Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-16 / 37. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. szeptember 16. A boldog tartalékosok. A 60 éves csá­szári jubileum alkalmával az emlékkeresztet meg­kapta minden tényleges szolgálatban levő magyar­osztrák katona. Most, amidőn elsimultak az an­­nexió nyomán keletkezett külföldi bonyodalmak, királyunk elrendelte, hogy a meleg tűzhely mellől a kietlen bosnyák hegyek közé elvitt tartalékosok is részesüljenek az elmúlt esztendő valamely em­lékeztetőjében s részükre is kiadassák a jubileumi arany emlékkereszt. A Royal-orfeum szeptemberi uj műsorá­nak is a legnagyobb siker szegődött nyomába. Városszerte beszélnek az uj műsor slágereiről, elsősorban a Szerencseszám cimü páratlanul mu­latságos párisi bohózatról, amelynek ellenállhatat­lan komikuma és burleszk tréfái folytonos derült­ségben tartják a közönséget. Az iskolai beiratások aktuális vonatkozású paródiája is élénk visszhan­got kelt az állandóan teljesen zsúfolt nézőtéren, a Solti Hermin uj kupiéi pedig külön szenzációi a műsornak. Egyre népszerűbb lesz a Cigányor­szág operett, amely Lonzai Annának, Borosnak, Simainak és Vitéznek hoz sok tapsot s hasonló mértékben jut ki a tetszés Poór Lili, Heltai Hugó, Varjas Antal, Gergely Giza, Kabók Győző, Kökény Ilona, Gergely Lajos, Lubinszky Ödön, Mics Rózsi és Dezsőffy László produkcióinak és a káprázta­tóan gazdag műsor többi 12 attrakciójának is. A jövő keddre, szeptember 7-re várja az igazgatóság Vágó Gézát, a Professor Burghardt világhírű Myt­hology Revired-jének megalkotóját, akit — mint állítólagos orosz forradalmárt — sürgős diplomá­ciai közbelépéssel sikerült kiszabadítani a túlbuzgó orosz hatóságok kezéből, hogy egyik vonzóereje legyen a Royal-orfeum szenzációs műsorának. A Hortobágyról. Lajos bajor trónörökös és neje, Mária Terézia trónörökösné, Adeigunda, Wiltrud, Helmtrud és Gundelinde hercegnőkkel megtekintették a Hortobágyot. És amint körülnéztek a végtelen rónaságon, egyszerre csak különös perspektíva tárult eléjük : rengeteg város kellős közepén mesébe illő, csoda­szép várkastély, gyönyörű kerttel. A palota tágas udvarán daliás testőrök és szolgák sürögtek-forog­­tak Mátyás-korabeli festői magyar uniformisban. A várpalota erkélyén jóságos arcú ősz király, unokái környezetében. Mögötte a trón várományosa, aki elragadtatással néz le az ő leendő székes­­fővárosára. — Mi az ott ? — kérdi Ozory István rendőr­­kapitánytól a bajor trónörökösné. A rendőrkapitány nagyot sóhajtva, szomo­rúan feleli: — Csak délibáb, fenséges asszonyom. Csalóka délibáb! . . . Nem lesz ellenőrzési szemle. A magyar királyi honvédelmi miniszter közhírré teszi, hogy a közös hadsereg és a m. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi a folyó évben nem tartatnak meg. A tar­talékos tisztek és a legénység állományából kivett tisztjelölteknek, illetve tisztviselő-jelölteknek tekin­tendő tartalékos (póttartalékos) zászlósok, hadap­­ródok és hasonló állásúak bemutatásai azonban az eddigi módon a folyó évben is megtartatnak. Parkettgyár Balassagyarmaton. Sebos­­tiány és Fejér cég Balassagyarmaton nagyszabású parkettgyárat létesített. A gyár már üzembe lé­pett s ünnepélyes megnyitása e hó 18-án lesz. Hány iparág látta hasznát a Zeppe­lin-féle léghajós kísérleteinek. Erre az érde­kes kérdésre egy német szaklap azzal válaszol, hogy a német birodalomban 62 iparág már eddig is milliókat keresett Zeppelin révén, akinek lég­hajója tudvalevőleg óriási ünneplések tárgya volt, amikor Berlinbe megérkezett. Ebben a nagy szám­ban nincsenek benne azok, akik a léghajós gróf nevét minden közelebbi vonatkozás nélkül a rek­lám céljaira kihasználták. A legtöbb haszna a nyomdász és sokszorosító ipar különböző ágainak volt eddig. Napról-napra uj könyvek jelennek meg Németországban a léghajóról és ezeket valósággal elkapkodják. A láiképes levelezőlapok végtelen sorozata szintén Zeppelin berlini i.íjának köszön­heti létrejöttét. A játékárú gyárosok is jól kihasz­nálják ezt a még ki sem próbált találmányt, de vannak már a forgalomban a Zeppelin-féle léghajó alakjára emlékeztető pipák, szivarok, kétszersültek, cukorkák, csokoládék, asztaldíszek, palackok, (fő­leg likőrrel töltve), kézelőgombok, sétabot fog­­gantyúk, stb. stb. Azonkívül sok árú címkéjén alkalmazzák a léghajó vagy a föltaláló gróf arc­képét. Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének levelét, melyet a Magyar Tudományos Akadémiához intézett a ma­gyar feltalálók érdekében Kívánatra e levél szó­szerinti szövegét díjtalanul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája Budapest, VII., Erzsébet körút ß0. Telefon szám 119 00. 10—5 Megszűnt a sertésvész. A Losonc város­ban uralgott sertésorbánc járvány megszűnvén, az alispán a zárlatot feloldatta. A heti és orszá­gos sertésvásárok megtartatnak, amelyre be nem zárt községekből sertések felhajthatok. Tűz. Básthy Béla losonci járási főszolgabíró panyidaróci birtokán folyó hó 10-én délután tűz ütött ki. Az istálló, kocsiszín és az egész gazda­sági felszerelés a tűz martalékává lett. Az idei terméssel megtelt magtárt, melyet a tűz már fe­nyegetett, az állandóan készenlétben tartott tűz­védelmi eszközök gvors alkalmazása folytán sike­rült megmenteni. Nincs többé szolgálati fülke. Az uta­sokban eddig sokszor felforrt az epe, midőn sok utas lévén egy-egy vonaton, három-négy fülkét is lezárt a kalauz, mert abban egy ellenőr fog utazni vagy már benne is aludt. Hiába volt minden ké­rés, rimánkodás, fenyegetés, káromkodás, a kalauz ki nem nyitotta a fülkét, mert ráparancsoltak, hogy az a fülke nem az utasoknak való, hanem „szolgálati“ fülke. S a legtöbbször az egész útvo­nalon üresen volt lezárva. Most az államvasutak elnök-igazgatósága szigorú rendeletben megtiltotta a vonatokon bármely fülkének lezárását, melyre az utasok igényt tartanak. A fülke lezárásáért bejelentett panaszokat a legkíméletlenebbül fogja elintézni. Eltűnt iparossegéd. Burghardt János szabóiparosnak Pokorni Antal nevű segédje 37 korona munkabérelőleggel minden felmondás nél­kül otthagyta munkaadóját és ismeretlen helyre költözött. A városi hatoság Pokorni Antal ellen körözőlevelet bocsátott ki. „Petróleum tűzveszélyes.“ A beliig' minisz­ter rendeletet bocsátott ki, mely szerint minden füszerkereskedő köteles azon üveget, melyben nala petróleumot vesznek, cédulával ellátni ezen felírással: „Petróleum tűzveszélyes.“ Találtatott egy arany női gyűrű és 1 kor. 20 fillér készpénz. Az elvesztőik kellő igazolás után átvehetik a rendőrkapitányi hivatalnál. Lopás. Majer József bérkocsitulajdonos ud­varából folyó hó 6-án elloptak egy bárányt és két libát. A rendőrség a nyomozást megindította. Köszönetnyilvánítás. Fogadják szívből jövő hálás köázönetünket mindazok, kik nagy gyászunk alkalmából fájdal­munkat részvétük által enyhíteni kegyeskedtek. A Larzek-család. Beszélgetések. A vigadóhidi Artéziviz Asztaltársaságnál, ahol a világszenzációk éppenoly alapossággal tár­gyaltatnak le, mint a leghelyiérdekübb apró ese­tek : megered a beszélgetés. A beszélgetés egyik szereplője igazi benszülött ártézivizivó, mig a másika csupán kültag. — Vége a nyárnak, vége. Beírattam a gye­rekeimet az iskolába, tehát itt az ősz. — Igaza van, itt az ősz. — Nemsokára belemegyünk a télbe és kö­vetkeznek az unalmas, hosszú téli esték. Mégis csak jó a pestieknek. Azok tavasszal, ősszel, nyá­ron, télen mindig szórakozhatnak. — Megint igaza van. És a szórakozásokról jut eszembe a legújabb pesti szórakozás Nem olvasta ? Nem. — Mindig mondtam, hogy maga el van maradva a világtól. Ezeknek a pestieknek napról­­napra újabb szórakozások kínálkoznak. Pesten csak ki kell menni az utcára, már is szórakozik az ember. — Ne mondja ! — Igenis. Folytonos és friss szórakozásban van része a pesti embernek. — Mik ezek a friss szórakozások ? — Hát itt vannak például az automobilok. Mikor lát maga nálunk automobilt ? Nagy ritkán. Pesten ezek úgy szaladgálnak, mint nálunk a kis csirkék. Először ezek az automobilok egyszerűen, simán, közönséges tülköléssel szaladgáltak. A pestiek megbámulták, de nagyon hamar napi­rendre tértek felettük. Csakhogy — amint mon­dám — Pesten mindig újabb szórakozások kínál­koznak. Nézze meg ön, hogy hogyan szaladgál­nak ma ezek az automobilok! — Hogyan ? — lzgatóan, kedves testvérem az Urban. Minden automobil más és más vészjelzővel van felszerelve. Az egyik vonyít, a másik vartyog, a harmadik krákog, az ötödiken egy hatalmas gram­­mofon van és iszonyú hangon bömböli : „Odébb, odébb!*, a hatodik olyan kísérteties hangokat ad, mint mikor éjtszaka kitör a vihar és irtózatosan süvíteni kezd a szél, úgy, hogy az emberek ijed ten menekülnek a kapuk alá, vagy fel a gázlám­pákra. És igy tovább. Iszonyú és félelmetes han­gokkal vágtatnak, rohannak, száguldanak Pesten ezek a félelmetes gépkocsik. Látni és élvezni kell ezt, kedves testvérem az Urban! Most mondja meg őszintén, van-e nekünk ilyen szórakozásban részünk ? Nincs. — De ez még semmi. A villanyosok is friss szórakozást fognak kivinni az utcára. Erről akar­tam magának csevegni, ezt olvastam a pesti la­pokban. Csevegje el. Eddig a villanyosok közönséges csengő­vel voltak felszerelve. Ha valaki a sínek között mászkált, a kocsivezető csengetett és az illető úriember félrelépett. Most máskép lesz, oh egész máskép. Most a villanyosok olyan készülékkel lesznek felszerelve, hogy egészen más, izgalmas és rejtelmes élet lesz az utcákon. Ne mondja! — Bizony, kedves öregem. Riasztó harang­gépekkel lesznek felszerelve a kocsik. A villanyos társulatok igazgatói azt mondják, hogy ez azért lesz. mert általuk csökkenni fog a balesetek száma, de ez csak mese. Az egész dolog arra jó, hogy a pestiek még jobban szórakozzanak. Képzelje csak, milyen pokoli mulatság lesz, ha 800 villa­nyos harangzúgassal fog végig száguldani az ut­cákon. És az a boldogtalan halandó, aki a sínek közzé kerül .... — Az okvetlenül ki fog térni a villanyosnak. Dehogy! A szörnyű harangzúgástól úgy megijed, hogy ott marad a sinen és elüti a villa­nyos. Hát van nálunk ilyen szórakozás ? — Nincs. — Na lássa. Ezért mondom, hogy boldogok a pestiek. Csakugyan boldogok. (Csörömpölnek a pincérnek és kifizetik feke­téjüket. Pinty-urfi. Irodalom. A Nyugat. Több mint másfél esztendeje, hogy a modern magyar irók legkitűnőbbjei szük­ségét érezték egy igazán európai színvonalú, ko­moly irodalmi s kritikai szemle megteremtésének, így jött létre a Nyugat, mely irányában s hang­jában a mai irodalmi töiekvések leghübb kifejezője s rövid idő alatt rendkívüli sikert ért el. A Nyugat maga köré csoportosította mindazokat, akik a modern magyar irodalomban számítanak ; s ezenkí­vül kizárólag a Nugat részére kötötték le irodalmi munkásságukat Ignötus, aki a lap szerkesztője s Ady Endre. A Nyugat minden száma elsőrangú irodalmi érdekességet, — most megjelent szep­­temper 1-i füzetéhek tartalma a következő: Ignotus: Vers Bresztovszky Ernő: Az em­ber : függvény. Kéri Pál; Philippe Desportes: honnet spirituel. Hegedűs Gyula: Tavaszi komédia, (Novella.) Ady Endre : Versek. Elek Artur : Poe Édgar költeményei V. Babits Mikály : Edgar Poe : Himnusz Álomország. Színi Gyula: Révész Béláról. Kosztolyányi Dezső: Versek. Laczko Géza: Szemközt a Nappal (Mese). Nagy Zoltán: vers. A Figyelő kritikai rovat tartalma: Öreg sza­vak (Kosztolányi Dezső.) Fényes Samu : A bál­vány (Karinthy Frigyes.) A repülőgép körül (Len­gyel Géza.) Az uj színházról (Nagy Endre.) A címlapon Beck Ö. Fülöp Mikes érmének repro­dukciója. A Nyugat előfizetési ára félévre 10 korona, egész évre 20 korona. Mutatványszámot készség­gel küld a kiadóhivatal: Budapest, Vili. Rákóczi­ul 9. II. 7. A Nyugat kiadóhivatalában újabban nehány rendkívül érdekes könyv jelent meg. Ezek: Mó­ricz Zsigmond : Hét krajcár (elbeszélések), ára 3 korona. Kemény Simon: Lamentációk (versek), ára 2 korona. Balits Mihály : Levelek friss koszo­rújából (versek), ára 3 korona. Balázs Béla : dr. Szélpár Margit (tragédia 3 felvonásban), ára 3 korona s Lesznay Anna : Hazajáró versek (költe­mények), ára 2 korona. Kaphatók minden könyv­­kereskedésben és a Nyugat kiadóhivatalában. Közgazdaság. A nemzeti jólét fejlesztése. Magyarország ősidők óta mint szántóvető ország ismeretes. Az ország népe úgyszólván a földmivelés talaján nőtt és nevelkedett és a mező­­gazdaságból kereste kenyerét. Mindamellett nagyon fontos, életbevágó fel­adat a különböző gazdasági ágak érdekeinek a megóvása is. Mert az idők és viszonyok változá­sával egyre érezhetőbb az, hogy a mezőgazdaság mellett fejlesztenünk kell az ipart és kereskedelmet

Next

/
Thumbnails
Contents