Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-26 / 31. szám
LOSONCZI ÚJSÁG Előfizetési ára : POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetések : jj ' Negyedévre 2 kor. í' Egy petitsór tere 10 fill, j ££L;: i: j a losonczi függetlenségi és 48-as párt N"h;ri“/ I I HIVATALOS KÖZLÖNYE. f ^í"yosabb; J I. évfolyam. 31. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losoncz, 1906. julius 26. Az átok. (Dr. M. A hegy magassága akkor látszik meg a maga teljességében, ha közelében vagyunk. A nemzeti küzdelem nagyságát pedig csak akkor látjuk, akkor ismerjük teljes jelentőségében, ha — mint múltat — a távolból szemléljük. Benne vagyunk évek óta olyan nemzeti küzdelemben, mely nemcsak papirosalkotmányunk erejét próbálja meg, de uj alapokra fektetheti a nemzet és dinasztika közötti viszonyt s újra szervezheti egész politikai és szociális helyzetünket. A győzelem reménye a függetlenségi párt abszolút többségében volna — ha ... Ez a ha hiúsította meg évszázadok óta nemzeti függetlenségünkért folytatott minden küzdelmünk sikerét. Ha nemzetünk nagyjai Mátyás király halála után meg nem hasonlanak: nem ült volna idegen uralkodó e nemzet trónjára. Ha Szopolyai János 1526-ban nem késlekedik táborával Szeged alatt, hogy a döntő ütközetet s vele a koronát ő nyerje meg: a mohácsi vész nem következik be s a török nem igázhat le, az osztrák nem fojthat meg. Ha Rákóczi kuruc generálisait a személyes versengés nem állítja egymással szembe a nemzeti ügy rovására: a szathmári béke nem tette volna földönfutóvá Rákóczit s a kétfejű sas martalékává nem lett volna hazánk. Ha a 48/49-iki szabadságharcban a hatalmi vágy és féltékenység nem szül meghasonlást e nemzetben: a szabadságnak alig nyíló virágait kozák lovak patkói nem taposták volna honvédek szivébe... És ma nem a bécsi Burgból és nem a chlopy-i hadparancs jellemében uralkodnának fölöttünk! »Visszavonás okozá mindezt — hajh, s durva irigység«. Az az átok üldözi mind máig e nemzetet, melyet Vörösmarthy szólaltatott meg Salamon király ajakán: »Mint kemény kard oly kemény sziveddel, meg ne békülj soha önfeleddel«. Ma is, mikor a függetlenségi párt abszolút többségét képezi a parlamentnek, mais, a helyett hogy egyetértéssel készülne az átmeneti idő után bizton bekövetkező végső küzdelemre s erőt gyűjtene a győzelemhez: kicsinyes féltékenység, apró torzsolkodás vesz erőt rajta és utat nyit — nem ellenfeleinek, hanem — ellenségeik szétrobbantó törekvéseinek. Hiszen nem lehetünk megelégedve a jelenlegi helyzetével hazánknak. De ha már fegyverszünetet kötöttünk, hogy a hadállásunk útjába elhelyezett aknákat eltakarítsuk a fegyverszünet ideje alatt: az-e a helyes, hogy ez idő alatt hadállásunkat megbontsuk s erejét egymás ellen folytatott párviadalokkal és támadásokkal gyöngítsük; avagy az volna a helyesebb, hogy minden személyes sérelmet, minden érzékenykedést félre téve egyesüljünk a függetlenségi lobogó alatt a bekövetkező nagy küzdelemre, alkotmányos szabadságunk védelmére ?! Kossuth Lajos mondotta 1848-ban, hogy ha van sajgó seb, mely gyógyításra, jogos igény, mely kielégítésre vár: várjunk vele a megpróbáltatások e nehéz napjaiban. Ma is csak ezt ismételhetjük. A fegyverszünet megkötésekor tudhattuk, láthattuk, hogy az átmeneti időben sem gazdasági, sem közjogi törekvéseinket meg nem valósíthatjuk; arra csak erőt gyűjthetünk. Hát ne forgácsoljuk szét meglevő erőnket is visszavonással és egyenetlenséggel. Kossuth pártjának követnie kell Kossuth intelmeit s ha van seb, mely gyógyításra, igény, mely kielégítésre vár: a megpróbáltatások e napjaiban, az erőgyűjtésre szánt e rövid idő alatt, alkotmányunk, közéletünk romjainak eltakarítása közben ne szítsunk visszavonulást és egyenetlenséget, mert különben betelik rajtunk az átok s visszavonás és egyenetlenség buktatja meg, temeti el nemzeti függetlenségünket! Ám, ha betelt a fegyverszünet ideje, az uj küzdelemben vétel kedve kereshetjük a legveszélyesebb pontok védelmét s megmutathatjuk, hogy ki tud jobban küzdeni és többet tenni — nem önmagunkért, hanem hazánkért, nemzetünkért! A vörös zászló és árnyéka. Első cikk. Az Ember Tragédiájának harmadik színében a paradicsomból kiűzött ember kis durva fakalibája előtt állva s kerítésébe épen egy cövekel beverve ezt mondja: Ez az enyém ! A nagyvilág helyett ez a tér lesz otthonom. Az asszony pedig igy folytatja: Én meg^ lúgost csinálok, közénk varázsolom a vesztett Édent. Lucifer a jövőbe látva igy bölcselkedett: Vajh, mi nagy szavat mondottatok ki. A család s tulajdon lesz a világnak kettes mozgatója, belőle hon lesz és ipar, szülője minden nagynak és nemesnek és felfalólója önön gyermekének. Ki hitte volna ezen sorok első megjelenésekor 1864-ben ,hogy olyan hamar bekövetkezik a fölfalás kezdete, és főleg hogy hazánkban oly rövid idő múlva fel fogja akarni falni a nemzetközi szocializmus a hazát és ipart még mielőtt megszülettek volna, vagyis meg akarták akadályozni a magyar nemzeti független államnak és az osztrák tőkétől független magyar iparnak kialakulását. A hazaáruló Fejérváry-kormány idejében követett taktikájuk végképen tehetetlenné tette Magyarországon azt, hogy akkori vezéreiket és lapjaikat komoly politikai faktoroknak tekintsük. Mint a haza és a békés fejlődés ellenségei bélyegezték meg magukat, sőt sajnos sokak előtt magát a szociális bölcsészeti fölfogásokat is mint tisztán elméleti tudományt. Egy humánusan érző ember, ha az emberi társadalomnak a távoli századokba nyúló fejlődéséről és annak esélyeiről gondolkozik, lehetetlen, hogy örök időkre a mostani alakjában és szervezetében képzelje el azt. Maga a modern szocializmusnak végcéljai is az egyéni tulajdonnak kollektívvé tétele sem föltételez sokkal nagyobb változásokat a jogi elméletben és a társadalmi átmenetben, mint a minő a feudális birtokcimeknek szabaddá tétele és a céhrendszerről a szabad iparra való változása föltételeztek. Épen a tulajdon és munka jogi fogalmának ezen történeti változásai világosan mutatják, hogy az épen uralkodó fölfogás nem lehet végérvényes és olyan változások, amilyenek eddig történtek, a jövőben sincsenek kizárva. Ha az ókori rabszolgaság intézménye mintegy történeti szemeink előtt átváltozhatott fendális jogrenddé és a rabszolga földhöz kötött jobbággyá, ha a céhrendszer korlátoló kényszere irgalmatlan exclusivitásából a szabad gyáripar rettenetes nemzetközi versenyévé lehetett, úgy más változásokra is készeknek kell lennünk a történet jövő folyamán. A nagy gyári üzem részvénytársaság helyett szövetkezeti alakot vehet föl, sőt a nagy terjedelmű ingatlan birtok bizonyos jogi és birtoklási korlátok közé kerülhet. Sőt az ingatlanok birtoklásának egyáltalán jogalapja is megváltozhatik. A leghatározottabb agráriusok kezdeményezésére épen újabban számtalan oly intézkedés történt, amely az ingatlan tulajdon jogát a használatban tetemesen megszorította és korlátozta, Ilyenek közegézségi, tűzrendészed, vízhasználat körében történtek és főleg az erdők és vadászat használatát érintették és pedig a kötött birtokokra legnagyobb mértékben, sőt magára a kezelés szakértelmére és igy közvetve módjára is kihatólag. Alig vette észre nagy többségük akkor, midőn ezen intézkedések egy részét nagy buzgalommal keresztül hajtották, hogy a tulajdon jog korlátlanságát ők maguk törték át és ők voltak az ideális szocializmus kollektiv birtok jogának első úttörői; hogy aztán a korlátozás milyen irányban fog századokon át fejlődni, az már nem is alapvető jogi kérdés, de csupán hatalmi; a társadalom erő viszonyaitól fog függni. A történeti fejlődést épen a társadalom erőviszonyaiban érvényesülő gazdasági változások, tehát a természetnek az ember behatása által történő föltárása és változásai okozzák egy igen nagy részben. A tudományos szocializmusnak az úgy nevezett materiális történeti fölfogása szerint csupán ezen behatások érvényesülnek s igy ők most azon egyoldalú történetfelfogásba estek vissza, amelyben az ellenkező irányban Bucklt előtt volt a történetírás. Akkor egyoldalúan csupán a politikai változásokat és azok ideológiai (vallási, hazafias es bölcselmi) inditó okait vették tekintetbe, most az állítólagos uj irány Buckle alapvető elveit viszi egyoldalúságba. Másik tudományos alapelvük abban áll, hogy a demokrácia erőváltozások nélkül mindig papiroson marad, tehát a jogi egyenlőséget a vagyon terén is folytatni kell. A demokrácia alapelveit Tocqueville fejtette ki legalaposabban és már ő reá mutatott arra, hogy az igazi demokráciának a vagyoni alkalmas tagolásból lehet csak kifejlődni és ennek aránytalan alakulatai azt veszélyeztetik. Tehát a tudományos szocializmus két fő-fő alapvető elve ebben a két individualista osztálytársadalmi igaz tudásban megvan és aki ezeket tanulmányozza, többet tanult, mint az eddigi összes társadalomtudományi Íróktól és tudósoktól. Az egész mozgalom tulajdonképen humánus, emberszerető célzatokból származik. Maga az elnevezés : szocializmus, egy angol emberbaráttól Oweniő\ származik. Ő egyike volt a társadalmi (szociális) szövetkezések első gyakorlati megvalósítóinak. Ő Fourier utópiáiból indúl ki, amely utópiák régibb hasonló képzeleti ideális társadalmi képek után készültek, melyeknek ős typusa a Platón Állama, és az Ember Tragédiájában, a tizenkettedik színben az úgynevezett phalanster jelenetben van öldöklő kritikai
