Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1908-11-26 / 48. szám
IN, ÉVFOLYAM. 48. SZÁM. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. LOSONC, 1908. NOVEMBER 26. _ előfizetési ^f^k A tt A A A I nnnupi 1 1 1 0 ■ n ^rbd^T/d“eí I II % 11 mm | I III H | és B B ^BB| ■ B B B B^B egyesülete tagjai részére B B B WSL H B BBhI B ^ H ® 8 A ■ Ä B BB B előfizetések, " -*•9- I lllllllllll Blllftlllll sra-ss Hirdetések Jutínyo. árnn B B B B W B B B VB B fii ül 1* W W íi B W B B „yek és a lap szétkülv etetnek «el a kladülilve- B^^ B^B B »S B. Jfi B H B B f|| & JE B Jfi BIB B B I B késére »«„atkozó fel BH w v fii BÍb w W ««■•■«•ok A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A többes szavazat. (B.) Végre immár a képviselőház asztalán van a már eddig is sokat tárgyalt törvényjavaslat a választói jog kiterjesztéséről. A most uralmon levő 48-as pártnak már régóta bár más formában hirdetett alapszabálya, nehány év óta állandóan mélyen kavargó és a fölszinen is égető társadalmi kérdés ez a szőnyegre került javaslat ; hetek óta, mióta előmunkálatai elkészültek és kiszivárogtak, szerfölötti élénkséggel is foglalkoztatja az összes köröket. Érthető is az általános érdeklődés. A mai kormánynak uralomra jutása óta első határozott igéret-beváltása e törvényjavaslat; benyújtását továbbhalasztani a sürgető idő már egyáltalán nem engedte. Mindmostanáig világszerte a mi szavazói jogunk volt a legszűkkörűbb, megalkotása óta jelentősen terjedt az anyagi és szellemi közművelődés, uj társadalmi erők, igények emelkedtek jelentős tényezőkké, melyeknek érvényesülését az államéletbe befogadni sürgős politikai kötelességgé vált. Vitásnak immár inkább csak a jogkiterjesztés mértéke és módja maradt. A mértéket illetőleg a mostani számra való kiterjesztés, mely a legszélsőségesebb elemeket is kielégítő Kristóffy-féle javaslatnál is több számot vesz föl, eléggé kielégít mindenkit. Végre is meg kell maradnia bizonyos korhatárnak, elengedhetetlen követelmény az irni-olvasni tudás, mely nélkül általános titkos szavazás se képzelhető el. Emellett figyelembe veendő, hogy a jogkiterjesztésnek egyszerre ekkora fokú átmenet nélküli kiterjesztése is példátlan s igy is merész lépés egyszerre az eddigi államsorsintéző elemeknél annyira döntőleg nagyobbszámú uj elemeket venni be a falak közé, melyek a régi gyakorlottabb elemeket egyszerűen kiszoríthatják. Vitás azonban a szavazásnak a nyilvános vagy titkos módja, de főleg rengeteg ellentétes vélemény vitatja a többes szavazat kérdését. A szavazás nyilvánosságát főleg a megvesztegetés és a felsőbb nyomás kikerülése végett szokták érvként fölhozni. De könnyen ki lehet mutatni, hogy a szavazás titkos volta mellett is igen könnyen és sokfélekép nincs kikerülve még se a vesztegetés, se a felsőbb nyomás. Ez ellenében más eszközökkel kell védekezni, szintén a nyilvánosság szabad levegőjén. A szavazás különben közjogi ténykedés, viselje hát a maga természetes felelősségét; a politikai véleménykialakulás természetes, nyílt ellenőrizhető folyamat legyen. A titkosság csak a véleményt nyilvánítani nem merő gyáva bujkálókat s hazugokat védi, a magyar férfi természetével a határozott nyíltság egyezik. A többes szavazat intézménye a javaslat legfőbb ütköző pontja. Itt a javaslat mellett hivatkozni szoktak a mai belga példára s a némileg szintén hasonló korábbi osztrák s a mai angol, svéd, finn, oláh, porosz, szász, stb. példára. De mi, egy nemzetiségi nyelvhatáron élő magyarság, épen a magyar nemzeti érdek komoly veszedelmét tartva mindenekfölött elhárítandónak, határozottan úgy véljük, hogy ha sehol semmi példát rá nem találnánk is, akkor is azt a módot kellene választanunk, mely fenyegetett nemzeti létérdekeinknek leginkább megfelel. És minden ellenkező bizonygatás dacára kétségen fölül áll és rögtön belátható, hogy a többes szavazat intézménye igenis a magyar elemnek segítségére szolgál, mert a vagyonosság s még inkább a tanultság, mint amelyek leginkább második és harmadik szavazatra jogosító föltételek, leginkább a magyarságban vannak meg, sőt serkentői is lesznek a magyarságnak vagyoni és műveltségi ereje megtartására és gyarapítására. Ami statisztikai érveket a többes szavazati jog ellen épen a magyar érdekek szempontjából a javaslat ellenzői fölhoztak, az nyilvánvaló tévedés vagy ferdítés volt, mert hiszen nyilvánvaló, hogy főleg a tőlük fölhozott Erdélyben, a még vagyonosabb és iskolázottabb elemek nagyobb százalékban vannak a magyarok, mint épen az oláhok között. A magunk szempontjából, mint akiknek épen a nemzetiségi kérdés szempontjából kell éberebb érzékűnek lennünk, inkább ÍO. TÁRCA. Keletiek Nyugaton. (Úti levelek Qyökössy Endréhöz.) Petite Croix és Párig, július 14, 15. Csak elutazásunk legutolsó órájában váltottam ki a zürichi főpostán a mi salzburgi barátnőnk címét; tudtam jól: már tegnap egész nap itt volt, sőt írja, hogy azt is megsejtette, hogy ki fogom kerülni a találkozást. S én gyönyörködtem most a finom megsejtő érzékén egy női léleknek, akivel többé nem akarok találkozni sohasem. Oábor külömben egy kicsit bosszankodott, hogy egy modern romantikus jelenet látásától megfosztottam; Mihály papom pedig meg van bofránkozva, amért nem nyújtottam neki alkalmat a megbotránkozásra. Baselben alig egy órányi sétára szálltunk ki, pedig fájt a szivünk az itt elmellőzött Böcklin képekért, meg egyebekért. De hát mi ma este be akarunk érkezni Párisba, Quatorze Juillet estéjére. Baselnek egyik terén a francia barátság emlékoszlopán valami ilyes szép mondást láttam: A baráti emlékek ápolásábúl tűnik ki a nemzetekben az Emberi. Az emlékmű körűi vagy 4—5 kis csoport ácsorgott s beszélgetett; véletlenül mind csupa magyarok voltak, észre is vétették egymással, de még sem mertek egymással barátságos érintkezést kezdeni.... Hja, külföldön a magyarok igen bizalmatlanok a kóbor honfitársak iránt, nem találják tanácsosnak közös vízben fürdeni, mert hátha valamelyik honfitárs politikailag, vagy máskép rühes talál lenni .... Én, akinek Salzburg óta borotválatlan álla nagyon is fölébreszthette a gyanút, hogy szakállat akarok növeszteni az Unió enyhébb kiimája alá, én észre se vétettem magyar voltomat. De távozóban, mivel egy magyar fokszkutya egyenesen gyanúba vette honiszagú roppant zöld fölleghajtómat, mégis rámordultam magamat utálattal: Kotródj I — s a bolond kutya úgy örült az ismerős magyar szónak, hogy alig akart elmaradni tőlem. Ez az emlékmű már francia melegségű, a paloták erkélyes ablakain, a női ruhák melegebb fodrozatain és mindenen valami más, uj, gall suttogású szellők lebegnek. És már merci-vel köszönik meg a pénzt. Igen, minden pénzt a maga nyelvén üdvözölnek, köszönnek, mint az uralkodókat általában. Csak a magyar pénznek van az a sorsa, hogy osztrák nyelven köszönik meg: Keszenek, nágyon szép, meg vagyog elégedve. Petite-Croix-nál kiszállítottak, hogy a párisi vonatra egy órát kell várni. Rögtön megkérdeztem, hogy mely állam területén vagyok, hogy tudhassam, mely nyelven illik káromkodnom. Ez már francia föld. Köztársaság, Oloire, Ifjúság___ mintha friss keresztvíz csordúlna hátunkon végig, megborzongunk fönségétűl, szemünk előtt mintha valami szikrázó rakéta suhanna föl s fülünkben a piros-fehér-kék zászlók szárnya csattogna A vasúti állomás lobogódíszben áll, (a mai nemzeti ünnep miatt) majd elröpül a sok tarka pántlikától, akár a csongorádi biró lánya. De mihelyt a szavaló trikolor egy-egy nagyobbat lendűl, lehetetlen észre nem venni alatta a szegényes latin fajú piszkot, hogy az ablak be van törve és szivárványos, hogy a vakolat — volt, de lekopott. Rekedt, pálinkás hangok éltetik a köztársaságot, mintha egy-egy 30 krajcáros Zola-kiadásbúl rikácsolnának elő; az első csók, melyet Franciaországban látnom kell, az első csók — oh jaj! — két berúgott katona közt cuppan, vagyis inkább dördül el. Mert ma a Bastille bevételének napján minden francia, aki komolyan szereti hazáját: leissza magát; s mivel a jó francia jelesenvalóképen hazája földjét szereti: tehát a sárga földig leissza magát. Egy rongyos kis csárdát találunk, megpróbálunk ebédelni. Az első francia nő, akivel szóba állunk, egy hatvan éves anyóka; szája be van rozsdásodva, de jókedvünk fényes aranykulcsa mégis mosolyra nyitotta. Gábornak ebéd után forralt tejet kellett kerítenem, mert ez az ő testelelke gépjének az olaja, enélkűl nem tud csépelni, még szalmát sem. De a forralt tej fogalmát sehogy se tudtuk kifejezni, semmiféle körülírással. Végül is a pantomimikához fordúltam s fejő taglejtéseket végeztem, s a jámbor anyóka — bár rég túl volt azon a koron — végre megértette, Gábor égő gyújtót tartott a fejés eredménye alá, Miska pedig főtt, bugyborékolt és végűi kifutott. Még egy iramodásnyi út és Párisban leszünk. Az egyhangú fönsikokra, melyeken vonatunk végigrohan, leszáll az éj, — és a csillagok itt sem fényesebbek. Türelmetlenségek gyuladoznak ki bennünk, — ohó, ez már bizonyosan a nyugtalanságokat fakasztó gall föld és levegő ihletése. Lapunk jelen száma nyolc oldal.
