Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-16 / 34. szám

Melléklet a Losonczl Újság 34. számához^ (1906.)

tetbe vesszük, hogy az egyesület esetleg már 58—60 éveseknek is kénytelen lesz aggkori járadékot fizetni, ha továbbá tekintetbe vesszük, hogy a korai halál által megdézsmált nyomdászoknál is 65 rokkant közül 18 a hatvan éven felüli, a német birodalmi statisztika szerint pedig a 60 éven felüliek a rokkantaknak 47 °/0-át teszik: az aggkori ill. a 50 évi tagság leteltével még járadékra igényt tarthatóknak számát hogyha 1000 belépett tag közül 40-re teszem, mindenki kénytelen megváltani, hogy végtelenül alacsony számot mondtam. (A német birodalmi intézmény 50 évi ciklus végére 11% rokkantsági s 1% aggkori járadékot = 12%-ot vesz számításba) Ennek a negyven tagnak aggkori járadéka összesen évi 17,600 korona lenne, melynek fedezésére, minthogy a csoport tagdíjfizetése akkorra már teljesen megszűnt, feltétlenül valami tartaléktőke szükséges. Ilyen tartaléktőke gyanánt pedig, ha az első tiz év alatt összegyűjtött 180,000 koronát kihasítjuk, nagyon kétséges még, vájjon elegendő fedezetről gondoskodtunk-e. Tehát mint fentebb említettem, várakozási idő alatt szerzett tőke a rokkantsági járadék számításánál feltétlenül mellőzendő. Marad igy az 1000 tag évi járuléka. Csakhogy ez már az első szolgáltatási évben sem ezer tag többé, hanem a 40 rokkant tag leszámításával 960 fizető tag. Tehát 960 tag =14,976 korona befizetéséből kell 40 tagot ellátni. De ezen 14,976 koronányi összeg sem teljesen járadék fizetésére fordítható, mert lemegy belőle az adminisztratív költség. Az adminisztratív költség a német birodalmi kimutatás szerint a bevételek 7’1%-a s a kiadásoknak ll-7%-a. Ami egyesületünknél azonban, melynek utolsó évi segély-összege 30,000 kor., adminisztratív kiadása ellenben 42,000 kor., bevétele pedig vagy 500,000 kor. volt, ezek szerint az adminisztratív kiadás az összes kiadásoknak körülbelül 60%-át, a bevételeknek pedig több mint 8%-át teszi. Remélve már most, hogy ezen arány az egyesületnél nem lesz állandó, igazodjunk a német birodalmi arányhoz s fogadjuk el, hogy adminisztratív kiadásra az összes kiadás 12%-át számíthatjuk. Akkor a ciklus 960 tagja által befizetett

14976 koronából levonandó 12%

1797 és marad

13179 korona segélyezésre. Ezzel szemben azonban 40 tagnak 10 évi tagság után 618 X 40 =

24720 korona a járadékuk s eszerint már a segélyezés első esztendejében 11541 korona deficit, az elkerülhetetlen deficit! Ami a jelenlegi 31 ezernyi taglétszám mellett az 1915-ik évre 357,771 kor. deficitet jelent ! Hogy mikép állhat fenn az egyesület, mely amikor komolyan sor kerül a tényleges szolgáltatmányokra, már az első évtől kezdve ilyen hiánnyal dolgozik, azon törjék fejüket a t. egyesület tagjai, és attól ne fájjon az én fejem. Én megtettem kötelességemet, ha, a kiket illet, erre figyelmeztettem.

(Folytatjuk.)

Böngézés iskoláink értesitőiben.

Az iskolák minden évben adnak egy u. n. értesítőt, amelyben beszámolnak egy év történetével és nyújtják az olvasó számára a szükséges statisztikai adatokat. Az olvasó felvilágosítást kap bennük mindenről. De egy-egy olvasó csak egyegy intézet értesítőjével ismerkedik meg, aszerint, hogy melyikbe jár a gyermeke. De ha valaki egész terjedelmében tekinti át összes iskoláink évi értesítőit, egészen más képet fog nyerni városunk közművelődéséről. Sajnos azonban, hogy az izraelita, az állami, az ev. ref. és az ág. ev. elemi iskoláról nem áll rendelkezésünkre ilyen értesítő. Pedig a gyermekek óriási zöme idejár s igy nem alkothatunk teljes képet városunk iskoláiról magunknak, Kár, hogy szerkesztőségünknek nem küldtek értesítőt!

Ennek dacára lássuk a három magasabb intézet, a főgimnázium, a tanítóképző és a polgári leányiskola értesítőit.

A tanerők száma az elsőben 17, a másodikban 10, a harmadikban 6. (Az óraadó és a hitoktatókat nem vettük ide.) A növendékek száma az év elején és végén igy oszlik meg: a gimnáziumban 432 — 407, a tanító képzőben 119—115, a polgári leányiskolában 153—153, vagyis átlag egy tanerőre esik az év végén átlag az első helyen 24, a második helyen 12, a harmadik helyen 26 növendék, ami igen arányos számnak mondható. De tekintve azt, hogy nem osztályrendszer, de szakrendszer dívik, hát bizony — sajnosán — azt kell tapasztalnunk, hogy egy-egy osztály nagyon népes. így nagyon népes volt a gimnáziumban a III. és IV. osztály (58—59), a polgáriban az I. osztály (54 leány), ami a tanítás rovására eshetik annyiban, hogy a több növendékkel egy-egy órán a tanerő kevesebbet foglalkozik. Mindazonáltal a bukottak száma nem oly óriási, ami a paedagógusok humanitását és a jó módszerét dicséri.

Ami az intézetek helyiségeit illeti, a polgári iskola át lett alakítva, kibővítve, úgy, hogy teljesen megfelelő és kényelmet nyújtó. A képző már nehány évvel ment át hasonló átalakításon. De a főgimnázium panaszkodik nagyon. Ugyanis egy helyen azt irja Beniczky igazgató: »A bgyarmati főgimnázium és a starjáni polgári iskola felállításához fűzött azon remény, hogy ezen intézetek iskolánk túlnépesedését megakadályozzák, nem ment teljesedésbe, s újból felmerül a kérdés: mit kell tennünk, hogy azon ifjaknak, kik intézeti helyiségeink szűk volta miatt ide be nem juthatnak, a tanulás lehetőségétől végkép meg ne fosztassanak? Alkalmasint nem marad más hátra, mint egy polgári iskola felállításáról gondoskodnia.

Ez utóbbi adat határozottan a mellett szól, hogy felsőbb tanintézeteink erősen látogatottak s nem elegendők a közszükséglet kielégítésére. De Beniczky igazgató úrral ellentétben azt hisszük, hogy a polgári fiúiskola sem lendítene sokat, hanem egy felsőbb iparszakiskola igen. Losonczon úgy is sok a gyár, az iparos s ha lenne ilyen magasabb ipariskola, a tanulóság nagy része odamenne s ez által a főgimnázium szűk voltán is segítve lenne, ha az államnak nincs pénze egy monumentálisabb, kényelmesebb és modernebb épület emelésére.

Ami az iskolák beléletét illeti, föl kell említenünk a tanító képző művelődési körét és a polg. leányiskola »Kármán József önképző kör«-ét mint újakat. Előbbinek célja a Losoncz városi és környékbeli ifjúság ismereteinek gyarapítása, az erkölcsi és szép érzék fejlesztése. Ennek elérésére szolgálnak a természeti ismeretek, egészségtan, földrajz, történelem és a nemzeti irodalom köréből merített népies előadások, felolvasások, szavalatok. A kör rendes tagjai lehetnek helybeli vagy környékbeli 15. életévet betöltött, büntetlen előéletű ifjak. A körnek 5 gyűlése volt és 26 tagja. Ha ez a kör idővel megerősödik, előkelő helyet vívhat ki magának, városunk kulturális intézményei közt. A polg. leányiskolabeli Kármán József önképző kör az intézet növendékeinek jó Ízlését, kedélyét, hazaszeretetét kívánja emelni és a szükséges biztosabb fellépésre módot nyújtani.

Ami ezenkívül található az értesítőkben, szokottabb. mert évről-évre hasonló kimutatásokkal találkozunk. De egyet mégis ki kell emelnünk s ez a főgimnázium ifj. Segélyző Egyesület múlt évi bálja, mely 1700, mond egyezerhétszáz koronát jövedelmezett tisztán jótékonycélra. Ez oly hatalmas összeg, amelynél egyszerre egy alkalommal nagyobbat elérni ilyen célra lehetetlenség. De egyúttal hatalmas bizonyíték amellett, hogy ügyes rendezés mellett milyen áldozatkész tud lenni ami t. közönségünk a jótékonyság szolgálatában. Utánzásra érdemes.

Ezzel búcsút veszünk e három jeles intézettől, kívánva azt, hogy a tanári karok kövessenek el ezentúl is mindent, hogy hazánk jövendő értelmiségét neveljék lelkűk egész melegével a tudomány szeretetére és a magyar becsületre és hazaszeretetre. De viszont a közönség ne csak ide küldje gyermekeit, de kövessen is el mindent, hogy az iskolai és házi nevelés teljes összhangban álljon.

Az előttünk fekvő rom. kath. el. iskolai értesítő inkább csak a tanulóság betűsoros névjegyzékét és érdemjegyeit adja, noha ez utóbbit bátran el lehetne hagyni, mert nem tartjuk helyesnek, amikor a zsenge gyermeket is arra szoktatják, hogy a »jegy«-ért tanuljon. Az elemiben nem »jegy« kell, de nevelés s ennek alapján elegendő, ha az év végén kijelenti a tanító kar, hogy ez a gyermek ismétel, a többi mehet tovább.

Itt egyébbként 5 tanító és 1 kézműipar tanítónő tanított 115 fiú és 206 leánygyermeket, összesen 321. Kimaradt 29. Miért? Mert ez óriási szám ! A legnépesebb osztály az 1. (63) és a II. (56) osztály volt.

A többi iskoláról adatok híján — sajnos — nem szólhatunk. Pedig e nélkül a mi képünk sem teljes.

Iskola barát.

HÍREK.

Heti krónika.

Ötvenkét esztendeje annak,

Az oroszok hogy itt dúltak;

Itten dúltak, fosztogattak,

Sok lakót megsanyargattak S Losonczon csak romot hagytak.

Hej! Azóta ez a város Újra épült s gazdaságos Ipart üz s kereskedelmet;

S megtérült, mit a Sors elvett S Losoncz gazdag, nagy és szebb lett!

De az orosz? Isten átka Sújtja, veri, szétzilálja És ma-holnap birodalma Elvész, mint a férges alma: Ilyen az Ég sújtó karja !

Azért kedves jó polgárok, Belássátok, hogy sok átok Áldássá lesz, hogyha igaz Ügyért éltek és e hit az,

Mely erősít. Mily szép vigasz !

Személyi hír. Dr. Molnár Albert, orsz. képviselőnk, lapunk főszerkesztője, kedden érkezett Czeglédre családjával együtt szóvátai fürdőzéséről.

Uj gimn. igazgató. Jurkovich Emil volt beszterczebányai kath. főgimnáziumi igazgató helyébe Frime Aladár, a bbányai főgimn. rendes tanára neveztetett ki az intézet igazgatójává.

Kájel Endrét a losonczi ev. ref. egyház hétfőn tartott közgyűlése egyhangúlag második lelkészül választotta. Gratulálunk!

Dalestély. A balassagyarmati Dalegylet tánccal egybekötött dalestélyt rendez f. évi szeptember hó 1-én a Balassa-szálló termeiben.

Helyettesítés. A helybeli áll. tanítóképzőintézetnél az igazgatói teendők ideiglenes ellátásával a közoktatásügyi miniszter Izák János tanárt bízta meg, aki állását aug. 21-én foglalja el.

Névmagyarosítás. Kiskorú Rusznák Gyula és Pál losonczi illetőségű itteni lakosok családi nevének »Ruszti«-ra, kk. Lusztig Jenő losonczi illetőségű itteni lakos családi nevének »Lázár«-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte.

Uj tankerületi főigazgató. Tudvalévő dolog, hogy az abszolutiztikus kormány nyugalomba küldte dr. Dunay Ferenc tankerületünk bölcs és köztiszteletben álló főigazgatóját még a múlt iskolai évben s azóta a helyettesítését dr. Jurkovich Emil, a besztercebányai kir. kath. főgimnázium igazgatója végezte. Á napokban a király végre a beszterczebányai tankerület főigazgatójává nevezte ki a rendszeresített illetményekkel dr. Jurkovics Emilt, akiben a kerület nemcsak Dunay Ferenc méltó utódját nyerte, de személyében higgadt gondolkozásu, tudós és a tanügyi dolgokban teljes jártassággal biró, fenkölt lelkületű férfiút. Mi részünkről örömmel üdvözöljük az uj főigazgatót.

Uj esküdtek. A balassagyarmati kir. törvényszéknél aug. 6-án sorsolták ki azokat az esküdteket, akik a szeptemberi ciklusban szolgálatot teljesítenek. A sorsoló bizottság elnöke Jakobovics József kir. táblai biró volt. Rendes esküdteknek kisorsoltattak Losonczról a következők : Dávid János táncmester, Feuerzeug Lajos fakereskedő, Győry János szabó, Breuer Ferenc magánhivatalnok, Róth Simon könyvkereskedő, Alexy Nándor kéményseprőmester, Sternlicht Samu gyáros, dr. Schneller Pál ügyvéd és Pokorny ^Ede gyógyszerész.

Értesítés. A helybeli állami elemi fiúiskolában az 1906/7 tanévi beiratások f. évi szeptember hó 3 —14-ig eszközöltetnek; a rendes tanítás szeptember hó 15-én veszi kezdetét. Erről oly felhívással értesittetnek a szülők (gyámok), hogy 6 életévüket már betöltött és 12 életévüket még meg nem haladott fiu-gyermekeiket (gvámoltjaikat) a behatásokra kitűzött időben a mindennapi, a 12 éves kort betöltött, de 15 évesnél nem idősebb fiu-gyermekeiket pedig — ha valamely felsőbb iskolába nem járnak — az általános ismétlő iskolába beíratni iparkodjanak annál is inkább, mert a mindennapi iskolába csak korlátolt számú növendékek lesznek felvehetők. Miheztartás végett értesittetnek az érdekeltek, hogy a mindennapi iskolában az évi tandíj 4 K, mely összeg mindig előre, de félévi részletekben is fizethető ; beiratási dij 1 K. A szegénységüket hatósági bizonyitványnyal igazoló tanulók a tandíjfizetés kötelezettsége