlege akadt kezünkbe, s abból azt olvassuk, hogy nevezett vállalat ez évi üzleti tiszta nyere­ségéből 10°/0-nak a taitalékalapra és 12%-nak az igazgatóság és a Vezérigazgatók javadalmazására való levonása után minden egyes részvényre 1272% osztalékot fizet. Az ezen összegek ki­fizetése után mintegy 159,000 K tiszta nyeresé­get forditnak majd különböző célokra. Nem azért említjük mindezeket fel, mintha különösen érde­kelne bennünket ezen vállalat mérlege, hanem ezt azért tesszük, hogy polgártársaink annál inkább láthassák azt a szűkkebliiséget, melylyel ez óriási nyereséggel dolgozó üzem a kövezet­vám megváltása tekintetében a várossal szemben viseltetik. Az kétséges még, jogos-e a malom azon álláspontja, hogy nem tartozik kövezetvá­mot fizetni, de az kétségtelen, hogy a malom oly kedvezményeket élvez a várostól, melyhez semmi joga nincs, s melynek élvezéséhez senki­től sem kapott engedélyt. Ha már másért nem, úgy azon kedvezmények élvezetéért lenne köte­les fizetni a t. malom annál is inkább, mert a város közönsége igenis rászorul a vállalat hozzá­járulására. Élénk emlékezetében van még minden­kinek, hogy midőn e kérdésben tárgyalások folytak, a malom bizonyos, nevetségesen csekély, alamizsnának is alig nevezhető pénzszolgáltatás ellenében oly feltételeket szabott, mely minden jó érzésű embernek arcába kergette a vért. Akkoriban csodálkoztunk vakmerő ajánlata felett, ma már ha nem is teljesen, de valamennyire megmagyarázva látjuk fenhéjázó fellépésének indokát, ha az igazgatósági és felügyelő-bizott­sági névsort végig olvassuk. Azt kell feltételez­nünk, hogy azt hiszi a malom, hogy mert két vezető és közbecsülésben álló puritán jellemű férfiú azon bizottságokban tisztséget visel, — kiknek véleménye e városban mindenkinek direktívául szolgál — zsebére ütve, azt mond­hatja, minden úgy fog történni, ahogy akarom. Nos hát keservesen kell hogy csalódjanak a malom urai. S hisszük is, hogy csalódni fognak, még pedig vagy oly módon, hogy a részvények-

Next

/
Thumbnails
Contents