Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-10-24 / 43. szám

Melléklet a Losonczi Újság 44. számáh továbbá, hogy 30 fiú- és leánygyermeket fognak téli öltözékkel ellátni s e fölruházás költségeire a nyári mulatság jövedelmeit fordítják. Ezzel kapcsolatban a jegyzőre bízták, hogy a városi elemi iskolák vezetőit Írásban kérje föl a teljesen, vagy félig árva és segélyre szoruló növendékek megismertetésére családi állapotuknak közelebbi megjelölésével. A ruházatok elkészítésére pályá­zatot írnak ki. E pályázat eredményét november 11-én tartandó választmányi ülésükön fogják kihirdetni A reformáció emlékünnepét ma üli meg a helybeli ág. h. ev. egyház. Az ág. h. ev. elemi leányiskolában pedig délután ys4 órakor külön iskolai ünnepély lesz. Felhívás! A »Magyar Asztaltársaság« vá­lasztmánya f. hó 26-án tartott ülésében 20 fiú- és 10 leánygyermeknek felruházását határozta el. E célból a fiú öltözetek anyagának, 20 drb. téli kucsmának és 10 drb. téli fejkendőnek szállítá­sára, 20 fiú öltönynek, ugyanennyi pár csizmá­nak s 10 pár cipőnek elkészítésére verseny­­tárgyalást hirdet. Felhívjuk azért mindazokat, kik az említett cikkek árusításával és készítésével iparszerűleg foglalkoznak, hogy Írásba foglalt, zárt ajánlataikat f. év november hó 10-ének esti 6 órájáig Belágh Lajos asztaltársasági elnök kezeihez juttatni szívesek legyenek. A később érkező ajánlatokat figyelembe már csak azért sem vehetjük, mert a beérkező ajánlatok fölött november 11-én fog a válaszmány dönteni. A felső ruhadarabok elkészítésére pályázóktól a bé­lés mintájának csatolását, a lábbeliek szállítására jelentkezőktől a fölső bőrnek s a bélés minősé­gének megnevezését kívánja a választmány. Az ínség enyhítésére, a nyomor könnyítésére törekvő társaságunk kéri a pályázatban részt venni szán­dékozókat, hogy az emberbaráti célra való tekin­tetből az egységárakat a lehető legméltányosabb­­ra szállítsák le. Az asztaltársaság elnöksége. Panasz. Egy Jókai-utcai lakó panaszt tett nálunk, hogy az utcasöprés körül a város nem teszi meg kötelességét. A lakók hiába söprik nap-nap után a piszkot a gyalogjáróról, mi több, a fél úttestről: a város azt a kis szalagot sem akarja söpretni és otthagyja a szemetet annak a bizonyságául, hogy Losoncz undorítóan szemetes, piszkos — a hatóságunk, de nem a polgárságunk hanyagsága folytán. — Mi ezt a panaszt itt kö­zöljük és hozzátesszük, hogy a múlt vasárnap a helyszínén tett szemle után ugyanazt mondhatjuk, amit az a panaszos Jókai-utcai lakó, de egyúttal bátrak vagyunk kérdezni azt is, hogy mily címen merik beszedni az utcasepretési 2—2 koronát minden lakó után, amikor vagy csak hébe-hóba vagy sohasem söprik az utcát? Erre kérnénk választ! A losonczi máv. altiszti olvasó és önképző-köre cabaret-estéllyel egybekötött jóté­­konycélu táncmulatságát 1907 november 10-én tartja meg a „Városi Vigadó nagytermében. — A zártkörű mulatság az előjelekből ítélve erkölcsi és anyagi sikerben túl fogja haladja a múlt téli mulatságukat. — A „cabaret“ műsora a kö­vetkező: 1 Zongora soló, előadja Szeghőné úrnő. 2. A váróteremben, vígjáték, előadják Salamon K. Zoltán, Kis Jánosné és Koronczy István. 3. Cigánydallamok, előadja Wolf Váca. 4. Kupiék, előadja Kruizs Ferencné úrnő. 6. Magánjelenet, előadja Salamon K. Zpltán. 7. „Rondinettó“, elő­adja Wolf Váca. 7. „Élőképek“. Táncpróba. Rechnitz József okleveles tánc­­tanitó a helybeli polgári leányiskolában rendezett tánctanitási tanfolyamának befejezéséül f. hó 30-án a polgári leányiskola tornatermében növendékei­vel táncpróbát tartott. Ez alkalommal az intézet tanítónői karán kivül számosán jelentek meg a szülők közül is és általános elismerést keltett a növendékeknek a táncban elért szép előmene­tele s az a kitűnő eredmény, melyet a tánctanitó buzgalmának s ügyességének lehet köszönni. Rechnitz József tánctanitó jelen működésével megoldást nyert azon kérdés is, a mely a leány­iskolái növendékek tánctanitásánál már sokszor felmerült. A növendékek ugyanis, az intézetben s mindig egy tanítónő felügyelete alatt nyerték a táncban való kiképeztetésüket, miáltal a szülők megkíméltet ek attól, hogy gyermekeiket különféle tánciskolába adni, s velük együtt kíséretképpen a táncheíyiségbe járni kényszerüljenek. Rechnitz József táncíanitói működése úgy a tanítónők, mint a szülők és növendékek megelégedésével és dicséretével találkozik. Csatornázás. E hó 28-án tartott pénzügy­bizottsági ülésen elvileg kimondatott, hogy a vásártér csatornázása keresztül viendő lesz. Egy­ben kimondotta a bizottság, hogy terv készítendő a Kiskarsa-, Nagy- és Kisbég- Erzsébet-nicék, z. (1907.) továbbá a Kerekudvar- és Kubinyi-terek csator­názásáról, s ezek a vásártérivel ezután együttesen lesznek letárgyalandók. Értesülésünk szerint a mérnöki hivatal a terveket 4—6 hét múlva már a bizottság elé terjeszti. Csak egy virágszálat! Virágokkal ékes­kedik nemsokára a temető. Kegyeletes szivek viszik el kedveseik sírjára koszorúikat s odakint a temetőben megtisztult szép emlékek szállanak az elköltözött felé, akinek sírjában nyugalmat, az élőknek sajgó bánatukra enyhülést kérnek az ég urától. A József kir. Herceg Szanatórium egyesü­let a halottakra való emlékezés e tiszta fenkölt hangulatából egy kis részt kér juttatni a halál jegyeseinek, a tüdőbetegeknek. A halott nevében, akinek sirja koszorúval ékeskedik majd, csak egy virágszálat kér a halál pitvarában lévők élete megmentésére. Közel 80000 ember hal meg évente hazánkban tüdővészben, ebben a borzal­masan pusztító betegségben. Legalább a felének az életét megmentheti a társadalom részvéte. És maga az egyesület is ezreknek ígéri visszaadni az életét, ha mindenki, aki a napokban koszorút vesz, csak egy virágszállal kevesebbet ícöt koszo­rújába s ennek az egy virágszálnak árát az egye­sületnek fölküldi. Adakozzunk tehát a szegény tüdőbetegek javára! Iskola a pánszlávizmus szolgálatában. A »Slovenszky Tyzdenik« című tót lap mázsa­számra küldözgeti gyálázkodó és magyar gyűlö­letre szító példányait a tót községekbe, s azok­nak szétosztását rendesen az illető község taní­tója eszközli olyformán, hogy az iskolába járó gyermekeket bízza meg azzal, hogy az egyes lapszámokat állandó kijelölt helyekre juttassák. Felhívjuk a felettes hatóságok figyelmét erre s kérjük, hogy Tamási község tanítójával szemben ezen üzelmekért szigorú rendszabályokat alkal­mazzon. Adókivetés. A pénzügyminiszter elrendelte az állami egyenes adók 1908, 1909, 1910 évi ki­vetésére vonatkozó előmunkálatokat, az adóköte­lezettek és adótárgyak összeírását, az egyes adó­nemek kirovására szükséges bevallások benyújtá­sát s ezek alapján az egyenes adók kivetését. Az előmunkálatok helyessége, illetőleg az adótörvé­nyek pontos és helyes alkalmazásától függ most már, hogy az adózó közönség helyes megadózta­tása mindenki teljes megelégedésére történjék. Helytelen előmunkálat rossz adókivetésre, ez költ­séges fölszólalásokra és sok esetben igaztalan fizetésre vezethet. Azért figyelmeztetjük városunk lakossága érdekében a városi tanácsot, hogy a mikor november hóban az adótárgyak összeírását házról-házra teljesitteti, teljesittesse ezt ahhoz értő lelkiismeretes közegekkel. Ügyeljenek ezek arra, hogy a gyárakban és iparmühelyekben alkalma­zott egyének összeírásánál az 1898-ik évben adott nagy kedvezmény, továbbá a napszámosok adó­­mentességére vonatkozó törvény és igy egy nép­réteg részére már adott előny el ne veszittessék. Legyen segítségére a lakosság is az összeíró ható­sági közegeknek, mert valótlan lemondás esetén nemcsak az 1883. évi XLIV. t.-c. 101 §-ban előirt birság alá eshetik, hanem megkárosítja magát a várost, minthogy a községi pótadó kive­tésének az állami adó szolgál alapjául. Üdvös miniszteri rendelet. A miniszter eltiltotta a röpiratféle sajtótermékek osztogatását, illetőleg hatósági engedélytől teszi azt függővé. A röpiratok szövege előzetesen bemutatandó a ren­dőrhatóságnak s csak annak engedélye alapján terjeszthető a nyomtatvány. A meghívók és keres­kedői reklámok osztogatásához azonban nem kell rendőrségi engedély. Képeslevelezőlapok csak pol­gármesteri engedéllyel árusíthatók az utcákon. Betörés. Az ev. ref. lelkész által létesített s a Sükey-utcában levő iparos-tanonc otthon helyiségébe f. hó 29-én este vakmerő tettes be­tört s onnan a szegény iparos tanulók összes ruha- és ágyneműit ellopta. Sörös Béla lelkész azonnal megtett minden intézkedést, hogy a lelketlen betörőt kinyomozza, ami sikerrel is járt, mert még aznap este 9 órakor a csendőrök el is fogták egy zólyomi csavargó személyében, amint éppen a lopott holmin túl akart adni. Cselédhiány. Máshol is, nálunk is, külö­nösen a nő cselédekben nagy a hiány. Sok sze­gény ieányt elfog az urhatnámság, ha alig tud is megélni, nem szegődik el. Jó volna, ha városunk­ban a nőegyletek cselédotthont állítanának egy­részt, másrészt pedig ha fölirnának a belügy­­ügyminiszterhez és idegen helyről kérnének női cselédeket. Szerencsétlenül járt fuvaros. Vigyázat­lanságának esett áldozatul Ander András vilkei fuvaros. A salgótarjáni Károly-aknából szenet akart szállítani kocsiján Kalondára. A Károly­aknától lefelé vezető mély esésű utón nem kö­tötte meg kocsija kerekét s a nehéz terhet vivő kocsi óriási sebességgel rohant le a lejtőn. A fuvaros a megbokrosodott lovakat nem tudta megfékezni s az útról a mély völgybe zuhantak alá, ahol a szerencsétlen Ander András borzal­mas halálát lelte s lovai is odavesztek. Beküldetett. A Kossuth-Lajos utcában ismételten fölbontották a főcsatornákhoz vezető oldalcsatornákat és pedig mind a két oldalon egyszerre, ügy hogy kocsival arra menni nappal is életveszélyes, hát még éjjel? Ez úton hivjuk föl a rendőrkapitány urat, lenne szives intézkedni, hogy ilyen rendetlenség többé elő ne forduljon. Szövó'gyár Rimaszombatban. A rima­­szombatiak állami támogatás mellett szövőgyárat akarnak alapítani; a vezető férfiak azt reméllik, hogy a helyi tőkén felül idegen tőkét is sikerül vállalkozásuk körébe vonni. Villand cirkusz. F. hó 26-án és 27-én este a Vigadó színpadán az országszerte kedvelt Villand testvérek és budapesti társulatának attrak­ció személyzete szépen sikerült előadásokat ren­deztek. Mindkét előadáson csak gyéren vett részt a közönség, pedig úgy a Villand testvérek szel­lemes bohózatai, mint a párat'an ügyességről tanúskodó s itt még sohasem produkált mutat­ványok méltán nagyobb érdeklődést kelthettek volna. Álarcos rablók. Lónyabányán október hó 16-án éjjel a postahivatalba álarcos rablók törtek. Szerencsére az épület ajtaja zárva volt s mikor a rablók feszegetni kezdették, a postakezelőnő a zajra fölébredt s eszébe jutván, hogy a padláson egy régi kisebb harang van, a konyhából felrohant a padlásra és a harangot kongatni kezdte. Siker­rel, mert a rablók csakhamar elillantak. Erdő égés. Nógrádszakal község határában fekvő Kovács Antal nógrádczakali, valamint özv. Bogdán Tivadarné losonczi lakos kárára ugyanott lévő erdejükben f. hó 14-én d.-u. 1—2 órakor tűz ütött ki s mintegy 3—3 hold 6 éves akácos és tölgyfa ültetés, valamint lábas tölgy erdő 3—400 koronát megközelítő kár értékben megégett. A jegyzői internatus. A jegyzők által a balassagyarmati állami főgimnáziumban létesíten­dő internatus ügyében az e célból kiküldött bi­zottság október 27-én Szécsényben ülést tartott. Az ülésen a főgimnázium képviseletében Jaskovics Ferenc igazgató több tanárral vett részt. Kiállítás Ipolyságon. Hontvármegye tör­vényhatóságának kereskedelmi és ipari bizottsága Thék Endre indítványára elhatározta, hogy mozgal­mat indít Ipolyságon jövő év szeptember és októ­ber havában rendezendő kiállítás érdekében. A kiállítás tervét úgy a törvényhatóság, mint a vár­megyei gazdasági egyesület magukévá tették és az előkészítő munkálatok végzésére bizottságot küldtek ki. Hát nálunk mikor lesz iparkiállitás? Rotschildék vagyona. A legutóbbi hiteles kimutatás szerint a bécsi Rotschild vagyona 11, 117 millió korona. Ez a rengeteg vagyon 4%-os kamat mellett évenként 444 millió korona jöve­delmet hoz. A belügyminiszter és a hazárdjáték. A belügyminisztérium Andrássy Gyula gróf minisz­ter rendeletére tanulmányozta azt a kérdést, miként lehetne védekezni az egyre terjedő hazárdjáték ellen. A kaszinókkal és klubbokkal szemben a be­lügyminisztérium azt a védelmi módot fogja követ­ni, hogy előbb bizalmas utón figyelmezteti a ka­szinók vezetőségét a hazárdjáték megszüntetésére s ha ennek foganatja nem volna, a kaszinókat alapszabályaikra való hivatkozással, föloszlatja. A kaszinók és társaskörök ugyanis a hazárdjátékok megengedésével eltérnek azoktól az a|apszabály­­szeriileg kijelölt céloktól, amelyekért az alakulásra és működésre engedelmet kaptak a belügyminisz­tériumtól. A védelmi rendszabályokat első sorban csak néhány prononszirozottabb kaszinó ellen al­kalmazzák, mert azt remélik, hogy ezek föloszla­­tásából a többiek levonják a helyes következtetést és a maguk jószántából tiltják be a hazárdjátékokat. Minden drágább lesz, — igy sóhajt a háziasszony! Minden drágul — panaszkodik a háziúr! Minden drágul, — igy siránkozik minden­ki ! Csak egy dolog nem lett drágább, s ez a nyol­cad és a negyed sorsjegy, melynek az ára ma, épenugy mint tiz év előtt mind a 6 osztályra 20.— fillér 40 korona. Ezek a kicsiny kiadások valóban nincsenek arányban a nagy nyereményeséllyel. Hogy játszani kel:, ezt mindenkinek már a termé­szetes esze diktálja; de hol ? Az a kérdés ! Melyik osztálysorsjegyárusnál ? A helyes válasz erre a következő: Annál az e'árusitónál tessék vásárolni, kinek legnagyobb a szerencséje! E tekintetben első hely illeti meg a Bogdány S. fővárosi sors­jegyiroda részvénytársaságot, Budapest Károlykö-

Next

/
Thumbnails
Contents