Lorain és Vidéke, 1965 (52. évfolyam, 42-49. szám)

1965-12-17 / 49. szám

1965. DECEMBER 24. LORAIN ÉS VIDÉKE — LORAIN & VICINITY 7 OLDAL Róza néni karácsonya ^itößßr CHRISTMAS Az udvarban, ahol Róza niéni lakott, négy darab egy­­szobakonyház lakás volt. Ahol Róza néni lakott, ott mindig ragyogott az ablak és nyáron egy kétarasznyi kertben olyan kövér, nagyvirágu muskátlik virítottak, mint egy gyerekfej. A másik lakásban egy rendőr lakott. Most halt meg a felesége. A harmadikban Virágék laktak. Egy kőmi­­ves a feleségével és két kislányával. Az asszony mosni járt, mert az ura minden keresetét elitta. A negyedikben egy al­kalmi munkás négy gyerekkel. No, az rendes ember volt, de a felesége állandóan patvarkodott úgy, hogy1 rettegtek tőle az udvarban. Az utcai szobában a háziúr lakott. Egy morgós vén ember. Azt ugyan kár is volt emliteni, mert semmi köze sem lesz a történethez. Róza néni lakott legközelebb a kapuhoz. Mindenkit lá­tott, aki a kitéglázott ereszalján elhaladt. Tudta, ki mikor megy el és mikor jön haza. ő volt az udvar tanácsadója, kölcsönadója. Most télen, december 24-én a muskátli nem virított az ajtaja előtt, sem a tiszta ablakok nem voltak nyitva, hogy beláthattunk volna a csinos, rendes szobács­kába. Pedig ott Róza néni éppen egy fenyőágakból összedró­tozott karácsonyfácskát ültet egy virágcserépbe. Aztán fel­díszíti szaloncukorral és régi időkből megmaradt karácsony­­fadiszekkel. A fácska alá tette eltávozott kedveseinek fényképét. Hármat. Közben csendesen dudolgatta: Boldog örömnap de­rült ránk ... De hiába volt ez a nap boldog, Róza néninek a könnye állandóan pergett a kötényére. Bizony, mert az elmúlt hangos, boldog, gyermekkacagásos karácsonyesték jutottak az eszébe. Nem zúgolódott, panaszkodott. Sokkal hívőbb lélek volt. De ezen az estén különösen hiányzik a család. És ez a hiányérzet, meg az emlékek sajtolták ki sze­méből a könnyeket. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK AZ ÖSSZMAGYARSÁGNAK! A Rebman-család. REBMAN’S RECREATION 5300 Oberlin Avenue Phone: AV. 2-6761 24 ALLEYS — AUTOMATIC PINSETTERS Food & Liquor — Pool Room — Air Conditioning Karácsonyi j ókivánságainkkal mondunk köszönetét s szeretnénk örömet vinni minden barátunk otthonába! FAMILY RESTAURANT SAM KÉRŐN ÉS CSALÁDJA, tulajdonosok 2821 Pearl Ave. BR. 7-3029 I Készen van a fával. Most majd megy a konyhába és felmelegiti a karácsonyesti vacsorát. Ilyet evett minden őse régi idők óta. Káposztalevest kolbásszal, tormával, má­kos bubolyát és gyümölcsöt. Persze az ünnepi mákos-, diós­­kalács sem hiányozhat. Ahogy bement a konyhába, hallja, hogy valaki mosza­­tol az ajtó előtt. Kinézett. A részeges kőmives két kislánya áll ott megfésülve, megmosdatva, tiszta ruhában. Olyan 5-6 évesfélék lehettek. — No, mit akartok bogárkák? — kérdezte Róza néni és közben találgatta, hogy vájjon mit akarhatnak kölcsön­kérni ? Annuska, a bátrabb, nekifogott a beszédnek — Róza néninek a függönye egy kicsit el van szakadva és azon lát­tuk, hogy karácsonyfája van. Azt jöttünk megnézni. — No, hát jöjjetek, apróságok! Lábujj hegyen, kíváncsian nézelődve mentek be. Még a kezüket is összekulcsolták a gyerekek, úgy bámulták nagy­­rakerekedett szemmel a kis fát. — Kik ezek? — kérdezte Annuska és egyenkint mu­togatott a fényképekre. — Ez a férjem képe. ő már 20 éve meghalt ... Ez itt a leányom. Ilonka. 18 éves volt, mikor itthagyott. Ez pedig — és egy mély sóhaj szakadt ki a kebléből, mikor a daliás fiatal fiúra mutattak a gyerekek — a fiam, Lajos­ka. Ő négy év előtt elveszett a háborúban. Egy percre csend lett. A gyerekek is megilletődve-néz­ték a kedves arcokat. De aztán csak megint visszaszállt te­kintetük a fára. Bözsike megszólalt: — Minek a néninek a karácsonyfa? Róza néni alig tudott hirtelen válaszolni. — Hát tudjátok, gyerekek, megszoktam, hogy minden esztendőben csinálok, mint azelőtt. Már ez úgy lesz, amed­dig élek. — De a karácsonyfa gyermekeknek való, nem öregek­nek, — bökte ki Annuska. — És nektek nincs? — Nincs bizony, mert édesanyám egy hete nem kere­sett semmit. Azt mondta, hogy a kis Jézuska az idén nem jön el hozzánk. De jövőre eljön és kipótolja a mostanit is. Azért jöttünk, hogy legalább lássunk karácsonyestén kará­csonyfát. Róza néni elgondolkozva nézett a kis szőke, vágyósze­­mü gyerekekre. Aztán sóhajtott egy nagyot. Aztán a kész kis fát cserepestől belenyomta Annuska kezébe. Bözsinek meg egy rúd mákoskalácsot adott. A gyerekek arcán tulvilági gyönyörűség sugárzott. — Jaj, jaj, — sikoltozott Annuska. — Nekünk is lesz karácsonyfánk. Hozzánk is eljött a Jézuska! Bözsike kö­szönjük meg szépen! Róza néni a meghatottságtól alig tudott szólni. A kis Bözsinek hirtelen eszébe jutott valami. Letér­delt a kis asztal elé, ahol már csak a képek voltak. És el­kezdett hangosan imádkozni. — Édes Jézusom, adjál valami szép ajándékot Róza néninek, amiért nékünk adta a karácsonyfáját. Meg kalá-ÖRÖMTELJES SZÍVVEL KÍVÁNUNK BÉKÉS KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJÉVET KEDVES MAGYAR VEVŐINKNEK! 300 E. 28th Street Lorain, Ohio Phone: CH. 4-1442 Kellemes karácsonyi ünneplést kívánunk az összmagyarságnak. EMIL DOVALA TEMETKEZŐINTÉZET tulajdonos 1976 E. 31st Street BRoadway 7-8156 csőt is adott. Olyan valamit, aminek nagyon fog örülni. Ne felejtsd el, kis Jézusom! És apukának mondd meg, hogy ne igyon annyit, mert akkor meghal. És mi nagyon jók leszünk ezentúl . . . Egy darabig még várt, de nem jutott egyéb az eszébe, hát bólintott egyet és rámondta: Ámen! Ámen! Aztán mentek. Vájjon hogy fért ki az ajtón az a ten­ger boldogság, amit az a két gyermek vitt magával? Róza néni becsukta az ajtót utánuk és bement a szo­bába. A kisasztal szinte kiáltott a fa után, annyira üres lett. Csak a három arc nézett rá, úgy mint régen. Egy sza­loncukor leesett a földre. Nem vették észre a gyerekek a nagy izgalomban. Fölvette. Csodálkozott, hogy egyáltalán nem fáj neki, hogy üres a kisasztal. Olyan boldog békes­ség szállt a lelkére, amilyet már évek óta nem érzett ezen az estén. Most már könnyek nélkül énekelhette: Boldog örömnap derült ránk . . . Léptek hallatszottak a folyosón. Az ablak alatt elcsen­desedtek. Az öregasszony bosszúsan nézett a függönyre. Most is leselkedik valaki a hasadékon. A lépések tovább haladtak, de az ajtó előtt megálltak. Ki lehet ez? — tűnődött az öregasszony. Ha a rendőr, an­nak ad meleg vacsorát. A napszámos gyorsabban jár. A kőmives? Az nem jár még 6 órakor haza, talán még ma sem. Ha meg otthon van, akkor alszik. Kopogtak az ajtón. — Ki az? — kérdezte Róza néni szorongva. — A karácsonyi angyal, édes jó anyám, — hangzott kívülről egy remegő férfihang. Az öregasszony hirtelen fordított egyet a kulcson, az­tán már csak akkor tért magához, mikor egy torzonborz ka­tona a díványon ölelgette, simogatta. — Édesanyám, drága jó édesanyám, csak nem tetszett megijedni tőlem? Róza néni hirtelen felült, nagyon restelte, hogy olyan gyenge volt. Esztendők felgyülemlett csókja, ölelése zudult a gyerekre. — Egyetlen, drágám, kis fiacskám, Lajoskám! Hát visszajöttél, semmi bajod? Nem volt rossz dolgod? Miért nem írtál? Éhes vagy? Akarsz mosdani. Ne fütsek be job­ban? Én nem tudom, hogyan felelt meg Lajoska ezekre a kérdésekre. De belestem az elszakadt függönyön és láttam, hogy Lajoska tetőtől talpig tiszta otthoni ruhában ül az asztal mellett, úgy két óra múlva. Meg is borotválkozott. Finom, szagos szappannal mosakodott. A szeme ragyogott és boldogan nézett a fényképekről az édesanyjára. A kis Virág Bözsi imáját meghallgatta a kis Jézus. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET kívánunk a loraini magyarságnak! South End Pharmacy Róth Jenő, tulajdonos 2902 Vine Ave. BR. 7-6298 Kellemes karácsonyt és boldog újévet kívánunk üzletfeleinknek, barátainknak és az összmagyarságnak! SHEFFIELD DAIRY IFJ. DAVIS KÁROLY és DAVIS JENŐ tulajdonosok. 2853 Vine Ave. — Lorain, O. Phone: BR. 7-8274

Next

/
Thumbnails
Contents