Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-15 / 47. szám

Melléklet a Losonczi Újság 47. számához. (1906.) lást és jó kosztot, ami a kassai rossz ellátás után nagyon jól esett kirándulóinknak. Délután elzarándokoltak Thököly ravatalához, ahonnan mindenki egy-egy babérlevelet hozott emlékül. Az ev. templom itt is, mint a kassai Dóm, tele volt szebbnél-szebb koszorúkkal. Ezután ifjaink megtekintették Kézsmárk nevezetességeit, az ottani tiszafából épült régi huszita templomot, a Thököly várat, a tornyos városházát, a szövőgyárat, az érdekes temetőt, stb. Itt fel kell még említeni, hogy egész nap igen szép idő volt és késő estig mutatkozott a Magas Tátra. Mintha a természet is hozzá akart volna járulni ahhoz a pompához, a mit e napon és az előző napokon a hálás ma­gyarság kifejtett 200 éves bujdosás után végre hazatért nagyjai emlékezetére. Okt. 31-én reggel az út Rózsahegyre vezetett. Itt az ottani derék piarista tanárok fogadták a kiránduló csapatot Sárffy igazgató vezetése mellett. Ifjaink igen Ízle­tes ebéd után megtekintették a rózsahegyi papír­gyárat és a Mauthner Izsák-féle szövő-fonógyárat. Ez utóbbiban 5 ezer munkás dolgozik s nagyon jól esett látnunk, hogy igenis van magyar ipar, de nincs kellő magyar iparpártolás. Este 7 óra­kor ismét vonatra ült a kiránduló csapat és Ruttkán megvacsorázva, — ahol az ottani máv. főnök igen szívesen gondoskodott ifjainkról, — sok tapasztalattal meggazdagodva, de elfáradva is nov. 1-én reggel ismét szerencsésen hazaért ez a derék zarándok-csapat az itthon maradt tár­saknak elbeszélendő a látott és tapasztalt dolgo­kat. A főgimnázium igazgatóját és tanárkarát ez alkalomból meg kell dicsérnünk, hogy ifjaink nevelésére megragad minden nemes eszközt, csakhogy a magyarság erejét és műveltségét fokozza. HÍREK. Mégis van valami. Mégis van valami, miről szól az írás ! Ember! Nem vagy állat; Van Istened, lelked! S hogy ember vagy: éppen Ennek köszönheted ! Látott már valaki; s ha látott, mondja meg, - Barmot imádkozni, S fájdalmas könnyeket Bús, igaz érzéssel Sírni egy sír felett! Én nem láttam soha; de mond el, ha láttál: — E siralom — völgyén — A barmok tanyáján : — Mikor sírt egy ökör Ősének sírbal mán? Nem kell a baromnak, csak széna meg S viseli az igát; [szalma, De az ember: ember: Szabadság nélkül — hajh ! Még az élet sem kell! Haza jött Rákóczi, — a nagy Fejedelem; Porát hazahozták: Nem érzed nemzetem: Lelke is itthon van, S itt is volt szüntelen? Nem, nem, az nem , lehet, hogy te barom Én magyar nemzetem ; [lennél! Hisz sirva —- vigadtál, Midőn megjött Hősöd, Sirva imádkoztál. S ez a te hő imád Rákóczi sírjánál Biztosít engemet: Ember vagy talpadon, Hiszen szabadságért Sirva imádkozol. Borbás Géza. Eljegyzés. Folyó hó 10-én tartotta eljegy­zését Nagy Pál helybeli takarékpénztári könyvelő Kasztner Ilonka úrleánnyal, Miskolczon. Lakoma. Helyőrségünk tisztikara abból az alkalomból, hogy Sparber Rezső századost a Ferencz József rend lovagkeresztjével töntette ki a legfőbb Hadúr kegye, f. hó 8-án a tiszti étkez­dében lakomát rendezett, melyen Lippa ezredpa­rancsnok betegsége dacára is megjelent, hogy — úgymond — ezredének e kiváló tisztjét a baj­társi összejövetelen személyesen üdvözölje. Szép beszédje végén az ezred tisztikara által a kitünte­tett részére megvett »Ferencz József-rend lovag­keresztjét adta át a bajtársak zajos ovációja kö­zött. Ezután az ezred uj főhadnagyjait ünnepelték. Búcsuestély. Szende Ferenc tiszteletére, ki a novemberi előléptetések alkalmával a komá­romi 19. vadászzászlóalj parancsnokává nevezte­tett ki, f. hó 12-én hangversenyt rendeztetett hol, a bajtársakon kivül városunk notabilitásai közül is számosán résztvettek. Városunk közönsége nevében Szabó Pál h. polgármester búcsúzott el szép beszédben az ünnepedtől, Valihora dr. apát­plébános pedig a barátok és tisztelők nevében. Kájel Endre a távozó hitvesére emelte poharát. Az elhangzott beszédekre válaszolva kiemelte az ünnepelt, mily kellemes volt tartózkodása váro­sunkban, s kijelentette, hogy mindég életének legszebb emlékeit fogják képezni az itt eltöltött idők. Az egybegyűltek késő éjjeli órákig marad­tak együtt a legjobb hangnlatban. A kereskedelmi miniszter legújabban rendeletet adott ki, melynek értelmében az összes acetilén fejlesztő telepek úgy felállításuk alkalmá­val, mint minden 3 évi üzem után hatósági vizs­gálatnak vetendők alá. — A rendelet nagyon szigorú, a mennyiben az összes, tehát magán­használati célra szolgáló fejlesztőre is irja elő a vizsgálatot, melynek célja hogy ezen nagyon robbanékony gáz által előidézett számos balesetet lehetőleg megszüntesse. A vizsgálatokkal a fő­városban az acetilén vizsgáló bizottság, a vidé­ken pépig az illetékes kerületi iparfelügyelők vannak megbízva. Mumps. Tudományos elnevezése magyaréi járványos füitőmirigylob. Tünete a fültőmirigynek jelentékeny és lobos duzzadása. Meglehetős fáj­dalmakat okoz, lázzal jár, s leginkább a gyerme­kek esnek bele, kiket a láz olyannyira elgyengit, hogy ágynak veti őket. Sokszor egész községek gyermekei szenvednek benne. Maga a betegség kimenetele nem halálos, bár halálos kimeneteltől is lehet tartani, ha a járvány parazita az agyhár­tyára kerül, ami azonban jó ápolás mellett nem igen fordúl elő. Mint halljuk, a veszedelmes baj­nak több esete fordult elő városunkban is s kü­lönösen azonban Videfalu és Nagyfaluban lépett fel ez idő szerint ijesztő mértékben a kór annyira, hogy csaknem az összes gyermekek inficiálva vannak. A baj terjedése ellen óvszerül az orvo­sok a szigorú elkülönítést ajánlják és a fertőt­lenítést. Tulipánest Bgyarmaton. F. hó 10-én zajlott le Balassagyarmaton az a díszes mulatság, amelyre annyi gonddal készültek, és amelynek jövedelméből ipariskolát szándékoznak létesíteni. Az estéllyel egybe volt kötve hangverseny, palo­tás tánc és magyar cikkek vására. A mulatság igen jól sikerült; hiszen ez máskép nem is lehet ott, ahol a védnökök fényes sorozata, a hang­versenyen szereplők előkelő névsora és a daliás palotás táncot járók nevei már előre is biztosít­ják a sikert. Vajha ehhez hasonló sok tulipánes­télyt rendeznének szanaszét az országban, hadd terjedne a magyaros jókedv és a magyar ipar­cikkek pártolása, magyar termékek és intézetek hódítása. Esküdtbiróság: Az eskiidtbiróságnak de­cember 3-án uj ülésszaka kezdődik, amelyre rendes esküdteknek. Losonczról a következők sorsoltat­­tak ki: Deutsch Bertalan gyáros, Streisinger Ig­nác fakereskedő, Havas Gyula pénzintézeti igaz­gató, Redlinger Ignác magánzó, Ádám Endre vendéglős, Kohn Dezső szeszkereskedő és Bárok Miksa vaskereskedő. Próbabálok. Szombaton este tartották Lengyelffy Fanni és Benkó János tánctanitók növendékeikkel a táncvizsgát, előbbi a főgimná­zium egyik termében, utóbbi a Régi Vigadóban, mindkét helyen a közönség meleg részvételével. Utcáink uj számozása. Végre valahára haladunk ezen a téren. A város arra a sok félre­értésre alkalmat adó körülménynek, hogy utcáink egyes épületei hiányosan és össze-vissza voltak számozva immár véget vetett az által, hogy minden utcát külön-külön számoztatott és az út­test egyik oldalán álló házakat páros, a másik oldalát páratlan számokkal látta el. Sőt egyes utcákat újonnan keresztelt el, mint pld. a Ken­­dergát-utcát Sükey Károly, a Temető- és Nagy­mező-utcát pedig Farkas Károly és Busbak Ádám utcának. Ez alkalommal jó lett volna, hogy a Vasuti-utcát II. Rákóczi Ferenc-utcának nevezték volna el, mert tekintve azt, hogy a mostani név­nek semmi különös fontossága nincsen, Rákóczi emléke mindenesetre ezt megköveteli. Utólag kér­jük a város vezetőségét, hogy ezt a hibát tegye jóvá és legyen ezentúl a Vásuti-utca II. Rákóczi Ferenc-utca. Kármán József nevéről is jó lenne valami utcát elnevezni. Műkedvelői előadás. Mint értesülünk, Rakottyay György és Társai zománcozó-gyár ipa­ros személyzete 1907 január hó 13-án tartja szo­kásos műkedvelői előadását, mely alkalommal színre kerül Géczi István 3 felvonásos népszín­műve : »Az ördög mátkája«. Az előadást tánc fogja követni. Bővebbet az annak idején kibo­csátandó meghívókon. Sipisták. E cimű közleményünket özv. Fleischer Izidorné a »L. és V.« 46. számának nyiltterében »aljas rágalom -nak nyilvánította. T. olvasóink tudomására adjuk, hogy eme kijelen­tése miatt ellene a btinfenyitő eljárást folyamatba tettük. A jégpálya. (Beküldetett.) T. Szerkesztő Úr! Mint többször tapasztaltam készséggel ad helyet lapjában oly felszólalásoknak, melyek köz­érdekűek, ennélfogva bátorkodom én is — többek megbízása folytán - tisztelt lapja utján az in­téző körök figyelmét egy körülményre felhívni. Előre is jelzem, nem valami nagy dologról van szó, hanem csak a katonai és polgári jégpályá­ról. De ha mérlegeljük azt a hivatást, melyet a jégpálya télen betölteni hivatva van, el nem vitat­ható, hogy az azon gyakorolt sport egészséges, kellemes, olcsó és testedző mivolta az intézményt bizonyos mértékben közszükségletté teszik. Saj­nos a jégpálya eddig d. u. 1—5-ig volt nyitva, s attól tartok, hogy a jövőben is igy lesz. így pe­dig az nem töltheti be célzott hivatását, mert a hivatalnokok, orvosok, ügyvédek ez időpontig hivatalos teendőikkel vannak elfoglalva, s csak 5 óra után lehetne alkalmuk korcsolyázni. Tessék elhinni, nagy szükségünk van nekünk latainerek­­nek is e szép és nemes sportra. S igazán nagy hálára kötelezne bennünket a jégpálya vezetősége, ha módot találna kívánságunk teljesítésére. A lá­togatási dij bizonyos mérvű felemelése — azt hiszem — senki előtt nem lenne akadály. Gyászünnepély. A losonczi polg. leány­iskola Kármán József önképzőköre az 1906. év nov. 19-én d. e. 11 órakor Erzsébet királyné em­lékezetére ünnepet tart. Sorrend: 1. Himnusz, éneklik a II. III. és IV. o. n. 2. Ünnepi beszéd, tartja Várady Szidónia polg. isk. tanítónő. 3. Radó Antal. Éji látogatás, szavalja Schein Margit IV. o. n. 4.- Dankó P. Gyenge violának__éneklik Ambrózy E., Bartók E., KisTionti A. II. o. n. Fleischmann 1., Streisinger M., Szentgyörgyi E., III. o. n. Bárok I., Palkovics M., Szende H. és Szende V. IV. o. n. 5. Szénfy Gyula, Könyzápor, zongorázza Szende Helén IV. o. n. 6. %* Ábra­hám, szavalja Thometz Etel kézimtf. n. 7. Hackl L. »Erzsébet királyné emlékére« gyászdal, éneklik a II. III. és IV. o n. »A régi szerető« cimü Géczy Istvánnak nép­színművét f. hó 11-én, vasárnap adta elő az ipar­testület védnöksége alatt álló iparos-ifjúsági ön­képzőkör. Ez a derék és törekvő kör, már több ízben tanúbizonyságát adta annak, hogy tagjai nemcsak iparágakat űzik szeretettel és szakértelemmel, de szabad óráikban a művészeteknek is áldoznak. A vasárnapi műkedvelő előadás e mellett fényes bizonyítékot tesz. A szereplők egytől-egyig nem­csak helyt álltak, de egyikük-másika részint jó szerepénél, részint ügyességénél és jó játékánál fogva számos ovációban tapsban részesült. Kü­lönösen ki kell emelnünk a kis és bátor Bodor Arankát, az ügyes és kardos, a szerelmében ki­tartó és mindent feláldozó fiatal özvegyet Major Borcsát (Dortsák Sándorné,) a nagy Áiilemmnába került, de mégis szivét követő társát (Hámornyik Margit). Igen sikerült a »Misi« szerepvivőjének előadása (Kiss István), aki Major Borosával és Teczával néhány jól betanult éneket preczire ad­tak, ami részben Rónay Kálmán karnagy érdeme is. Gazdag Tóth István (Hornyik Béla) eleinte kissé bátortalanéi játszott, de aztán teljesen bele­melegedett s különösen a 3-ik felvonásban re­mekelt. Baginy Gyula mint számadó, nyugodt hangjával és temperamentumos viselkedésével általános tetszést aratott. A cselekvény humoros részét Szirotka Ilona mint öreg dajka, Hegedűs Gyula mint biró és Bartal Kálmán, mint részeg ember nyújtották elég ügyes karekterisztikával. Szóval az előadók mind nagyobb-kisebb szerep­körükben helyt álltak, ami az előadás sikerét biz­tosította. Ezt elősegítette még a jó rendezés, ami Dortsák Sándort dicséri. A szépszámú közönség szeretettel és jó kedvvel nézte végig az előadást, amely után fél 11 óra tájt kedélyes táncba fogott a fiatalság és hajnalig ugyancsak ropta a táncot. Villamos világítás. (Beküldetett.) A »Lo­sonczi Újság« f. hó 8-iki számában »A villamos világítás« cim alatt egy cikk jelent meg, mely az utóbbi napokban előfordult 'világítási zavarokért a villamos társaságot teszi felelőssé, holott tulaj­donkép a város t. közönségét, illetve házi urait kellett volna hibáztatni, mert a világítás körül felmerült zavarok előidézői közvetlenül ők vol­tak. A város érdemes háziurai ugyanis az ünnepi

Next

/
Thumbnails
Contents