Lorain és Vidéke, 1961 (48. évfolyam, 3-52. szám)

1961-06-30 / 26. szám

-T I A Loraini Magyar Egyhá­zak és Egyletek Nagybizott­sága rendezésében ez évben július 16.-án tartja meg váro­sunk és a környék magyar­sága — a Szent László Park­ban (Clinton Rd.) a Magyar Napot. A Magyar Nap minden év­ben magyarságunk legna­gyobb és legimpozánsabb ösz­­öszejövetele és azon szokott egymásnak találkozót adni Lorain és az egész környék magyarsága. A Nagybizott­ság idén is széleskörű előké­születeket tesz, hogy az idei összejövetel ne csak méltó párja legyen az elmúlt évek ezres tömegeket megmozgató magyar napjainak, hanem — ha lehetséges, — erkölcsiek­ben és anyagiakban is múlja felül az eddigi rendezéseket. A Magyar Nap juh 16.-án délután 3 órakor kezdődik a Szent László Park árnyas fái alatt és tart a késő esti órá­kig, a szokott vidám, kelle­mes és magyaros légkörben. Délután n i v ó s program lesz melyről jövő számunkban részletesen beszámolunk. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy azon Mark McElroy, Ohio ál­lam főügyésze mondja az ün­nepi beszédet angol nyelven. Magyar nyelven Fr. Záhorsz­­ky Gyula — a Szent László Egyház segédlelkésze beszél majd. Lesz magyar-tánc és művészi énekszámok, vala­mint egyéb nívós program­­számok teszik változatossá, élvezetessé és valóban emlé­kezetessé az idei műsort. Jó zenéről is gondoskodtak a rendezők, hogy ezen na pon mindenki elfelejtse bu­ját, baját, bánatát és töltse ezt a napot tánccal, nótával s vidám mulattággal. A rendező bizottság — é­­lén Pongrácz Antal elnökkel, _gondoskodik a legjobb fris­sítőkről, kitűnő italokról. A hires magyar szakácsnők pe­dig összefognak, hogy a leg­jobb magyar pecsenyékkel, süteményekkel és egyéb fi­nom falatokkal kedveskedje­nek mindenkinek. A Magyar Nap minden vi­dámsága és szórakoztató jel­lege mellett is, két komoly indokból kerül évente meg­rendezésre. Először is: ez a nap az egyetlen alkalom a vá­ros és a környék magyarsága számára, hogy felekezeti kü­lönbség nélkül találkozzon egy kedves, baráti összejöve­tel keretéiben. Másodszor: ez a nap min­den évben az egyetlen alka­lom, amikor nem-magyar ba­rátaink is láthatják a ma­gyarság egységét, erejét. Végül pedig egész éven át ez az egyetlen alkalom arra, hogy anyagiakban is támo­gassuk a Nagybizottság ma­gyarmentő, áldozatos mun­káját — Az okok közül egy is elég kell, hogy legyen és össegyüjtsön minden ma­gyart a Szent László Park pázsitján. SZABADTÉRI KONCERT Szerdán este a Lakeview Parkban tartották meg idén az első szabadtéri hangver­senyt, melyet még öt előadás követ. A legközelebbi hang verseny az Oakwood Parkban lesz julius 5.-én, este 8 órai kezdettel. Julius 12.-én a Central Parkban, jul. 19-én a Century Parkban (East Side), julius 26.-án a Lakeview Parkban s aug. 2.-án — a záró koncert __ ismét az Oakwood Park ban lesz. > ^ VOLUME 48 ÉVFOLYAM —No. 26 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1961. JUNIUS 30. A HÉT ESEMÉNYEI BERLIN KÉRDÉSE egyre inkább világossá teszi, hogy az idén vagy komoly össze­ütközésre kerül a sor a Szov­jetunió és a Nyugat között, vagy pedig valamilyen meg­egyezés lehetősége bontako­zik ki. Khrushchev most már nyíltan is többször hangsú­lyozza, hogy hékét köt a ke­let-német kommunistákkal és akkor a kelet-németek kedvük szerint zárhatják el a Ber­linbe vezető utat. A szovjet diktátor ugyan­akkor azonban óvatosan nyit­va hagy néhány ajtót. Ennek az az oka, hogy reméli, nem kerül kenyértörésre a sor. Egyebek között kijelentette, hogy hajlandó Berlin ügyében a nyugati hatalmak állás­pontjára helyezkedni, ha a leszerelés és az atomellenőr­zés kérdésében hajlanánk a szovjet álláspont felé. Mivel Khrushchev állás­pontja egyre világosabb, a nyugati vezetők arra ügyel­nek, nehogy a szovjetet a berlini ügyiben sarokba szo­rítsák és arra kényszerítsék, hogy beváltsa fenyegetéseit. Ezért a nyugati lapok sürge­tik, hogy a szovjet által nyit­va hagyott ajtókat gondosan meg kell vizsgálni és nem szabad elzárni a kibontako­záshoz vezető utakat. ❖ AZ ATOM-KIS ÉRLETEK ügye a másik rendkívül fon­tos kérdés, amelyről sokat vitatkoznak a világ fővárosai­ban. Az elmúlt években Ame­rika, Anglia és a Szovjetunió megegyezett, hogy ideiglene­sen felfüggesztik az atomrob­bantási kísérleteket. Ebbe a felfüggesztésbe az Egyesült Államok kizárólag azért egyezett bele, mert tisz­tában volt azzal, hogy az egész Föld lakosságának ve­szélyezteti az egészségét, ha elnézi, hogy ezek a kisérleték korlátozás nélkül folytatódja­nak. Amerika remélte, hogy a szünet alatt sikerül az ellen­őrzés kérdésében megegyez­ni a Szovjetunióval. Azt is javaslatba hozta Amerika, hogy a földalatti robbantáso­kat engedélyezzék, mert ezek nem ártalmasak az emberiség egészsége szempontjából. A Szovjetunió Amerika e­­gyik feltételét sem fogadta el és félő, hogy közben az oroszok állandóan kísérletez­tek földalatti robbantásokkal. Kennedy elnök igy nehéz vá­lasztás előtt áll. Ha továbbra is a kísérletek szüneteltetése mellett döntene, akkor hozzá­járulna, hogy a titkos szovjet kísérletek behozhatatlan e­­lőnyt adjanak az oroszoknak. Ha azonban úgy dönt, hogy folytatjuk az atomkisérlete­­ket, akkor a Szovjetunió is azonnal hozzákezd a rádióak­tivitást kifejtő, u. n. “piszkos bombák” robbantásához és ezzel ismét odajutunk, hogy az emberiség életét, sőt a jö­vő generáció egészségét is ko­molyan veszélyeztetjük. ❖ ENGEL — California de­mokrata szenátora, mint a Szenátus hadügyi bizottságá­nak tagja, — sajtónyilatkoza­tában kijelentette, azon a né­zeten van, hogy kormányunk kezdje el ismét a kísérlete­ket. Szerinte, az ellenkező e­­setben az oroszok olyan e­­lőnyre tesznek szert, hogy azzal térdre kényszeríthetik Amerikát. Ugyanakkor a sze­nátor nem titkolta, hogy az oroszok kitűnő ürügyet talál­tak a világ közvéleményének megnyerésére, amikor kije­lentették, hogy Franciaország a tilalom alatt is kísérletezett s mint Amerika szövetségese, kísérleteit Amerika javára folytatta. Köztudomású, hogy az E gyesült Államok nem segíti a franciákat a kísérletekben, sőt kérte is De Gaulle állam­elnököt a kísérletek megszün­tetésére, — azonban ered­ménytelenül. Ezzel szemben Amerika kijelentette, hogy megegyezés esetén sem biz­hat a Szovjetunióban, mert még ha az oroszok hozzá is járulnának az ellenőrzéshez, Vörös Kínát akkor sem lehet­ne ellenőrizni és az oroszok ott folytathatnák kísérletei­ket, sőt átadhatnák az atom­titkot kínai elvtársaiknak. Khrushchev Bécsben állító­lag kijelentette, hogy erről szó sem lehet, mert a kínai­ak távol állanak attól, hogy atombombájuk legyen, az oro­szok pedig nem adnak nekik kellő felvilágosítást és felsze­relést. A California! szenátor azt is hangsúlyozta sajtónyilat­kozatában, hogy néhány év múlva bármelyik ország tud­hat atombombát készíteni. Ha eljönne ez az idő, amikor a Fidel Castrohoz hasonló fele­lőtlen diktátorok is atombom­bát tudnak majd gyártani,, megszűnik minden nemzetkö­zi egyensúly és a világ pusz­tulás elé néz. ❖ GUBÁBAN Fidel Castro mégis szeretné az amerikai traktorokat megkapni és mi­után az amerikai bizottság visszautasította túlzott köve­teléseit, újabb hadifogoly küldöttséget menesztett az Egyesült Államokba. Az amerikai önkéntes bi­zottság hajlandó volt egy traktort adni Castronak min­den két hadifogolyért, de nem hajlandó engedni a cu­­baiak zsarolásának, akik egy­re több értéket követeltek a bizottságtól. Ezért a bizott­ság félhivatalosan fel is osz­lott és a pénzt rövidesen visszaküldik az adakozóknak. Castro az újabb küldettség menesztésével most megpró­bál köz vetítő javaslatot hoz­ni. ❖ SZABADON BOCSÁTOT­TÁK TSHOMBE, congoi poli­tikust a központi kormány fogságából. Tshombe a gazdag Katan­ga tartomány elnöke és mint ilyen, tárgyalásokra ment el a központi kormány meghívására. A központi kor­mány azt követelte, hogy Tshombe adja fel tartománya önállósításának terveit s mű­ködjék együtt a központi kormánnyal. Mikor Tshombe az együttműködést megta­gadta, váratlanul börtönbe vetették. Most — két hónapi fogság után, — szabadon bocsátot­ták. Szabadlábra helyezése után váratlanul és meglepően baráti beszédeket kezdett mondani a központi kormány mellett. Az elmúlt napokban azonban ismét megváltoztatta álláspontját és bírálja a kor­mányt és az Egyesült Nem­zeteket. Ennek ellenére Congoban lassan tisztázódni látszik a helyzet. Összeül az ország parlamentje é s lehetséges, hogy Congo rövidesen hoz­záláthat az ország megszer vezéséhez és építéséhez. ❖ A KÖZELKELETEN pat-A SZT. LÁSZLÓ EGYH. PIKNIKJE JULIUS 2.-ÁN LESZ A véletlen csodálatos játé­ka, hogy julius 4-ike számos fontos esemény évfordulóját jelenti az amerikai történe­lemben. A legnevezetesebb termé­szetesen 1776. julius 4-ike, amikor is a korszakot jelen­tő Függetlenségi Nyilatkoza­tot kiáltotta ki az amerikai Kontinentális Kongresszus. Julius 4-ike azonban fontos dátumot jelentett több ame­rikai elnök életében is. A Függetlenségi Nyilatkozat el­fogadásának ötvenedik évfor­dulóján két elnökünk szive dobbant meg utoljára: Tho­mas Jefferson-é, aki a Nyi­latkozat szerzője volt és John Adams-é, aki közreműködött a szerkesztésben. Egy másik elnökünk, James Monroe, pon­tosan 5 évvel később hunyt el: 1831. julius 4-én. Ö volt a Monroe Doktrina szerzője és ifjukorában Jefferson charlottsvillei ügyvédi irodá­jában segédkezett. Az Egyesült Államok har­mincadik elnökének, Calvin Coolidge-nak a születésnapja esik julius l.-re; Vermontban — 1872-ben, _e napon lá­tott először világot. Julius 4. szomorú eseményt jelentett annak a férfinak az életében, aki a nemzet első elnökévé lett: George Washington ez­redes — 1754-ben, 22 éves korában — e napon volt kény­telen a Uniontown-ban (Pa.) védelmezett Ftr. Neoessity-t az egyesült francia és indián ostromlóknak átadni. Ez in­dította meg az u. n. francia­­indián háborút. 1863. julius 4.-ét kevés oka volt a déli hadseregnek ün­nepelnie. A polgárháborúban az Északi Hadsereg e napon foglalta el Vicks-burgot (Mis sissippiben) hosszú ostrom után. E napon váltotta fel a déliek zászlaját a csillagsá­vos lobogó Warren County bírósági épületének tornyán. 1848-ban a függetlenség gi­­kiáltásának napján tették le a Washington-emlékmü sa­rokkövét az ország fővárosá­ban és 1826. julius 4.-én — két elnökünk halála napján, — született Stephen Foster, a legszebb és legismertebb amerikai népdalok szerzője. Az amerikai függetlenség megszületését nem julius 4.­­én, hanem julius 8.-án ünne­pelték Philadelphiában, — az elfogadást követő első hét­fői napon. Az Állami Épület udvarán, — amelyet ma In­dependence Square-nek ne­veznek, — tömeggyülésre jött össze Philadelphia lakossága és figyelmesen hallgatta, mi kor John Nixon felolvasta a történelmi okmány szövegét. Ágyuk bömböltek és haran­gok zúgtak, miközben ameri­kai katonák parádéztak a Common területén. Még szertartásosabb ün­neplés volt 1777. julius 4.-én, a legelső évforduló napján. Mindössze kétnapi előkészítés után, nagy lelkesedéssel ün­nepelt egész Amerika. A De­laware folyón az amerikai ha­dihajók is teljes díszben vo­nultak fel. Ma már az ötven állam mindegyikében, továbbá Dis­trict Columbiában és az ösz­­szes amerikai gyarmatokban hivatalos ünnep a Független­ségi Nyilatkozat kikiáltásá­nak napja, amely az egész világon újraélesztette az el­nyomott nemzetek öntudatát. American Council. A Szt. László Egyház piknikje ez évben is a Szt. László Parkban (Clinton Road) lesz. Hagyományosan finom ételek, hagyományosan kiváló frissítők, s a hagyomá­nyos vendégszeretet biztositják a Szent László Egyház hagyományos évi piknikjének már hagyományossá lett sikerét. tanásig feszült a helyzet is­mét. Iraq — amely jogot for­mál ahhoz, hogy a határán lévő apró királyságot védnök­sége alá helyezze, — fegy­verrel készül éi’vényesiteni ottani állítólagos jogait. Mi­vel az apró királyság olajban rendkívül gazdag, a kérdés­nek mondhatni világpolitikai jelentőséé van. Anglia ígéretet tett, hogy azonnal segítségére siet a megtámadott királyságnak. A Szovjetunió — mely két­ségtelenül egyik előidézője volt a zavarnak, — Iraq mel­lett tör lándzsát. Az Egyesült Arab Köztár­saság feje, Nasser diktátor is egyike a komolyan érdekelt feleknek, s igy lehetséges, hogy a közelkeleti helyi jelle­gű vita a világpolitika szín­padán központi helyet foglal el. ❖ LAOSBAN mindent 'elve­szítettünk — jelentik ki mér­tékadó amerikai politikusok. Ha sikerül is Laosban békét teremteni, egy u. n. semleges kormány alatt, akkor is on­nan — legalább is egyelőre, — teljesen kiszorul az ame­rikai befolyás és csak idő kérdése, hogy mikor lesz La­os nyíltan is kommunista. Amerika sok száz milliót fektetett Laosba. Amellett az Egyesült Államok tekintélye is csorbát szenvedett, mert még az Eisenhower-kormány idejében többször hangsúlyoz­tuk, hogy Laos függetlensé­gét megvédj ük. Ez az Ígéret telj esi thetet­len és megtétele egyike volt legsúlyosabb külpolitikai bak­lövéseinknek. Kennedy elnök kormánya kénytelen volt egy ideig az előző kormány poli­tikáját folytatni, de ma már világos, hogy soha nem is ke­rülhetett volna sor Vörös Ki­na árnyékában Laos megvé­désére. ❖ DÉLAMERIKAI KÖRÚT­JA UTÁN Adlai Stevenson, UNO. nagykövetünk, — volt elnökjelölt, — tapasztalatai­ról nyilatkozott. Kijelentette, hogy Amerika gazdasági se­gítségére sürgős szükség van, mert Délamerikában az átlag­ember megélhetése igen so­vány és sok országban nagy a nyomorúság. A délamerikai közvélemény általában helytelenítette a a Castro elleni támadást és sokan nyíltan kijelentették, hogy Castro azért folytat Amerika - ellenes politikát, mert az amerikai nagytőke kizsákmányolta a cubai népet és amikor Castro ennek vé­get akart vetni és államosí­totta az amerikai nagytőke vagyonát, akkor Amerika Cu­­bát gazdasági bojkott alá he­lyezte és megpróbálta Castrot eltávolítani. Egyes dólameri­­kai politikusok szerint, ez a kényszerhelyzet űzte Castrot a Kommunisták karjába. Ezek a forrrások az egyet­len lehetséges amerikai poll tikának a nagytőke megféke­zését és a tömegek gazdasági segítését látják. Stevenson ellen több helyen voltak ugyan tüntetések, de A Szent László, római kát. magyar egyházközség hagyo­mányos évi piknikjét vasár­nap — julius 2.-án, — 1 órai kezdettel rendezi meg a Szent László Parkban. A kora délutáni órákban gyermek játékok lesznek, utá­na kellemes és szórakoztató műsor következik, majd kez­detét veszi a tánc. A muzsi­kát Kulcsár János é s zene­kara szolgáltatja s tudjuk, hogy most is ez lesz egyik fő vonzóereje, ennek a mindig kellemes és mindig szép si­kerrel járó, magyar összejö­vetelnek. Az egyházközség k i tűnő szakácsnői egész délután és este is sütnek főznek, hogy a legfinomabb magyaros éte­lekkel kedveskedjenek a pik­niken megjelenő magyarság­nak és barátaiknak. Az egy­házközség férfitagjai pedig a hűsítő italok felszolgálásá­ról gondoskodnak. Este 9 óra körül kerül sor a piknikdijak kisorsolására. Az idén is szép dijakat kap­nak a szerencsés nyerők. A piknik jövedelmét az egyházközség templomának kifestésére fordítják és ezért a rendezők mindent elkövet­nek, hogy erkölcsiekben és anyagiakban is szép sikerrel záródjék az a vidám, szabad­téri összejövetel. A rendezőség ezúton is meghívja nemcsak az egyház tagjait, de minden barátját s az összmagyarságot is — fe­lekezeti különbség nélkül. Halottaink Szadai Jánosáé (1820 E. 34-ik utca) 1961. junius 28.-án, szerdán délután — hosszas betegség után, 86 éves korában, — meghalt a Szent József Kórházban. Az elhunyt Magyarorszá­gon született (Szabolcs me­gye, Ti szadob községben) és 1904-ben jött az Egyesült Ál­lamokba. Azóta Lorainban élt s itt tagja volt a Magyar Re­formátus Egyházközségnek, Egyháza Bs. Egyletének s az Amerikai Magyar Ref. Egye­sületnek. Gyászolja férje és egy fi­vére — Kosztrub János — az Óhazában. Temetése 1961. julius 1.-én, szombaton délután 1 órakor lesz a Bodzásh Temetkezési Intézetből, s l:30-kor a Lo­­rain-i Magyar Ref. Egyház templomából — Nt Tóth Bá­lint lelkész egyházi szolgála­tával, — az Elmwood Teme­tőben. Dózsa Mártonná (1006 E. 33-ik utca) 1961. junius 22.-én, — hosszas be­tegség után, 77 éves korában, — meghalt a Szent József Kórházban. Magyarországon született (Fejér megye, Csurgó köz­ségben) és 1904-ben jött A-ál tálában barátságosan fo­gadták s közölték vele, hogy sokat várnak a Kennedy kor­mány uj délamerikai politi­kájától. ❖ ELNÖKÜNK kitűnő egész­ségnek örvend ismét, — kö­zölték az elnök orvosai. Hát­fájása elmúltával influenzát kapott és ezért kellett né­hány napot ágyban töltenie. De már átvette teljes mun­kakörét és láthatóan is e­­gészségesen végzi mindennapi felelős és kimerítő munkáját. ❖ A JAPÁN MINISZTEREL­NÖK Canadában járt és ott is fontos megbeszéléseket folytatott. Canadából vissza­tért az Egyesült Államokba. Úgy tudják, hogy a látoga­tás megerősítette a két or­szág kapcsolatait és nagyban hozzájárul távolkeleti helyze­tünk megszilárdításához. merikába. Lorainban 53 éve lakott. Tagja volt a Lorain-i Ma­gyar Ref. Egyháznak, az egy­ház nőep’vletének és beteg­ségé^ egyletének. Gyászolja öt leánya: Zsófia (Cleveland), Mrs. Mary Lák­­ner (Bay Bridge, O.), Mrs. Julia Woodruff (Akron, O.), Mrs. Helen Rumancik (Lo­rain) és Ethel, a szülői ház­ban. Fia, Lajos és családja, valamint hat unokája, két dédunoka és Magyarországon élő nővére és fivére. Temetése hétfőn, — junius 26.-án, — volt a Dovala Te­metkezési Intézet rendezésé­ben a magyar református templomból, Nt. Tóth Bálint szertartásával. Az Elmwood Temetőben helyezték nyuga­lomra. Takács János (9303 Foster Ave., Elyria) 1961. junius 23.-én, pénteken — hosszas betegség után, 71 éves korában, — otthonában meghalt. Magyarországon született s 44 éve lakott Elyriában. A National Tube Co. alkalma­zottja volt, tagja az Elyria-i Magyar Ref. Egyházközség­nek. Gyászolja özvegye, akivel 44 éve élt boldog házasság­ban; két fia: Ernő és János — mindkettő Elyriában, — hét unokája és Magyarorszá­gon élő két fivére és nővére. Temetése hétfőn, junius 26.-án volt a Bittner-DeCarlo Temetkezési Intézet rendezé­sében, az elyriai magyar ref. templomból, — Nt. Bacsó Bé­la lelkész gyászszertartásá­val. A Brookdale Temetőben he­lyezték nyugalomra. Társadalmi események NAPTÁRA JULIUS 2. — A Szt. László Egy­házközség hagyományos é v i piknikje a Szt. László Park te­­teriiletén (Clinton Rd.) JULIUS 16. — “Magyar Nap" a Szent László Parkban, — a Lo­raini Masrvar Egyházak és Egy­letek N albizottsága rendezi. SZEPTEMBER 17. — A Szt. Lász­ló Egyházközség Szűz Mária Egylete alapításának 40. éves inhileuma. Julius 4. — nevezetes évforduló

Next

/
Thumbnails
Contents