Lorain és Vidéke, 1973 (60. évfolyam, 9-24. szám)

1973-10-26 / 20. szám

NOVEMBER 6-ÄN ismét a választási urnákhoz járul Amerika szavazó polgársága. Ez a nap az, amikor szavaza­tunkkal kinyilvánítjuk, hogy kiket óhajtunk a közügyek élére állítani és milyen kérdé­sekben szavazunk igenlően vagy nemlegesen. A szavazás a demokrácia éltető eleme. Nem kell sem kommunizmus, sem felfordu­lás ahhoz, hogy .a demokrácia kimúljék, elegendő ahhoz annyi, ha a szavazók nem él­nek ezzel a szentnek nevezhe­tő jogukkal és állampolgári kötelességükkel. A Washingtonban folyó Watergate-ügy és egyéb elté­rések az igaz utón vezető de­mokratikus rendszertől orszá­gunkban talán a kétszáz éves fennállás óta — kivéve a polgár háború idejét, — soha­sem volt a helyzet ilyen bi­zonytalan helyzetben. Ezért tehát nagyon fontos, hogy minden polgár gyakorol­ja szavazati jogát, mivel mig november 7-én nem fogunk szenátorokra vagy képvise­lőkre szavazni, sőt állami je­löltekre sem, de fontos, hogy helyi jelöltjeink közül is a­­zokra adjuk le szavazatunkat, kiket legmegfelelőbbnek tar­tunk a közhivatal betöltésére. Mi nem azt kérjük, hogy egyik vagy másik párt mel­lett szavazzon olvasótábo­runk, hanem csupán csak azt, hogy vegyék a fáradságot, menjenek el a szavazóhelyi­ségbe és ott jól megfontoltan, szabadon és befolyásmentesen adják le szavazatukat — sa­ját mego-yőződésük szerint. Szeretnénk azonban pár je­löltet ajánlani a szavazók fi­gyelmébe, mivel úgy érezzük, hogy mint magyar származá­sú polgárok, kell, hogy saját fajtánkat, — ha arra érdeme­sek, — támogassuk. Sheffield Townshipben két kipróbált s több évi tapasz­talattal rendelkező jelölt újra pályázik a trustee állásra. Balogh Jenő és Chonko Ká­roly. Mindketten érdemesek a szavazatunkra. A 6-ik wardban Joseph J. Smith-et ajánljuk megválasz­tásra councilmannak. Az kilencedik wardban pe­dig, ahol sok magyar család lakik, James J. Kokinda ér­demli •mindnyájunk támoga­tását. Még egy nagyon fontos közhivatalra pályázók közül említünk meg két jelöltet. Is­kolaszéki tagnak (Board of Education) aj ónjuk Dr. Búrt Leidner-t, akinek nagy képe­sítése van ezen állás betölté­sére. Ugyancsak az iskola­széki állásra Leo Svete is érdemes szavazatunkra. Igazítsuk vissza óráinkat szombaton éjfélkor Vasárnapra virradó éjjel visszatérünk a rendes idő­számításra. így egy órával vissza kell igazítani az órák mutatóját. A legtanácsosabb szombaton este lefekvéskor egy órával visszaállítani az órákat, igy vasárnap reggel, októher 28-án már a rendes időszámításra ébredünk fel. Ezzel ismét visszanyerjük a tavasszal elvesztett egy órai időt. Lapunk legközelebbi száma NOVEMBER 9-ÉN jelenik meg. VOLUME 60. ÉVFOLYAM—No. 20 Szám LORAIN, OHIO 44055 EGYES SZÁM ÁRA 15c 1978. OKTÓBER 26. NIXON ELNÖK FELADTA A TITOKZATOS HANGSZALLAGOKAT _ Nixon elnök hosszas huza-vona után elbocsáttatta állá­sából Archibald Cox-ot, a Watergate-ügy teljhatalmú ügyé­szét. Az ügy azonban nem ment túlságosan simán. Az elnök elégedetlen volt Cox bulldog természetű nyomozásával, mivel az elnök birtokában levő tépek átadását követelte. Az elnök a hangszallagok (tapek) bizalmas voltára hivatkozva megta­gadta azok kiadását. A két fél makacssága végül is a na­gyobb hatalommal rendelkező elnök ideiglenes győzelmével végződött — ha azt győzelemnek lehet nevezni. Ez történt; az elnök utasította Elliot Richardson igaz­ságügyminisztert, hogy Cox-ot bocsássa el hivatalából, amit Richardson megtagadott azzal az indokolással, hogy a Kon­­giesszus előtt szabadkezet ígért a különleges megbízatást kapott ügyésznek. És mivel felettese parancsának végrehaj­tását meg kellett tagadnia, lemondott állásáról. Richardson után Wm. Ruckelshaus helyettes igazságügyminiszter ka­pott utasítást az elnök parancsa végrehajtására, amit ő is megtagadott. Erre az elnök elbocsátotta hivatalából. Ezután Robert Bork-ot nevezte ki az elnök igazságügyminiszterré, végül is teljesítette az elnök parancsát. Ezután a Watergate-ügyet vizsgáló ügyészi irodát fel­oszlatták, helyiségeit az FBI lezárta és bejelentették, hogy az ügyet az igazságügyminisztérium fogja ezután erőtelje­sebben és alaposabban kivizsgálni. Nixon elnök azonban nyilvánvalóan nem számolt a hirt követő országos felháborodással. Nem vette tekintetbe, hogy erősen lecsökkent szavahihetősége, a Watergate-ügy és a személye körül folyó egyéb botrányos hírek és nyomozások (választási kampánypénzek elszámolása, birtokaira költött közpénzek, fivérének különböző gyanús üzletei, Agnew al­­elnök botránya és lemondása) még az eddiginél is jobban ellene hangolták az ország lakosságát. Sokan a szenátus és a képviselőház (Kongresszus) tagjai közül most már egyre nyíltabban, egyre gyakrabban kezdték követelni az elnök lemondását, vagy hivatalától való megfosztását. így történt, hogy Nixon elnök, aki szerda estére TV-beszédben akarta újabb törvénysértését “megmagyarázni”, elejtette ezirányu szándékát. Hirtelen irányváltozással felajánlotta a hang­szalagokat John Sirica bírónak. Azokat a hangszallagokat, amelyek átadását eddig kereken megtagadta, amelyekhez tiz körömmel ragaszkodott. A hangszallagok kiadásának megtagadásával az elnök — az ország első polgára, akinek feladata jó példával járni elől, és nem csak követelni a törvények tiszteletben tartását, hanem tenni azt — kereken megtagadta a bíróság dötésének elfogadását és a hangszallagok tartalmának “bizalmas” vol­tára hivatkozott először, majd az elnöki kiváltság jogait em­legetve próbálta magát kivonni a bíróság és ezzel az ame­rikai igazságszolgáltatás hatásköréből, ami az ország tör­vényeinek nyíltan való kerek megtagadását jelentette. Szán­dékát csak a közhangulat nyomására változtatta meg és ajánlotta fel a hangszallagok kiszolgáltatását. Elhatározá­sához bizonyára hozzájárult az a körülmény is, hogy még a republikánus törvényhozók sem voltak hajlandók közös­séget vállalni ezek után és nyíltan az elnöki hivataltól való megfosztás gondolatának támogatását helyezték kilátásba. FEGYVERSZÜNET AZ IZRAEL-ARAB FRONTON E sorok megjelenésekor — néhány napon belül immár másodszor, — fegyverszünet tiszteletben tartását ígérték meg a Közelkeleten harcoló felek: Izrael az egyik, Egyip­tom, Szíria és Jordan a másik oldalon. A hétfői — első — fegyvernyugvási egyezményt megsértve ismét harcot kezd­tek, — mindkét fél a másikat okolva az újabb vérontásért. Az igazság az, hogy — bármelyikük volt is a kezdeménye­ző, — mindkét fél kedvezőbb helyzetet akart magának biz­tosítani, hogy esetleges békekötés esetén nagyobb terüle­tet tarthasson meg az ellenség országából. A fegyverszüneti egyezményt az U.S.A. és a Szovjet­unió kezdeményezésére fogadták el a harcoló felek. Habár Egyiptom szerint a háború még mindig teljes erővel folyik, Izrael jelentései szerint annak úgyszólván már teljesen vé­ge van, mert az egyiptomi hadsereg nem képes folytatni és ellenállni az izraeli támadásoknak. Az izraeli hadsereg pedig óriási anyagi és emberélet áldozattal fizet minden talpalat­nyi elfoglalt arab területért. Hozzáértők véleménye szerint végleges megoldásra nem lehet számítani, mert az évezredes gyűlölet mindkét olda­lon elvakit ja a harcoló feleket. Józan Ítélőképességüket el­veszítve nem akarják belátni, hogy egyikük számára sincs remény végleges győzelmet aratni. Az arabok száma 100 millió körül van, de szervezetlenek, rosszul felszereltek, nem ütőképes katonák. Az izraeliek jól felszerelt hadserege képes ideiglenes sikerekre, de összlétszámúk kicsinysége miatt le­hetetlenség még gondolni is arra, hogy győzelem esetén uralmuk és megszállásuk alatt tarthassák a sokszorosan na­gyobb számú arabságöt, amelytől vallásuk és szokásaik éles ellentéte is elválasztja őket. A fentebb említett okok miatt — és a háttérben álló amerikai s szovjet érdekeltségek miatt — sem tartós hábo­rúra, sem tartós békére nem lehet számítani a Közelkeleten. A JUBILÁLÓ EGYLET TISZTIKARA VASÁRNAP, NOVEMBER 4-ÉN 70 ÉVES JUBILEUMOT ÜNNEPEL A REF. BETEGSEGÉLYZŐ EGYLET Az egylet tagsága diszbankett és táncmulatság kereté­­ben fogják megünnepelni az évfordulót. Lesz rövid műsor, után táncmulatság, melyhez a zenét a népszerű clevelandi Tokaji zenekar szolgáltatja. — A rendező­bizottság szeretettel hívja az összmagyarságot. A loraini magyarság egyk legtevékenyebb egylete, a Református Egyházi Betegsegélyző Egylet elérte alapítá­sának 70-ik évfordulóját, amelyet méltó keretek között fog november 4-én megünnepelni az egylet tagságának és váro­sunk magyarságának részvételével. Az ünnepség a Reformá­tus Teremben lesz megtartva diszbankett keretében, este 5:30 órai kezdettel. Lesz rövid műsor is, melyet táncmulat­ság követ a Tokaji-zenekar közreműködésével. A jubiláló egylet tisztikara hetek óta szervezetten dol­gozik azon, hogy az ünnepség minden tekintetben méltó le­gyen az egylet hetven éves múltjához. A bankettre szóló je­gyek már nagyrészben elkeltek, de — értesülésünk szerint, — a hét végéig még biztosítanak helyet azoknak, akik részt óhajtanak venni az egylet ünnepélyén. A régi feljegyzések szerint a Református Egyházi és Betegsegélyző Egylet 1903. szeptember hónapban alakult meg. Az alapszabályban igy foglalták egybe az egylet cél­ját: “A tagok betegsége és elhalálozása esetén, az előirt sza­bály szerint, anyagi segítséget és baráti vigaszt nyújt. E- mellett az egylet célja tagjai között a jó erkölcsöt, a szelle­mi művelődést ápolni és általában a jótékonyságot gyako­rolni és előmozdítani. Mivel az egylet fennállása óta az egy­házzal is közeli kapcsolatban van, illő, hogy az egyház anya­gi pártolása is helyet találjon az egyleti tevékenységekben.” Most, a 70 éves határkőnél az egylet tagsága megelé­gedéssel tekinthet vissza a múltra, mivel az alapszabályok­ban lefektetett célnak eleget tettek és ennek legékesebb bi­zonyítéka az, hogy ez az egylet mia úgy taglétszámban, mint anyagi vagyonban egyik legerősebb helyi egyletünk és nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy országos viszonylatban is első helyen áll a helyi magyar egyletek között. Ezt az eredményt annak lehet tulajdonítani, hogy az évtizedek során mindig olyan tisztviselők álltak az egylet élén, kik önzetlenül dolgoztak a nemes cél érdekében. A múlt évtizedek tisztviselői is mind tehetségük legjavát adták, — ugyan úgy, mint a jelenlegiek, — hogy közös szervezetük gyarapodjon és lépést tartson a korral. Külön ki kell mégis emelnünk egy nevet a sok érdemes közül: Dohányos István elnökét, aki 25 éve tisztviselője az egyletnek és abból 20 évet az elnöki teendők ellátása tölt ki. Dohányos István irányítása alatt érte el az egylet taglét­számban és vagyonban azt a fokot, ahol ma áll. Az ő szer­vezőképességének és példaadásának eredménye mindaz, ami ezt a hetven éves múltra visszatekintő egyletet mai erős, szolid alapjaira helyezte. És ezért az önzetlen és fáradha­tatlan, negyedszázados munkáért a jubileumi ünnepségen az egylet tagsága nyilvánosan fogja háláját és elismerését kifejezni. Legyünk jelen mindnyájan november 4-én a Reformá­tus Egyházi és Betegsegélyző Egylet jubileumi ünnepségén. j; A SZT. MIHÁLY GÖR. KÁT. EGYHÁZ j! vasárnap, november 4-én rendezi meg szokásos évi PAPRÍKÁSCSIRKE EBÉDJÉT ji az egyház termében (Meister Rd. és Reeves Ave.) 'I déli 12 órától délután 4:30-ig. \ (! Jegy ára felnőtteknek $3.00 Gyermekjegy $1.50 |i ÜNNEPI MŰSOR: Áldomásmester: Dohányos Ferenc. Elnöki üdvözlet (magyarul) ....................... Dohányos István Alelnöki üdvözlet (angolul) ....................... Dohányos Ferenc Magyar és Amerikai himnuszok ............... Super Edwardné Asztali áldás ............................................... Nt. Novák Miklós A Magy. Ref. Egyház üdvözlete .... Smith Kovács Béla elnök Énekszámok .................................................. Super Edwardné Ünnepi szónok............................... Csonka István tb. elnök Az 50 éve tagoknak oklevelet, aranytűt ad át Kish Sándomé Warner Keithné Vendégek, szervezetek delegációinak bemutatása ................... Dohányos Ferenc Gyermekek táncszáma ....... Gyermekcsoport Koós Istvánná irányításával Záróima...............................................___ Nt. Novák Miklós A közönség táncol a Tokaji-zenekar muzsikája mellett. 1956. OKTÓBER 23. 1956 október 23. az elmúlt tizenhét esztendő távlatában gyakran csak egy régi, szomru emléknek tűnik. Többnyire azok, akik nem voltak jelen Magyarországon akkor, talán teljesen elfelejtették már, vagy közömbösek lettek iránta. Persze, a nagy francia forradalmat is elfelej­tették az emberek, vagy talán az amerikai polgárháborúról is vallhatnánk azt. Esetleg némelyek megünneplik a győz­tes forradalmakat. Ünnepelnek az ükunokák szokásból, de gyakran nem tudják, hogy miért!? A történelmi könyvék lapjain ámbár megjegyzés esik valamennyiről, azonban hiá­nyosan, érzéstelenül, vagy pedig túlzottan egyoldalúan. Ter­mészetesen mindig attól függ, hogy milyen politikai és tár­sadalmi kiadási elv az irányadó. Az évek távlatában jófor­mán csak a dátumok maradtak hitelesek. Akik visszaemlékeznek, számukra nem szükséges a spe­ciális brossura, vagy történelmi széljegyzetek az akkori tra­gikus események ecsetelésére. Nem kell, hogy az emlékeze­tüket dilettáns zagyvasággal “frissítse fel” holmi félkegyel­mű történelmi előadó, aki valamilyen politikai formula be­állításából nézi az akkori eseményeket a “jelen fontosságá­nak” a szemüvegén át. Ezzel szemben álszentekre sincsen szükség! Azokra a szuper-hazafiakra, akik gyertyával a markukban énekelnek, éppen olyan ostobán teszik azt, mint azok, akik magyar, vagy magyarszármazásuk létére, mégis közömbösitik magukat az 1956-os történelmi eseményektől! Az előbbiek az égre kiáltanak és igazságszolgáltatást köve­telnek valami nem létező érdekelt erőktől, mig az utóbbiak teljesen semlegesen viselkednek. Azt, hogy mi történt és mi volt az inditóoka a történ­teknek, itt nincs elég hely részletezni, de különben is köztu­domású és ha valaki mégsem tudná, hát könnyen tisztába jöhet az indító okokkal, ha éppen tudni akarja. Mindeneset­re, az 1956-os események minden magyarra mélyreható be- és kihatással voltak. -Természetesen — mint minden más kérdésben is, — a nézetek több részre oszlanak. Vannak, akik nemzeti forra­dalomnak vallják, vannak, akik ellenforradalomnak. Egy dologban meg kell egyeznünk — valamennyiünknek, minden magyarnak, — és az az, hogy ezen az évfordulón tisztelettel kell megemlékeznünk mindazokról a honfitársainkról, akik vérükkel írták ezt a dátumot a történelem könyvébe. Lapat Jenő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents