Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-31 / 53. szám

1908. december 31. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. az iskola nevelő munkájának. Nemcsak lerontják azt, amit az iskola hosszú, fáradságos munkával épített, de egyenesen várják és keresik az alkal­mat, hogy az iskolai nevelést elitéljék, s gyerme­keik elferdített értesítéseire hallgatva, a tanítók, tanárok eljárását a tanulók előtt egyoldalú bírálat tárgyává tegyék. Hogy az ilyen dolgok mennyire lazítják az engedelmességet, a köteles tiszteletet, mennyire kárára vannak a nevelői munkásságnak, könnyen elképzelhető. Minthogy a nevelést az iskola és család tervszerű és gondosan előkészített munkássága és együttműködése irányítja, szenteljünk hát egy kis időt azon elveknek, melyek követésével a neve­lés megjavítható, vagy legalább helyes irányba terelhető volna. Semmiképen sem szándékom ez alkalommal pedagógia szabályokat felsorolni, csupán néhány irányító gondolatot említek, melyek segélyével a nevelés modern alapon megvilágítható és keresz­tül vihető. Az ember testből és lélekből áll. Mind a kettő nevelésre szorul. A test a lélek hordozója — mint mondani szokták a lélek temploma. A lélek pedig egy isteni szikra, mely által az ember részesévé lesz a halhatatlanságnak. A lélek két fő tehetsége: az értelem és szabadakarat. Az egész nevelés tehát e három fontos tényező körül forog, épen azért a jó szülő figyelmének ki kell terjednie gyermeke testi, értelmi és erkölcsi nevelésére egyaránt, s keresnie a helyes utat és helyes irányt, melyen megkezdett munkájában haladhasson. Forduljunk először a testi neveléshez, s már itt ne feledjük, hogy a gyermek szellemi előhala­­dása leghívebb visszatükrözője az ő fizikai életé­nek, s hogy e kettőt gyakorlatilag elválasztani alig is lehet. Csak ép testben lakozhatik ép lélek. Ez a vezérelv lebegjen a testi nevelésben folyton szemünk előtt. Hiszen az iskola padjain ülő sok vézna és horpadt mellű diák fiú az életbe kikerült sok ideges, vérszegény és tüdővésztől rettegő ifjú ember szó nélkül is hangosan figyelmeztetnek a test ápolására, gondozására s a testi nevelés fontosságára. A legbecsesebb földi javak : u. m. az egészség, a hosszú élet a helyes testi nevelés­ben gyökeredznek. Az egészség nemcsak a leg­főbb jó, de alapja egyúttal a szellemi munkálko­dásnak is. Gyermekeink egészsége a test gondos ápolásával kapcsolatban sok mindentől függ. Talán fölösleges is említenem, hogy az üde, tiszta levegő, s a mozgás úgyszólván életföltételei a fejlődő, fiatal testnek. A rossz levegőjű, nedves, dohos, vagy léghuzamos lakás még a felnőtt em­ber egészségét is aláássa; mennyivel jobban tehát a kis gyermekét. Sajnos, igen gyakran láthat­juk még ma is, hogy a szegényebb néposztály a tél hidege ellen úgy védekezik, hogy az abla­kokat késő ősszel betapasztja, a nyílásokat fűrész­porral behinti, s úgy hagyja tavaszig. Milyen szörnyű merénylet ez a gyermekek egészsége és jövője ellen! Ne ijedjünk mindjárt meg attól sem, ha gyermekeink egy kicsit futkosnak és zajongnak, hadd kisértsék meg az önállóságot A túlságosan aggódó és folyton őrködő szülők rend­szerint agyon nevelik gyermekeiket. A test ápolá­sának egyik fontos tényezője a helyesirányu táp­lálkozás. Legyen itt jelszavunk a mértékletesség. Ne egyék a gyermek sokat és sokfélét, mert ez könnyen vezethet a gyomor elrontásra. Só és kenyér teszik pirossá az arcot. Nagy igazság van e népies közmondásban. Ne hagyjuk figyelmen kívül a helyes ruház­kodást sem. A gyermek ruhája legyen egyszerű, s mindig az évszakokhoz alkalmas. A hideg ellen felső ruhákkal (jó meleg télikabát stb.) védekez­zünk, ne alsó fehérneműekkel, mert a felső ruha­darabokat meleg szobába érve levehetjük, s igy a meghűléstől jobban óvakodhatunk. Szoktassuk a gyermeket már kicsiny korától a tisztaságra, de vigyázzunk, hogy az hiúsággá ne váljék. Köny­­nyen megakadályozhatjuk azt, ha pl. apró-cseprő kis hibák miatt nem veszünk mindjárt uj ruhát, hanem a régit kijavíttatjuk, megfoltoztatjuk. Mert a foltozott ruha nem szégyen, ép úgy, amint a szegénység se szégyen. A testet edzeni és frissen tartani, igen kívána­tos hidegvízben való gyakori mosdás és fürdés által. Szeszes italokat se adjunk a gyermekeknek. Vannak szülők, akik azt tartják, hogy vasárnapon­­kint a bor nem árt a gyermekeknek. Általáno­san ismert dolog, hogy az alkohol méreg, mely csak kárára van a szét vezetnek, épen azért a gyermeket minden ilyen ital élvezetétől tiltsuk el. A test ápolásánál legyünk tekintettel az érzék­szervek ápolására is. ^Érzékszerveink között a legfontosabb a Értesítő 1907/8. év Zenta. Mifka A. látás szerve, a szem. Fájdalom, itt tapasztalható újabb időben a legtöbb fogyatkozás. A rövidlátók száma évről-évre szaporodik. Minthogy a szem a legértékesebb kincse az embernek, épen azért úgy a családnak, valamint az iskolának mindent el kell követnie, hogy a gyermekek szemeit meg­védje. Ne kíméljék hát tőlük a világítást, s ügyel­jenek arra, hogy a gyermekek szemei írásnál és olvasásnál mindig kellő távolságban legyenek, mert a rövidlátás épen a közelről való nézésből fej­lődik ki. A másik érzékszerv a hallás szerve, a fül. Majd olyan fontos, mint a szem, mert a nagyot halló vagy süket ember úgyszólván ki van rekeszve a társadalomból. Fájó érzés lehet látnunk azt, hogy körülöttünk beszélnek, s mi azt nem ért­jük meg. Az ilyen szerencsétlenek nagyon könnyen gyanakvó természetűek lesznek, mert mindig azt hiszik, hogy róluk beszélnek, fölöttük kacagnak, s emiatt sokszor félszeg helyzetbe jutnak. Mint­hogy a nagyothallásnak igen szomorú következ­ményei vannak, épen ezért ügyeljünk a gyermekek halló szerveire. Ne kiabáljunk soha be a gyermek fülébe, ne üssünk soha a gyermek fejére, vagy fülére, mert ez nagyon könnyen végzetessé vál­­hatik. Egyben tiltsuk el a tanulókat attól is, hogy füleikbe idegen tárgyakat bedugdossanak. A tapintás szervét főképen a gyakorlati élet­ben vesszük igénybe, és segélyével közvet­lenebbekké, bensőségesebbekké tesszük a külön­féle tárgyakról szerzett benyomásokat. Az ízlés és szaglás szervei közreműködnek abban, hogy a romlott húst, mérges ételeket, ká­ros anyagokat, rossz levegőt felismerjük, s azok­tól óvakodjunk. A gyermekek testi nevelésénél tehát e nehány fő elvre kellene első sorban gondot fordítani. A test ilyen irányú ápolása és nevelése a szülőnek, s főleg az édesanyának, legfőbb gondja. Már Pestalozzi, a hires svájci pedagógus mondotta: AZ emberiség nevelését az anyákra bízom. E mondás igazságát bizonyitja a természet is, amely a gyenge és védtelen gyermekeket már a világra jöttekor az anyához fűzi, akinek a szívébe a sze­retetnek oly erejét plántálta, aminőre emberi szív másként nem is képes. Hogy azonban korunk asszonyai, a mai modern anyák mennyire helyte­lenül teljesitik anyai tisztüket, arról nagyon sokat lehetne beszélni. Annyi bizonyos, hogy nem csupán bennük kell keresnünk a hibát, hanem a mai leánynevelésben is, s ezzel eljutnánk a már annyiszor tárgyalt nőkérdéshez, mely ma egyik orvoslásra leginkább rászoruló nyílt sebe a társa­dalomnak. El kell ismernünk, hogy a leányok a jövendő­beli szülői tiszt betöltésére semmiféle előkészítés­ben nem részesülnek, teljesen magukra vannak hagyatva. Pedig a gyermeknevelés nagyon nehéz. Az ehhez szükséges előismereteket elsajátítani föl­tétlenül üdvös. Valóban kívánatos volna, hogy legalább önképzés által készüljünk elő a szülői tiszt betöltésére. Egy kis népszerű lélektani és neveléstani könyv milyen szépen elférne a mamák asztalán, a szórakoztató olvasmányok, regények között. Sőt fontos hivatását tekintve, talán az imádságos könyv mellett is. A testi nevelésben az iskola főleg a tiszta­ságra, a jó levegőre, s a test edzésére fordítson különös gondot. Egyébiránt pedig őrizze ellen a család testi nevelését, s irányítsa a szülőt ott, ahol annak szükségét érzi. (Vége köv.) TELEFONON. (Karácsonyi szivartárca.) Csrrr 1 Igenis. Csrrr 1 Hogy van ? — Vidám kedélyhangulatban vagyok a ked­ves és váratlan meglepetéstől. Tintatartó vagy szivartárca? — Persze hogy szivartárca. Két évvel előre tudtam, hogy a szivartárcát fogom kapni. — Hát ismeri ? — Igen, előre istertem a szivartárcát, és ismerem az én nagybácsimat. Előbbi már kétszáz éve forog családunkban karácsonyi ajándék képen s az is a rendeltetése, hogy a családban tovább forogjon, mert a címert már lehetetlen rója eltün­tetni. Kétszáz éve — Hát olyan régi? Ojjé. Az a hogy a keresztes háborúk idejében Oroszlánszívű Rikárd adta karácsonyi ajándékul I. Murad szultánnak, a tárca bal sarkán is egy horpadas, amely attúl van, hogy egy há­remhölgy Murádnak szemére hányta a hűtlensé­gét. fejéhez pedig a szivartárcát. Murad aztán személyesen adta át a szivartárcát Mária Teréziá­nak. Karácsonyi ajándékúl? — Igen. Mária Terézia a tárcán levő orosz­­láncimerhez valamint hozzátoldott s igy adta karács, aj. nem egy ükanyámnak, hanem egy ükszeretőmnek. És igy tovább. — S aztán ? — Á napóleoni háborúk idejében egy ük­unokatestvérem elcsente karácsonyi meglepetésül egy nagynénitűi s tizennégy aprógyémántját ki­vájta karács, aj. tizennégy unokahuga számára. Gyöngéd lelkű, de erőstestű nagynéném családi tradicióktúl áthatva visszapofozta mind a 14 frus­kától a gyémántokat karács, aj. — S aztán ? —- Aztán mindig karács, aj. volt. Minden családtag ismeri, de külömböző kegyes csalások­kal élnek, hogy föl ne ismerjék. Varrtak köréje övecssét, beléje más tokot, 1847-ben belevésték: Éljen a király; a következő évben eléjevéstek egy f.-et s lett: féljen a király, az 1849 ápr. 14-i trón­fosztás után pedig vidáman : cipőt keféljen a király. — Karácsonyi’ ajándékúl. — Az abszolotizmus óta, mióta elszaporod­tak a zálogházak, ez a tárca rendszerint a zálog­házban tölti napjait, kivéve dec. 23.—dec. 28. időközét. — Szóval már — — Úgy van. Most hónap végen van 270 koronám. — De igy senkisem szivarozhatik belőle? — Sebaj, a mi családunk úgyis nemdohá­nyos ; apám is lemondott róla pár évvel ezetőtt, mikor elolvasta Holló Lajosnak egy vezércikkét, hogy ne adjunk egy pipa dohány hasznot se a kormánynak. — Mikor mutatja meg nekem ezt a született karács, aj. ? — Jövő karácsonykor, mikor kiváltom, sárga selyemmel kibéleltetem és karács, ai. adom az unokabátyámnak. Ez, látja, a karácsonyi ajándé­kok egész rendszere, egy circulus vitiosus — — Vagyis bűnös oirculálás. — Úgy van. Kezét csókolom karácsonyi ajándékul. Csrrr! Csrrr! HÍREK.- Pikkoló. -— Köszönetnyilvánítás. A losonci r. k. Nőegyesület mélytisztelettel egybekötött háláját fejezi ki ezúttal is a dec. hó 20-dikán tartott „ Ka­rácsonyi vásár“ alkalmával teljesített jótétemények­ért. Mély köszönetét fejezi ki méltóságos Braun Rezső ezredes úrnak, ki az ezred zenekarát volt kegyes e jótékonycélra átengedni, valamint Simcik Antal karnagy úrnak szivességeért. Klamarik Danó úrnak ki a nagytermet bocsájtotta rendelkezésünkre. Fekete István építész úrnak az asztalok felallitási készletéért. Petruska J. úrnak ki a terem díszítése alatt tett nagy szívességet. Rehák Ede, Medvecky István volt pénztáros uraknak buzgó működésü­kért. Fogadják szivbeli köszönetünket a szives fá­radozást nem ismerő hölgyek is, kik az elárúsi­­tásnál oly lelkesen közreműködtek. Végűi igazi szivbeli hálánkat fejezzük ki azon m. t. hölgyek és urak iránt, kik pénzbeli vagy elárusítandó tár­gyak adományozása által a szegények javára ren­dezett „vásárnak“ anyagi sikeréhez oly önzetlenül hozzájárulni kegyeskedtek. A vásár alkalmával adott kegyes pénzbeli adományok a küldött tár­gyakkal együtt nyugtáztatnak a lapokban. A lo­sonci r. k. Nőegyesület. — A nógrád vár megyei gazdasági egye­sület a földmivelésügyi m. kir. Minister úr ő Exellentiája anyagi támogatásával Nógrádszakál­­ban, december 13-tól 1909. évi február hó végéig gazdasági téli tanfolyamot rendez. Az előadások tárgyai: 1. Földművelés 'és növénytermelés. 2. Állattenyésztés. 3. A gazdaságra káros és hasz­nos, állatok tana, növénybetegségek ismertetése. 4. Állategészségügy s törvényes szavatossági hi­bák ismertetése. 5. Szőlőművelés és borkezelés, házi és konyha kertészet. 6. Gazdasági és gyü­mölcsfa tenyésztés, közs. faiskola és kezelése. 7. Szövetkezeti ügy és fontosabb gazdasági törvé­nyek ismertetése. Az előadásokat tartják csütör­tök és vasárnapokon délutánonként felváltva! Boldizsár László tanító N.-Szakálból. Holbok Ede

Next

/
Thumbnails
Contents