Losonci Ujság, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-17 / 24. szám

2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1909. junius 17.

legalaposabb mérlegelésére kell, hogy intsenek mindenkit. Egy bizonyos: a választói reform most feltétlenül megalkotandó. És ezt a reformot, amelyhez a magyar nemzet valóságos élet érdeke, a magyar állam jövője fűződik, nem szabad azoknak megalkotni, akik mind e nemzeti érdekeket elhanyagolják és képesek könnyelműen kockázatba vinni a magyar nemzeti szupremáciát ebben az országban.

Harmadik gyógyszertár.

A városi képviselő-testület f. évi május 5-én tárgyalta a harmadik gyógyszertár felállítása iránt benyújtott kérvényeket. Miként annak idején megírtuk, a képviselő-testület 5 szavazattöbsséggel nem javasolta a harmadik gyógyszertár felállítását. Ezen kérdés további véleményezés végett most került a törvényhatósági bizottsághoz, miért is Reinhardt József budapesti gyógyszerész, mint a harmadik gyógyszertár felállításának egyik kérelmezője, a következő körlevelet intézi a megyebizottsági tagokhoz, melyet az igazság és méltányosság elveit szem előtt tartva, teljes egészében közlünk az alábbiakban :

Mélyen tisztelt megyebizottsági tag ur!

Bizonyára van tudomása arról a mozgalomról, mely egy Losoncon felállítandó uj (III-ik) gyógyszertár iránt ujabbn megindult.

Legutóbb hat évvel ezelőtt kértem szülővárosomba egy uj gyógyszertár fölállítását, azonban az ottani érdekeltség befolyása következtében maga a város nem véleményezte ezen uj gyógyszertár felállítását, ennek következtében ilyen irányban döntött a törvényhatóság, és maga az illetékes fórum, a Nm. m. k. belügyminiszter úr is.

Az 1876. évi XVI. fejezetének 134 §. szerint „uj gyógyszertar felállítására az engedély csak akkor tagadható meg, ha tekintettel a népesség számára az ott már fenálló gyógyszertárakra s a helyi viszonyokra, kellően kimutattatik, hogy az uj gyógyszertár elannyira felesleges, miszerint az ily utón megszaporodott gyógyszertárak fenállását veszélyeztetné.

Hogy Losonc r. t. városra ma már, mennyiben nem vonatkoznak ezen 134. §-ban jelzett elutasító indokok, nehány szóval bátor vagyok ezt bizonyítani.

Losoncon az egyik gyógyszertár („Fekete sashoz“ címzett) az 1760. évben, a másik, („Magyar királyhoz“ címzett) az 1807. évben állitatott fel, Több mint száz (100) éve már annak, hogy ott két gyógyszertár van. Hogy száz évvel ezelőtt mi volt Losonc, feleslegesnek tartom elmondani. Tény az, hogy már abban az időben volt ott két gyógyszertárnak létjogosultsága. S

Tekintve azt, hogy ezen évszázad alatt Losonc város törzslakossága megnégyszereződött, továbbá, az utolsó évtizedek alatt folyton újabb és újabb gyárak és iparvállalatok létesültek uj vasúti vonalak nyíltak meg, bátran el lehet mondani, hogy ma a felsővidéken alig van még város, melynek oly óriási kereskedelme és kifejlett gyáripara van mint Losoncnak. S midőn minden téren látjuk ezen nagymérvű fejlődést, teljesen ki van zárva azon körülmény, hogy egy harmadik gyógyszertár felállítása a már meglevő két gyógyszertár existenciáját veszélyeztetné, nemcsak, de sőt, tekintettel a népesség rohamos emelkedésére, (melyhez járul a Losonchoz tartozó mintegy 35—40 község is, mint amely contingens szintén a losonci gyógyszertárakra van utalva) közegészségügyi szempontból sürgősen szükséges is.

Losonc város képviselő testületé május hó 5-én foglalkozott ezen uj gyógyszertár iránt benyújtott kérvényekkel. Igaz, hogy a képviselőtestületi gyűlés 5 szavazattöbbséggel elutasitó véleményt terjesztett fel a törvényhatóság utján a Nm. m k. belügyminiszter úrhoz, de ha tekintetbe vesszük azon körülményt, hogy kiből állott ezen 5 szavazattöbbség, úgy azonnal tisztában vagyunk azzal, hogy ezen határozat nem képviseli, nem képviselheti a közhangulatot híven és igazán. Leadatott ugyanis összesen 59 szavazat; 32 a gyógyszertár ellen, 27 mellette. A gyógyszertár felállítása ellen szavaztak az érdekelt gyógyszerészek és ezeknek rokonsága, számbelileg nyolcán. Éhez azt hiszem nem kell kommentár, ez az érdekeltségből összetoborzott csekély [szavazattöbbség nyilvánvalóvá teszi azt, hogy Losonc r t. város maga is, az érdekeltséget kivéve az uj gyógyszertár felállítása mellett foglalt állást.

Az 1902-ik évben Salgótarján szintén uj gyógyszertárat (III) kapott ; és dacára annak, hogy a város illetékes összes fóruma egyhangúlag elutasitó végzést hozott, a törvényhatóság mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a harmadik gyógyszertár felállítását szükségesnek tartja s ily irányú határozatot terjesztett fel a Nm. m. k. belügyminiszter úrhoz.

Bízom a törvényhatóság bölcsességében és igazságosságában, ha már hét évvel ezelőtt szükségesnek tartotta Salgótarjánban egy uj (III.) gyógyszertár felállítását, akkor most a népesség, kereskedelem, ipar és más tekintetben is sokkal felette álló Losonc r. t. város kívánságát, mely egyúttal az enyém is pártfogásába veszi, és Nm. m. kir. belügyminiszter úrhoz ily irányú felterjesztést fog tenni.

Ez okból alázattal kérem mélyen tisztelt megyebizottsági tag urat, kegyeskedjék b. szavazatával és jóindulatú támogatásával ezen leendő uj gyógyszertár felállítását lehetővé tenni. Mely tiszteletteljes kérésem után maradtam

Mélyen tisztelt megyebizottsági tag úrnak, kész szolgája Reinhart József, oki. gyógyszerész.

S múltak az idők. A férfi egyre emelkedett. Hir, dicsőség, vagyon jutalmazta szorgalmát. Mindaz a cél, mit maga elé tűzött egymásután teljesedésbe ment. Mindenütt szerették tisztelték, ünnepelték.

Nem nősült meg. A szerelmet kitörülte szivéből. Hiába próbálkoztak a legrafináltabb szerelmi csatákkal megnyerni őt, nem bírták leküzdeni.

A leány kit oly nagyon szeretett csak későn ment férjhez. Talán bántotta az a tudat, hogy az ki feleségül kérte s kit kicsinyes szeszélyből kikosarozott oly ünnepelt s irigyelt férfiú volt, vagy talán épen, mert senkit sem tudott igazán szeretni, tartotta vissza, hogy oly sokáig leány maradt.

Nem volt szerencsés házassága. Közönséges kalmár lélek jutott osztályrészéül. A férje, valami túlontúl igénybe vett kereskedő, nem tudja megérteni a lelkében rejlő finomságokat. S igy egymás mellett éltek, mint két idegen szövetséges. Soha melegség nem költözött sziveikbe.

S nem találkoztak sokáig.

A férfiú egy alkalommal egy ünnepélyen az ünnepi szónok szerepét töltötte be. A véletlen, ez az élelmes színházi rendező, úgy végezte a dolgát, hogy az asszony is részt vett ez ünnepélyen. S azok, kik több, mint tiz esztendeje, egymás hangját sem hallották, most együvé kerültek.

Á férfiú udvariasan üdvözölte az asszonyt. A jólétben elpuhult, elhízott ideál furcsa benyomást tett a férfiúra. Aki mindig rettegett e találkozástól, azon hiszemben, hogy ismét végzetessé válhatik reá nézve, megkönnyebülten látta, hogy a valamikor karcsú, most azonban csak túlzott udvariasságból annak nevezhető asszony még csak annyira sem gyakorolt benyomást reá, mint mikor az ember egy rég nem látott barátjával találkozik hosszabb idő múlva.

Megkönnyebülten sóhajtott fel. Bár szivében a szánalom, a szerelem legutolsó csatlósa felébredt, de ezt az érzelmet már nem kellett vigyázva

figyelnie, tudta, hogy ez ellen vértezve van eléggé.

Csupán szánalom fogta el. Szánalom az elmúlt szép időkért. Az ifjáságért, amely már elrepült, az aranyos álmokért, melyek nem valósultak meg.

Eleinte vontatottan indult meg a társalgás. Mindkettő lelkében a rég hallott hangok ismétlődtek meg. A régi téma már megszűnt. Szerelemről már nem beszéltek. S akkor régen csak ez érdekelte őket.

Az asszony elpirult, de mégis megkockáztatta a kérdést:

— Hát mégis eltudott felejteni ? Vagy még mindig szeret.

A férfiú egyenesen nyíltan válaszolt.

— Nincs az a tűz, melyet ha nem élesztünk, ki ne hanvadna. Nincs az az erős fa, melyet az északi szél szüntelen fagyos lehelete ki ne pusztítana. Az én szivem lángzó kohó, perzselő tűzfolyam katlana volt, de a parázs kihunyt, a varázslat megszűnt s az élet szürke pora lepte mindama gyönyörű álmokat, melyeket én magával együtt átélni szerettem volna.

Most már nyugodt vagyok. A szív viharja elült. Meghiggadtam. De szeretni többé nem fogok soha. Az élet minden sikere, minden méltánylása ünnepe utóiért, de egyet bevallhatok. Mindez a sok babér, dicsőség, tisztelet, mely osztályrészemül jut, nem nyújtott összesen annyi boldogságot, mint akkor régen, az a szerencse ért, hogy kis kacsóját kezemben melengethettem.

A férfi érezte, hogy most ismét arra a határra ért, hol az elérzékenykedés erőt vehet rajta, kezét nyújtotta s miközben csókot lehelt a fehér kezecskére, egy meleg könnycsep hullott annak bársonyos felületére.

HÍREK.

Lelkészválasztás. A felsősztregovai ev. egyház junius 6-án Bodnár Samu eddigi budaszállási lelkészt választotta meg a megüresedett lelkészi állomásra.

Esperességi gyűlés. A nógrádi evang. esperesség folyó évi rendes közgyűlését junius hó 22. és 23-áb Losoncon tartja meg. Ezt megelőzőleg junius 21-én közös papi és esperességi előértekezletek lesznek. A meghívókat már a főesperes és esp./felügyelő szétküldötték.

Faátvétel. A város erdejében kivágott és ölekben rakott fának átvétele a városi ellenőrző közegek közbenjötte mellett folyó hó ll-én történt meg.

Záróra. A losonci rőfös és divatáru kereskedők elhatározták, hogy f. hó 15-től kezdve egészen augusztus 31-ig pontban este 8 órakor zárják be üzleteiket.

A „Losonci Magyar Asztaltársaság“

1909. julus hó 4-én tartja meg szokásos táncmulatságát. E mulatság tiszta jövedelmét ez idén is szegénysorsu iskolás gyermekek fölruházására fordítják. A jövedelem fokozása céljából tárgysorsjáték engedélyezését kérték a pénzügyminiszterumtól A lottóigazgatóság leirata a napokban érkezett le a társaság elnökségéhez. E szerint a sorsjáték rendezésére s 1500 drb sorsjegy kibocsátására az engedélyt megadták ; a lottó és nyereményadót a jótékonycélra való tekintetből teljesen elengedték. Kikötötték azonban, hogy a kisorsolandó tárgyak csak a hazai - ipar termékeiből választhatók Az engedély okmány alapján a sorsjegyeket ki is nyomatták, azok elárusitását a jótékonyság fáradhatlan bajnokai : üzletembereink meg is kezdették. A táncmulatságot küzebéd vezeti be, ennek részvételi dija fejenként 3 (három) korona. Az aláírási iveket: Andrejkovics Bódog, Belágh Lajos, Blaskovits János, Bogdány Ferenc, Dortsák Sándor, Gál Balázs, Jánoska Ferenc és Sváb Gusztáv vették magukhoz. Ugyancsak Sváb Gusztáv, asztaltársasági pénztáros szolgál sorsjegyekkel is mindazok részére kik az darusításra vállalkozni még kegyesek lesznek. A mulatság színhelyére jutás megkönnyítése és könyemesebbé tétele végett d. u. fél 4 órakor külön vonat indul a vásártérről s a gőzmalomból fél 9 órakor tér vissza. Ennek megfelelőleg a tánc csak 4 órakor veszi kezdetét. A táncok közötti szüneteket a sorshúzás, tűzijáték s szórakoztató és kacagtató mutatványokkal fogják kitölteni. A táncmulatság erkölcsi részéről egy vigalmi bizottság, élén Győry Endre vál. taggal, a sorsjáték előkészítéséről és a sorshúzás szabályszerű lefolyásáról egyr intéző bizottság van hivatva gondoskodni. Egyáltalán az asztaltársaság vezetősége minden kigondolható eszközt és módot megragad, hogy a mulatság ne csak jövedelmező, de a közönség igényeit kielégítő, a társaság nevéhez és múltjához méltó és kellemes legyen.

Az antialkoholisták szervezkedése. A losonci „Előre“ cimü antialkoholista páholy f. hó 13-án két előadást tartott az alkohol mérgező hatásáról, az egyiket d. u. 2 órakor Miksiben, ahol Losonczi Rózsika és Fabriczy Béla intéztek mélyreható beszédeket az egybegyűltekhez, a másik előadás pedig d. u. 4 órakor Rappon tartatott meg. A rappi iskola előtti téren nagy számban egybegyült hallgatóság előtt Fabriczy Lenke és Fabriczy Béla tartottak előadást az emberiség legnagyobb ellenségéről : az alkoholról. A beszéd végeztével 8-an jelentették be belépésüket az antialkoholista egyesületbe.

A „lókai Asztaltársaság“ az elhalasztott nyári táncmulatságot 1909. junius hó 20-án tartja meg a losonci fürdőben.

Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület folyó évi junius hó 9. napján délelőtt 9 órakor a városház dísztermében rendes közgyűlést tartott. Ez alkalommal tárgyalás alá került: Kirchner Dánielnek a városi kövezetvám javítása ügyében tett indítványára a tanács javaslata. Az 1907. évi zárószámadás jóváhagyására vonatkozó törvényhatósági bizottsági véghatározat. A városi közkórház 1907. évi zárszámadása jóváhagyására vonatkozó törvényhatósági bizottsági véghatározat. A Tugár-patakon tervezett 2 kocsi és 1 gyaloghidra vonatkozó tervek elfogadása ügyében a tanács javaslata. Az Erzsébet-utca csatornázása ügyében a tanács javaslata. Kövezetvám és helypénz egyezség megkötésére vonatkozó tanácsi javaslat. Törvényhatósági véghatározatok bemutatása. Dr. Keszier Lipót városi ügyész egy havi szabadságot kapott, helyettese dr. Schneller Pál. A közgyűlés csekély érdeklődés mellett folyt le, mert alig 25-^30 tag jelent meg.

Világítási zavarok. A folyó hó 14-én városunkon átvonult nagy zivatar alkalmával a villám több helyen beütött a villanyvilágitási vezetékekbe, azokat erősen megrongálta és igen nagy