Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-05-30 / 22. szám

Az a szempont, hogy szövetkezés folytán a fogyasztás olcsóbbá tehető, vagy ugyanazon árak mellett a szövetkezeti tag osztalékban részesül, nem következik be a fővárosi és egynéhány nagy vidéki város fogyasztási szövetkezetét kivéve — seholsem. Ez a szempont tehát nem lehet irányadó azok alakításánál. Más szempont pedig alig fogadható el indokul. De kíséreljünk meg mégis egy más szempontot az erkölcsit — alapul venni.

A kereskedelemnek, mint minden foglalkozásnak erkölcsi alapja van, erkölcsi elveknek hódol, s ezen elvek a becsületesség, a megbízhatóság. Vájjon ezen erények hiányoznak-e kereskedőinkben ? Nem hiányozhatnak, minden mástól eltekintve kényszerítő okok miatt sem, mert a kereskedők egymás közötti versenye, — mely biztosítja a lehető legjobbat árúkban, s a mellett a vételár alacsony fokra való leszorítását, mely mellett a nyereség oly kicsiny, hogy a fogyasztó kizsákmányolásáról szó sem lehet ezen erkölcsi alapot önmagában hordja.

Sem anyagi, sem erkölcsi okok nem indokolják tehát a kereskedelmet bénító fogyasztási szövetkezeteket, s igy az sem indokolt, hogy a főispánok rendeletileg kötelezzék a szoígabirákat a szövetkezetek támogatására.

Az O. M. K. E. értesülése szerint az igazságügyminiszter a szövetkezeti törvény revíziójának munkálatait újból megindította. Ennek folytán remélhető, hogy a szövetkezetek üzleti működését a törvényhozás a maga normális és törvényes keretébe fogja visszaszorítani, hogy továbbá a hatósági közegeknek a szövetkezetek vezetésében való részvétele s az azok érdekében folytatott jogosulatlan tevékenysége véget fog érni.

Választási mozgalom.

Folyó hó 25-én, szombaton d. u. 3 órakor tartotta a losonczi választókerület függetlenségi és 48-as pártjának végrehajtó bizottsága képviselő-jelölő gyűlését. A jelöltek Madách Aladár, Beniczky Árpád és Kujnis Gyula voltak. Miveí Madách és Kujnis visszaléptek, a bizottság ott levő tagjai egyhangúlag Beniczky Árpádot jelölték, aki junius hó 6-án, csütörtökön d. u. 3 órakor meg is fogja tartani programmbeszédjét.

A gyűlés részletes lefolyása a következő: Madách Áladár pártelnök d. u. 3 órakor megnyitja a gyűlést és mindenekelőtt bejelenti, hogy dr. Molnár Albert orsz. képviselő írásban lemondott a képviselői állásról és személyesen is megjelent, hogy azt a párttal tudassa. Erre dr. Molnár Albert vette át a szót és rövidesen előadta azokat az okokat, amelyek lemondásra és a kir. közjegyzői állás elfogadására bírták. Megemlíti azt, hogy a kormány az olyan fontos közjogi állásokat is, mint a kir. közjegyzőség, megbízható és kipróbált függetlenségi emberekkel óhajtja betölteni, hogy az élet minden terén érvényesülhessen. Továbbá az igazságügyminiszter személyesen is kérte, barátai unszolták uj állomásának elfogadására, amelyet Molnár nem keresett, de amelyet neki a véletlen, a halál-eset mintegy felkínált. Hozzájárult az is elhatározásához, hogy -a képviselői álláshoz a választó közönség oly nagy igényeket és kívánalmakat fűz, amelyek rekompenzációt nem nyújtanak, de — egy esetleges erős választási harcban — a jelölt anyagi romlását idézhétik elő, ő pedig az erkölcs ilyen elrontásához a múltban nem nyújtott segélyt, a jövőben sem óhajtja ezt tenni. Végül családi viszonyai is azt kívánták, hogy a sok zaklatással és áldozattal járó mandátumot a közjegyzőséggel cserélje fel. Madách Aladár pártelnök és delién Endre felszólalásai után jegyzőkönyvi köszönetét mondtak a volt képviselő úrnak a kerület érdekében kifejtett munkásságáért és a gyűlésen való megjelenésért. Távozását pedig erősen sajnálják.

Az elnöki széket erre Búlyi János ügyvezető elnök foglalta el, amelyen Borbás Géza vilkei plébános ékes és érvekben gazdag szavakkal kifejtette, hogy dr. Molnár Albert legméltóbb utódja a képviselőségben a 48-as párteszmék feltétlen híve, törhetetlen hűségű bajnoka, Madách Aladár pártelnök, noha vármegyénkben több férfiú bír a mandátumra alkalmas képességgel, de egy sincs olyan, aki minden tekintetben úgy állná meg a sarat elme, ész, hűség, megbízhatóság és függetlenség tekintetében, mint Madách. Ezzel szemben Holles Danó dabari evang. lelkész, bár helyesli Borbás érveit s a személy ellen sincs kifogása, azt fejtegeti, hogy a képviselő-jelölésnél a képviselőségben jártas embert kell előnyben részesíteni. O Beniczky Árpádot ajánlja, mint a legkorrektebb demokratát és olyan férfiút, aki a 48-as lobogó régi bajnoka s aki a párt diadaláért már igen sok anyagi áldozatot is hozott, delién Endre, dr. Bazovszky Lajos és Borbás Géza felszólalásai után Madách Aladár a következő beszédével utasította vissza a jelölést:

«Tisztelt Uraim !

Lelkem mélyében meghatva köszönöm azt a megtisztelő kitüntetést, amely abban a bizalomban nyilvánul, amellyel nékem kerületünk országgyűlési képviselőjelöltségét fölajánlották.

Ha csak távolról lennék ismerős nagyrabecsült körükben, ha más vidékről való lennék, akkor is igen nagy megtiszteltetés lenne ez reám nézve és igazán meg kellene gondolnom, hogy méltó képviselője lehetek-e egy ilyen kiváló kerületnek, amelynek főhelye Losoncz,

szolgáltatja: soha a művészetet és tudományt előre nem viszi.» Madách Imrének ezen Ítélete nagyon bántotta Veres Pálnét és ekkor lett célja, hogy a haza egész nőnemének nevelését reformálja és előbbre vigye.

Hosszas lenne az előkészület minden fázisát egy cikk keretében leírni. Elég felemlítenünk azt, hogy 1865 október 28-án a Jókai szerkesztette «Hon» című lapban megjelent első cikke «Felhívás a magyar nőkhöz — itt sürgeti egy női önképző egylet alakítását. És ez a felhívás lett alapvetője az 1867 május 24-én megalakult «Nőképző Egyesület»-nek. Veres Pálné sokat írt, buzdított, végre 9000 nő aláírta kérvénnyel az országgyűlés elé ment egy minta iskola felállítása érdekében. Deák Ferenc tette le a ház asztalára kérvényét. Báró Eötvös József meg sietett a kérvénynek testet ölteni. A minta-iskola első igazgatója Gyulai Pál volt.

Veres Pálné, mint a Nőképző Egyesület elnöke, a minta-iskolát ellátta internátussal és önképzőkörrel is. Majd az egyesület tanítóképzőtanfolyamának nyilvánossági jogot kért, de csak 1894-ben nyerte azt el. Innen fejlődik ki a pesti leánygimnázium, a föző-iskola és a Wlassicscollegium, ami mind Veres Pálné nagyságát hirdeti és bizonysága annak is, hogy mit tud a nő, ha komolyan akar, nemcsak szervezni, de létesíteni és teremteni abból a célból, hogy egy nagy férfiú felfogását megcáfolja. Élete vége felé Tapasztalati Lélektant szerkeszt, de a betegség folyton üldözi, míg végre Vácz-Hartyánban, fáradozásának gyümölcseit látva és annak örvendve, csendesen elhunyt.

Veres Pálné Beniczky Hermin jelszava ez volt: «Adjnnk alapos képzést a magyar úri. lányoknak », mert szerinte csak így felelhetnek meg a jövőben hitvesi, anyai és polgárnői hivatásuknak. Ő ennek a jelszónak egész hadsereget toborzott és e sereg az ő nevével halad diadalról-diadalra, tartalmasabbá téve a női társalgást, céltudatosabbá a magyar női törekvést és magyarabbá e nemzet leányait. Ebben van az ő nagy érdeme és ez teszi nevét a magyar kulturhistóriában feledhetetlenné.

Vadnay Károly «minta asszonynak» mondta nekrológjában. Mikszáth Kálmán meg ezt írja róla: «ami benne értékes és becses volt, azt felosztotta Magyarország művelt hölgyei között s bár ezer meg ezer részre oszlott, mégis mindenki bírhatja egészen.» Ő maga meg egyik beszédében így szól: < A nő a család központja, ha alapos képzettséggel, minden tettében nyilvánuló erkölcsi műveltséggel és finom érzéssel bír; elképzelhető, mily befolyást gyakorol az ily anya gyermekeire és az egész házi körre.» Veres Pálné nagy műveltségével nemcsak kis családjára, de az egész magyar női világra hatott. Azért ápolják nőink az ő emlékét és olvasgassák az Országos Nőképző Egyesület által kiadott életének és működésének történetét. Ez szebb egy regénynél, tanulságosabb sok könyvnél és aktuálisabb sok újságcikknél,

Vajha ez a kis cikkecske Veres Pálné Beniczky Hermin emlékét a mi körünkben is fölfrissítené!

Scherer Lajos.

a fejlődésében rohamos intelligens lakosságú Losoncz.

De én itt éltem le életem java részét, ismerősként tűnhetem fel minden itteni lakos előtt, hiszen az élet küzdelmeiben számtalanszor találkozunk. Losoncz gazdasági központom, amelynek utcáiban és helyiségeiben oly otthonos vagyok, mint éppen az idevalók is.

Ismerik tehát egész szerény mivoltomat gyarlóságaival együtt és így egyhangú Ítéletük előtt ezen tekintetben meghajolhatnék.

Tisztelt Uraim ! Azonban ezen ítélet nem egyhangú, hiszen más igen érdemes férfiak neve is már mint jelölteké forgalomba került. Ezenkívül egy más körülményre is kell tekintenem.

Midőn önök engemet már sok évvel ezelőtt küldöttséggel fölkerestek a pártértekezleteken való részvétre és végre pártelnöküknek tettek, egy ragyogó fény után indultak, amely nem az én fényem, de amelynek egy sugára, bárhová menjek, reám világít mindaddig, amíg csak méltatlanná lennék reá és magam ki nem oltanám. Ez a ragyogó fény az, amely édes atyámnak emlékéről reám is átragyog.

Ennek a fénynek a világa mellett láttak meg önök engemet. Mint a bibliai keleti királyok egy csillagot követtek az égen, midőn Betlehembe indultak, úgy önök is így követték ezen fényt, amidőn a sztregovai szerény gazdát fölkeresték bizalmukkal.

Éppen ez azon körülmény, amely miatt akkor, midőn nálam érdemesebb férfiak neve is forgalomba került, talán éppen a döntő volt azoknál, akik mégis felém fordultak.

Mózes törvényében benne van, hogy Isten nevét hiába ne vedd. Én mindig melléje gondoltam, hogy atyám országos hírű nevét hiába ne vegyem, legalább mások ellen ne használjam, mert annak fénye nem az enyém.

Tisztelt Uraim ! Ne vegyék tehát rossz néven, midőn megtisztelő bizalmukat, mely nem is teljesen egyhangú, mint megtiszteltetést megköszönöm, de a jelölést el nem fogadhatom.

Mint a napsugár, amidőn a felhők csöppjein megtörik, színes szivárvánnyá oszlik, úgy bontom ki lelkem meghatottságán keresztül érzelmeimet önök előtt és legyen ez a pártunknak béke szivárványa.

Egy nagy ember mondását idézem, Luther Márton mondta: Itt állok, nem tehettem máskép. Béke velünk!»

A nagyhatású és nagy megindultságot keltő beszéd után delién Endre felszóllalására jegyzőkönyvbe vették, hogy igen sajnálják, hogy Madách Aladár pártelnök, aki a pártszervezésnél oly sokat harcolt, immár másodszor utasítja vissza a jelölést és így kénytelenek más jelölt után nézni. Felszólaló a jelöltségben Filó Lajos álláspontjára helyezkedik, t. i. hogy nem többet kell jelölni, de egy embert, hogy a pártegység megmaradjon. Ezért Beniczky Árpádot ajánlja, akinek a kerület egy Ízben a jelöltséget már fel is ajánlotta.

Halyák Lajos cukrász ezzel szemben benyújt egy circa 130 aláirásos ívet, amelyben Kujnis Gyula jelöltetését kérik. Erre nagy vita indult meg. Búlyi János ismertette a Kujnis pártiakkal szemben tanúsított eljárását. Kujnis Gyula végre szép, közvetlen lelki megnyilatkozással azt mondja, hogy össze kell tartani, hogy a 48-as lobogót újra diadalra vihesse a párt. Ő benne nincs hiúság: ő jobb pártember, mint hiú ! A jelölés rá nézve megtisztelő, de csak úgy fogadja el, ha egyhangúlag jelölik s iit ugyanarra az álláspontra helyezkedik, mint Madách pártelnök. Jól tudja mindenki, hogy a mostani parlament osztályparlament, ahol a dzsentri, a papság és az ügyvédi kar foglal el minden helyet, és gyakorlati ember alig van, pedig ilyen is kell oda. De annak még nincs itt az ideje, hogy az egyszerű ember befolyását és tapasztalását is tekintetbe vegyék. De egyébként nem is érdemes, hogy 1—2 évre szóló képviselőségért a pártharcba belemenjen, pénzáldozatot hozzon és a demoralizálást elősegítse. Ő szegény ember. A népet pedig kioktatni kell, hogy tisztán válasszon. Azért — mivel egyhangú jelölés lehetetlen — ne nézzék a személyt, de a lobogót. Csoportosuljanak a 48-as lobogó körül, hogy azt ismét diadalra vigyék, azért ő is, mivel Madách nem akarja a jelölést elfogadni, és mivel a kényszerhelyzet is azt hozza magával, Beniczky Árpád jelöltségét támogatja.

A Kujnis-pártiak erre szavazni akartak, hogy kit jelöljön a párt az említettek közül, de dr. Molnár Albert volt képviselő és mások felszólalásai után az az álláspont lett uralkodóvá, hogy a pártérdeknek mindent alá kell rendelni, amely a testvérharc kerülését parancsolja, mire a végrehajtó bizottság, noha a Kujnis pártiak egy része ott-