Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1907-07-25 / 30. szám
Melléklet a Losonczi Újság 31. számához. (1907.) az is, hogy az ipar terén még mindig kicsiny a szakképzettség. Ha megvizsgáljuk az anyagot, amelyből az iparosok kikerülnek, elszorul a szivünk. Ki is megy ma iparosnak? Ugye csak az ágrólszakadt szegénység és — a bukott diákok. Már most — kérdem, — hogy fejlessze az ipart a tőke nélküli ember egyrészt, és a tanulatlanság másrészt ? — Hát kérem, az ilyen anyagból kikerülő mesterekre nem bizhatjuk a magyar ipar fejlesztését. Ebben a tekintetben jó lenne, ha a «birodalmi» német példáját követnők, aki csak akkor fogyaszt külföldit, ha hazája nem gyárthatja, vagy nem gyárthat eleget; aki iparosnak különösen akkor adja fiát, ha az rátermett és ügyes, s ha a szellemi kiképeztetésen kívül a kezdethez pénzt is adhat neki. Szóval a «Gründlichkeit»-je, alapossága miatt annyira gúnyolt német az élethivatások közt elsőnek, legfontosabbnak az ipart tartja és ennek fejlesztésére vasszorgalommal gyűjt szellemi és anyagi tőkét, amely kettő segélyével utat keres és nyit gyártmányának s nem várja, míg a sült galamb a szájába repül. De ezenfelül megbízható és pontos! Mindezek a sajátságok hiányzanak a magyar iparnál. Ahol pedig megvan a becsületesség, pontosság, szakértelem és a kellő tőke is, ott is nehéz a magyar iparos boldogulása, mert a sok «svindler» már eleve diszkreditálja a magyar gyártmányt. Hogy a magyar ipar fejlődhessék s felvirágozzék, szükséges mindenek előtt a magyar iparos rossz hírnevét helyreállítani. Ezt pedig elérjük az által, ha lehetőleg ipariskolákat létesítünk s azokban munkásságra, megbízhatóságra, becsületességre neveljük a növendékeket. Továbbá ha az iparos pályára jobb módú és tehetséges ifjak lépnek, akik tehetségükkel és anyagi függetlenségükkel ambicionálják maguknak azt, hogy a magyar iparért élnek-halnak, mert ennek erősítésében, föllenditésében látják hazánk nagyságát, erejét és jövőjét. Az ilyen erős és vértezett iparos-gárda fog azután tisztességes és jóravaló munkásokat is nevelni. Mert «amilyen az úr, olyan a szolga»! És ami munkásviszonyaink szörnyen szomorúak. A szegénység is urizálni szeretne, akár a munkaadók nagy része. De ennek meg kell változnia! És ez meg is fog változni, mihelyt a munkásosztály meggyőződik arról, hogy a munkaadók is komolyan akarnak és tudnak dolgozni. Ez az új kor pedig véget fog vetni a köztünk uralkodó baksis rendszernek és az uzsora gazdaságnak. Ez az új kor fogja megteremteni önmagától a magyar ipart. Ez fogja a becsületes, munkás, pontos szakértő, képzett és megbízható iparost gazdaggá és boldoggá tenni; vele együtt pedig szegény hazánkat is naggyá, függetlenné és gazdaggá. Mindent lehet elérni, csak akarni és tenni kell. Csak az a kérdés, mikor akarunk már? S mikor cselekszünk, mikor teszünk már valamit? Vagy mindent a törvényhozástól és a kormánytól várunk ? Botond. HÍREK. Eljegyzés. Bodor Aladár, a losonczi áll. főgimnázium tanára eljegyezte Kiss István pápai ev. ref. esperes leányát, Ilonkát. Kitűnő munkatársunkat és jegyesét életük eme jelentős fordulata alkalmából meleg szeretettel üdvözöljük, sok szerencsét kívánva. Elismerés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a salgótarjáni kőszénbánya társulatnak, amiért az 1906/7. tanévben kitűnt tanítók és a magyar nyelv elsajátításában legszebb eredményt elért tanulók jutalmazására 900 koronát adományozott, elismerését és köszönetét nyilvánította. Nyári mulatságok. A losonczi ipartestület védnöksége alatt álló iparos ifjúsági önképző-kör augusztus 4-én a tugári fürdőben tartja meg tekeversennyel egybekötött jótékonycélú pót-táncmulatságát. — A Magyarországi Cipész-Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesületének Losonczi Csoportja augusztus 11-én, ugyancsak a tugári fürdőben tart tekeversennyel és világpostával egybekötött zártkörű nyári mulatságot. Mindkét mulatságra a belépő-díj tetszés szerinti. Püspöki körlevél. Sipeki Balás Lajos megyés püspök f. hó 22-én tette közzé IX. sz. körlevelét. Felhívja benne az egyházmegye papságának figyelmét a Rozsnyón szeptember 2—6. rendezendő lelkigyakorlatokra s közli X. Pius pápának a kriticismus ellen kiadott fontos nyilatkozatát. Felhívja a papságot, hogy a siketnéma gyermekek iskoláztatására ügyeljenek, egyházi ünnepségek keretében rendezzenek gyűjtést az Árpádházi szt. Erzsébet emlékére születésének 700 éves fordulója alkalmából — Pozsonyban létesítendő kath. gyermekotthon javára, — pártolják a szegény házasulandók felsegélyezésére alakult Regisi-Szt.-Ferenc-Egyesületet, az Aquinói- Szt.-Tamás-Társaságot s a Oömörmegyei Múzeumot. Ez utóbbi részére használaton kívül álló egyházi műtárgyak és szerelvények átengedését is engedélyezi a püspök. A körlevél pályázatot hirdet a bárnai plébániára s a rozsnyói közkórkórház gondnoki állásra. A körlevél a személyi változások közlésével végződik. A gyermek-játszótér. Múltkori számunkból ugyan tudomást vehetett a közönség arról, hogy a gyermekek számára játszóteret engedélyezett a város, de hivatalosan ezt mindeddig nem hozták a közönség tudomására. Miért nem teszik alkalmas formában közhírré, hogy mindenki tudomást szerezhessen róla? Kutyák eldorádója. Éppen aznap, mikor fenti cimü közleményünk megjelent, a hetivásáron egy nagy kutya nekiugrott egy hölgynek és ha egy véletlenül közelben levő rendőr a kutyát vissza nem rántja, az ijedelmen kívül bizonyára egyéb bántalma is történik a hölgynek. Hát meddig leszünk Losoncz utcáin a kutyáknak kiszolgáltatva? Uj aranypénz. Az állami pénzverőkben gyártják már az uj százkoronás aranypénzeket, melyeket a koronázás negyven éves jubileumára veretnek. Iskola-építés. Az ipolymagyari iskola szűk volta folytán új tantermek építését határozta az iskola-fenntartó hatóság, s a munkálatok keresztülvitelével ifj. Zámpory Sándor losonczi építészt bízta meg. Vasut-épités. Zelene állomástól elágazóan Málnapatak, Ipoly és Farkasvölgy állomásokkal új helyiérdekű vasút fog épülni az érdekelt üveggyárak akciója folytán. A vasút megépítésére a Pallós Ármin cég fog vállalkozni, hossza 20 km. lesz. A F. M. K. E. 1907 augusztus hó 27-én Nyitra városában megtartandó XXV. évi rendes közgyűlésének tárgysorozata a következő : 1. Ügyvezető alelnök megnyitója és beszámolója az egyesület negyedszázados munkásságáról. 2. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére három egyesületi tag kiküldése. 3. Az egyesület védnökének és elnökének megválasztatása s ennek nyomán az elnök székfoglalása. 4. Árpád vezér emlékezete, halálának ezredik évfordulója alkalmából. Tartja Czobor László orsz. képviselő. 5. Az elnökség 1906. és 1907. évi jelentése és az igazgató-választmány határozati javaslatai. 6. Az egyesület 1906. évi összzárszámadása és a vonatkozó törvényszerű fölmentvény megszavazása. 7. Az egyesület 1908. évi összköltségvetésének megállapítása. 8. Az 1908. évi közgyűlés helyének meghatározása. 9. A központi pénztárosi állás betöltése. 10. Indítványok, amelyek az alapszabályok 16. §-a értelmében az elnökséghez szabályszerű időben beérkeztek. — Az igazgatóválasztmány, a közgyűlést megelőzőleg, 1907 augusztus 26-án d. u. 3 órakor, Nyitrán, a városháza közgyűlési termében ülést tart, hogy a közgyűlés tárgyait előkészítse. Művész-matiné. A kiváló zeneművészünk, Hubay Jenő, pár nap óta vendégül látja a fiatal zeneművészt, Vecsey Ferencet. Július 26-án Hubay Jenő pusztaszalatnyai kastélyában Vecsey Ferenc, Farkas Imre az ismert poéta, a fenkölt lelkű Cebrián Róza grófnő és a vendéglátó gazda közreműködésével magas színvonalon álló hangverseny folyt le. A hangversenyen nehány meghívott vendég és a helybeli tüzér-ezred tisztikara vett részt. Hubay Jenő Vecsey Ferenccel e hó második felében Londonba utazik, ahol a londoni filharmonikusok hangversenyén fog dirigálni. Dohánynagyáruda. A sziráki megüresedett dohánynagyáruda kezelésének betöltése céljából augusztus 5-én d. e. 10 órakor a balassagyarmati pénzügyigazgatóságnál árlejtés lesz. Az eddigi árus a belföldi közönséges gyártmányokért 2°/„, bélyegért 1.5% eladási jutalékot kapott. Az áruda 1906. évi forgalma 85,305 K volt. A feltételek a pénzügyigazgatóságnál és a pénzügyőri biztosságoknál tekinthetők meg. Tűzesetek. A Salgótarján mellett fekvő Bárna községben Susán Lajos tulajdonát képező vizi-malmot július 28-án a tűz teljesen elhamvasztotta. A kár több mint ezer korona. A tűz oka gyújtogatás. A csendőrség a nyomozást megindította. — Csehberek község közelében a Szalajkapusztán Blahuta András gazdának a lakóháza az összes melléképületekkel együtt leégett. A tűz vétkes gondatlanságból származott. Ugyanis a Blahuta háztartásából egy cseléd a parazsas hamut a szalma közé szórta. Ä kár mintegy 1300 koronát tesz ki, aminek a legnagyobb része biztosítás folytán megtérül. Állatvásár. A losonczi július 28- és 29-iki országos állatvásár kedvező időben folyt le. Úgy az állat-felhajtás, mint pedig a forgalom az aratásra való tekintettel kisebbszerű (a múlt évinél jelentékenyen kisebb) volt. A felhajtott szarvasmarhák minősége gyenge volt, bár beállítani való ökrök kis száma mellett a minőség elég jó volt. Árak tekintetében csökkenés alig észleltetett. Felhajtatott 645 db ökör, 310 db tehén, 193 db tinó, 82 db üsző, 104 db szopós borjú, 2300 db juh, 8 db kecske, 367 db ló, 53 db sertés. Eladatott 593 db ökör, 267 db tehén, 116 db tinó, 67 db üsző, 100 db szopós borjú, 1547 db juh, 6 db kecske, 214 db ló. Elszállittatott vasúton: Belföldre 122 db ökör, 2 db bika, 23 db tehén, 37 db növendék-marha, 72 db szopós borjú, 4 db ló, 5 db sertés. Hanzli a sörben. A sörivók panaszát, hogy a sörmérésben a söröket a csap alatti dézsába csörgött sörrel szaporítják, a minisztériumban is, úgy látszik, megelégelték. Szigorú rendelet utasítja a rendőrhatóságokat, továbbá a városi és járásorvosokat, hogy ezt a visszaélést ellenőrizzék s 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtsák az egészség elleni kihágás elkövetőit, akár hivatalból, vagy pedig magánpanaszra indítják meg az eljárást, az illetékes pénzügyigazgatóság megkeresendő. Feloszlatott községi képviselőtestület. A tankötelesek nagy számára való tekintetből vármegyénk közigazgatási bizottsága a vizslási róm. kát. hitközséget, mint iskolafentartót második tanterem építésére s második tanítói állás szervezésére hívta fel. A hitközség erre képes nem lévén, s abban őt anyagilag támogatni a politikai község hajlandó nem lévén, a felekezeti iskolában el nem férő tankötelesek részére iskoláztatásáról az 1868. évi 48. t.-c 24. §-a szerint a politikai község tartozik gondoskodni. Nógrádvármegye közig, bizottsága ennek alapján Vizslás politikai községet egy tanító s községi jellegű népiskola szervezésére s ügyeinek vezetésére iskolaszéknek megválasztására kötelezte. Ennek teljesítését a község, illetőleg annak képviselőtestülete megtagadta. A megtagadó határozatot a vármegye törvényhatósági bizottsága megsemmisítette és a közigazgatási bizottsági határozatnak foganatosítására a képviselőtestületet utasította. Vizslás község képviselőtestülete ennek daczára is a merev megtagadás álláspontjára helyezkedve kimondotta, hogy még akkor sem teljesiti a felsőbb hatóságok törvényen alapuló rendelkezéseit, ha ebből a községet anyagi kár érné. Ennek következtében a belügyminiszter a vizslási eddigi községi képviselőtestületnek feloszlatását és uj képviselőtestületnek alakulását hagyja meg, vármegyénk alispánja pedig intézkedett, hogy a közig, bizottsági határozatnak azonnal érvény szereztessék, mert végre is nem tűrhető, hogy 120 — 130 gyermek továbbra is szorongjon legfeljebb 50—60 gyermek befogadására alkalmas teremben A száj- és körömfájás terjedése. A ragadós száj- és körömfájás az ország területén ismét terjedni kezd. Erre való tekintettel a földmivelésügyi miniszter most körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz, melyben részletes utasításokat ad a betegség elfojtásánál követendő eljárásra nézve. A lótenyésztési bizottság ülése. A Nógrádvármegyei gazdasági egyesület lótenyésztési bizottsága f. hó 13-án br. Buttler Ervin elnöklete alatt tartotta ülését. Az ülés legfontosabb tárgya az állami mének kiválasztása és elhelyezése iránti határozathozatal volt. A kiválasztásra br. Buttler E. elnök küldetett ki, hogy első sorban lehetőleg lipiczai, azonkívül kis nonius és furiozó méneket kérjen. A gidran kiküszöbölését határozta a bizottság, az angol telivérekből pedig csak kettőt hagy meg, melyek közül az egyik Balassagyarmatra helyezendő. Két uj fedeztetési állomást határoztak és pedig Alsósztregován és Nándorban 2—2 ménnel, a galgagutai állomásnak pedig egy ménnel, való szaporítását határozták. Kimondatott, hogy a rendelkezésre álló 1780 koronával és a földmivelésügyi minisztertől kérendő segélylyel f. évi szeptember végére Balassagyarmaton, Losonczon és Szirákon lódijazást rendeznek, melynek széles körben leendő publikálására a községi és körjegyzőket felkérik. A lódijazások napjainak kitűzésével és a hirdetmény szövegezésével az elnök és a titkár bízattak meg.
