Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-08-08 / 32. szám

LOSONCZI ÚJSÁG | Előfizetési ára: POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetések: || Negyedévre 2 kor. Egy petitsor tere 10 fill. s: ií a losonczi függetlenségi és 48-as párt Tfr?.-.-.«.­Egyes szám ára 20 fii. HIVATALOS KÖZLÖNYE. jutányosabb. j| II. évfolyam. 33. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losoncz, 1907. augusztus 15. A bérmozgalmakról. Hazánkban ha valamely munkással beszédbe ereszkedünk, mindig csak azt hall­juk, hogy kicsinyek a munkabérek. Pedig valójában nem ez maga a baj, hanem az, hogy nincsen kellő munka, s hogy nincsen állandó munka. Éppen ezért nincs nagyobb badarság, mint mikor egy magyar munkás a szocialista vezér diktálására sztrájkba bocsátkozik. A sztrájkok különösen megokoltak lehetnek ott, ahol fejlett ipar van, ahol a nagytőkével szemben a munkáselem véde­kezni kénytelen. De Magyarországon százak és ezrek az év téli időszakában, állás és foglalkozás nélkül vannak, akik pedig szíve­sen dolgoznának a kisebb munkabér mellett, de nincs munka, nincs kiváltképen állandó munka, — még egy korona napibér mellett sem. De azért a két koronás munkás hármat akar, a három koronás négyet és igy tovább. A szakadatlan sztrájkoknak van is lát­szólag eredménye. Emelik a munkabéreket. Leginkább az osztálygyűlölet hirdetőinek fő céltáblái: a nagyurak a latifundiumosok. Ők érzékeny lélekkel meghatva olvassák a förmedvényeket, az alsóbb nép nyomorát, a kivándorlást s az ő nagy jólétük kellemes­ségeinek hangoztatását. Engednek tehát és egyelőre még emelik a munkabéreket. De a példa látszólag igazat ad a tömegek sze­mében a nemzetközi szociáldemokratáknak, és a bérmozgalom ijesztően nő. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a földbirtok­kal évszázadok óta foglalkozó birtokos, különösen a középbirtokos-osztály eladja a birtokát, mert nem bírja meg a bérmozgalom, a sztrájk izgalmait és következményét — a folytonos béremelést. S ekkor mi történik? Tájékozatlan új földesűr kezébe jut a birtok és a helyzet úgy a köz, mint a munkás szempontjából csak rosszabbodik., Ez már maga elég indok volna munká­sainknak arra, hogy kissé gondolkodjanak, mielőtt a «nép vezéreit» vakon követik. Ezenkívül azonban a hiányzó munkát pótló belterjesebb gazdálkodástól és az ipari alapításoktól a folyton emelkedő munkabérek elriasztják az embereket és a vállalkozást. Inkább nem vet a földbirtokos és redukálja üzemét a gyáros, semhogy a lehetetlen munka­béreket megadja, mert az üzem nem bírja ki a túlcsigázott munkabéreket a külföldi iparral való versenyben. Ipar alig van Magyarországon, fejlődni nem képes, ha olyan mizériákkal kell meg­küzdenie, aminők jogosultak fejlett túlnépes iparállamokban, de nem jogosultak ott, ahol az ipar küzdelmes ifjúkorát éli. Mintha csak a konkurrens iparos államok vezetnék a mozgalmakat, úgy működik a nemzetközi szociáldemokrata izgatás a fejlődő magyar ipar ellen és megbénítja fejlődését teljesen. Mintha a haza ellenségei működ­nének ellenünk háborítatlanul! S mindennek végeredményében ki fogja majd meginni első sorban a keserű levét ? A földbirtokosnak, a gyárosnak mindig lesz annyi tőkéje, amelyből magát úgy ahogy fentarthatja, nyilvánvaló tehát, hogy egyedül csak a tőke nélküli munkás. Egyedül a munkás lesz az, aki majd legjobban megfizeti az árát a lelketlen «szocialista» izgatásoknak. Miért ^ Mert annyi munka s olyan munka sem kerül, mint a mostani. Mindezekből kétségtelen, hogy nálunk a béremelési mozgalom egyáltalán megoko­­latlan, mert ismételten hangsúlyozzuk, nálunk munkahiány és nem a csekély munkabér az oka a bajoknak. Kisebb munkabérek élénkí­tenék a vállalkozást, teremtenének ipart, bel­terjesebb gazdálkodást s igy kenyéradó munkát és ha igy egészséges és természetes verseny keletkezhetnék, ez az állapot szinte ünműködően javítaná fokozatosan a fejlődő munkabérviszonyokat is. S mégis mit látunk ? A nemzetközi szociáldemokraták vezér­kara úgy dolgozik nálunk, mintha legalább is száz évvel öregebbek volnánk és mintha nem Magyarországon, hanem Belgiumban élnénk. Beszélnek munkásnyomorról, munkás kizsákmányolásról, a tőke és az osztályuralom kapzsiságáról, az osztály-állam lelketlenségé­­ről — és mi az eredmény ? A munkásság, a beugrasztott, félművelt, önző és lelketlen dologkerülőkből vezérekké avanzsirozott ve­zetők által félrevezetett munkások az egész országban mozgolódni kezdenek. Évek óta egymást érik a sztrájkok, a munkás min­denütt bizalmatlan a munkaadójával szem­ben, és rendszeres harcban áll vele. Egész földterületeket parlagon hagynak e miatt, becsukják a gyárakat és beszüntetik az üze­met. A kivándorlás nőttön-nő. A munkások egy része azonban «győz», és a sajtójában boldogan és önérzetesen hirdetik a győzel­met. A nemzetközi szociáldemokrata vezérkar által és sajtójának befolyása alatt vezetett munkás egykoronás béremeléshez jutott. Látod munkás, — hirdetik a vezetők — ez TÁRCA. Fürdői levél. A Losonczi Újság* eredeti tárcája. Herkulesfiirdö, július 31. Kedves Szerkesztő Úr! Az annabál zákányossága irtóztatón nyomja még a fejemet, iszom a vizet gyászosan, homlo­komon hideg borogatás .... ilyenkor eszembe­jut a világ erkölcsi romlott volta és a szerkesz­tőknek tett Ígéreteim. Fürdői levelet kell Írnom. Jó, a fürdő-orvos úgyis egy kis izzasztást ajánlott a kijózanodáshoz. E fürdőorvos szerint különben az izzasztás min­deneket gyógyító gyógyszer, még a váltóóvatolá­­sokhoz is izzadást ajánl. Nó, van is izzadás minden vonalon. Most az évad kellős közepe, minden szoba kiadva, minden szék és borjúszelet lefoglalva. A Cserna­­parton a négy új villán kívül egész sor hevenyé­szett nyárilak épült. Itt van az összeszögellő három ország minden pénz- és rheuma-arisztokra­­tája, sőt távolabbi országokbúl is, sőt az Egyesül­és görög nem egyesült államokbúl is. A fürdő­vendégek összes száma eddig 479373 (ebbűi 1 '/, én vagyok), ezek közül 1200-nak végződik y-ra a neve, van 300 —vies, 380 —escu, 320 iu, 900 er, és 1000-nél több —szky, —ow, —off, —io, stb. És ez a rengeteg különböző nyelv, arc, viselet! itt méltán nyomatja névjegyére min­den zsebtolvaj a «nemzetközi» előnevet. De persze minden nyelvek fölött uralkodik a magyar szó, amilyenek: krmássn, ásszujá, kellnea cálni pájm fénsztá! stb. A legjelesebb vendégek közül csak egy párat említek. Itt van az általánosan ismert General Safft, kinek humoros derűje mindeneken elömlik. Itt van Kossuth Ferenc, ki. mivel lábai gyöngék, gyakran veszi igénybe előterjesztések alkalmával General Safft támogatását. Kossuth a Ferenc József vendéglőbejár, mindennap egy-egyoláh néptanítót fal föl reggelire, tulipán-szeletté aprítva. (Jakab nevű pincérünk szerint utána titkon egy-egy árva proletár vérét szívja ki.) Alulírott szerencsés voltam Kossuthtól egy interjú alkalmával ama nagyhorderejű nyilatkoza­tot nyerni, hogy ő rajta lesz, hogy a most folyó kiegyezésben a magyar álláspont győzedelmes­kedjék, és ő megígéri, hogy az osztrákoknak csakis az anyagi előnyök fognak megmaradni, mert az erkölcsi győzelem mind a miénk lesz. Itt időzik most a román királyi család pár tagja is. A szelidlelkű Carmen Sylva köszönetét fejezte ki a lovagias magyar nemzetnek, midőn tudomására hoztam, hogy tiszteletbűi az ő nevé­­rűl neveztük el egy «szilvórium» nevű nemzeti italunkat, úgyszintén a szilvaciberét. Persze mind­ezt franciául mondotta, mire én egy gombomrúi leolvasva, a következő finom választ intéztem hozzá: Ne coupant pás le fii. Megemlítem még Pás de Quatret, a jeles francia földrajz- és néprajztudóst, ki lelkesen ma­gasztalta nekem Magyarország fővárosát Bukares­tet, melyre mi csehek méltán büszkék lehetünk. Hat a fényes hölgyközönség, a pompás korzók ! A Monaszterly és Kuzmik cég ragyogó remekei, melyeket megelevenít a belőlük kiragyogó női szépség! Csak pár szóval hadd irom le pl. a Jalsowetzky hercegnő estélyi öltözékét, ki a XVI. században kihalt híres Jalsowetzky-család egyenes leszármazottja. Tehát: világoszöld színű drap alj kócsagdísszel és itt-ott elszórt nyak­ékekkel, kétoldalt föltűzve és mélyen kivágva, ellenben finom ellentétkép a derék értékes sötét­krém színű barchet, bő tunikákkal és lelógó shawlokkal, hátúi tüli betét guttaperkábúl haragos­zöld zománcozással. Ehhez még csak egy angora muff és finom amerikai hegymászó cipők járul­nak s a hajban egy igéző piros szegfű. A meg­lepő csínnal öltöző hercegnőt roppant udvar veszi körül, befejezett dolognak tartják, hogy kezét az andorrai trónörökösnek fogja nyújtani, ki harmadéve egy párisi korcsolyaversenyen 25 perc alatt 70-szer kerülte meg a szudáni Csad-tavat. Eddigelé tizennyolc nagystílű mulatságunk volt, de volt is Hymennek bő aratása! Tegnapelőtti napon volt, hogy Tetrakontakisz Hexaedron spártai tőzeggyárost, egy kecses molett férfiút, ki a szultán főháremőrétűl származik, el­jegyezte Ossin Shubin, egy newjorki giliszta­gyáros özvegye. Azonban a fájdalmasan mellőzött bukovinai konzúl, Izráeí Izidor, haragjában hadat akart izenni Newyork államnak, már épen azon

Next

/
Thumbnails
Contents