Losonczi Ujság, 1908 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-30 / 18. szám

osztályvezető főmérnök érdemeit és a fogyasztási szövetkezet érdekében kifejtett lelkiismeretes és buzgó működését jegyzőkönyvbe iktatta.

Sajtóper. Olvasóinknak még bizonyára emlékezetében van, hogy lapunk annak idején „Iskola a pánzlávizmus szolgálatában“ cimü cikket tett közzé, mely súlyos vádakat tartalmazott Szkalos Sámuel tamasi tanító ellen. Ezen vád ellen Szkalos Sámuel védekezett is egy a lapunkban közzétett nyilatkozatában, egyben sajtópert indított szerkesztőnk ellen. A vizsgálat ennélfogva elrendeltetett, s miután szerkesztőnk igazolta a vádak alaposságát és azt, hogy a közérdek vezérelte őt támadó cikkének megírásakor, a kir. ügyészség a vádat elejtette, minek folytán a budapesti büntető kir. törvényszék vizsgáióbirája a következő végzést adta ki: Végzés. Nyomtatvány által rágalmazás vétségével terhelt dr. Sacher Aladár elleni bűnügyben folyamatba tett vizsgálat, tekintettel arra, hogy a kir. ügyészség a vádat elejtette és annak képviseletére a jelen esetben a Bp. 2. §-ának 3. bekezdése értelmében egyedül a kir. ügyészség jogosult, megszüntettetik. Miről a kir. ügyészség, a magánfél és a terhelt végzésileg értesittetnek. — Midőn ezt a közönség tudomására hozzuk, egyben felhívjuk Skalos Sámuel felettes hatóságot, hogy a súlyos vád alól magát nem tisztázott, kötelességeiről megfeledkezett tanítóval szemben a legerélyesebb rendszabályokat alkalmazza.

A járdák aszfaltozására irányuló munkálatok már teljes erővel megkezdettek. Kiváló figyelem fordittatik a külső csinre, s gondot csak a városháza épületétől a gácsi utcai sarokig menő szakasz okoz, hol is a lépcsőket teljesen eltüntetni, vagy legalább számukat redukálni óhajtja a mérnöki hivatal. E tárgyban április hó 27-én a kövezetvám bizottság ülést tartott a polgármester elnöklete alatt, mikor is három féle tervezet mutattatok be. Ezen tervek alapos megvitatás és tanulmányozás céljából egy nagyobb bizottság elé utasitattak, melynek véleménye alapján fog az érdekelt háztulajdonosod meghallgatása után a kérdésben végleges döntés történni.

Egy uj magántisztviselő-nyugdjegyesület ellen. Azokkal a törekvésekkel szemben, melyek újabb időben a vidéki pénzintézeti magántisztviselők részéről egy önálló és uj országos nyugdíjintézmény létesítése céljából felmerültek, a Magántisztviselők Országos Szövetsége szükségesnek látja a maga álláspontját — minthogy erre több oldalról fölszólitást nyert — szabatosan meghatározni. A Magántisztviselők Országos Szövetsége nem látja szívesen az uj országos intézmény megalakítását célzó törekvéseket, azoktól semmi eredményt sem vár s csak arra találja őket alkalmasnak, hogy a hazai magántisztviselők részére alapított, már 14 év óta fennálló hatalmas virágzó nyugdijegyesületnek egységességét megbontsa. Véleménye szerint a vidéki pénzintézeti tisztviselőknek semmiféle oly különleges érdekeik nincsenek, amelyek a fennálló intézetben kielégítést nem találnának, amit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy a Magántisztviselők Országos Nyugdijegyesülete jelenlegi tagjai között több száz vidéki pénzintézeti tisztviselő találja jövője biztosítását. De nem találaja az uj nyugdijegyesület alakítását célszerűnek azért sem, mert sem az időt nem tartja rá alkalmasnak, sem pedig a tervezetet racionálisnak és kivihetőnek el nem ösmerheti és úgy attól tart, hogy az esetleg jelentkező tagok materiális érdekei kockáztatva lesznek. Minél hatalmasabb egy kölcsönösségen alapuló nyugdíjintézmény, annál erőteljesebben szolgálhatja tagjainak érdekét, e szerint a vidéki pénzintézeti kartársak jól felfogott érdeke azt parancsolná, hogy a már megszilárdult alapozású folyton gyarapodó Országos Nyugdijegyesületet támogassák, nem pedig tetszetős jelszavak után indulva egy kétes vállalkozáshoz nyújtsanak segédkezet. A f. évi junius hó 3-án egybeülő vidéki pénzintézeti tiszviselők kongreszszusán egybegyülő kartársakhoz tehát a saját érdekükben azt a szózatot intézi, hogy a higgadt belátás és józan mérséklet alapján ailva, térjenek napirendre egy uj nyugdijegyesület létesítése fölött.

A következetes szerencse. Hiába mondjuk általánosságban szeszélyesnek, kiszámíthatatlannak a szerencsét, sok esetben éppen megfordítva van a dolog. Sokszor szinte meg hűséggel szegődik a jó szerencse egy helyre és rendületlenül állandó is marad. Jó tanúság erre a budapesti Gaedicke-bankáz, mely mint a m. kir. szab. osztálysorsjáték főelárusitója, az egész országban szinte közmondásosan ismert állandó szerencséjéről. Sok millióra megy az összeg, melyet a bankház szerencsés ügyfeleinek juttatott és a most lezajlott sorsjátékban is számtalan nagy nyereményt fizetett ki váratlan boldogságára sok családnak. A Gaedicke A. bankház (Kossuth Lajos-utca 11.) ezen páratlan szerencséje, meg az a gyors, pontos ügykezelés, melyben itt a vevőnek része van, könnyen megmagyarázzák óriási forgalmát és kedveltségét.

Ingatlan-forgalmi kimutatás.

Eladó :

1908 április hó 21-től április 27-ig

Vevő :

Község:

Gyuritskó Andrásné özv. Danők Jánosné Palenyik József Matey Mihály Hegedűs János Bartos János ifj. Fraucsok János Huszák János és fia Hojtyel Kár. és fiai Repeczky F. és neje Sága Pál styevove Fay József és fsai Machova József özv. Sautha Zsig.-né Belicza Jánosné és f. Bucskó Józsefné Kacsányi András Csányik Mih. kocsis Vancsó Mihály

Pupák János Kálnó

Karczag Imre és fiai Pinc, Kálnagaráb Lakatos János Gác

Matej Szabó Mihály Ipolymagyari Hegedűs Sándor Vilke (árverésen) ifj. Matuska Pál és f. Divény Boszák János Nemesfalva

Ferkó János konica Hártyán Tatai György és neie Losoncz Forgon Gy. és neje Losoncz Marcsik Pálné Ipolytona

Kujnis Gyula ns neje Losoncztugár ifj. Kurcsik Márton Szinobánya Hrubos Józsefné Losoncz SimTre Adám s neje Dabor Duna Pál Divény

Csányik Mihály Várkut Obrocsnyik János Gyuriskó Jánosné

Színház.

r

Szerdán Zsíros István „Fátum“ c. drámája került színre. Társadalmunknak koronként hevesen vitatott megoldatlan kérdése, a párbaj intézmény áll a tárgy előterében. A manapság oly divatosan hangoztatott teljes párbajellenesség is szónokot talál benne a Péterdi (Péchy L.) személyében, mig a szerző álláspontját, mely a mai társadalomnak is legelfogadhatóbb átlágfölfogása, a gróf Lubinyovszky véleménye födi: a párbaj mai gyakorlata elavult, bizonyos esetekben még ma is legkielégitőbb megoldási mód, de soha sem szabadna árra adnia módot, hogy kétes jellemüek általa mosakodhassanak tisztara ártatlan embereknek gyakran fátumszerüen kiömlő vérében. És ez ellen — s itt is kitűnik a szerző katona volta — valamelyes tételes becsületügyi társadalmi törvényeket kellene hozni. Mindezeket pedig a francia színpad mintájára gyakran egyenesen a közönséghez szónokoltatja a szerző.

A darab különben tele drámai erővel, módjával kiélezett jelenetekkel, alkalmat szolgáltathatnának drámai színi erők előterjesztésére.

A mi társulatunk elég jól el van látva operetterőkkel, de drámai erőinek fogyatékossága itt is kitűnt. Gr. Vajkai Sándor (Margittay) jóravaló alakítást nyújtott, Ella (Komlós I.) fölületes minden jóakarata mellett, Br. Alpáry (Koncz M.) kirivólag értéktelen. Mezey, Áldory és Rajz M. jó játéka mellett a többin lényegest nem említhetni.

Csütörtökön Heltai Jenő „Bernátja“, a közismert férj stb. került színpadunkra. Nem nagy igényű nyári bohóság az egész, legfőbb és nem kicsinylendő érdeme, hogy párszor jóízűen megnevettet. A mese jelentéktelen s ép oly artatlan, önálló zenei betétjei nincsennek.

Áldory játszotta dr. Családi Bernátot kedves jóizüséggel, Tinkó barátja Margittay volt, hasonlókép elethű, jó alakítás. Cziczay Páni (Lévay M.) igen ügyes kabarét énekesnő tájképet játszott meg. Elvira (Komlós 1.) túlkomoly volt. Karvalyné, az édeskés fajtából való anyós Papp E. lett volna. Mezey a Cserebüly szerepében a maga elemébe került, Sztenyiczey (Várady E.) és Tábornok (Koncz M.) kicsiny, de elég hálás szerepüket nem tudtak megragadni s kijátszani. Az összejátszás, kivált némely jelenetekben, igen jó volt.

Nem mulaszthatjuk el azonban hálánk kifejezését a súgó iránt, kinek jóvoltából az egész darabot mindvégig kétszer volt szerencsénk hallani.

F. hó 24, 25. és 26. napjain Rab Mátyás» Milliárdos kisasszony operettek és János vitéz c. daljáték adatott elő. A legnagyobb tetszést ezúttal is F. Szikiay Szeréna aratta, kinek művészete minden egyes szerepben teljesen érvényesült, a bemutatott alakításai a nézőközönségben igazi és kellemes gyönyörködtető érzést keltettek. Sajnálatosnak tartjuk, hogy e kiváló művésznő tudását a közönség nem eléggé méltányolta, minek következtében vendégjátékait megszakítva távozott is körünkből, bár azt is el kell ismernünk, hogy Mezey direktor társulata kissé hiányosan van szervezve, s ezen hiányok folytán a

Káluó

kiállitásos darabok nem adatnak elő oly precizitással, mint az elvárható volna. Tudomásunk van róla, hogy a társulat hiányosságát nem a tagok kellő száma, hanem egynehányának betegség folytán való akadályoztatása okozza, de hát ez a tényeken nem változtat. Egyebekben a működő személyzet mindent elkövetett a siker érdekében.

A „Rab Mátyás“ előadása a fentebb részletezett kifogásainktól eltekintve megfelelő volt. Szikiay Szeréna, Mátyás helyenként drámai szerepét jól fogta fel és érzékitette. Előadott dalai tetszettek. Kuthy Janka (Gitta) szerepét szépen énekelte. Jó volt Áldory (Czodik) alakítása. Rokonszenves színész, ki természetesen játszik s ügyesen mozog a színpadon. Gáspár Jenő és Váradi Ede szintén megfelelőt nyújtottak. Áldoryné Pócsi Gergő szerepében bájos temperamentumával igen kedves és élvezetes volt.

A „Milliárdos kisasszony“ c. operettben ismét Szikiay Szerénának kell odaítélnünk a legjobbat megillető elismerés koszorúját. Harmat Évi kokott szerepét dicséretes diskrécióval s mindemellett temperamentummal adta. Panamakupléját zajos tapsviharral honorálta a publikum. Kuthy Janka énekszámai kitünően sikerültek. A férfiak között kitűnő volt Váradi Ede (Baseréti). Játéka megfelelt teljesen a bemutatni szándékolt alaknak, éneke is kifogástalan volt. Jók voltak Áldory és Gáspár Jenő. Péchy rekedtsége miatt ismét nem érvényesülhetett. Kisebb szerepében kedves volt Áldoryné.

A „János Vitéz“ elődásán nagyobb közönség vett részt, kik zajos tapsokban nyilvánuló tetszés nyilvánítása minduntalan fel-felhangzott. A szeretetteljes tüntetés központja F. Szikiay Szeréna volt, kiriek bájos naivitással érzékitett Kukorica János alakításához megfelelően simult Áldory (Bagó) bravúros játéka. Áldoryné Iluskája szintén dicséretre méltó. Kuthy Janka szép énekével excellált. Jó volt Gáspár Jenő a Király, Papp Erzsébet a gonosz mostoha és Koncz Bartholó tudós szerepében.

Dicsérettel emlékezünk meg Fekete Adolf karmesterről, ki most 19 tagú katonai zenekart vezényel kitűnő járatosságra való biztonsággal. E helyről köszönetét mondunk Schimpczik József karmesternek, ki a szombati előadás felvonás közeiben megerősített zenekarral adott kisebb szabású kitünően sikerült hangversenyt.

Hétfőn Bernstein ideg izgató színmüve, a „Tolvaj“ adatott. A címszerep alakitója Komlós Ilona volt, kinek játékában haladást észleltünk, szemben a múlt idényben bemutatott alakítással. Azon hibájáról, hogy némely helyen oly gyorsan beszél, hogy csak nehezen érthető meg deklamaciója, még nem tett le teljesen. Pedig a tiszta beszéd a drámai alakításnak éppen olyan fontos része, mint maga a játék. A beszédben az érzelmeket a magánhangzók hordván, ezeket kell tisztán kimondani. Ezáltal a mássalhangzók is maguktól, önkénytelenül is érthetőbbekké válnak. Ezt, ha Komlós kisasszony szem előtt fogja tartani, biztosra vesszük, hogy szerencsés orgánumával őszinte sikereket fog aratni. M. Margittay Gyula Richárd szerepében a reális valóságnak teljesen megfelelő volt. Minden mozdulata gondos tanulmányozásnak eredménye, hang hordozása pedig mindenütt helyes érzékéről tett bizonyságot. Alakítása mély benyomást tett. Jó volt Péchy, kimért eleganciáju Zamblatja.

Kedden 28.-án Strausz Varázskeringője került színre, itt először. Strausz muzsikájának általánosan elismert hire aránylag telt házat gyűjtött be. Strausznak muzsikáját itt külön dicsérni fölösleges, dallamos, könnyed melódiái minden müveit család zongoráján ott vannak, a hires varázskeringő pedig, mely az egésznek vezérmotivumait foglalja össze, úgyszólván az egész hangulatának kivonata, — sajnos már igen is elkoptatódik a kintornákon is. A színészek a telt háznak elég megkülönböztető igyekezettel tettek ki magukért. XIlL-ik Joachim, a Simplicissimusból kiollózott király Áldory volt, dicséret illeti. Heléna hercegnőt Kuthy J. adta, könnyed, tiszta hangjánál volt. Franci szerepében Lévay M.-t kiváló dir csérét illeti, a maga filegranságához mérten, kissé tán tulmarkans volt, de jórészt szerepe is igy kívánta. Maga a Varázskeringő finom mély zenei intelligenciára vallott tőle. A többieki s kiváltképpen Várady jól megállották helyüket, csak a kar siralmas szörnyen. A zenekart külön is köszönettel kell megdicsérnünk, vezérhegedüs Wolf volt. Szerdán a megismételt darabot szintén elég szívesen fogadták. — r.

A losonczi függetl. és 48-as párt lapbizottságának Elnöke: MADÁCH ALADÁR.

Szerkesztő: Dr. SACHER ALADÁR.