Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-30 / 39. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. szeptember 30. A gondolatot a beszéd közvetíti hallhatóan s az írás láthatóan. Mivel azonban a ^beszéd — a „homo sapiens“ ezen előjoga több — sok nyelven történik, szükséges volt megalkotni a modern nyelvtudományok segítségével, a közös alapot,' az egyedüli modot, amely lehetővé teszi ezen minden követelménynek megfelelő egységes érintkező nyelvet. Nyelveket tanulni dicséretes vállalkozás, de sok esetben eredménytelen munka, mert a nyelv tudása határozott nyelvérzéket követel. Ez pedig csak kevesek kiváltsága. Már pedig földünk szerves élete a többség törvényei szerint igazodik; tehát azok számtalan tömege követeli ezen egységes érintkező nyelvet, akik eddig nélkülözték a közös megértés mindentjelentő áldását. A közös megértés az alapja mindennek. Ami a közös megértés nélkül elérhetetlen álomnak s megvalósíthatatlan ábrándnak látszott, az a nemzetközi érintkező nyelv távcsövén át szemlélve mint a végtelen csillagvilág szabad szemmel nem látható bolygója, egyszeriben megjelenik látókörünk zenitjén. íme az Eszperantó társadalmi, emberbaráti jelentősége és a világbéke szempontjából való fontossága. A kérdés nem mai keletű. Az első nyomok a Bibliáig nyu'nak vissza. De mig ezen jelenségek csupán az emberi lélek homályos sejtelméből fakadó öntudatlan törekvések, addig az első öntudatos törekvésnek nyomait Rajmundus Lullus angol tudós fellépésével tudjuk eddigi kutatásaink eredményeként kimutatni. Lullust 1561-ben tüzhalálra ítélték, mert az akkori idők korlátolt lelkületű emberei benne boszorkánymestert láttak, aki Isten dolgaiba belekontárkodott, mert nyelvet alkotott. Lulus j ival megelőzte korát. Lullustól az Eszperantóig ezer és egynéhány kísérlet történt, amelyek alkotói mind a nemzetközi érintkező nyelv kérdését óhajtották megoldani. Természetesen sikertelenül. Ennek következményeként az emberiség kevésbé fejlődésképes tagjai hamar kimondották ezen eszme halálos Ítéletét : utopia. Mindenben van fejlődés. Ezen törekvésnek is meg volt a saját evolúciója. A sok ezer kísérlet és a volapük kudarca meghozták a fejlődés gyümölcsét — a sikert. (Érdekes, hogy Schleyer páter e nevű műnyelvét, mellyel ki akarta szorítani az anyanyelveket, senki sem beszélte —- még maga az alkotó sem. Az első és egyszersmind utolsó volapük kongresszus kínos meglepetést hozott. Mindenki másképen beszélt.) A középkor latinja megmutatta a nemzetközi érintkező nyelv lehetőségét, a Eszperantóig kudarcot vallott kísérletek megmutatták a kivitelt s az Eszperantó a megoldást. A világhírű tudósok hatalmas tömege támogatta e törekvés küzdelmeit. Müller Miksa a nyelvészet, a modern nyelvtudomány megalapítója, Leibnitz, Descartes, Grimm, Wilkins, Condillac, Dalgarno, Nietsche, Verne, Nodier, Bolyai, Vater, Tolsztoj stb. stb. tudósok. Mikor a volapük-mozgalom a végét járta, 1887-ben Varsóban egy füzetke jelent meg orosz, lengyel, francia, német és angol nyelven, amelynek „Lingvo Internacia1' volt a cime. A szerző akkor még álnéven, mint Dr. Eszperantó (reménylő) lépett a nagyvilág elé. Ma már tudjuk, hogy Dr. Zamenhof L. Lajos varsói lengyel szemorvos volt az alkotója ezen zseniális nyelvnek. Az élet azonban a „Lingvo Internacia“ (nemzetközi nyelv) név helyett a rövidebb Eszperantó nevet tartotta meg. Ez időtől kezdve e nyelv diadalmasan bejárta a világot s ma már a müveit emberek nagy része ismeri. A nyelvek megtanulását leginkább a terjedelmes s igy az emlékező tehetséget módfelett megterhelő szókincs s a nyelvek minden következetességet nélkülöző óriási halmazu nyelvtani szabályai teszik nehézzé és — lehetetlenné. A latin modern fogalmakkal nem rendelkezik s roppant nehéz a grammatikája Az Eszperantó nyelvtana igen rövid, szigorúan logikus, szabályai alól nincsenek kivételek. Szókincsét az élő nyelvek közkeletű és kevés számú (900—1200) úgynevezett nemzetközi szavai alkotják. Az emlékezetet tehát semmi esetre sem terheli s igy nélkülözhetővé tesz minden nyelvi érzéket. Csupán átlagos műveltség mellett is nehány óra alatt elsajátítható nyelvtana. A nyelv igen széphangzásu, némileg az olaszéhoz hasonló és könnyen hajlítható. E tulajdonságai révén a költészetre éppen úgy alkalmas, mint a szépirodalomra, a tudományos irodalomra vagy a kereskedelmi és mindennapos érintkezésre. Mivel a nyelv ment minden kétes hangzótól és nemzeti sajátosságtól, soha sem kerülhet abba a helyzetbe, hogy javítani vagy módosítani kellene a különböző kiejtések vagy a használatból eredő eltérések miatt. Ilyenek nincsenek, mert az egész világ eszperantistái te jesen egyformán beszélnek. Ami pedig a nyelv természetes fejlődését illeti, az csupán csak az uj fogalmak keletkezésére szoritkozhaiik ; ezek pedig éppen olyan szépen és simán fognak beleilleszkedni, mint ahogyan az összes nyelvek átvették a blúz, automobil, röntgen, rádium stb. szavakat. Külömben az élő nyelvek fejlődése és változása nem a nyelvek lélektani és elengedhetetlen kelléke, hanem a primitiv alap, a kezdetleges előidők utóhatása. Vannak működési körök, tevékenységek és törekvések, amelyeknek elengedhetetlen kelléke a nemzetközi érintkezés, amelyek határai nem illesz kedhetnek be kizárólagosan egy-egy nemzet szűk határaiba. A tudós, az iró, a költő, az iparos, a kereskedő, a gyűjtő, a kutató, az utazással szórakozni, tanulni, üdülni vágyó mind-mind nemzetközi érintkezésre szorul. Ez pedig csupán csak az Eszperantó révén érhető el. A kongresszusok munkája lehet-e addig tökéletes, antig 3-féle nyelven tárgyalnak ? Könnyü-e annak a kereskedőnek a munkája, aki kénytelen 4—5 levelezőt tartani s nyomtatványait 4—5 nyelven kiadni, ahelyett, hogy egy nyelven adná ki, megtakarítván igy kiadásainak 4/s részét ? Ha tekintetbe vesszük, hogy a világszerte feltalálható eszperantisták szoros összefüggésben, szervezetben vannak egymásmindenki tudja, hogy az az enyém . . . megnézem az asszonyt is, hátha él még. — Ne Raoul! Ne nézd meg! Ne menj fel hozzá — kiáltja Claude borzasztó hangon, miközben eltorzult arca elé emelte a félelemtől hideg kezét Raoul elrohant, le a falépcsőn, nem törődve a ház lakóival. Nem figyelt semmire. Agyát szörnyű tev foglalkoztatta. A kapu nyitva volt még. Csend mindenütt. Egyet vigyorgott ördögi pofájával s nesztelenül, lábujhegyen surrant fel a megölt, fogatlan öregasszonyhoz. Ott feküdt a konyha kövezetén . . . A vér még csurgott, kése a vértócsa közepén volt. Hidegvérrel felemelte, pedig bele kellett nyúlnia a vértócsába, másik kezével felrántotta az asszonynak félig nyitott melllénykéjét s a pénzeserszényt leszakította. Egészen összevérezte a cipőjét, kezét, ruháját. Mikor kész volt, kilépett az ajtón s rohant lefelé . . . Hirtelen megállt . . . mintha egy tömeg moraját vélte volna hallani . . . Megnyugtatta magát — biztosan hallucinált tulcsigázott agya — mire a kapuhoz ért. Lába gyökeret ver . . . Haja az égnek mered. A rendőrök állnak ott, körülöttük emberek . . . Keze véres . . . Zsebében a véres kés ... és a véres erszény . . . Itt a gyilkos — ordítással rázúdult a tömeg. Ütik, ruháját, haját tépik, szakgatják. . . . Hátrakötött kezekkel taszítják előre miközben az ütlegek özöne éri feiét. Amig Claude Rauelhez futott, a fogatlan öregasszony sikolyára egyik szomszédnője figyelmes lett . . . utána nézett a dolognak . . . látja az öreget vériócsában. Se szó, se beszéd, rendőrökért sietett. Amig el volt értök s amig oda értek, Raoul bevégezhette aljas tettét . . . Claude ezalatt türelmetlen lett Raoul szobájában. Eszielenül, izgatottan járkált fel és alá. Minduntalan az ablakhoz ment, izzó homlokát az hideg ablaküvegen igyekezett lehűteni. — Már itt kellene lennie ! . . . Mi űzött erre engem, boldogtalant ? A véres foghus ? . . . Az állat r. . . La bete humaine! Ez nem engedett nyugodnom! Lelkem űzött! Ki kellett elégítenem. De hallgass 1 Mi az ? Alulról. — Gyilkos! Öljük meg a gyilkost! — kiálltás hangzik fel . .. Claude felszakitja az ablakot . . Kidül a párkányon . . . Azt hiszi érte jönnek . . . Szédül! . . . Raoult látja megkötözetten, a lámpás fényénél tisztán látja, hogy ütik, tépik . . . — Mi az ? Ki a gyilkos ? Ő Raoul ? Tán álmodtam ? Ki vagyok én ? Claude ? Raoul ? Ez Raoul szobája ?. . . Hogy ütik ! . . . Feleszmél pillanatnyi zavarából s torkaszakadtából ordítja a csendes éjbe : — A gyilkos . . . ! a gyilkos . . . Nem bírja tovább mondani, hogy nem az ölte meg, hogy ő a gyilkos. Torka görcsösen összeszorult . . . elvesztette eszméletét . . . kezei elerőtlenedve elengedik az ablak párkányát s a lomha test zudul lefelé a kövezetre ... Ép a csoport előtt zúzta össze magát . . . Raoulnak feje több helyen be volt már zúzva, füle letépve . . . Alig hogy lélekzett . . . Csak annyit tudott kidörömbölni: — Emberek ! ... Ez . . . ez az ... ember .. . a gyilkos ... Ez . . . ölte meg . . . sál, akkor ez a szervezett tömeg a legalkalmasabb segítség minden tudományos, filantropikus, szociális és anyagi cél elérésére. Nem olcsóbb-e azon irodalmi termék, amely olyan nyelven jelenik meg, amelynek olvasóközönsége az egész világ ? íme a tudományos és szépirodalom sokat vitatott könnyű hozzáférhetősége! Mert hiszen annál olcsóbb valamely mü, minél nagyobb az olvasóközönsége. Miután az eszperantó tábor egy egységes szervezetet alkot, nemcsak irodalmilag, hanem a kereskedelem szempontjából is igen fontos és megbecsülhetetlen. Vegyük az óriási címanyagot. A legbővebb forrás, ahol informálódhatunk, anyagot, adatot szerezhetünk, hirdethetünk. Eddig tán semmiféle eszme sem volt ily mértékben alkalmas arra, hogy a társadalmi rétegek annyi külömböző tényezőjét tudta volna egymás mellett békés egyetértésben, közös gyümölcsöző kulturmunkára serkenteni. íme ez Észperanto szociális jelentősége. Miután az Eszperantó nyelv csupán csak a második nyelv szerepét tölti be, világos, hogy nem ellensége, hanem ellenkezőleg a leghathatósabb támogatója a nemzeti kultúrának. Megszűnik a sok nyelven való kontárkodás, amelynek egyik legszomorubb jelensége az volt, hogy a nyelvek megtanulása helyett teletömték nyelvünket idegen szókkal, idegen formákkal és szólásokkal. E nyelv könnyűsége révén felszabadítja a tanítás rendjét is a sok fölösleges nyűgtől s helyette több időt hagy a hasznos tanulmányok elsajátítására. Nemzetünket nemcsak a földrajzi határok választják el a külföldtől, hanem nyelvünk is, amelynek semmi néven nevezhető praktikus rokonsága nincsen, csupán csak teoretikus ; ellentétben a szláv, germán és roman nyelvcsaládokka;, amelyek kebelében számos rokon nyelv van. Nekünk tehát elsősorban kell törekednünk ezt a nyelvet eisajátitani és terjeszteni; mert óriási elterjedtségénél fogva a legjobb eszköznek bizonyul kultúránkat, irodalmunkat, szóval nemzetünket a külföld népével megismertetni. A legjobb mód idegenforgalom létesítésére, kereskedelmi összeköttetések megalapozására. Így ismerhetjük legjobban városainkat s hazánk természeti szépségéit. Olcsó és közvetlen mód !! Alig huszonkétéves pályafutással e nyelv nagy utat tett meg. Ma már hatalmas könyvtárat tölt meg irodalma. Százon fölüli számban jelennek meg az Eszperantó nyelven szerkesztett folyóiratok. Négy kongresszusa volt eddig, Boulogne-sur- Mer (1905), Genf (1906), Cambridge (1907), Drezda (1908), melyeken a legnagyobb tökéletességgel, pompásan megértették egymást. Az 1909-iki Barcelonában folyt le a múlt héten. Számos intézmény virágzik, amely mind ezen nyelv elterjedtségének köszönheti a létét. Ilyenek az Eszperantó- Bank (Cekbanko Esperantista), a Nemzetközi Tudományos Társaság (Internacia Scienca Asocio), számos világhírű tudós taggal (Méray, Ostvvald, Berthelot, Bequerel Navil), az összes nemzetbeli eszperantó orvosok szövetsége) Tutmonda Esperanta Kuracista Asocio), az eszperantó nemzetközi pénzegység (Spesmilo), konzuli rendszer, központi hivatal, nemzetközi szervezet stb. Ezerhatszáz egyesület, sok delegátusi hivatal, több millió tag. Németországban, Franciaországban és Belgiumban számos iskolában, mint kötelező tantárgyat tanítják. Sok kongresszusnak hivatalos nyelve. A magyar Eszperanto-mozgalmat főképen a „La Verda Standardo“ nevű országos magyar Eszperantó-szervezet indította meg. Ennek mindenki tagja lehet, aki az évi 4 (négy) korona tagsági dijat lefizeti. Ezen csekély évi dij ellenében minden tag 1. kapja a hivatalos lapot, a „La Verda Siandardo“-t. 2. Tagja lesz egy évig az országos, a helyi és a szakcsoportoknak. 3. Ingyenes nyelvoktatásban részesül. 4. Ingyen nyelvtant és szótárt kap. 5. A lap hasábjait felhasználhatja közlések, tudósítások és kérelmek céljából (ezek díjtalanok). 6. Olcsó kereskedelmi hirdetésekre és reklámokra tarthat igényt. 7. Élvezi a lap rendkívüli nemzetközi elterjedtségének és az egylet kiterjedt összeköttetésének egyéb előnyeit. A „La Verda Standardo'-nak eddig a következő csoportjai vannak : Budapest (4, egy hölgy, egy orvos csoport), Újpest (1), Arad (1), Pozsony (I), Temesvár (1), Debrecen (1), Győr (1), Trencsén (1), Vác (l), Abaujszántó (1), Crepaja (1), Csetnek (I), Zágrág (1), Selmecbánya (1), Kolozsvár (1), Fenyvesvölgy (1), Dés (1), Pancsova (1), Nyitra (1), Kassa (1), Kars (Kaukázus) (1), Egyesült Államok (3), összesen 26.
