Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-16 / 37. szám

1909. szeptember 16. LOSONCI UJSAO 5. oldal. is, minthogy ezek nélkül nem lehet lépést tartani sem a külföld gazdasági haladásával, sem magá­ban a nemzet életében beállott változások által támadt igényekkel. Szerencséje az országnak, hogy az ipar és kereskedelem ügye nálunk olyan kezekbe került, melyekre csakugyan rábízhatjuk a fejlesztés nagy munkáját. Kossuth Ferenc fényes tanúbizonyságát szolgáltatta ánnak, hogy nemcsak akaratával, de kiváló képességével is fel tudja virágoztatni az ipar és kereskedelem eddig elhanyagolt ügyét, amihez természetesen nagy segítséget nyújt Szte­­rényi József államtitkár is. De emellett pillanatra sem szabad megfeled­keznünk arról, hogy földmivelő ország vagyunk, s hogy a földmivelési ügy érdekei egyenesen a nemzeti élet fenntartásával és jövendő biztosításá­val, a magyar nemzeti társadalom erejének foko­zódásával fűződnek össze. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti erők fejleszté­sének nagy munkája jórészt még a mezőgazdaság terén folyik és éppen ezen okból az állami gon­doskodásnak arra kell irányulnia, hogy mezőgaz­daságunk a nemzetközi versenyben való helyállás számára kellőképpen megizmosodjék. Az is nyilvánvaló, hogy nálunk a mezőgaz­dasági kis exisztenciák erejét kell fokozni és képessé kell tenni arra, hogy megküzdhessenek az idők és viszonyok nehézségeivel. A kis- és középbirtok hitelviszonvain.ik ren­dezése is egyike a legfontosabb állami feladatnak, mert az ingatlanok hitelügye nálunk úgyszólván tarthatatlanná vált és milliók exisztenciája áll ingatag alapon. De egészben véve az egész magyar mező­­gazdaságot reformálni kell abban az irányban, hogy telies mértékben megfeleljen a nemzet egyre fejlődő anyagi igényeinek. A magyar közvélemény nagyon sok esetben meggyőződhetett arról, hogy a mezőgazdaság összes nagy érdekei iránt Darányi miniszternek ritka jeles fogékonysága van. Át van hatva a korszerű alkotások szükségének érzetétől s amit különösen hangsúlyoznunk kell, nemcsak tisztában van azzal, hogy a szociáltörekveseknek a mező­­gazdaság terén is nagy feladatai vannak, hanem ezen feladatokat okos előrelátással és jeles tapin­tattal teljesíteni is igyekszik. x Az idei termés. A földmivelésügyi minisz­ter kiadta legújabb hivatalos jelentését, mely az idei termés eredményeiről számol be. Konstatál­hatjuk, hogy Magyarországon mezőgazdasági szempontból az 1909-iki esztendő egyike a leg­­x Kereskedők Évkönyve. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület 191 -re is kiadja már két Ízben megjelent Kereskedők Évkönyvét, amelynek harmadik évfolyama karácsonykor jele­nik meg. Az évkönyv harmadik kötetét is ismert szakférfiak Írják. Nagy részét az uj adótörvények és a már megjelent végrehajtási utasítások ismer­tetése és magyarázata foglalja le. Az újabban hatályba lépett törvények és rendeletek közül még a mértékhitelesitési szabályokat, az uj csekktör­vény fontosabb rendelkezéseit, a kereskedelmi szintén részletezi. Alapos tájékoztatást nyújt az uj magyar—román vámszerződés megállapodásai felől, valamint külön cikkben behatóan foglalkozik az annektált tartományokkal, részletesen kiterjesz­kedve mindarra, amit a Boszniával összeköttetést tartó magyar kereskedőnek tudnia szükséges Lesz az Évkönyvben azonkívül számos kisebb cikk, különféle táblázat, kereskedelmi címtár, hasznos útbaigazítás és tudnivaló. A Kereskedők Évkönyvér, amelyet az O. M. K. E. tagjai költ­ségmentesen, tagsági járulékuk fejében kapnak meg, az Egyesület megbízásából az idén is Beck Géza helyettes főtitkár szerkeszti. x Az uj telefontarifa. A kereskedelmi miniszterhez már több Ízben feliratot intéztek a telefontarifa ügyében a törvényhatóságok. A fel­iratokban arra kérték a minisztert, hogy az eddigi te'efontarifát szállítsa le. A kereskedelmi miniszter a feliratokra körrendeletileg értesítette a törvény­­hatóságokat, hogy a legközelebb uj telefontarifát fog életbe léptetni. A kereskedelmi miniszter most jelentést adott ki, melyben az uj tarifát ismerteti. E szerint a jövőben a telefon használati dija a jelenlegi dijaknak épen a felére lesz leszállítva. — Az uj beosztás szerint öt zóna van megállapítva, melyek használatáért a következő dijak fizetendők : I. zóna 25 km. távolságra 3 percenként 20 fillér. II. zóna 26—50 km.-ig 3 percenként 30 fillér. III. zóna 51 — 100 km.-ig 3 percenként 50 fillér. IV. zóna 101—200 km.-ig 3 percenként 1 korona. V. zóna . 201 kilométeren felül 300 kilométerig 1.40 fillér. Az ennél nagyobb távolságra 3 per­cenként 2 korona fizetendő. Az uj telefon tarifa ugyanolyan, mint a külföldé. Hogy mikor lesz életbe léptetve, az egyelőre még nincs megállapítva, de a miniszter ígéretet tett, hogy rövid időn belül meg lesz. — Városunk a IV. zónába esvén, a telefon használatáért tehát, ha az uj tarifa életbe lép, 3 percenként 1 koronát fogunk csak fizetni, fényesebbeknek. Minden néven nevezendő cikkből kitűnő, vagy rekordhozamunk volt és épen csak a búzatermés mutatkozik az utolsó évtized egyik legsilányabbikának. Sőt bátran mondhatjuk, hogy egész Éurópában az idei évben minden sikerült — a magyarországi búza kivételével. — Az ered­mény a következő: 1909 1908 métermázsa Búza 33513000 41423229 Rozs 12441900 12190421 Árpa 15534500 12263031 Zab 13619300 10194926 Tengeri 42497800 37117269 Burgonya 46234000 37056161 A losonci választókerület függetlenségi és 48-as párt, mint laptulajdonos, képviselője: KUJNIS GYULA ügyv. elnök. Felelős szerkesztő: GELLÉN ENDRE. Szerkesztő: KRISTÓFF SÁNDOR A losonci helyőrség számára hús és fűszerek szállítására 1909. okt. 1-től 1910. március 31-ig, burgonyára és zöldségre 1910. aug. 31-ig pályázat hirdettetik. Ajánlatok f. évi szept. hó 20-ik napjának déli 12 órájáig az élelmezési kezelő bizottság irodájába (régi laktanya) 500 K bánatpénz melléklésével küldendők. A szükségelt mennyiségre, valamint a közelebbi feltételekre nézve a nevezett bizott­ság naponta délelőtt 9 11 óra között ad felvilágosítást. Cs. és kir. helyőrséget élelmező kezelő-bizottság Losoncon. 2—2 Magyar királyi államvasutak. Uzletvezetőség Miskolc. 28770/909 szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak miskolci üzletvezetősége miskolci szertárában az 1909. évben összegyűlő és feleslegként rendelkezésre álló mintegy 450 drb kátrányos és egyéb tisztátalan hordót eladni óhajtván, erre ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A fent kitüntetett mennyiségekre nézve a magyar királyi államvasutak semminemű kötelezett­séget nem vállalnak; ezek tehát a tényleges vissznyereményhez képest nagyobbak vagy kiseb­bek is lehetnek, ennélfogva köteles leend a vevő az 1909. évben tényleg összegyűlő és eladásra kerülő egész mennyiséget az általa felajánlott egységár mellett átvenni Az összegyűlő hordók esetről-esetre, az 1909 december hó végéig összegyűlök pedig a rá következő hónap 25-ig fognak a miskolci szertár által az illető vevő rendelkezésére bocsáttatni és tartozik a vevő ezen hordókat a felszólítás vételé­től számított nyolc napon belül átvenni és a szer­tárból eltávolitani. Határozottan kiköttetik, hogy a hordók a miskolci szertárban veendők át, vasúti kocsikba való felrakásukról és tovább száliitásukról a vevő saját költségén tartozik gondoskodni, ennélfogva tehát olyan ajánlatok, a nelyek a hordóknak más szertárba való átadását, más állomásra való bér­mentes szállítását, vagy vasúti kocsikba való díj­talan fdrakatását kötik ki — figyelembe nem vétetnek. A hordók eladása kötelezettség nélkül azok állapotára történik, miért is határozottan kiköttetik, hogy az ajánlatban világosan kitüntetendő, hogy a felajánlott egységárak a bármely állapotban levő oly hordókért értetnek, amelyeknek minden bár sérült alkatrészei u. m. dongái, fenekei és abron­csai együtt vannak. Kiköttetik továbbá, hogy minden ajánlattevő ajánlatával az a felett hozandó határozatig vissza­vonhatatlan kötelezettségben marad. Az ajánlat részmennyiségre is tehető. Az ajánló a jelen hirdetményben fel nem sorolt feltételekre nézve a magyar királyi állam­vasutaknál az ócska anyagok eladása iránt 122291/96. szám alatt fennálló általános feltételeket kötelezőknek ismeri el, melyek 30 fillérért a magyar királyi államvasutak központi nyomtatvány­tárából (Budapest VI. Andrássy-ut 75. sz.) meg­szerezhetők és melyek 60 filléres magyar okmányé bélyeggel az ajánlattevő két tanú előttemezés­mellett aláírásával ellátva okvetlenül az aján­latához csatolandó. Ezen feltételek az értök járó 30 fillér és 20 fillér postaköltségnek (összesen tehát 50 fillér) a budapesti főpénztárnak való beküldése ellenéden kívánatra postával is meg­küldetnek. Az ajánlatok kizárólag az ezen célra szolgáló s az üzletvezetőség anyag és leltárbeszerzési csoportjában egy példányban ingyen kapható űr­lapon ennek rovatainak pontos kitöltése mellett áliitandók ki. Az ajánlatban az ajánlati árak számokkal és szóval kiteennők és a fenti feltételek elfogadása világosan kijelentendő. Javításoknak és vakarások­nak előfordulniok nem szabad. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy 1 koronás magyar okmánybélyeggel ellátott, sér­tetlen borítékba tett és lepecsételt ajánlatok ezen külfelirattal: „Ajánlat üres hordók megvételére 28770/909. számhoz“ az üzletvezetőség az 1909. évi szep­tember hó 30-án déli 12 óráig I általános osztá­lyánál benyújtani szíveskedjenek, ahol azok a megjelent felek előtt bizottságilag felbontatni és felolvastatni fognak. Bánatpénzképen a megvenni szándékolt hor­dókat az ajánlott egységárakkal kiszámított érték összegének 5°/0-a az ajánlat benyújtását megelőző napon déli 12 óráig a gyüjtőpénztárnál készpénz­ben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírok­ban leteendő. Bánatpénz vagy aláirt feltételek nélkül, továbbá elégtelen bánatpénzzel, a kitűzött határ­időn túl beérkező, nem az előirt ajánlati űrlapon sérült, vagy le nem pecsételt borítékban tett aján­lat figyelembe nem vétetnek. Pótajánlatok semmi körülmények között nem bocsáthatók tárgyalás alá. Egyébként a magyar királyi államvasutak miskolci üzletvezetősége fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson, továbbá, hogy amennyiben ennek ellenkezője az ajánlatban világosan ki nem köttetett volna, tetszés szerinti részmennyiségeket engedhessen át, mely esetben az ajánlattevő az átengedett részmennyiségeket is köteles átvenni és végre, hogy a cél elérésére bármilyen más intézkedéseket is tehessen. Miskolc, 1909. évi szeptember hó 3-án. Az üzletvezetőség. Marosi Mátyás (MICZINDORF MÁTYÁS) elektrotechnikus, LOSONCON, Könyök-utca 40. szám. Telefonszám 53. Elektrotechnikus műhely. VianptlfitlsL teidtai­­= zések is javítások. Kerékpár- és varrógép-javítások. Nagyobb gyárak és vállalatok vil­lanyberendezései, valamint erőátvi­teli munkálatokat a legtökéletesebb szakképzettséggel eszközöltetnek. Állandóan raktáron tartom a legmoder­nebb csillárokat különféle kivitelben, melyek nálam bármikor megtekinthetők. A szakmámba vágó fölvilágositások, költségvetések és tervek díjtalanok. 52-31 Jutányos árak! Minden munkámért szavatolok.

Next

/
Thumbnails
Contents