Lorain és Vidéke, 1962 (49. évfolyam, 10-52. szám)
1962-04-20 / 16. szám
A HÚSVÉTI SZENT ÜNNEPEK ALKALMÁVAL a “Lorain és Vidéke” szerkesztő-kiadója, valamint a lap és a nyomda munkatársai ezúton fejezik ki legjobb kívánságaikat a lap minden előfizetőjének, hirdetőjének, olvasójának, jóbarátjának és az összmagyarságnak. HALÁLOZÁS Ids. Mráz Sándor aki 27 éven át volt loraini lakos, 1962. április 12.-én — hathónapi betegség után, 78 éves korában, — meghalt a Torrance Memorial Hospitalban, Torrance-ban (Calif.). Mráz Sándor 7 éve Long Beach-en (Calif.) lakott s hat hónapja költözött leányához, Mrs. Donald McKenna-hoz, ki Torrance-ban lakik, ugyancsak Califomiában. Mráz Sándor az Ung megyei Palágy-on született, s onnan vándorolt ki Amerikába. Városunkba Port Clinton-ból költözött és itt a National Tube Co. alkalmazásában dolgozott, amig nyugdíjba nem ment 1950-ben. A Long iáeacn-i St. Anthony Church tagja volt, mig városunkban élt, a Szent László Egyházhoz tartozott. Tagja volt a Szent László Egyletnek, a St. Vincent de Paul Egyletnek, a Szt. László Egyház Holy Name Társaságának és a William Penn Fraternális Egyesületnek. Gyászolja öt fia: Sándor (Yuba City, Calif.), István (Lorain), János (San Pedro, Calif.), András (Fort Dix, N. J.) és József (Norfolk, Va.); három leánya: Margit, Mrs. McKenna (Torrance, Calif), Sister M. Melanie (Elizabeth, Pa.) és Ilona, Mrs. Matthew Yakovich (Lorain); egy bátyja, Ferenc (Magyarországon) és egy nővére, Mezei Andrásné (Youngstown, O.). Felesége 1948-ban, Lajos nevű fia pedig 1958-ban halt meg. Temetése kedden — április 17.-én, — reggel 8:30-kor volt a Reidy-Scanlan Temetkezési Intézetből, 9 órakor pedig a Szent László Egyháztól — Ft. Demkó Zoltán gyászszertartásával, — a Calvary Temetőben. MOSHER NEM MEGY” EURÓPÁBA Charles Mosher — kongresszusi képviselőnk, — bejelentette, nem utazik az ünnepek alkalmából Európába. Eredetileg úgy tervezte, hogy egy kongresszusi bizottsággal 10 napot tölt az európai kontinensen. Útját azért halasztotta el — a sajtónak adott nyilatkozata szerint, —- mert választóinak rengeteg levele vár elintézésre és erre a munkára kívánja szentelni az ünnepi szünidejét. UJ ÉRC-LELŐHELYET TALÁLTAK A BAKONYBAN (FEC.) A budapesti rádió híradása szerint, a bakonyi bauxitbányához tartozó területen uj érclelőhelyet találtak. Bár a bauxit ezen a területen egy teljesen összefüggő földalatti vízrendszer szintje alatt van, a szakemberek azt remélik, hogy az érckincs kihasználásának idejére sikerülni fog a területet vizteleniteni. VOLUME 49 ÉVFOLYAM —No. 16 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1962. ÁPRILIS 20. AZ ÉLET ÜNNEPÉRE Isten legnagyobb ajándéka maga az élet. A húsvéti ünnep ezt a legdrágább kincset ígéri. A husvét megünnepléséhez mély és valódi hit szükséges, mert a húsvéti Ígéret sem ésszel, sem tudománnyal meg nem közelíthető, el nem fogadható. Husvétkor Isten életre hívta egyszülött Fiát és azt Ígérte, hogy Jézus feltámadása a mi feltámadásunk biztos záloga. Isten életet Ígér e szent ünnepen, azt kínálja ingyen, kegyelemből, hogy Jézus érdeméből bennünket is átvisz a halálból az örrökéletbe. Ez a merész, ésszel fel nem fogható, drága örömhír sokszor még az úgynevezett hivő embernek is elérhetetlen és elfogadhatatlan. A nemzeti tragédiák miatt búsulók arra használják a nagypénteket, hogy Krisztus megfeszítésével nemzetek bukását jelképezzék és arra használják a husvétot, hogy Krisztus feltámadásában a nemzeti feltámadás példáját lássák. Bár a példa és a hasonlat tetszetős és megható szépen lehet írni róla, a két dolognak egymáshoz nincs semmi köze. A nagypéntek nem az emberi igazságok, nem a nemzeti jogos lét megfeszítését példázza. Nagypénteken Krisztus meghalt, hogy a bűnös, elesett embert megváltsa. Husvét nem a nemzeti, vagy társadalmi igazságok feltámadását jelképezi, hanem a hivő embernek Ígér a halálon túlmenő örökéletet. Amikor emberi észen túlmenő örök igazságot tárt Jézus az emberek elé, ennyit kérdezett: “Hiszed-é ezt?” A husvét is a hit dolga. Ha nincs hitünk, hiába próbáljuk emberi nyelvre lefordítani. Ha nincs hitünk, a husvét elérhetetlen ünnep. Ha nincs hitünk, hiába magyarázgatjuk, illusztrálgatjuk a húsvéti igazságot. Ha azonban a husvétot hittel közelitjük meg, akkor a húsvéti üzenet egyszerű nyelvre lefordítva ezt jelenti: Ha Jézusban hiszünk, nem halunk meg soha. Ez a merész hit teszi az életet széppé, érdekessé. Ez a hit ad erőt az igazságtalanságok, tragédiák elszenvedésére. Igen, a husvétban hivő ember tudja, hogy üldözhetik, megtiporhatják, a bukás szélére sodorhatják, de soha le nem győzhetik. Nem győzhetik le, mert az Istenben hivő ember a halálból átmegy a győzelembe, az örökéletbe. Ha valaki arra kérne, hogy ésszel megmagyarázzam, a logika szabályaival körülbástyázzam a húsvéti igazságot, akkor lehetetlent várna tőlem, vagy bárkitől az illető. A válasz csak egy lehetne: Isten engem és minden gyermekét örök életre teremtett. Ezt bizonyította be fia feltámadásával. Ezt az örökéletet nem a bölcseknek, nem a tudósoknak, nem a logikus válasz után kutatóknak ígérte és adja, hanem azoknak, akik Jézus kérdésére: “Hiszed-é ezt?” igy tudnak felelni: “Hiszem Uram, de légy segítségemre az én hitetlenségemben.” TÓTH BÁLINT, ref. lelkész. A NAGYMAMA DIPLOMÁT SZEREZ AZ ACÉLIPAR MEGHÁTRÁLT A HÉT ESEMÉNYEI ENYHÜL A BERLINI VÁLSÁG? — Ez az úgynevezett 64 ezer dolláros kérdés a világpolitikában, amelyről Dean Rusk külügyminiszterünk tárgyalt az uj washingtoni szovjet követtel. A tárgyalást a szovjet követ gyümölcsözőnek mondta, ugyanakkor kiderült, hogy a konferencia egyetlen eredménye az a határozat volt, hogy újabb megbeszéléseket kell tartani. Lucius Clay ny. tábornok, aki a berlini válság óta mint Kennedy elnök megfigyelője és megbízottja a volt német fővárosban tartózkodik, egyelőre búcsút mondott Berlinnek. Távozása szintén a válság enyhülésének jele. A Pentagon elhatározta, hogy a berlini válság kezdetekor behívott katonák egyrészét leszerelik rövidesen. Ezek a biztató jelek mégsem vakítják el az amerikai külpolitika vezetőit. Tisztában vannak azzal, hogy Moszkva szerint egyelőre még mindig csak egyetlen berlini megoldás lehetséges: a nyugatiak kiszorítása Berlinből. ❖ ÁTALAKULT A FRANCIA KORMÁNY, bár az “uj kormány” összetétele nagyjából a régi kormányra emlékeztet. Az algériai kérdésben De Gaulle a népszavazáson jelentős győzelmet ért el s igy most bizakodva várja az esetleges általános választásokat, valamint az algériai földalatti hadsereg összezsugorodását s végül az évek óta késlekedő algériai békét. ❖ FIDEL CASTRO ÁRULJA AZ ELFOGOTT SZABADSÁGHARCOSOKAT s hoszszabban tárgyalt az Egyesült Államokban élő kubai vezetőkkel. Castro eddig szabadon bocsátott mintegy 60 olyan kubai hazafit, akik betegek, vagy sebesültek voltak. Mint ismeretes, a tavalyi, szerencsétlen kimenetelű kubai partraszállás elfogott résztvevőit Castro vésztörvényszék elé állíttatta. Bűnösnek találták őket a cubai “hadbírók”, de az ítélet végrehajtása helyett Castro hajlandó szabadonbocsátani őket — amerikai dollármilliókért. Tavaly már kísérletezett Castro hasonló zsarolással. Akkor traktorokat kért a foglyok életéért, de zsarolása nem sikerült, ezért igyekszik most “méltányosabb” árakat szabni. Amerikai emberbarátok és délamerikai származású tehetősebb polgárok igyekszenek most összehozni a “Castro embervására” megszabott árait. ❖ AZ AMERIKAI RAKÉTAKÍSÉRLETEK során ismét több kudarc ért bennünket. Nem sikerült fellőni a hidrogén töltésű, újfajta — Centaur — rakétánkat. A napokban kísérelik meg ismét ennek a rakéta-tipusnak a fellövését. A közös angol-amerikai kísérletek során is csütörtököt mondott az a rakéta, amely az angolok tudományos műszerekkel megrakott űrhajóját lett volna hivatva kilőni egy Föld körüli útra. Ugyanakkor azonban két titkos, katonai rakétánk kilövése járt sikerrel. A hadvezetőség bejelentette, hogy ezentúl nem engedi meg hírlapi tudósítások közlését a titkos katonai rakétakisérletekről. ❖ AZ IRÁNI SAH ÉS FELESÉGE hosszabb látogatást tett Amerikában. Kennedy elnök a szokott fényes külsőségek közt fogadta a látogató uralkodó párt. Az iráni uralkodó körutat tett az Egyesült Államokban és megtekintett több ipari és katonai központot. ❖ AUTÓBUSZON, A KÖVETSÉG KERÍTÉSÉT ÁTTÖRVE menekült tizenöt cubai Havana-ban a brazíliai követségre. A követség előtt cubai örök cirkáltak, amikor a mesébe illő menekülés történt. A vezető az autóbusszal nekirohant a követség kerítése bezárt kapujának, azt áttörte és berohant a követség udvarára. Mikorra a cubai őrök magukhoz térhettek volna, a szerencsés utasok a követség brazíliai területnek számitó udvarán voltak és politikai menedékjogot kértek a brazíliai követtől. Törhetetlen üveget gyártanak Balatonfiizfőn. Az uj fűzfői nitrokémia telepen másfél négyzetméter nagyságú üvegtáblákat gyártanak majd 4-5 mm-es nagyságban, törhetetlen üvegből. Minden alkalommal nagy örömmel és megelégedéssel emlékezünk meg azokról a magyarokról, akik tehetségük és erős akaratuk segítségével sikereket érnek el az életben. Most is büszkeség tölt el bennünket, annál is inkább, mert akiről ez a kis beszámolónk szól, személyes ismerősünk. A napokban lapunk egyik hűséges olvasója egy újságcikket adott át a szerkesztőnek, amelyből megtudtuk, hogy a pennsylvaniai Beaverben lakó Pandy Lajosné — Pandy Lajos mérnök felesége, — az ottani Geneva Egyetem hallgatója, s rövidesen megkapja tanítói diplomáját. A beaveri angol napilap elismerő szavakkal ir Mrs. Pandy teljesítményéről s megemlíti, hogy még a mai világban is csaknem páratlan teljesítmény, amikor egy nagymama (Mrs. Pandynak két unokája van) elhatározza, hogy beiratkozik a college-ba és évek kitartó munkájával megszerzi a diplomát. Pandy Lajosné nemcsak általános “B” eredményt ért el tanulmányai során, de még a kötelező testgyakorlatokban is kitűnt s az a labda-csapat, amelyben játszott, az elődöntőkig jutott el. — Pandy Lajosné sikerét nem kis mértékben férje segítő szeretetének tulajdonítja angol laptársunk cikke. A Pandy-házaspár Lorainból költözött Beaver-be (Pa.). Városunkban éveken keresztül egyike volt a fiatalabb magyar generáció legaktívabb tagjainak a közéletben, és a magyar egyházi és társadalmi életben is. Felesége özv. Varga Ignácné (E. 31-ik utca) leánya. Mrs. Varga néhány hónapja Pandy Lajosék vendége és a háztartás vezetésével segített leányának. Az uj tanítónőnek melegen gratulálunk és valóban minden elismerést megérdemlő teljesítményéhez még hozzátesszük, hogy a főiskola utolsó szemesztereit esti tanfolyamon végezte, mert nappal a beaversi elemi iskolában tanít. ÁPRILIS 28.-ÁN LESZ A POLGÁRI KÖR GYŰLÉSE Az újjáalakult Polgári Kör április 28.-án, — este 7:30 órai kezdettel — tartja gyűlését az Ifjúsági Bs. Egylet székházának termében. A gyűlésre az előválasztások jelöltjei is meghívást kaptak, hogy ezáltal alkalma legyen a tagságnak közelebbről megismerni a közhivatalokra pályázó személyeket. Mint múlt számunkban mi is megírtuk, az acélgyárak tonnánként 6 dolárral felemelték az acél árát. Az áremelés óriási visszatetszést szült országszerte és Kennedy elnök félreérthetetlen felháborodással jelentette be, hogy a kormány minden törvényes eszközt felhasznál, hogy jobb belátásra bírja a nemzetgazdaságot fenyegető acélgyárakat. Az elnök erélyes és határozott fellépése meghozta a kívánt eredményt, A U. S. Steel Co., — Amerika legnagyobb acélgyára, valamint a többi áremelő acélgyár közölte, hogy egyelőre eltekint az acélárak felemelésétől. Különösen a szakszervezeti körökben szült nagy elkeseredést az áremelés. A vasipari munkások kihangsúlyozták, hogy csak a nemzetgazdaság érdekeire való tekintettel nem álltak elő nagyobb béremelési követelésekkel és ezért kötötték meg hónapokkal a lejárat határideje előtt az uj munkaszerződést. Munkáskörök véleménye szerint, az acélgyárak kihasználták a szakszervezet hazafiasságát és jóhiszeműségét és még a szerződések megkötése előtt elhatározták, hogy felemelik az acélárakat. Mihelyt a szerződések a munkásokkal tető alá jutottak, az acélgyárak egyszerre és egyetértve felemelték az acél árát. A szakértők szerint az áremelés általános drágulást eredményezett volna és amellett az acélfeldogozó iparokat arra kényszeritette volna, hogy külföldön szerezzék be szükségleteik jórészét és ezzel újabb munkanélküliség következett volna be. Az elnök erélyes és határozott fellépése országszerte kitűnő hatást váltott ki. Egyes lapok szerit, tekintélye sohasem volt ilyen magas fokon s általános az a vélemény, hogy ezzel a megnövekedett, uj tekintéllyel sok uj, üdvös elgondolását tudja megvalósítani. Köztük most már olyanokat is, melyekre még napokkal ezelőtt sem volt sok kilátása. Az acélárak felemelése megmozgatta a Kongresszus szociálisan gondolkozó többségét is. Nyilvánvalóvá vált, — főképen a demokrata párti törvényhozók előtt, — hogy a U. S. Steel Co. egyeduralkodóként irányit ja az acélpiacot A déli államokban folyó faji elkülönítés elleni harcok, melyek évek óta fokozatos lépésekkel törnek előre, az elmúlt hetekben New Orleansra terelték az ország figyelmét. A Legfelsőbb Bíróság határozata alapján próbálták eddig az állami nyilvános iskolákban megszüntetni a faji elkülönítést azáltal, hogy az eddig kizárólag csak fehér gyermekeket befogadó iskolákba néger tanulókat is felvegyenek. Ennek a törvényes törekvésnek az elgáncsolására majdcsak az összes déli államokban szervezett ellenállás alakult ki, — legelőször Little Rock-ban (Arkansas), ahova Eisenhower elnöknek katonaságot is kellett küldenie, a rend fenntartására. Az elmúlt hetekben New Orleans-ban is tetőfokára hágott a faji kérdés vitája, miután az ottani róm. kath. püspök,- Joseph Francis Rummel pásztorlevélben utasította az és az acélgyárakat. Mivel a U. S. Steel Co. a National Tube Co.-hoz hasonló sok acélgyárból áll, a kongresszusi bizottságok most azt akarják eldönteni, hogy ezeknek az acélgyáraknak a U. S. Steel Co.ba való tömörülése mennyire sérti a trösztellenes törvényeket. Robert Kennedy igazságügyminiszter megidézte az acélgyárakat, s május közepére bekérte tőlük számadásaikat, hogy megállapítsa, mennyire volt indokolatlan az áremelés? Kefauver szenátor, bizottsági elnök szenátusi kihallgatásokat tart az acélgyárak áremelési ügyében. Úgy látszik, az idei kampány során a nagytőke és a trösztök ügye nagy szerepet játszik. Sokan úgy látják, hogy az acélgyárak egyoldalú s felelőtlen áremelése az amerikai nagytőke uralmának végnapjait idézte elő. Bizonyosra vehető, hogy a nemzetgazdaság érdekében a kormány és a Kongresszus olyan ellenőrzésnek veti alá a nagytőkét, amely uj fejezetet jelent Amerikának a kisembereket védő uj gazdasági politikájában. * Lapunk, mely habozás nélkül élesen kikelt a múlt számban az acélgyárak felelőtlen áremelése ellen, boldogan látja, hogy Kennedy elnök nem a nagyipar, hanem az amerikai nemzet hivatott, rátermett képviselője, szószólója. Lapunk az elmúlt elnökválasztások előtt John F. Kennedy elnökségét támogagtta. Boldogan látjuk, hogy a kisemberek milliói valóban helyesen választottak. Kennedy elnök ezzel a lépésével elindult a bátor, céltudatos nagy elnökök utján, akik azért vonultak be a történelembe, mert egyetlen céljuk volt: a nemzet j ólfelfogott érdekeinek becsületes képviselete. Akik eddig azt hangoztatták, hogy a gazdag családból származó elnök is a nagytőke képviselője, alaposan csalódtak. Joihn F. Kennedy nem a nagytőkét, de a nemzet jól felfogott érdekeit képviseli. Az acélgyárakkal szemben megnyilvánult bátorsága és sikere arra enged következtetni, hogy a hidegháborúban is ilyen bátorsággal és határozottsággal vezet bennünket a béke és a szabadság kivívása felé vezető utón. egyházmegyében lévő összes katholikus iskolát, hogy szüntessék meg az elkülönítést az iskolák összes tanosztályaiban. Az egyházmegyéhez tartozó hívek között éles hasadás keletkezett a rendelet következtében, s az ellenzék megtagadta a püspök utasításának végrehajtását és erélyes ellenállást fejtett ki. A helyzet annyira elfajult, hogy a püspök, Joseph Francis Rummel kénytelen volt három hívőt — Mrs. B. J. Gaillot-ot, Leander H. Perez-t és Jackson G. Ricau-t, — kizárni (ex-communicálni) a Római Katholikus Egyházból. A katholikus egyház törvényei szerint az egyházból való kiközösítés a legnagyobb büntetés, amit az egyházi hatóságok kiróhatnak a hívekre, s ez ellen nincs fellebbezés. A kizárást kimondó végzést egyedül az ítéletet kimondó püspök vonhatja vissza. HÁROM HÍVŐT KIZÁRTAK A RÓM. KATH. EGYHÁZBÓL
