Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-27 / 40. szám
Melléklet a Losonczi Újság 40. számához. (1906.) a felelet. — Miért? — kérdem. — Hja mikor a rendelők nem fizetik ki a rendelt munkát. Itt van az idézett egyik közmondásunk igazsága a maga csupasz valóságában: »A magyar hamar aláír, lassan fizet«. Beszéltem nehány napja egy úriemberrel, aki Bécsbe küldi fehérneműjét vasalás céljából. — Miért teszi ezt? — kérdérn. — Mert olcsón csinálják, és pontosan szállítják haza —' feleli az én emberem. — De hiszen ezt nálunk is elérheti, — mondám —; küldje csak el gallérjait Gazdik Endréhez, ez Kassán vasaltatja és a lehető legrövidebb idő alatt szállítja haza. A munka olcsó is, gyors is, szép is. •— De mikor én ezt nem tudtam! Itt van iparosaink hibája! Véka alá rejtik a maguk tudományát s várják a sült galambot, mig szájukba repül. Reklámra dehogy adnának ki egy árva fillért is! Minek is kockáztassanak valamit?! Hát igy állunk mi. Sokat beszélünk, Írunk, agitálunk, de kezünket meg se mozgatjuk. Pedig ha az iparos is mozgolódnék, a közönség sem volna rest, hamar megtalálnák egymást s akkor volna igazi magyar ipar is, magyar iparcik hatalmas fogyasztása is. De igy csak ott vagyunk minden tulipán-mozgalom dacára, ahol - a mádi zsidó. Egyébként — bár szorosan nem tartozik ide — hol van a mi tulipán- vagy védő-egyesületünk ? Ez is elalszik már, mint egyáltalán a magyar iparpártolási mozgalom ? Az ember tragédiája. Ezenégyszázhatvannégyet írtak, amikor a balassagyarmati választó-kerület országgyűlési képviselője, vármegyénk szülötte, elvitt egy kéziratcsomót hallhatatlan költőnkhöz Arany Jánoshoz, s felkérte, olvasná el s mondana róla véleményt. A kézirat »Az ember tragédiája* volt, átadója pedig Madách Imre. Hogy milyen volt Arany véleménye, azt mindnyájan tudjuk, s azt is tudjuk, hogy ugyanez év október utolsó napján olvastatott fel a mű a Kisfaludy-társaság ülésén, óriási hatást keltve. A művet szépsége, filosofistikus mélysége irodalmunk gyöngyévé avatták, s ünnepe a magyar közönségnek, ha az bármely hazai színpadon előadásra kerül. A budapesti »Nemzeti Szinház«-nak f. hó 24-én volt ilyen ünnepe, melynek jelentőségét az fokozta, hogy a mű 200-ikszor adatott elő. Nagy dolog ez a mi országunkban, hogy évek hosszú sora alatt a magvas gondolat is elérheti azt a jubileumot, amit a könnyű dal, vidám kacaj s formás trikót érhettek csak eddig el a színpadon. »Az ember tragédiája* valósággal a gondolatok lexikonja, de a szerzőnek az egész emberiség történetét átfogó fantáziája a tarka képek, a szinszerű látványosságok kaleidoskopját is nyújtja a súlyos életigazságok s nehézkes eszmék mellett, igy történhetett meg, hogy a legmagvasabb filozófiai műnek színpadi hatása is volt s az a készáz előadás a Nemzeti Színházban majdnem mindig egészen zsúfolt színházban folyt le. Örvendetes irodalmi esemény ez a jubileum s egyszersmind nagy dicsősége az ország első színházának. A komoly gondolkozó előtt csak az az egyetlen körülmény lehangoló a jubiláns örömnapon is, hogy mintha rendszer volna abban, hogy ez a nemzet nem tudja éltökben megismerni és megbecsülni igazi kiváló íróit. A »Bánk-bánt« is Katona József halála után s »Az ember tragédiáját« is tulajdonképen Madách Imre elhunyta után fedezték fel a magyarok, bár utóbbinak kiválóságait a kiválasztottak korábban is észrevették. Az úgynevezett »művelt« nagyközönségben s még az uralkodó irói világban és kr tikusokban sincs meg az a műveltség* vagy az az irigységtől ment kötelességérzet, hogy észre tudnák venni s ha észrevették, nyilvánosan is el tudnák ismerni az igazán irodalmi munkát. Ha Madách nem lett volna magyar író, ha »Az em* bér tragédiáját« német, angol vagy francia nyelven írhatta volna meg, akkor még életében a nemzetközi lángelmék sorában ünnepelné a világ. De mert csak magyar volt, most évek múltán csak simára tehetjük az elkésett koszorút. S midőn ezt tesszük, legyen szabad felhívást intéznünk városunk közönségéhez, az intézetekhez és magánosokhoz, tegyék lehetővé, hogy egy szobor vagy oszlop iétesitessék, mely hirdetné vármegyénk szülöttének emlékét városunkban. HÍREK. Heti krónika. Megpengetem ismét újra Kobzom pihent húrjait S dicsőítem ezt a várost Ezt a bűzöst, ezt a sárost És bölcs tanács-urait. Jól van itt ám minden, minden Ha nem hiszed, gyér' ide ! Látni fogod: szénánk rendbe, Adót rovunk művészetre, S mindenre van recipe! Losoncz város hires város. Egész honban párja nincs! Bőven telik kaszárnyákra, Vágóhidra, tőzeggyárra: Szemétként van itt a kincs! De színházra, művészetre Pénzünk nincs, nincs semmise. Oh bölcs tanács, hogy lehet ez? Hogy lehet, hogy megfeledkezz S gondod nincs ilyesmire ?. Ez nem lehet, óh tanácsunk; Bölcsességed mindent iát. Ha kifogy is aprópénzed : Bankót ád a bank ha kéred. Üres igy hogy vón' kasszád?! Azért kérünk, esdve kérünk, Hívjad vissza jó Ballát. Huszonöt hely’tt ötven estén Hadd játszhasson ingyen szegény: Itt ne spórolj legalább! üti levelek. Mai számunkban megkezdjük Bodor Aladár üti leveleinek közlését, amelyre felhívjuk olvasóink figyelmét. Dr. Molnár Albert képviselőnket f. hó 23-án lapunk f.-szerkesztője meglátogatta Czeg- Iéden. E látogatásból kifolyólag örömmel jelenthetjük olvasóinknak, hogy képviselőnk és nejének a két hét előtt szenvedett balesetből származott sérüléseik gyógyulóban vannak, s előreláthatólag semmi defectus hátramaradni nem fog. Jelenthetjük továbbá, hogy képviselőnk is részt fog venni azon küldöttségben, mely Kossuthnak a díszpolgári oklevelet fogja átadni. Kossuth Ferenc beszédei.*) Az utolsó tiz év politikai története uj korszakot nyitott a magyar parlamenti pártok életében. Uj igazságok szellője hatolt be közéletünk réseibe s eddig szunnyadó erőket ébresztett életre, melyek az államjogi kérdések nagy problémáit szociális és kulturális faktoraira bontva, kivetkőztették eddigi dogmaszerű jellegükből s a nemzeti életfolyamat közvetlenségével szorosabb érintkezésbe hozták. Lassanként egy uj politikai iskola van keletkezőben nálunk is, amely a tények komoly vizsgálatán alapul, mely a százados formák lassú szétmállása s a változó viszonyok forgása közt is állami szervezkedésünk történeti vezéreszméit összhangzatba igyekszik hozni a fejlődés örök törvényeivel. Ebben az átalakulásban az érdem oroszlánrésze illeti meg azt a férfiút, akinek országgyűlési beszédeiből egy vaskos kötetre menőt vesz most az olvasó. Kossuth Ferenc nemcsak a szabadságharc nagy nemzedékének, hanem abban is a legnagyobbnak szülötte, aki a függetlenségi törekvések emlőin növekedve, egyúttal az első, aki évszázados küzdelmeinket, történeti vágyainkat egy tökéletes európai gondolkozó szemüvegén át nézi. Abban a harminc beszédben, mely 1895-től 1906-ig Kossuth szónoklatainak legjavát tartalmazza, nincs egyetlen-egy felesleges szó, plasztikus és tömör képei mind a megvilágítandó helyzetnek, a kifejtendő kérdésnek, mely a tárgyalás szőnyegén áll. Nyugodt elegancia, mélyen boncoló elme, a tárgy minden részletét felölelő szakértelem nyilatkozik meg ebben, úgy, hogy bármely nyugot-európai parlamentnek díszére válnának. *) Kossuth Ferenc Harminc parlamenti beszéde, életrajzi adatokkal kiséri Hentaller Lajos. A beszédeket sajtó alá rendezte Szatmári Mór. Számos képpel. Ára 5 korona, bekötve 7 korona. Megjelent Kunossy, Szilágyi és Társa kiadóhivatalában Budapesten. A »Losonczi Dalegylet újabban ismét komolyan neki látott a próbáknak, hogy a jövőre Egerben rendezendő országos dalosversenyen részt vehessen. A mi dalegyletünk a második, amely a nevezett versenyen részt akar venni. Pásztorlevél. A rozsnyói püspök X-ik pásztorlevelét, f. hó 14-éről keltezve, e napokban bocsájtotta közre. A magas szárnyalásu irmodorban tartott körlevél szeretetteljes hangon utasítja a plébánosokat, hogy a népet a társadalmi rend felforgatására törekvő szocialisztikus tévtanok befogadása ellen a népet népet védelmezzék meg, olvasóköröket és egyleteket alakítsanak s többször és többet foglalkozzanak a néppel. — Utasítja a papságot a fogyasztási szövetkezetek létesítésére is s annak vezetésében való tevékenykedésre. Kiváncsiak vagyunk, hogy a merkantilis sajtó, ha tudomást vesz a püspök nemes szándékairól, minő hangon fog förmedni erre a felkent lelkű főpapra. Helyettesítés. A losonczi állami tanítóképző intézethez Eperjesről áthelyezett Beér Ferenc tanár súlyos természetű betegsége miatt 6 hóra szabadságoltatván, ezen idő alatti helyettesítésével Zoltán Géza tanitóképezdei tanárjelölt bízatott meg. A mészárszékek ellenőrzése. A kereskedelemügyi miniszter legutóbb két rendeletével kimondotta, hogy a marhahús mérés rendes kezelésének ellenőrzésére a városi, illetőleg községi elöljáróság illetékes, mert úgy a köz-, mint az állategészség tekintetében is a városi, illetve községi elöljáróság, mint helyi hatóság van hivatva az ellenőrzést elsősorban gyakorolni. Halálozás. Niedermann Vilmos, a »Szécsényi Népbank Részvénytársaság« igazgatója, folyó hó 23-án 49 évés korában, szivszélhűdés következtében elhunyt Szécsényben. A megboldogultnak a fent nevezett intézet alapítása és vezetése körül szerzett érdemei soká emlékezetesek lesznek. Nyugodjék békében ! Köszönet-nyilvánítás. A m. k. kereskedelmi tengerészeti akadémia igazgatósága Fiúméban, az iskolahajó felépítésére általam gyűjtött 96 koronát átvette, miért is úgy Losoncz r. t. város hatóságának, valamint minden egyes hazafias adakozónak köszönetét jelenti ki. Mely körülményt nemeslelkű barátaimmal tudatni van szerencsém. Losoncz, 1906 szeptember hó 24-én. Kótzó István. Ötven éves jubileum. A körmöczbányai m. kir. áll. főiskola okt. 4-én tartja fennállásának ötven éves jubileumát, amely igen nagy arányúnak Ígérkezik. Áll. főgimnáziumunk tanárkarából is többen készülnek elmenni, hogy az ünnepélyen részt vehessenek. A vidéki városok rendőrségének államosítása. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a belügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor tartott expozéjában kilátásba helyezte, hogy a vidéki városok rendőrségi viszonyainak javítását sürgős szükségnek tartja. A miniszter e fontos kérdést a közigazgatás reformjával kapcsolatosan mielőbb szándékozik megoldani, és evégből leiratot intézett a törvényhatóságokhoz azon felhívással, hogy a városokban alkalmazott rendőrség fogalmazó, kezelő, segéd- és őrszemélyzete mily szervezetben működik, mily alapokból fedeztetik fentartásuk költsége és milyen a rendőrtisztviselők jogi helyzete a várossal szemben. A miniszter e kérdésekre legkésőbb szeptember hó végéig kérte be a hivatalos adatokat, amiből azt következtetik, hogy a miniszter a vidéki rendőrséget államosítani kívánja és erre nézve már a legközelebbi időben szándékozik intézkedni.. Láttamozás. A losonczi izr. leányegyesület alapszabályait a belügyminiszter f. é. 90385. sz. a. láttamozta. Szüreti mulatság. A Magyarországi Famunkások Szövetségének losonczi csoportja vasárnap tartotta a régi Vigadóban szüreti mulatságát, amely minden tekintetben jól sikerült. Nagyon érdekes volt a vasárnap délutáni kör* menetjük, a melyen különösen a 9 vőfély és 9 nyoszolyólány festői ruházatukban tűntek ki. A régi Vigadó helyisége ez alkalomból szőllővel és egyéb lombdissze! szépen fel volt ékesítve. A konyha leghasznosabb segédszerei közé határozottan a Maggi-féle leves- és étel-izesitő tartozik. Utasítás minden üvegen ! A tüdővész pusztítása hazánkban. A belügyminiszter jelentése szerint 1905-ben Magyarországban tüdővészben elhalt 77,923 egyén. Budapest székesfővárosban 1906. április havában tüdőgümőkórban elhalt 337 egyén. A magyar birodalomban 1906 április havában gümőkórban elhalt 8331 egyén. Elég szomorú aratása volt a halálnak. Beküldetett. Mintegy három hét előtt b. lapjában egy cikk jelent meg, mely az általam gyártott füzetek fedeleit nem magyar gyártmányúnak jelezi, sőt azt állítva, hogy erről a tanári testület is meggyőződést szerzett és ■ füzeteim
