Lorain és Vidéke, 1961 (48. évfolyam, 3-52. szám)
1961-05-12 / 19. szám
101 eves a legidősebb Lorain-megyei nyugdíjas. Mrs. Margaret Greenwood-ot, mint a legidősebb Social Security nyugdíjast, születésnapja alkalmából felkereste a Social Security hivatal vezetője, — az oberlini Öregek Otthonában, — kifejezte előtte legjobb kívánságait. * * * Több mint 7,500 munkanélkülit tart nyüván a loraini és az elyriai munkáselhelyező hivatal. Áprilisban a szokásos 350 uj munkalehetőség helyett csak mintegy 200 munkás elhelyezésére nyílt alkalom. — A National Tube Co. a mult héten ismét bocsátott el munkásokat. Megyénkben — a Ford-gyártól eltekintve, — a munkanélküliség továbbra is nagy és sürgős intézkedés elmaradása esetén a szakértők a munkanélküliek helyzetét kétségbeej tőnek látják. * * * A loraini orosz görögkeleti egyház ügyében ítéletet hozott a fellebviteli bíróság. Mint ismeretes, az amerikai görögkeleti püspökség alá tartozó egyházat Rev. G. Burd-ikoff lelkész — az egyháztanács egyes tagjai segítségével, — a moszkvai pátriárka fennhatósága alá helyezte. A gyülekezet tagjainak nagyobb része tiltakozott ez ellen és perre került a sor. Az elyriai megyei bíróság eltiltotta a lelkészt attól, hogy a végleges ítélet kimondásáig használja a templomot. Az intézkedés ellen fellebbező V A’ : leik Az lreresl?t ét a fellebbviteli bíróság elutasitotta. VOLUME 48 ÉVFOLYAM —No. 19 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1961. MÁJUS 12. A HÉT ESEMENYEI A Clevelandi Egyházmegye katolikusainak jótékonysági gyűjtése A Clevelandi Egyházmegye _ amelyhez Lorain és körlyéke katolikusai is tartózlak, — ápril. 30. és máj. 14. :özt rendezi évi jótékonysági yüjtését. Aki eddig bármi knál fogva nem tudta volna itadni önkéntes adományát t gyűjtőknek, eleget tehet keresztényi kötelességének s iáját egyháza templomában, — legkésőbb vasárnap, máus 14.-én, a misék alkalmával __ átadhatja a jótékony ikció támogatására szánt Ősz-Társadalmi események NAPTÁRA JUNIUS 4. — A Lorain-i Magyar Református Egyházközség szokásos évi piknikje— a Szent László Parkban. rULIUS 16. — “Magyar Nap” a Szent László Parkban, — a Loraini Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizottsága rendezi. SZEPTEMBER 17. — A Szt. László Egyházközség Szűz Mária Egylete alapításának 40. éves iubileuxna. AZ ELSŐ AMERIKAI ŰRHAJÓ — televíziós közvetítés révén, — a legnagyobb nyilvánosság előtt emelkedett levegőbe, a floridai kilövőállomáson. A rádión és televízión közvetített sikeres rakéta-ut az egész szabad- s a semleges világ sajtójában nemcsak a tudományos kutatások sikerének tűnik fel, hanem a szabad amerikai módszerek diadalának is. Alan B. Shepard, Jr., tengerész kapitány — az első amerikai légür-utazó — Washingtonban hősöknek kijáró ünneplés keretében vette át Kennedy elnöktől a teljesítményéért kapott érdemrendet. Az Elnök a polgári életben kivívott sikerekért járó érdemrendet adott át Shepardnak s ezzel is alátámasztotta Amerikának azt a felfogását, hogy a világürutazás nem katonai célokat szolgál. ❖ A WASHINGTONI ÜNNEPLÉST Shepard tengerész kapitány nem a saját személye, hanem a közös tudományos munka iránt mutatott megtiszteltetésnek tekintette. Sem az érdemrend elfogaddsakor, sem a sajtókonferencián nem mulasztotta el hangoztatni, hogy a siker közös erőfeszítés eredménye volt. Shepard a legkitűnőbb fizikai és lelkiállapotban jött vissza rakétahajóján és a /.-«afedrigtoni ünneplés után - elhárítva más városok meghívását, — tréningben lévő társaival visszament a Virginiában lévő támaszpontra, ahol folytatják kiképzésüket. ❖ AZ AMERIKAI SIKER annál teljesebb, mert csaknem tökéletesen úgy történt a repülés, ahogy azt előre kiszámították. Az egyetlen kisebb eltérés az volt, hogy az űrhajó mintegy tizenkét mérfölddel távolabb zuhant az óceánba, mint az előzetes számítások szerint várták. A másik jelentéktelenebb eltérés az volt, hogy a zuhanást késleltető rakéták robbanásakor egyes ellenőrző müszerlámpák nem mutatták a rakéta leválását. Az időjárás — s egy áramátalakító javítása — miatt a kilövés pénteken, május 5.-én délelőtt 10:34-kor történt. A különleges és levegő nyomással egyensúlyozott ruhába öltözött Alan B. Shepard 4 óra és 18 percig volt az űrhajóban, a kilövés előtt. A repülés 115 mérföld magasra vitte Shepardot a levegőbe és 19 perc múlva már kihalászták az Atlanti-Óceánba esett űrhajót, a közelben keringő helikopterek. Az űrhajó óránként 5,100 mérföldes sebességgel repítette utasát a 15 percig tartó repülés alatt. A 37 éves Alan B. Shepard -1 aki tengerész kapitányi rangoan szolgait, m i o i ő ú i megkezdte kiképzését a világürrepülésre, — az űrhajó leesése után kijött az űrhajóból és helikopteren repült a közelben lévő Lake Champlain nevű hadihajó fedélzetére. Először ott, majd később a Bahama szigeteken lévő különleges kórházban vetették alá orvosi vizsgálatnak. ❖ VILÁGŰR-UTASUNK maga vezette és irányította néhány percen át űrhajóját és kezelte a bonyolult műszereket. Ezt a teljesítményt az oroszok még csak nem is merték elmondani az ő világűr-utasukról. Ellentétben a szovjet Yuri Gagarin-nal, Shepard kilátott az űrhajóból s a kilövés után 3 perccel ezt jelentette rádión; — Micsoda gyönyörű látvány! Az űrhajóban elhelyezett filmfelvevőgép az egész utón fényképezte Shepard kapitányt s a filmeket televízión is bemutatták a nagyközönségnek. ^ ' KÉT NÉMET TUDÓS irányította a kilövést. Mindketten amerikai polgárok és úttörői ennek a uj tudománynak. Dr. Kurt Debus irányította a kilövés előtt az előkészületeket, Werner von Braun segítségével. Mellettük az amerikai tudósok, orvosok és szakértők egész légiója dolgozott egy emberként, a világraszóló siker érdekében. A Redstone rakéta, mely az űrhajót kiröpitette, egyike Amerika legmegbizhatóbb, de nem legerősebb rakétáinak. A siker után újabb hasonló kilövéseket terveznek és fokozott erővel látnak hozzá a nagyobb teljesítmények előkészítéséhez; Tervbe van véve, hogy egy három ember részére épülő űrhajót lőnek ki, __ talán jövőre, — s ez a Földet fogja többször megkerülni. Mind ezekkel eg-yictöbén — a Holdba küldendő rakéta mellett, — jól haladnak azok a kísérletek is, amelyeknek végső célja, az embernek a Holdra való leszállása lesz. ❖ VILÁGPOLITIKAI SÍKON több érdekes esemény történt az elmúlt hét folyamán: LAQSBAN megkötötték a fegyverszünetet — papíron. Az esemény jelentőségét eigyeilőre még nem lehet felbecsülni. A fegyverszüneti egyezmény értelmében tárgyalnak kellett volna a szembenálló feleknek a részletekről. A vörösök ehelyett ki j elentették, hogy miután kiadták a “Tüzet szüntess” parancsot katonáiknak, nem részletekről óhaj tanak tárgyalni, hanem Genfben kívánják megbeszélni Laos jövőjének fontos kérdéseit. Közben megérkezett Laosba az indiai, canadai, s a lengyel megbízottakból összeállított fegyverszüneti ellenőrző bizottság. Ennek ellenére is a laosi helyzet nehezen tekinthető át s meglepetésekre is elkészülhetünk. ❖ A GENFI NEMZETKÖZI MEGBESZÉLÉSEKRE megtörténtek az első előkészületek. Dean Rusk külügyminiszterünk Oslo-ból (Norvégia) ment Genf-be. Nem biztos azonban, hogy kormányunk bizonyos garanciák nélkül hajlandó lesz tárgyal* - 1 A cjr/p. 111 Ji/.wjwiui. ------ OxiC retnénk, ha a kommunisták kezességet adnának először arra vonatkozólag, hogy Laosban csakugyan semleges és koalíciós kormány lesz. Másodszor arra törekszünk, hogy a vörösök vessenek véget az igy létrejövő kormány laláaknázásának _és a nyílt kommunizmus előkészitésémek. ❖ FÉLTJÜK A SZOMSZÉDOS ázsiai országokat. Attól tartunk, hogy a sikeres laosi felkelés csak előjátéka annak, amit a vörös kormányok terveznek ezekben a környező gazdag államokban. Vietnamban máris félelmetes méreteket öltött a kommunista guerilla tevékenység, a földalatti aknamunka. Johnson alelnökünk hivatalos látogatásra ment a délkeletázsiai országokba és Vietnam elnökével tárgyalt elsősorban, a kommunista veszélyről. OSLO-ban a NATO-országok külügyminiszterei tárgyaltak napokon keresztül. Amerikát Dean Rusk, külügyminiszter képviselte. Ez volt külügyminiszterünk első megjelenése a szövetséges államok külügyminisztereinek tárgyalásán. A külügyminiszterek ismét leszögezték, hogy a berlini kérdésben nem engednek és ellene szegülnek a moszkvai terveknek, amelyek célja a nyugati hatalmak kiszorítása N y ugat-Berlinből. Amerika az osloi gyűlésen sürgette, hogy igyekezzék a Nyugat az atomfegyverek helyett a rendes sorkatonaságot erősíteni, hogy ellenállhasson a kommunisták ‘helyi’ háborúinak. A németek ezzel szemben atomfegyverekkel és rakétákkal szeretnék csapataikat ellátni. A franciák pedig az algíri kéretis miatt vonakodnak több sapatot bocsátani a NATO rendelkezésére. A portugál k vonakodtak osztani az am rikai álláspontot, mert A gola portugál gyarmat ügyé en Amerika a bennszülött ’>? ósság érdekei mellett szállt ikra. Franciaország péáio' .-yi1 várival Óvá tette, hogy f féria ügyében ezentúl sem j fedi meg szövetségesei bei szólását. ► A CUBAI JDARC okáról érdekes jeleni? ek láttak na]> világot. E je' ítések szerint kiszivárgott hrushehev levelének tartama. Mint ismeretes, a cubai ügyben a szovjet diktátor levelet küldött Kennedy elnöknek, de kormányunk nem hozta nyilvánosságra a levél tartalmát. A kiszivárgott hírek szerint Khrushchev azt irta elnökünknek, hogy a Szovjetunió azonnal kiűzi Berlinből a nyugati szövetségeseket, mihelyt Amerika beleavatkozik a cubai ügyekbe. A hírek szerint, Berlint féltve változtattuk meg álláspontunk s hagytuk a néhányszáz főnyi kubai szabadságharcost sorsára. ❖ CASTRO közben titokban folytatja a kivégzéseket. A Floridába érkező menekültek szerint, különösen Cuba keleti tartományaiban napirenden vannak a sorozatos és tömeges kivégzések. Több amerikai polgár sorsa ismeretlen. A letartóztatott papok közül a nem-kubaiakat Castro rövidesen kiutasítja. Addig is fogságban, vagy házi őrizetben tartja őket. A kubai iskolák államosítása folyik és Castro — miután bejelentette, hogy országát a “szocialista táborba” vezette, — büszkén közölte, hogy a havanai orvosi fakultás lett a nyugati félteke első szocializált orvosi egyeteme. BESZÜNTETTÉK AZ 1957-ES BÍRÓSÁGOKAT A Reuters hirügynökség jelenti bécsi hírforrás alapján, hogy a magyar kormány beszüntette azoknak az 1957- foen alakított biróságoknak a működését, melyek feladata volt az 1956. évi szabadságharccal kapcsolatos ügyekben intézkedni. HALÁLOZÁS Özv. Csicseri Mihályné (Garden Rr., Avon) 1961. május 4.-én éjjel — két hónapi betegség után, 85 éves korában, — meghalt. Zemplén miegyében született s 65 éve élt Amerikában. Hosszabb ideig a Louisianaban lévő magyar farm-telepen élt, majd Belmont községben (Ohio) volt az otthona évtizedekig. Lorainba két évvel ezelőtt költözött leányához, — Mrs. Emma Reavely, tanárnőhöz. Tagja volt a Lorain-i Magyar Ref. Egyházközségnek s egyháza nőegyletónek. Gyászolja öt gyermeke és unokái. Temetése hétfőn, május 8.án volt a Bodzash Temetkezési Intézetből délelőtt 10 órakor, majd a református templomból, — Nt. Tóth Bálint szertartásával. Férje mellé helyezték nyugalomra, Belmont-ban. Tóth János (1533 E. 31 Court) 1961. május 7.-én, vasárnap — rövid betegség után, 74 éves korában, — a Szent József Kórházban meghalt. Magyarországon született s 52 éye jött Amerikába. Ebből 48 évet Lorainban töltött. A National Tube Go. alkalmazásában dolgozott, mint kömives és 1954-ben ment nyugdíjba. Tagja volt a Szt. László Egyházközségnek s a Szt. László Bs. Egyletnek. Gyászolja özvegye, fiai: János, József (Elyria) és Sándor (Lorain); lánya: Molnár Lászlóné (Lorain), kilenc unokája, két dédunokája s az Óhazában élő -testvérei. Temetése szerdán, máj us 10.-én volt a Bodzash Temetkezési Intézetből, majd a Szt. László Egyházközség templomából, — Főt. D-emkó Zoltán gyászszertartásával. A Calvary Temetőben helyezték nyugalomra. ANYÁK NAPJÁRA Az egyetlen” szó olyan értékekre, olyan kincsekre alkalmazható, amelyekből nincs még egy, amelyeket pótolni nem lehet. Az életben a legnagyobb kincsek mind “egyetlenek , vagy páratlanok. Egy az agyunk, egy a szivünk, egy az életünk. Helyettesiteni egyiket sem lehet. S egy az -édesanyánk is. Isten úgy rendelte, hogy az édesanyát pótolni, helyettesiteni ne lehessen. Egyet adott mindenkinek, hogy koldusnak és gazdag, hírneves embernek egyaránt egy, páratlan, pótolhatatlan édesanyja legyen. Anyák Napján a mi egyetlen, páratlan jó anyánkat — akit a magyar annyi melegséggel és szépséggel Édesanyának nevez, — ünnepeljük világszerte. Ezt az ünnepet nem kényszeritette senki az emberekre. Mégis mindenki megünnepli. Az ünneplés a hálás, gyermeki szivekből fakad. Jelképesen ekkor rójuk le kegyeletünket, gyászunkat meghalt édesanyánk emléke előtt és ekkor adjuk át a hála csókjait élő, értünk élő édesanyánknak. A magyar nemzet -története mindig tele volt tragédiákkal, hősi küzdelmekkel és fekete betűs gyász-esztendőkkel. Minden édesanyának küzdelem és aggodalom az élete, de tragikus sorsú nemzetünk asszonyainak, a magyar édesanyáknak százszorosán kijutott a könnyhullatásból és fájdalomból. Amikor Amerikába jöttünk — részint kenyeret és szabadságot keresni, részint üldöző, gonosz rendszerek bosszúja elől, — de sokan hátrahagytuk az édesanyánkat. Beh kevés az olyan magyar család, ahol az édesanya és a gyermekei együtt és békében élhették le életüket. A magár anya mégsem volt a könnyhuUatás asszonya csupán. Ismerte, tudta a veszélyeket és mégis odaadta fiai kezébe a vándorbotot, vagy a Hazát védő egyszerű, de a Szabadság oltára előtt megszentelt fegyvereket. Tette ezt azért, mert inkább lemondott gyermekeiről, elszakadt családjától, sem hogy nézni tudta volna gyermekei nyomorúságát, éhezését, rabságát, vagy boldogtalanságát. A mi magyar édesanyánk szeretete ritkán volt a boldogság napfényében fürdő, verőfényes szeretet. Legtöbbször a lemondás és az áldozathozatal mélyebb, szebb szeretetévé érlelődött. Itt, Amerikában is lemondás volt a magyar anya szeretete. Lemondott a cifra ruháról, lemondott a kényelmes életről. Hátát a munka hajlította -meg, finoman simogató kezét a dolog tette kérgessé és nehézzé. De mégis nyitott szemmel vállalta az áldozat útjait. Neveit amerikai magyar tudósokat, szellemi férfiakat, nevelt merész üzletembereket és nevelt becsületes, szabad munkásokat. S a nehéz munka közben hiába görnyedt a háta, panaszt nem hallatott. Minden könnyű volt neki, ha gyermekei boldogulását mozdíthatta elő. Anyák Napján minden édesanya -előtt, de elsősorban a magyar édesanya előtt hajtjuk -meg az elismerés és a megbecsülés zászlaját. Mondhatnánk róluk -még ezernyi szépet és jót, de bármi nemeset, felemelőt imánk le általában az édesanyákról, mindig arra döbbenónk rá, hogy minden szava ráillik a mi édesanyánkra. Mert a gyermeki hálának az a legszebb jellemvonása, hogy a saját édesanyját díszíti fel a hála minden virágával, mert minden ember úgy érzi, hogy neki volt, neki van a legjobb édesanyja. AMERIKAI LEVELEK HETE Nézeteltérések a nemzetek között nemcsak a hidegháború során merülnék fel. Gyakran előfordul, hogy azok, akikkel barátságos viszonyban állunk, szintén kétségbevonják szándékaink önzetlenségét és kifogásolják külügyi politikánk -egyes fázisait — s talán joggal. Egészen természetes, hogy a gazdag és hatalmas Amerika politikáját a többi népek bírálni hajlandók. Mi sem helyeseljük vakon barátaink, vagy szövetségeseink minden ténykedését. Az idegenekről való téves felfogások érthetőek. Vannak üres jelszavak, szállóigék, melyeket könnyelműen alkalmaznak az emberek idegenekkel szemben és csak a közvetlen érintkezés folyamán derül ki,' hogy tévedtünk. Az American Council for Nationalities Service tizenegy -évvel ezelőtt azért indította meg az “Amerikai Levelek” mozgalmát, hogy a nemzetek közötti jobb megértést előmozdítsa. A Council szerint, külföldi rokonok és barátok nagy érdeklődéssel fogadják az amerikai leveleket s a bennük foglalt híradások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Amerikáról kedvezőbb vélemény alakuljon ki. Bizonyos, hogy az Amerikába való kivándorlás is azért ért el oly hatalmas méreteket, mert a korábban érkezettek 1-eveleíVhpn kedvező kénét festettek az itteni viszonyokról. Ha magunkról, családunkról, foglalkozásunkról, városunkról iru-nk, nemcsak egyszerű beszámolót adunk, hanem hozzájárulunk ahhoz is, hogy külföldön • Amerikáról azoknak megfelelő vélemény alakuljon ki. Leveleinkből kiolvasható, hogy itt valóban igazi demokrácia uralkodik; hogy Amerika a béke érdekében dolgozik, hogy rendületlen hive a szabadságnak és az emberek egyéni jogait és méltóságát tiszteletben tartja — és pedig nemcsak az amerikaiét, hanem mindenkiét a világon. Nincs olyan hivatalos, ünnepélyes nyilatkozat, mely közvetlen hatásában eléri a magánlevelek -benyomásait. Ezért mindenki, aki külföldre ma levelet ír, Amerika félhivatalos külügyi képviselője. Adlai E. Stevenson ék-eáen szóló szavakat intézett az American Council for Nationalities Service-hez. Szerinte, “az ideálok, amelyeken Amerika felépült, nem egy nemzet tulajdonai, hanem egyetemes jelentőségűek. Az uj amerikaiak tízmilliói, akik hűséges polgárai az Egyesült Államoknak, a barátság és az együttérzés szoros szálaival fűződhetnek szülőhazájukhoz is. Az “Amerikai Levelek” mozgalma csak megerősíti a köteléket, amely -a jóérzésü omhpTOlrpf mindprmfr. a világon összeköti egymással.” Az idén május 15. és 21. között taftják meg az Amerikai Levelek betét. írjuk meg akkor a leveleket, amelyekkel külföldi rokonainknak és barátainknak -tartozunk. — Ha -szükség van rá, az American Council for Nationalities Service (20 West 40th Street, New York 18, New York) -szívesen küld ingyenes tájékoztatót arról, hogy mit és hogyan Írhatunk. MENNYIT KERES EGY VILÁGŰR - UTAZÓ A közelmúltban látott napvilágot a szövetségi kormány hivatalos szerveinek az a megállapítása, -hogy az utolsó két év folyamán több, mint száz alkalommal sztrájkoltak a Cape Canaveral-on lévő rakéta-kísérleti telep munkásai. Amerikában bárkinek joga van sztrájkolni. Még annak a szegény asztalosnak, vagy szerelőnek is, kinek a heti fizetése alig 100 dollárral több, mint a parancsnokának, aki csak egy tábornok, vagy McNamara, nemzetvédelmi miniszternek. Érdekes összehasonlitani ezeket az éh-béreket más, kevésfabé fontos beosztásban lévők fizetésével. Vegyük például Alan B. Shepard-ot, — Amerika első világür-repülőj-ét, aki 15 percig tartó, korszakalkotó világűr - repülése alatt $14.38-t keresett — az összes pótlékokkal együtt!
