Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1907-05-30 / 22. szám
Melléklet a Losonczi Újság 22. számához. (1907.) hagyta a gyűlést, egyhangúlag Beniczky Árpádot jelölte. Búlyi János elnök erre felfüggesztette a gyűlést, míg egy küldöttség Beniczky Árpádot a gyűlés színhelyére meghívja. Beniczky Árpád, megjelenvén a gyűlésen, megköszönte a jelölést, azt elfogadja, mert ebben 40 évi párthűségének jutalmát látja, noha falusi magányában is jól és boldognak érezte magát. Kijelenti, az esetleg a személyével meg nem elégedett választók megnyugtatására, hogy mindig a párt és kerület érdekeit fogja szolgálni hűséggel és becsülettel. Az pedig, hogy ő valaha politikai ellenfeleivel elvtársainak rovására paktált volna, aljas rágalom. A bizalmat köszöni és a párt rendelkezésére áll. Végül határozatba vette még a jelölő gyűlés, hogy a képviselőjelölt úr, Beniczky Árpád, jövő csütörtökö, azaz junius hó 6-án délután 3 órakor meg fogja tartani programmbeszédjét. Ezzel a gyűlés véget ért. Krónikás. A virilizmus eltörlése. Nógrádvármegye f. hó 15-én tartott tavaszi közgyűlése Sopronvármegye a virilizmus intézményének eltörlése ügyében tett átirata felett olyképen határozott, hogy a virilizmus intézményét ez idő szerint fentartandónak, szükségesnek véli. Szóval vármegyénk ezen a téren nem a haladás, hanem a conservatizmus, a maradiság hive. Hogy miért nem tartja vármegyénk a virilizmus intézményét feleslegesnek, korhadtnak és korellenesnek, azt nem tudjuk; nem feküsznek előttünk a gyűlés jegyzőkönyvei. De hogy vármegyénk álláspontja e tekintetben hibás és helytelen, az világos. Világos annyira, hogy szinte felesleges Madách Aladár «Omlatag bástyáink» című hatalmas cikkére (Losonczi Újság ; 12. szám, 1906.) utalnunk, amelyben többek közt azt mondja : A megyék ott maradtak, mint valami régi várkapubástyák a, lüktető élet zajától hangos városok utcáin». És «minden elfogulatlan szemlélőt megdöbbentette az a közöny, amely a nagy rendes megyegyülések idején is a megye lakosságának zömét jellemezte». A vármegyei gyűléseken néhány ember a hangadó, az irányitó és uralkodó, még pedig olyformán legtöbbnyire, hogy akik felett határoznak, azok képviselve sincsenek, mert a megye most is túlnyomólag még a vidéki birtokosság kezében van az annyira gyűlölt virilizmus intézménye révén. Hát mi is az a virilizmus ? Ugye nem egyéb, mint a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizetők egyeteme, az értékképviselők testületé. Szóval, akinek vagyona van, aki jól megválasztotta születésekor szüleit, az született törvényhozó, akár van tudománya, élettapasztalata, akár nincs. Hát ilyen intézmény tovább fenn nem állhat. Nem lehet tűrni azt, hogy nehány száz vagyonos polgár egy-egy vármegye felett szinte korlátlan hatalmat gyakoroljon éppen csak azért, mert a megye területe telekkönyviig az övék. Ugyan nem tagadjuk azt, hogy a virilisták közt nincs érdemes férfiú, sőt ellenkezőleg, igen sokszor éppen ott van az értelem mellett a bátorság is, mert az anyagi függetlenség igen sokszor a szellemi függetlenségnek is anyja ; és jól mondja Tompa Mihály «Sírboltban» cimü költeményében. «Fájhat, ha dőlnek a bérc ősi fái, Ha pusztulnak s enyésznek a nagyok. Lehetne tán sokat szeinökre hányni, Ha fényes tettök is nem volna sok! Kevéssel volt bűnöknél több erényök, Mely az apákról a fiakra szállt; De annyiszor ez a kevés — ha vész jött Nem engedé elveszni a hazát.» De ma már nem azt a kort éljük, amelyben a kard dönt és a populus verbőcziánus fringiát ragad és a király táborába siet. Manapság a nemesség és jobbágyság kora lejárt. Ha joga és kötelessége minden épkéz-lábú embernek katonáskodni ; ha joga és kötelessége minden embernek iskolába járni; ha joga és kötelessége minden polgárnak adót fizetni: akkor miért nem lehet joga és kötelessége a társadalom minden tagjának a közintézmények szervezésébe és az önkormányzat ténykedéseibe befolyni ? ! Ezen a régi rozsdás gyűrűn tágítani kell ! Tágítani kell olyformán, amint azt Madách Aladár fent említett cikkében mondja, t. i. politikusaink a megye szervezésénél az önkormányzat egy olyan szervét állítsák be, amely az egész társadalmat magába ölelje», hogy ezáltal a vármegye «külön sajátlagos közjogi helyzetünkben ezen közjognak is ne omlatag, de erős bástyája legyen». A mostani vármegyei rendszer rossz a szó teljes értelmében. Ott nem a nemzet zöme uralkodik, hanem a vagyonos osztály. Mert nem elég az, hogy a vármegyei törvényhatósági képviselők felét a legtöbb egyenes államadót fizetők képezik és a másik felét választják ; de ebben a választott második félrészben is igen sok virilis tag kerül be, úgy, hogy mindig és minden időben a megyén is, a rendezett tanácsú városokban is a virilisták döntenek, mert a voksok többsége már a törvényhatóság szervezeténél fogva a virilistáké. Ily rendszer mellett nem képzelhető egészséges fejlődés, nem remélhető egészséges haladás ; ily rendszer mellett a bástyáknak egészen rommá kell lenniök, hogy e romhalmazon az új kor józanabb intézménye létesülhessen. Igen sajnáljuk, hogy Nógrádvármegye nem csatlakozott Sopronvármegye átiratához, vagy hogy legalább a virilizmus intézményén nem változtatott olyképen, mint az Fiúméban vagy Budapesten szokásos, t. i. ne legyen más, csak választott törvényhatósági képviselő. A virilistákat is a szavazó polgárság válassza a virilisek közül. Ily újítás is célravezető lenne egyelőre, amennyiben az elavult és színtelen megyei életbe pezsgést és-új erőt öntene. Ez fokozná a társadalom érdeklődését is a megye gyűlései iránt. Ezzel az újítással megszűnnék a sok helyt dúló megyei klikkrendszer is és tér engedtetnék a született és pénzarisztokrácia mellett a munka és szellemi arisztokráciának is a megyei ügyek intézésében. Ez nemcsak szükséges, de a szociálizmus terjedése, a nemesi birtok kisebbedése és a műveltség haladása mellett immár életkérdés. Ha a «szabadság, egyenlőség, testvériség> hármas nagy eszméje alatt cselekszünk, akkor terjesszük ki a jogokat és kötelességeket egyformán arányosan, hiszen a vagyonos osztálynak éppen vagyoni függetlensége mellett mindig megmarad az a megkíilönböztetője, ami a plebejusnak, a polgárnak ismertetője nem lehet. A virilizmus korhadt intézmény ; azt tpvább fentartani nem szabad. Azt el kell törölni ! Éppen ezért nagyon fájlaljuk, hogy vármegyénk, — amely mindig a haladók közt állt, — e kérdésben az ósdi gondolkozás maradi álláspontjára helyezkedett. Botond. Egy névtelen levélről. Kujnis Gyula polgártársunknak a legközelebbi múltban is fényesen beigazolt népszerűsége nagy szálka lehet valakinek a szemében s miután ez ellen nyíltan nem tud semmit sem tenni, azon alattomos gyáva útra tért, hogy Kujnis Gyula barátunkat és polgártársunkat ocsmány névtelen levelező-lapokkal keresi fel. Teljesen kézen fekvő dolog, hogy ez nem a polgárság köréből származik, amely Kujnis Gyula iránti ragaszkodásának oly fényes tanujelét adta mostanában is. Teljesen közel áll a valószínűség, hogy ez éppen oly egyéntől származik, akinek Kujnis Gyula nagy népszerűsége fáj, aki azt önmaga nélkülözi, mert talán egész életében éppen az ellenkezőjét tette annak, amit Kujnis Gyula polgártársunk tett, ki egész életét a közjónak, polgártársai javának szentelte. Egyébként a hitványnak, ki furfangos módon nem maga írta, hanem íratta a levelező-lapot, Kujnis Gyula már — úgy tudjuk nyomában van s ha kézrekerül, sietni fogunk őt a megérdemelt közmegvetésnek, melytől úgy sem áll távol, átadni. Búlyi János ügyvezető pártelnök ezen incidensből kifolyólag azonnal összehívta a párt végrehajtó bizottságának vezető tagjait,akik Kujnis Gyula polgártársunkhoz a következő levelet intézték • <dgen tisztelt Barátunk ! Tudomásunkra jutott az a hitvány támadás, mellyel Téged egyéni és politikai tisztességedben akar megsérteni a névtelenség leple alá gyáván elrejtőző egyén az által, hogy gáládul alaptalan vádakat szórt Ellened egy a címedre postán elküldött nyitott levelezőlapon. Bár ezen támadás nézetünk szerint figyelembe se lenne veendő, mert a névtelenül vádaskodás már magában véve oly fokú becstelenség a vádaskodóra nézve, hogy azt bárki minden aggály nélkül figyelmen kivül hagyhatja, mégis, tekintettel a mostani kivételes állapotokra, az Irántad való igaz tisztelet arra késztet bennünket, hogy politikai szereplésedért nagyrabecsülésünknek, polgári erényeidért elismerésünknek és szeretetiinknek adjunk nyilvános kifejezést s hogy a névtelenül rágalmazó gyáva állításait a legerélyesebben visszautasítsuk. > Búlyi János s. k., Belágh Lajos s. k., Hodlik Imre s. k., Fischer József s. k., dr. Bazovszky Lajos s. k., Sacher Gusztáv s. k., Domborovszky József s. k., dr. Sacher Aladár s. k., Darkó Áron s. k., Illés Károly s. k., dr. Matzner János s. k., Halyák Lajos s. k., Győry János s. k. HÍREK. Polgártársak ! Losoncz választó-kerület polgárai! BENICZKY ÁRPÁD képviselőjelöltünk junius 6-án csütörtökön délután 3 órakor a Városi Szálló nagytermében program m-beszédet tart, melyre t. választó-polgártársainkat tisztelettel meghívjuk. A losonczi választó-kerület függetlenségi és 48-as pártjának végrehajtó bizottsága. Változás szerkesztőségünkben. Dr. Molnár Albert szeretett volt országgyűlési képviselőnk lemondásával nemcsak kerületünket, hanem lapunkat is fájdalmas s talán pótolhatlan veszteség érte. Ugyanis főszerkesztőnk uj állása folytán oly változás állott be viszonyaiban, melyek nem engedik, hogy továbbra is lapunk kötelékében maradjon. Ez elválás azonban nem jelenti érintkezésünk végleges megszakítását. Az a szeretetragaszkodás és tisztelet, mely bennünket volt képviselőnkhöz oly gyorsan hozzáfűzött, nem lazulhat meg, bár a külső összekötő kapocs meg is szűnt. Mi, e lap munkásai és olvasóközönsége, tudjuk, mi mindent köszönhetünk neki s ő is tudja, hogy lelkünk és szivünk irányában érzelmei uj állásában sem fognak halványulni, gyöngülni. S ennek bizonyságául bírjuk Ígéretét, hogy lapunk hasábjain ezentúl is fog szerepelni nagyértékű és magvas cikkeivel. Őszinte szeretettel sok szerencsét kívánunk volt főszerkesztőnknek, melyhez azon szent fogadalmat csatoljuk, hogy azon ideális és demokratikus irányzatnak, melyet az ő nemes és becsületes lelke inaugurált városunkban és a kerületben, hű és odaadó harcosai leszünk továbbra is, mert nézetünk szerint ez által leszünk továbbra is érdemesek szeretetére és olvasóközönségünk bizalmára. A szerkesztőség. Képviselők városunkban. Szombaton városunkban jártak HentaUer Lajos, Csérnél Gyula, Horváth Gyula, Jeszenszky Sándor és Markos Gyula országos képviselők, állítólag Beniczky Árpád képviselő-jelöltetése érdekében, tényleg azonban annak vendégeiként. A délutánt Csonka Zsigmond úri házánál töltötték el és az esti gyorssal Pestre utaztak. Tanulmány-út. A budapesti felső kereskedelmi akadémia 38 növendéke tanáraik: dr. Heinrich, dr. Domanovszky és Muraközy vezetése mellett szombaton városunkban jártak. Itt megnézték városunk nevezetességeit, a zománc- és posztógyárakat, stb. Délben a Klamarik-szállóban ebédeltek. Losoncz volt öt napos kirándulásuk végpontja. Kirándulásuk alatt megnézték Salgótarjánt és vidékét, Besztercze-, Körmöcz- és Selmeczbánya nevezetességeit. A sok fáradozás és gyaloglás után nagyon jól esett nekik a Vigadó újonan berendezett modern kerthelyiségében a kitűnő^ ebéd. Érettségi szóbeli vizsgálat. Jurkovich Emil, tankerületi főigazgató, áll. főgimnáziumunkban tartandó érettségi szóbeli vizsgálatok napjaiúl junius hó 7., 8., 9. és 10-ik napját tűzte ki. Az érettségizők száma: 33. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak 1907. évi junius hó 29-és 30-án országos kongresszust tartanak Budapesten. Ezen mint előadó dr. Gärtner Henrik, a M. T. O. Sz. losonczi bizottságának elnöke is résztvesz. Ismertetni fogja a magántisztviselők és keresk. alkalmazottak jogviszonyainak szabályozását. Szó lesz itt még a teljes vasárnapi munkaszünetről, nyugdijkérdésről, keresk. szakoktatásról, a magántisztviselők és keresk. alkalmazottak szervezkedéséről és azon gazdasági és szociális törekvésekről, amelyek 'a magántisztviselőket és keresk. alkalmazottakat közelebbről érintik, így az általános titkos választójogról és az önálló vámterületről. Ennek előadója dr. Kreutzer Lipót a M. T. O. Sz. főtitkára. Kollmann Károly tiszteletére f. hó 22-én a Vigadóban tartott banketten mintegy 100-an vettek részt. Az iinnepeltre számos pohárköszöntőt mondottak. Így Bartos Lajos, a forg. főnök-
