Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-30 / 18. szám

Melléklet a Losonczl Újság 18. számához (1908.)

alaposabban remélheti, hogy uj állami hidakat, színházat, fürdőket, stb. fog kapni, amiből sok vidéki kisvárost talpra lehetne állítani. Eddig is megesett, hogy az állam apróbb ajándékokat juttatott egy-egy városkának kortesszolgálatokért (de hűséges uszályhordozóknak is kellett ám lenni a városi tanácsoknak, az ellenzék az elhagyatott falura szorult), itt-ott osztogatott katonaságot, iskolákat, mert ezeket valahol csak el kellett helyezni, persze ajándékoknak tüntette föl mindezt. A vasutakat elvégre az államnak is leghasznosabb volt városokon át vezetni; ahol érc vagy szén volt, ott hasznára volt üzemet kezdenie; de hol van az általános jóindulat, az áldozatkészség, az állami főleg anyagi erők elvárható mértékű segítsége?

Ha csak azokat a szolgálmányokat tekintjük, melyeket a városok az állami teendőkből oly rég maguk végeznek, mint közigazgatásiak, közoktatásiak, közegészségügyiek, stb. akkor is nagyobb visszatérítést igényelhetnek az államtól.

De csak pár vonással hadd mutatunk rá> hogy mig a falu haladási iránya az államéval gyakran ellentétes, (főleg a nemzetiségiknél) addig a városok minden fejlődési iránya azonos az állam érdekeivel, sőt az államéletnek, a kultúrának és nemzeti létnek mind nélkülözhetetlenebb alapja.

A város, nem csak hogy a maga piacára begyűjti s kicseréli a vidék termékeit, hanem városainknak kellene immár a földolgozónak is lenni. (Be vártuk a gyárakat! de mióta lesújtott az iparfejlesztési politika, minden uj alapításra két fölszámolás esik.) Az iparállammá válás folyamán a munkaerő kiválasztás és tagolás csak kellő számú és erejű városok által lehetséges.

A kereskedelem, minél inkább terjednek és minél többoldalúvá válnak az igények, mindinkább városokat kiván; ma már nem házalhatja végig a kisváros kereskedője ekhos szekéren a nagy kerület falvait; a vásárok se kielégítők. Másfelől egyenesen a városi élet a kulturigények fölkeltője s igy a munkaerők fölhasználására ösztönöz, amint változatosan alkalmat is ad rá.

Ami a szellemi kultúrát, az oktatást illeti, ma mindinkább szerephez jut maga a fejlett városi élet. A városi gyermek természetesen s igazabban ismerheti meg a nagy múzeumokban a természetrajzot, a gyárakban a természettant, az Urániában a földrajzot, színpadon az irodalmat, s ami fő, szelleme egészséges fejlett városban közvetlenül belenevelődik a kulturtörténelem ható eszmevilágába. Még a ref. theologiát is méltán vitték Nagyenyedről Kolozsvárra. A mai falusi» városi diáknak mind prédikálhatja a vall. és közokt. miniszter, hogy legyen iparos és kereskedő, gazdag s müveit iparost csak a pesti gyerek lát hivó például a szeme előtt.

De hazánkban végtelenül sajátos és tán legfontosabb a kisvárosok s főleg a magunkhelyzetü város nemzeti irányú szerepe, mirül legközelebb óhajtunk szólni. (B.)

TELEFONON.

(Kossuth szobor tervek.)

Csrrr! Halló!

— Halló! Ki beszél?

— Itt a honleányi lelkesedés beszél.

— Szíveskedjen nemde a Kossuth szobor ivére aláírni ?

— És pedig sürgősen, tisztelt honlegény, mert a szobrot már gyúrják, de az árának még három fele hiányzik.

— Akkor az lenne a legcélszerűbb, ha ki se fizetnék majd a szobrot, akkor aztán ellicitálnák s Losoncz megvenné harmadáron.

— Magyaros terv. De már akkor inkább azt ajánlanám, hogy ne érc, hanem márványszobrot csináltassunk.

— A losonczi léghajlat alatt az időjárás viszontagságai rövidesen porrá tennék.

— Dehogy. Télen becsomagolnék.

— Nemde nagykabátba?

— Úgy van. Ősszel felöltőt és esernyőt kapna, esetleg kalocsnit és plédet.

— Akkor már olcsóbb tervem is van. Fogadjunk fel egy életnagyságu férfiút, aki tisztes napidijért Kossuth szobrot állana. Éjjelre úgy sincs szükség rá. E tervvel az az előny is jár, hogy hazafias ünnepélyeken a szobor esetleg válaszolhatna is a hozzáintézett beszédekre.

— Derék terv. Én magára szavazok, hogy magát állítsuk föl szobornak.

— Köszönöm, de van egy rossz szokásom. Ha teszem szobor lennék és például a Oácsi utca felül jönni látnám a hitelezőmet, elfelejteném méltóságos szobor voltomat, Ieugranám a talpazatrul s besurrannék valami mellékutcába.

Jó, dehát kit állítsunk oda?

— Ha nőm nem volna, magát ajánlanám, mint jellemző alakot.

— Mert maga is függetlenségi érzelműnek volt teremtve s arra fogadkozott mindig, de mióta kormányon van, kénytelen igen nagyon 67-es lennni.

Csrrr! -HÍREK.

(Piccolo.)

A képviselőház ismét összeül, amely valahára abban a helyzetben lesz, mely komoly munkát végezhesen. A ház munkarendjén számos nagyjelentőségű javaslat van és a munkát igen helyesen ismét a kereskedelemügyi minisztérium gazdasági megerősödésünket és szociális egyensúlyunk megteremtését célzó javaslatai fogják beharangozni. Igen helyesen van ez igy, mert ha itt a tizenkettedik óra, amikor sikra kell szánnunk jövendőnkért, nemzeti fennmaradásunkért, akkor ezt a nagy harcot egy gazdaságilag erős és független és társadalmilag együvé forrott Magyarországnak kell megküzdenie.

Ügyvédi kamarai választások. Az idei kamarai tisztújító nagy meglepetést hozott, mely jórészt annak tudható be, hogy a jelöltek kérdésében a legnagyobb zavar uralkodott. A válesztás eredménye az, hogy elnök dr. Csermák Ernő ipolysági ügyvéd lett, helyettessé pedig Gellén Endre losonci ügyvéd. Általánosságban az a nézet, hogy koránál, tapasztalatainál fogva inkább illette volna meg Geilén Endrét a kamarai elnökség, és a fiatal, tapasztalatokban ennélfogva kevésbbé gazdag, bár nagytehetségü és agilis dr. Csermák által lett volna a helyetttes elnöki állás betöltendő. Természetesen most már megnyugszik mindenki a választás eredményében annál is inkább mert ezt megváltoztatni senkinek sincs módjában. Ez igy helyes is, s most már tartsák e díszes állásokra megválasztottak köteleségüknek, hogy a kamara területén működő ügyvédeknek érdekeit és jogos kívánalmait elősegítsék és megvalósítsák. Nem kételkedünk, hogy az ügyvédek bizalma méltó férfiakat emelt e díszes tisztségekbe, kik minden erejükből azon lesznek, hogy a hozzájuk fűzött várakozásnak derekasan megfeleljenek. A többi tisztségekre a következők választattak meg: ügyész: Farkas Ferencz, titkár: dr. Kossatzky Arnold, pénztárnok: Szilágyi Mór. A losonczi ügyvédek közül a választmányba beválasztattak Aranyosi Sándor és Draskoczy Zsigmond.

Gyászrovat. Köz- és társas életünk ismét egy nemes szivü alakja távozott örökre végtelen fájdalmunkra körünkből. Zupkó Károly m. á. v. osztályvezető főmérnök, a bolgár fejedelmi lovagrend tisztikeresztjének tulajdonosát kisértük utolsó útjára f. hó 27-én. Halála mély gyászba borította hátrahagyott árváit és rokonait, a tisztelő barátok, hivataltarsak és alárendeltek nagy seregét. Kihűlt porhüvelyét a mezőkövesdi családi sirkertbe szállították örök nyugalomra, mig az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 28-án mutatott be a helybeli róni. kath. templomban. Béke legyen vele.

Felülvizsgálat. A losonczi ügyvédi kar memorandumba foglalta azon panaszait és sérelmeit, melyek a jogkereső közönséget értek ez uj járásbíróságnak meghallgatása nélkül s az eredeti tervtől eltérő beosztásával. Ezen memorandumot országgyűlési képviselőnk már átadta az igazságügyi miniszternek, ki is a panaszok és sérelmek alaposságával meggyőződést szerzendő lulling Konrád államtitkárt bízta meg, hogy e kérdésben vizsgálatot tartson. Az államtitkár már e napokban városunkba fog érkezni, megbízatása teljesítése végett. Nem kételkedünk, hogy eljárása igazolni fogja a miniszter előtt ügyvédeink kívánságának jogosságát. Itt említjük meg, hogy Kjibinyi Lajos dr., a balassagyarmati törvényszék elnöke, saját hatáskörében már intézkedett némely méltánytalanság megszüntetése végett.

A villanyvilágitási mizériák arra indították a városi vezetőséget, hogy az egész villanyossági berendezést szakértőkkel felülvizsgáltassa, hogy annak eredményéhez képest szerződésileg biztosított bírságolási jogát gyakorolja. Ugyanis eltekintve a gyenge áramszolgáltatás, vagy egyébb hiba folytán alig-alig pislogó izzólámpákról gyakran merült fel a panasz, hogy egyrészt az utcai lámpák későbben gyulnak ki, mint ahogy annak meggyújtására kötelezve van a vállalat, másrészt nem égnek a kiszabott ideig, illetve hamarább oltatnak el, mint a hogy szintén a szerződés előírja. Sok izzólámpa meg éppenséggel ki sem gyűl. Váljon a berendezés tökéletlensége, vagy pedig a város kárára elkövetett szerződés ellenes takárékoskodás oka e mindezen visszáságoknak, ezt lesz hivatva a szakértői szemle megállapítani. Mi igen kívánatosnak tartjuk, hogy közvilágításunk érdekében a legerélyesebb rendszabályokat léptesse életbe a vezetőség, mert a Clára eddigi eljárása bizony nem felelt meg a követelményeknek.

A gőzfürdő. Sok szó esett már mindenfelé azon botrányos állapotokról, melyek a gőzfürdőnek nevezett betegség és járvány terjesztésére alkalmas alkotásnál uralkodnak. Az orvoslásra módokat ajánlottunk már mi is, mások is, de minden e cél érdekében elhangzott szó hiábavalónak bizonyult. Az ok pedig az, hogy nincs erre az első ragu egészségügyi intézmény rendbehozatalára pénz nálunk, ahol minden más kevésbbé fontos dolgokra jut, ha másként nem, hát a pótadók irgalmatlan emelése árán. Most legújabban e kérdésben a városi mérnök tett javaslatott, mely szerint részvénytársasági alapon kellene e kérdést megoldani, s a szükséges összeget előreteremteni. Mi a cél érdekében minden eszközt, tehát e részvénytársasági tervezetet is csak helyeselni tudjuk, bár meg kell vallanunk, hogy — a közelebbi módozatokat nem ismervén, — nem sok reményt füzünk hozzá. És ha ha ezen alapon nem sikerülne a gő/fürdő rendbehozatala, úgy morális kötelességének ismerje a város, hogy a mostani szégyenletes állapotot végre-valahára megszüntesse.

A Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület 25 éves fennállásának megünneplése alkalmából Balassagyarmaton 1908. junius 3—8-ig az egész vármegyére kiterjedő gép és mezőgazdasági kiállítást rendez. A kiállítás fősulyt a mezőgazdaságra annyira fontos talajmegmunkáló gépek bemutatására helyezi, s miután vármegyénkben ez iparág rövid idő alatt a tökéletességnek magas fokára fejlődött, remélhető, hogy a kiállítás e tekintetben országos jellegűvé .lesz. Különösen a helybeli Basch és Tarján féle mezőgazdasági gépgyár készítményei lesznek azok, amelyek kiválósága bizonyára mindenfelé a legnagyobb és méltán kiérdemelt elismerést fogja kivívni. Állattenyésztésünk is bizonyára megfogja nyerni az ahhoz értők tetszését, s különösen messze vidéken ösmert, szépfejlettségü nógrádi tájfajta szarvasmarha tenyésztésünk az, mely vidékünknek számos vevőt fog biztosítani. Mindezek mellett be fog mutattatni a házi-, gyári-, és kisipar minden neme, továbbá gazdasági mellékiparágak minden terméke is. A kiállítani szándékozóknak minden tekintetben kellő tájékozást nyújt a Gazdasági Egyesület titkári hivatala Balassagyarmaton, ahonnnan a kiállítás szabályzata é a bejelentési ivek bárkinek készséggel megküldetnek.

Szanatóriumi isten tisztelet. Mint értesülünk a losonczi ág. h. ev. egyház elöljárósága legutóbb tartott tanácsgyülésén elhatározta, hogy a jövő vasárnapon, azaz május hó 3-án d. e. 9 órakor, a rendes istentiszteletet idején a tüdőbetegek gyógyító intézetére (József szanatóriumra) való megemlékezéssel tartson a gyülezet isten tiszteletet, istentisztelelet végeztével pedig gyűjtsön a hívőktől önkéntes könyöradományokat (offertórium) a fönt nevezett orsz. intézet céljaira. Áz isten tisztelet természetesen úgy egészében, mint részleteiben az általános emberszeretet és samaritánusi irgalom jegyében és szellemében fog lefolyni. Midőn e fenkölt-lelkü határozatért az egyház elöljáróságát üdvözöljük, a magasztos céllal egybekapcsolt istentiszteletet olvasóink szives figyelmébe ajánljuk.

A »Losonczi Torna Egyletben« a tavasz beköszöntővel pezsgő tevékenység uralkodik, alkalmas keddi és pénteki d. utánokon foot-, bal és egyéb játékot űznek, de azért nem szünetel a szoba torna sem, Krúdy Pál vezetése alatt vívnak a tagok és esős időben a képző csarnokban tornásznak.

A fogyasztási szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága a minap tartott ülésén igaz részvétének adott kifejezést, amidőn első és alapitó elnökének, néhai Szabó Pál ügyvéd és első alelnökének, néhai Zupkó Károly máv.