Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-15 / 47. szám
Melléklet a Losonczi Újság 47. számához. (1906.) lást és jó kosztot, ami a kassai rossz ellátás után nagyon jól esett kirándulóinknak. Délután elzarándokoltak Thököly ravatalához, ahonnan mindenki egy-egy babérlevelet hozott emlékül. Az ev. templom itt is, mint a kassai Dóm, tele volt szebbnél-szebb koszorúkkal. Ezután ifjaink megtekintették Kézsmárk nevezetességeit, az ottani tiszafából épült régi huszita templomot, a Thököly várat, a tornyos városházát, a szövőgyárat, az érdekes temetőt, stb. Itt fel kell még említeni, hogy egész nap igen szép idő volt és késő estig mutatkozott a Magas Tátra. Mintha a természet is hozzá akart volna járulni ahhoz a pompához, a mit e napon és az előző napokon a hálás magyarság kifejtett 200 éves bujdosás után végre hazatért nagyjai emlékezetére. Okt. 31-én reggel az út Rózsahegyre vezetett. Itt az ottani derék piarista tanárok fogadták a kiránduló csapatot Sárffy igazgató vezetése mellett. Ifjaink igen Ízletes ebéd után megtekintették a rózsahegyi papírgyárat és a Mauthner Izsák-féle szövő-fonógyárat. Ez utóbbiban 5 ezer munkás dolgozik s nagyon jól esett látnunk, hogy igenis van magyar ipar, de nincs kellő magyar iparpártolás. Este 7 órakor ismét vonatra ült a kiránduló csapat és Ruttkán megvacsorázva, — ahol az ottani máv. főnök igen szívesen gondoskodott ifjainkról, — sok tapasztalattal meggazdagodva, de elfáradva is nov. 1-én reggel ismét szerencsésen hazaért ez a derék zarándok-csapat az itthon maradt társaknak elbeszélendő a látott és tapasztalt dolgokat. A főgimnázium igazgatóját és tanárkarát ez alkalomból meg kell dicsérnünk, hogy ifjaink nevelésére megragad minden nemes eszközt, csakhogy a magyarság erejét és műveltségét fokozza. HÍREK. Mégis van valami. Mégis van valami, miről szól az írás ! Ember! Nem vagy állat; Van Istened, lelked! S hogy ember vagy: éppen Ennek köszönheted ! Látott már valaki; s ha látott, mondja meg, - Barmot imádkozni, S fájdalmas könnyeket Bús, igaz érzéssel Sírni egy sír felett! Én nem láttam soha; de mond el, ha láttál: — E siralom — völgyén — A barmok tanyáján : — Mikor sírt egy ökör Ősének sírbal mán? Nem kell a baromnak, csak széna meg S viseli az igát; [szalma, De az ember: ember: Szabadság nélkül — hajh ! Még az élet sem kell! Haza jött Rákóczi, — a nagy Fejedelem; Porát hazahozták: Nem érzed nemzetem: Lelke is itthon van, S itt is volt szüntelen? Nem, nem, az nem , lehet, hogy te barom Én magyar nemzetem ; [lennél! Hisz sirva —- vigadtál, Midőn megjött Hősöd, Sirva imádkoztál. S ez a te hő imád Rákóczi sírjánál Biztosít engemet: Ember vagy talpadon, Hiszen szabadságért Sirva imádkozol. Borbás Géza. Eljegyzés. Folyó hó 10-én tartotta eljegyzését Nagy Pál helybeli takarékpénztári könyvelő Kasztner Ilonka úrleánnyal, Miskolczon. Lakoma. Helyőrségünk tisztikara abból az alkalomból, hogy Sparber Rezső századost a Ferencz József rend lovagkeresztjével töntette ki a legfőbb Hadúr kegye, f. hó 8-án a tiszti étkezdében lakomát rendezett, melyen Lippa ezredparancsnok betegsége dacára is megjelent, hogy — úgymond — ezredének e kiváló tisztjét a bajtársi összejövetelen személyesen üdvözölje. Szép beszédje végén az ezred tisztikara által a kitüntetett részére megvett »Ferencz József-rend lovagkeresztjét adta át a bajtársak zajos ovációja között. Ezután az ezred uj főhadnagyjait ünnepelték. Búcsuestély. Szende Ferenc tiszteletére, ki a novemberi előléptetések alkalmával a komáromi 19. vadászzászlóalj parancsnokává neveztetett ki, f. hó 12-én hangversenyt rendeztetett hol, a bajtársakon kivül városunk notabilitásai közül is számosán résztvettek. Városunk közönsége nevében Szabó Pál h. polgármester búcsúzott el szép beszédben az ünnepedtől, Valihora dr. apátplébános pedig a barátok és tisztelők nevében. Kájel Endre a távozó hitvesére emelte poharát. Az elhangzott beszédekre válaszolva kiemelte az ünnepelt, mily kellemes volt tartózkodása városunkban, s kijelentette, hogy mindég életének legszebb emlékeit fogják képezni az itt eltöltött idők. Az egybegyűltek késő éjjeli órákig maradtak együtt a legjobb hangnlatban. A kereskedelmi miniszter legújabban rendeletet adott ki, melynek értelmében az összes acetilén fejlesztő telepek úgy felállításuk alkalmával, mint minden 3 évi üzem után hatósági vizsgálatnak vetendők alá. — A rendelet nagyon szigorú, a mennyiben az összes, tehát magánhasználati célra szolgáló fejlesztőre is irja elő a vizsgálatot, melynek célja hogy ezen nagyon robbanékony gáz által előidézett számos balesetet lehetőleg megszüntesse. A vizsgálatokkal a fővárosban az acetilén vizsgáló bizottság, a vidéken pépig az illetékes kerületi iparfelügyelők vannak megbízva. Mumps. Tudományos elnevezése magyaréi járványos füitőmirigylob. Tünete a fültőmirigynek jelentékeny és lobos duzzadása. Meglehetős fájdalmakat okoz, lázzal jár, s leginkább a gyermekek esnek bele, kiket a láz olyannyira elgyengit, hogy ágynak veti őket. Sokszor egész községek gyermekei szenvednek benne. Maga a betegség kimenetele nem halálos, bár halálos kimeneteltől is lehet tartani, ha a járvány parazita az agyhártyára kerül, ami azonban jó ápolás mellett nem igen fordúl elő. Mint halljuk, a veszedelmes bajnak több esete fordult elő városunkban is s különösen azonban Videfalu és Nagyfaluban lépett fel ez idő szerint ijesztő mértékben a kór annyira, hogy csaknem az összes gyermekek inficiálva vannak. A baj terjedése ellen óvszerül az orvosok a szigorú elkülönítést ajánlják és a fertőtlenítést. Tulipánest Bgyarmaton. F. hó 10-én zajlott le Balassagyarmaton az a díszes mulatság, amelyre annyi gonddal készültek, és amelynek jövedelméből ipariskolát szándékoznak létesíteni. Az estéllyel egybe volt kötve hangverseny, palotás tánc és magyar cikkek vására. A mulatság igen jól sikerült; hiszen ez máskép nem is lehet ott, ahol a védnökök fényes sorozata, a hangversenyen szereplők előkelő névsora és a daliás palotás táncot járók nevei már előre is biztosítják a sikert. Vajha ehhez hasonló sok tulipánestélyt rendeznének szanaszét az országban, hadd terjedne a magyaros jókedv és a magyar iparcikkek pártolása, magyar termékek és intézetek hódítása. Esküdtbiróság: Az eskiidtbiróságnak december 3-án uj ülésszaka kezdődik, amelyre rendes esküdteknek. Losonczról a következők sorsoltattak ki: Deutsch Bertalan gyáros, Streisinger Ignác fakereskedő, Havas Gyula pénzintézeti igazgató, Redlinger Ignác magánzó, Ádám Endre vendéglős, Kohn Dezső szeszkereskedő és Bárok Miksa vaskereskedő. Próbabálok. Szombaton este tartották Lengyelffy Fanni és Benkó János tánctanitók növendékeikkel a táncvizsgát, előbbi a főgimnázium egyik termében, utóbbi a Régi Vigadóban, mindkét helyen a közönség meleg részvételével. Utcáink uj számozása. Végre valahára haladunk ezen a téren. A város arra a sok félreértésre alkalmat adó körülménynek, hogy utcáink egyes épületei hiányosan és össze-vissza voltak számozva immár véget vetett az által, hogy minden utcát külön-külön számoztatott és az úttest egyik oldalán álló házakat páros, a másik oldalát páratlan számokkal látta el. Sőt egyes utcákat újonnan keresztelt el, mint pld. a Kendergát-utcát Sükey Károly, a Temető- és Nagymező-utcát pedig Farkas Károly és Busbak Ádám utcának. Ez alkalommal jó lett volna, hogy a Vasuti-utcát II. Rákóczi Ferenc-utcának nevezték volna el, mert tekintve azt, hogy a mostani névnek semmi különös fontossága nincsen, Rákóczi emléke mindenesetre ezt megköveteli. Utólag kérjük a város vezetőségét, hogy ezt a hibát tegye jóvá és legyen ezentúl a Vásuti-utca II. Rákóczi Ferenc-utca. Kármán József nevéről is jó lenne valami utcát elnevezni. Műkedvelői előadás. Mint értesülünk, Rakottyay György és Társai zománcozó-gyár iparos személyzete 1907 január hó 13-án tartja szokásos műkedvelői előadását, mely alkalommal színre kerül Géczi István 3 felvonásos népszínműve : »Az ördög mátkája«. Az előadást tánc fogja követni. Bővebbet az annak idején kibocsátandó meghívókon. Sipisták. E cimű közleményünket özv. Fleischer Izidorné a »L. és V.« 46. számának nyiltterében »aljas rágalom -nak nyilvánította. T. olvasóink tudomására adjuk, hogy eme kijelentése miatt ellene a btinfenyitő eljárást folyamatba tettük. A jégpálya. (Beküldetett.) T. Szerkesztő Úr! Mint többször tapasztaltam készséggel ad helyet lapjában oly felszólalásoknak, melyek közérdekűek, ennélfogva bátorkodom én is — többek megbízása folytán - tisztelt lapja utján az intéző körök figyelmét egy körülményre felhívni. Előre is jelzem, nem valami nagy dologról van szó, hanem csak a katonai és polgári jégpályáról. De ha mérlegeljük azt a hivatást, melyet a jégpálya télen betölteni hivatva van, el nem vitatható, hogy az azon gyakorolt sport egészséges, kellemes, olcsó és testedző mivolta az intézményt bizonyos mértékben közszükségletté teszik. Sajnos a jégpálya eddig d. u. 1—5-ig volt nyitva, s attól tartok, hogy a jövőben is igy lesz. így pedig az nem töltheti be célzott hivatását, mert a hivatalnokok, orvosok, ügyvédek ez időpontig hivatalos teendőikkel vannak elfoglalva, s csak 5 óra után lehetne alkalmuk korcsolyázni. Tessék elhinni, nagy szükségünk van nekünk latainereknek is e szép és nemes sportra. S igazán nagy hálára kötelezne bennünket a jégpálya vezetősége, ha módot találna kívánságunk teljesítésére. A látogatási dij bizonyos mérvű felemelése — azt hiszem — senki előtt nem lenne akadály. Gyászünnepély. A losonczi polg. leányiskola Kármán József önképzőköre az 1906. év nov. 19-én d. e. 11 órakor Erzsébet királyné emlékezetére ünnepet tart. Sorrend: 1. Himnusz, éneklik a II. III. és IV. o. n. 2. Ünnepi beszéd, tartja Várady Szidónia polg. isk. tanítónő. 3. Radó Antal. Éji látogatás, szavalja Schein Margit IV. o. n. 4.- Dankó P. Gyenge violának__éneklik Ambrózy E., Bartók E., KisTionti A. II. o. n. Fleischmann 1., Streisinger M., Szentgyörgyi E., III. o. n. Bárok I., Palkovics M., Szende H. és Szende V. IV. o. n. 5. Szénfy Gyula, Könyzápor, zongorázza Szende Helén IV. o. n. 6. %* Ábrahám, szavalja Thometz Etel kézimtf. n. 7. Hackl L. »Erzsébet királyné emlékére« gyászdal, éneklik a II. III. és IV. o n. »A régi szerető« cimü Géczy Istvánnak népszínművét f. hó 11-én, vasárnap adta elő az ipartestület védnöksége alatt álló iparos-ifjúsági önképzőkör. Ez a derék és törekvő kör, már több ízben tanúbizonyságát adta annak, hogy tagjai nemcsak iparágakat űzik szeretettel és szakértelemmel, de szabad óráikban a művészeteknek is áldoznak. A vasárnapi műkedvelő előadás e mellett fényes bizonyítékot tesz. A szereplők egytől-egyig nemcsak helyt álltak, de egyikük-másika részint jó szerepénél, részint ügyességénél és jó játékánál fogva számos ovációban tapsban részesült. Különösen ki kell emelnünk a kis és bátor Bodor Arankát, az ügyes és kardos, a szerelmében kitartó és mindent feláldozó fiatal özvegyet Major Borcsát (Dortsák Sándorné,) a nagy Áiilemmnába került, de mégis szivét követő társát (Hámornyik Margit). Igen sikerült a »Misi« szerepvivőjének előadása (Kiss István), aki Major Borosával és Teczával néhány jól betanult éneket preczire adtak, ami részben Rónay Kálmán karnagy érdeme is. Gazdag Tóth István (Hornyik Béla) eleinte kissé bátortalanéi játszott, de aztán teljesen belemelegedett s különösen a 3-ik felvonásban remekelt. Baginy Gyula mint számadó, nyugodt hangjával és temperamentumos viselkedésével általános tetszést aratott. A cselekvény humoros részét Szirotka Ilona mint öreg dajka, Hegedűs Gyula mint biró és Bartal Kálmán, mint részeg ember nyújtották elég ügyes karekterisztikával. Szóval az előadók mind nagyobb-kisebb szerepkörükben helyt álltak, ami az előadás sikerét biztosította. Ezt elősegítette még a jó rendezés, ami Dortsák Sándort dicséri. A szépszámú közönség szeretettel és jó kedvvel nézte végig az előadást, amely után fél 11 óra tájt kedélyes táncba fogott a fiatalság és hajnalig ugyancsak ropta a táncot. Villamos világítás. (Beküldetett.) A »Losonczi Újság« f. hó 8-iki számában »A villamos világítás« cim alatt egy cikk jelent meg, mely az utóbbi napokban előfordult 'világítási zavarokért a villamos társaságot teszi felelőssé, holott tulajdonkép a város t. közönségét, illetve házi urait kellett volna hibáztatni, mert a világítás körül felmerült zavarok előidézői közvetlenül ők voltak. A város érdemes háziurai ugyanis az ünnepi