Lorain és Vidéke, 1960 (47. évfolyam, 2-50. szám)

1960-04-22 / 17. szám

A megyei munkaviszonyok­ról ellentétes hírek keringe­nek. Ward Riley — a munka­­hivatal vezetője — kijelentet­te, hogy a tavaszi szezon kez­detével különböző iparoknak — különösen az építészeknek, — sok uj munkásra lesz szük­ségük s igy a foglalkoztatot­tak száma magas lesz. Viszont a National Tube Co. munkáselbocsátásai és a Frue­­hauf gyár létszámcsökkentése ugyanakkor súlyos helyzetet teremtett. Újabb hírek szerint, két kis elyriai gyár — a Timms és a Troxel — azt tervezi, hogy át­költözik Tennessee államba. A Fruehauf gyárban rövi­desen uj gépek indulnak meg, melyekkel olyan alkatrészeket készítenek, amelyeket eddig más gyáraktól vásároltak. Ez az uj gyártási terv "— hir szerint, —- rövidesen azt eredményezheti, hogy sok el­bocsátott munkást visszavesz­nek. * * * A Thew Shovel I960, év el­ső három hónapjában‘1 millió és kétszázezer dollárral adott el többet, mint az elmúlt év első három hónapjában. A Thew Shovel 1960. első három hónapjában hét és fél millió dollár értékben adott el világszerte nagy kereslet­nek örvendő gépeiből. * * * A rendőrség százm érföldes sebességgel hajtva üldözött s fogott el két menekülő —^ az egyik west virginiai, a másik michigani, — fiatalkorú bű­nözőt. A két fiatalember ki­rabolt «c W. Laké iiar-on egy benzinállomást. Vallatásuk al­kalmával kiderült, hogy Ken­­tuokyban fegyveres rablás bűntettéért keresik őket és ugyancsak joggal gyanúsítha­tok, hogy Michiganban gyil­kosságot és rablást követtek el. * * * Újra felbecsülik a megyé­ben lévő ingatlanokat — adó­zás szempontjából. A hatalmas munka hosszú időt és sok pénzt fog igényel­ni. Eddig az ingatlanok-meg­adóztatása az 1940. évben megejtett becslések alapján történt. Az állam előírja, hogy az ingatlanokat az 1960. január l.-i értékelés szerint kell meg­adóztatni. * * * A népszámlálást végző kö­zegek megyénkben is — mint országszerte, — nagyjából be is fejezték már munkájukat. A munka utolsó része az ott­hontalanok összeírása. Ezért a népszámlálók parkokban, éj­jeli menedékhelyeken, stb. ku­tatnak olyanok után, akiknek nincs állandó otthonuk, hogy igy a lehetőség szerint tegyék teljessé Amerika lakossága összeírását. Társadalmi események NAPTÁRA ÁPRILIS 27. — A Sziiz Mária és a Szent Anna Egylet kolbász­­vásárt rendez a Szent László Is­kola termében. Rendeléseket már felvesznek a két egylet tagjai. ÁPRILIS 29. — Halvacsorát ren­dez a Református Betegsegélyző Egylet — a Református Terem­ben, — délután 4-től este 7-ig. MÁJUS 1. — Csirkepaprikás va­csora a Szent Mihály Egyház­nál, — délután 5 órai kezdettel. MÁJUS 8. — Csirkevacsorát ren­dez az elyriai Jézus Szent Szive Egyház. JULIUS 10. — Szokásos évi pik­nikjét rendezi, az elyriai Jézus Szent Szive Egyház. JULIUS 17. — A Loraini Egyhá­zak és Egyletek Nagybizottsága által rendezett évi Magyar Nap, — a Szent László Parkban. VOLUME 47 ÉVFOLYAM —No. 17 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1960. ÁPRILIS 22. A HÉT ESEMÉNYEI 37 SZENÁTOR ÉS KONGRESSZMAN SÜRGETI A MAGYAR FÜGGETLENSÉG KÖVETELÉSÉT A CSÚCSKONFERENCIÁN 21 demokrata és 16 republikánus interpelláció Már­cius Idusán, a magyar kérdésben A HUSVÉTOT a béke je­gyében töltötte a keresztény világ. Az ünnepi hangul Ró­mában — a római katholikus világ központjában, — erőtel­jesen kidomborította, hogy a Krisztust követő emberiség­nek ma legfontosabb feladata a béke megteremtése. XXIII. János pápa tört an­golsággal mondott beszédben fordult amerikai híveihez és kérte a krisztusi elvek szol­gálatát. Az angolul rosszul be­szélő pápa erőfeszítése világo­san mutatja, hogy milyen fon­tosságot tulajdonit a romai katholikus egyház Ameriká­nak, — a világ jövője szem­pontjából. Protestáns egyházi vezetők is hangoztatták, hogy a vi­lág jövője érdekében az egy­házaknak azon kell fáradoz­­nioik, hogy megteremtsék a lelki megbékülés előfeltétele­it. ❖ EGY HARMADIK VILÁG­TÉNYEZŐ TERVE foglalkoz­tatja ismét a sajtót. Ezúttal Sokamo, indonéziai elnök a zászlóvivője annak a gondo­latnak, hogy a nyugati szö­vetségesek és a kommunista államok tábora között ki kel­lene alakítani azoknak a félig­­meddig semleges államoknak a szövetségét, amelyek egyik táborhoz sem^tartoznak. így a két világhatalom között élő államok nem lennének maguk­ra hagyva, sőt arra sem kény­szerülnének, hogV valamelyik nagyhatalomhoz csatlakozza­nak, hanem szövetségbe tö­mörülve tudnának: érdekeik mellett síkra szállani. A terv nem uj. A második világháború óta sokat dolgoz­tak hasonló elgondolásokon. Akkoriban Nyugat-Európá­­ban látták e harmadik nagy­hatalom magvát. Mások India körül gondolták a semleges államok alakulatának kijege­­cesedését megvalósítani. Ez az elgondolás sem vezetett konkrét eredményekre. ❖ SOKARNO vállalkozása nem kecsegtet komoly ered­ménnyel. Először is, maga So­­karno sem tudja, hogy mire hazaér Indonéziába, milyen állapotokat talál ott? Indoné­zia a teljes felbomlás szélén áll. Nemzeti erők a Sokamo­­kormányt baloldalinak látják s több szigeten átvették a kormánytól a tényleges hatal­mat. Ezzel szeemben, az éhező tömegek között jó talaja van a kommunimusnak. Nem lep­ne meg senkit, ha a baloldal törne ki nyílt forradalomban s esetleg megismétlődnék a kinai tragikus hatalomátvé­tel. A belső bajoktól eltekintve, módfelett gyanús, hogy So­­karno az u. n. semleges orszá­gok közül elsősorban a nem­zeti kommunista államokra támaszkodik. Először Titoval folytatott tárgyalásokat, — majd terve nyilvánosságra hozatalát attól tette függővé, hogy Cuba félőrült diktátora —Fidel Castro, — mit szól hozzá? Nincs kizárva, hogy Indo­nézia “parlamentáris diktáto­ra” terveivel elsősorban sa­ját hazája sebeit próbálja ön­­tözgetni s igyekszik olyan or­szágokat megközelíteni, ahol gondolatai — vagy moszkvai parancsra, vagy más okokból, — termékeny talajra talál­nak. A csatlós kormányokkal is megbeszéléseket folytatott és valósággal gúnyként hat az a törekvése, hogy Titot, a csat­lós miniszterelnököket és Fi­del Castrot emlegeti, mint egy semleges tömörülés híveit. ❖-DE GAULLE francia állam­elnök Amerikába utazott. E- lőbb Canadában tölt négy na­pot, s utána érkezik Wash­ingtonba. De Gaulle előbb a két or­szág kormányával külön tár­gyal, majd később a három hatalom együtt beszéli meg a vilápolitika fontos kérdéseit. De Gaulle utazása előtt vi­lágosan kinyilatkoztatta, hogy nem óhajt Amerika járszal­­lagján haladni, hanem saját elgondolásait s a francia, — sőt az európai — érdekek szolgálatát tárja fel amerikai vendéglátói előtt. Májusban De Gaulle lesz a csúcskonferencia vendéglátó­ja. Párisban ül össze Khrush­­chewel Eisenhower elnök, De Gaulle és MacMillan, az angol miniszterelnök. A Nyugatnak elsőrendű ér­deke, hogy közös magatartást alakítson ki a tárgyalások e­­lőtt. Ezért De Gaulle látoga­tása fontos része a csúcskon­ferenciát megelőző nyugati, sorozatos tárgyalásoknak. ❖ FIDEL CASTRO kormánya kommunista vizeken halad, — ezt a megállapítást teszik A- merikában, amióta tanulmá­nyozták Cubába visszaküldött havanai nagykövetünk leg­újabb jelentéseit. Az amerikai nagykövetnek még alkalma sem volt tár­gyalni Fidel Castroval. Ezzel szemben kormánya tagjai egymás után konferenciáznak kommunista kormányok kép­viselőivel. Megjelentek Cuba felett az első cseh gyártmányú harci repülőgépek, melyeket Castro “hozómra” kapott a cseh elv­társaktól. Ugyanakkor előkészületeket tettek a cubaiak arra, hogy leszállítsák a fizetéseket, kom­munista kölcsönöket szerezze­nek arra az esetre, ha elma­radna az amerikai cukorvá­sárlás és egyéb gazdasági se­gély. A munkanélküliek száma egyre emelkedik. így érthe­tő, hogy Castro diktatúrájá­tól, a kommunista elvektől ir­­ótzó és a szegényeket lerázni óhajtó, volt szabadságharco­sok közül egyre többen ábrán­­dulnak ki ápolatlan szakállu bálványukból s titokban, — vagy nyíltan, — ellene- for­dulnak. Az ország keleti részében — Oriente tartomány hatal­mas hegyei között, ahonnan Castro szabadságharca is el­indult, — megszerveződött az első fegyveres felkelő-csoport — Castro ellen. A felkelők számát először csak néhány tucatra becsül­ték, de Castro nyilván komo­lyan veszi őket, mert heve­nyészett kaszárnyákat készít­tetett s ötezer katonát ren­delt a felkelők fészke közeié­ibe. Személyesen irányítja a felkelők leverésére irányuló hadjáratot. A felkelők állító­lagos körülkeritése ellenére is arról jönnek hírek, hogy szá­muk egyre szaporodik s egy kormányszállitmányra lecsap­va, tekintélyes mennyiségű fegyver is a Castro-ellenes guerillák kezére került. ❖ A HAJÓZÁST nem a csilla-OSTROMÁLLAPOT KOREÁBAN Korea fővárosában, íSzeoul­­ban hatalmas tüntetések és véres összetűzések vannak a diákok és a rendőrség között, naponta. Az egyetem diákjai és más elégedetlen elemek azért tüntetnek, mert — sze­rintük, — az ország alelnökét törvénytelen módon s válasz­tási visszaélések révén ültet­ték állásába, — az ellenzéki listán pályázó alelnök szava­zatainak meghamisításával és terrorral. A diáktüntetések ellen az államelnök katonaságot ren­delt ki és kihirdették az ost­romállapotot. A főváros pol­gármestere lemondott állásá­ról, mert szerinte ő a hibás abban, hogy a tüntetések el­­faj ultak. Eisenhower elnök — aki tervezett oroszországi útja so­rán Koreába is el akart láto­gatni, — még nem döntött véglegesen, hogy elhalasztja-e koreai útját? Valószínű, hogy mégis elmegy Koreába, mert látogatásának elmaradása e­­rős propaganda fegyver len­ne a távolkeleti kommunisták számára. gok, hanem a mübolygók irá­nyítják rövidesen. Amerikai tudósok jelentették ezt a fon­tos. hirt. Egy újabb műbőly­­gót lőttünk fel a világűrbe s ennek az a feladata, hogy több társával együtt, — köz­vetítse azokat a jelentéseket, amelyek segítik a hajókat földrajzi helyzetük pontos megállapításában. Hasonló lehetőségek nyíl­nak meg — állítólag, — a re­pülőgépek navigátorai számá­ra is. Két más biztató hírünk is van még. Az egyik azt közli, hogy a Nap körüli pályája fe­lé rohano bolygónk gyengébb rádióleadó ja is működik még s pontos jelentéseket közöl a Föld és a Vénusz között lévő ’ mágnese övékről s egyéb lég­köri viszonyokról. A másik jelentés azt mond­ja, hogy az időjárás megálla­pítás szempontjából korszak­­alkotóan fontos képeket köz­lő másik bolygónk szintén vá­rakozáson felül kitünően mű­ködik és sok értékes adatot szolgáltatott a Földre sugár­zott fényképfelvételei révén. ❖ AZ AMERIKAI BELPOLI­TIKAI ÉLET a húsvéti szü­net után megélénkült. A re­publikánusok komoly erőfe­szítésbe kezdtek, hogy Nixon ügyét propagálják. Félnek, hogy az érdekes demokrata előválasztások miatt a végén még saját párthívei is elfe­ledkeznek Nixonról, — érdek­lődés és lelkesedés nélkül. Most egy hólabdaszerűen terjeszkedő klub indult Nixon támogatására. Egy dollárt kérnek minden klubtagtól és arra kötelezik, hogy tiz uj, Nixon-támogató tagot szerez­zen. Harry Truman — volt el­nök, — az idén is megtette szokott észrevételeit a demo­krata előválasztások: ügyében. Kjelentette, hogy sem Ken­nedy, sem Stevenson nem tud­ná megverni Nixont. Szerinte olyan jelöltet fognak a demo­kraták választani, aki nem marad alul a novemberi vá­lasztásokon. Truman jelöltje valószínű­leg Symington szenátor, vagy esetleg Lyndon Johnson sze­nátor, a demokraták szenátu­si vezére. ISMÉT BEVEZETIK A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁST ÁPRILIS 24-ÉN Április 24.-én 0 órától kez­dődően ismét bevezetik Ohio­­ban a nyári időszámítást, ami annyit jelent, hogy egy órá­val előre kell állítani az órá­kat. A leghelyesebb — a biz­tonság okáért, — ha már szombaton este lefekvéskor előre igazítjuk óránkat, igy biztosan nem késünk el a va­sárnapi miséről, vagy isten­­tiszteletről. TEHÁT NE FELEDJÜK EL, hogy vasárnap egy órával korábban kell felkelni, — ha nem akarunk elkésni! TÁRGYALÁSOK INDIA ÉS VÖRÖS KÍNA KÖZÖTT Chou En-lai, — Vörös Kina kormány elnöke, — és Nehru, indiai miniszterelnök India fő­városában hatnapos tanácsko­zásra ült össze, hogy megpró­bálj ák megoldani az indiai ha­táron sorozatosan fegyveres összeütközésekre vezető, ki­­nai-indiai határvitát. A kínai kommunisták indiai területeket szálltak meg és fegyveresen terrorizálják a határvidék indiai lakosságát s azt követelik, hogy bizonyos vitás területeket adjon át In­dia Kínának. Az indiai közvélemény éle­sen tiltakozik a kinai erősza­kosságok ellen s a kormány is katonasággal védte hóna­pok óta az indiai érdekeket. A kinai vörösök e tárgyalá­sokon azt követelik, hogy In­dia ismerje el kínainak a vi­tás területek egy részét. India nem hajlandó engedni a kinai erőszaknak s igy nincs sok remény, hogy a megbeszélé­seknek eredménye legyen. HALÁLOZÁS Frigyes György idős loraini magyar, április 21.-én — rövid betegség után, 77 éves korában, — meghalt Wooster-ben (O.). Az elhunyt 51 évig lakott ■Lorainban, ahol a National Tube Co. munkása volt. Tag­ja volt a Wm. Penn Fraterná­­is Egyesület loraini osztályá­nak. Gyászolja özvegye, egy fia ■—Imre (Lorain); egy leánya — Mrs. Milo Bailey (Huron); egy mostoha fia, Merkle A- dam, — valamint hat unoka s hat dédunoka. Temetése szombaton, április 23.-án délután 1 órakor lesz a Bodzásh Temetkezési Inté­zet rendezésében —■ Nt. Tur­­csányi Gyula, smithvillei ev. lelkész egyházi szolgálatával, — az Elmwood Temetőben. Tirpák István (1933 Ei. 34-ik utca) 1960. április 15.-én — hirtelen beál­lott szivbénulás következté­ben, 65 éves korában, — ott­honában elhalálozott. Magyarországról vándorolt ki és Painsville-ből (O.) 1913- ban költözött Lorainba. Tagja volt a Szent László Egyháznak, az Ifjúsági Bs. Egyletnek s munkása a Na­tional Tube Co.-nak. Felesége 1952-ben hunyt el. Gyászolja két fia: István és Edward — mindkettő Lo­rainban; léánya, Uszak Fe­­rencné (Lorain); két fivére: Ferenc lés Imre, valamint nő­vére, Pancsák Jánosné, — mindhárman Magyarországon. Temetése április 19.-én, ked-Niépünk rendületlen jóaka­rója, Alvin M. Bentley, michi­gani ikongresszman közvetle­nül Khrushchev amerikai út­ját követően törvény javasla­tot nyu j tott be a magyar kér­désbe. A Mindszenty-per ide­jén Budapesten amerikai kon­zuliként szolgálatot teljesítő Bentley több, mint félévvel ezelőtt nógatta a kormányt, hogy — nemzetközi ellenőrzés alatt, — szabad választásokat eszközöljön ki Magyarorszá­gon. Mi több, Bentley e nélkül Eisenhower elnöknek a csúcs­konferencián való részvételét egyáltalában nem tartja célra­vezetőnek. Azóta nem csak a republi­kánusok, hanem a demokrata ellenzék törvényhozói közül is egyre többen szorgalmazzák a csúcskonferencia kihaszná­lását Magyarország és a kör­nyező rabnemzetek felszaba­­ditása érdekében. E szép cél megvalósításáért nemzeti ün­nepünkön, március 15.-én, 21 demokrata és 16 republikánus részéről hangzott el magyar­barát szónoklat, a washing­toni szenátusban és képviselő­­házban. A Capitol kupolája alatt elhangzottakat rövid ki­vonatban itt ismertetjük, ere­deti angol szövegét pedig kí­vánatra megküldhetjük ér­deklődő honfitársainknak, an­gol nyelv iránt fogékonyabb ifjúságunknak. A demokrata többség nevé­ben Thomas Dodd, connecti­­cuti, majd William Proxmire, wisconsini szenátorok méltat­ták március 15.-ike és októ­ber 23.-ika jelentőségét, —az Egyesült Államokra nézve. Dodd a megszálló oroszok kivonulását szorgalmazta, mig Proxmire azt fejtegette, hogy a magyar kérdés minden ame­rikai lelkiismeretére neheze­dik rá. “A történtek után mindig szem előtt kell tarta­nunk a magyar nép jövőjét, valahányszor külpoliti­kai irányelvet szabunk meg az amerikai kormány ré­szére” — mondotta a Madison városából való liberális hon­atya. Semmit mondó a “Summit” — függetlenség nélkül! A kormánypárt részéről nem kevesebb, mint hat sze­nátor szólt hozzá a magyar kérdéshez, ezen az emlékeze­tes március 15.-én. Connecti­cut magyarjainak semélyes jóismerőse, Prescott Bush szenátor az 1918-ban elázta­tott nemzeti önrendelkezési jog e g é s z Kelet-Európábán való érvényre juttatásának szükségességét hangoztatta. New York állam mindkét sze­nátora kitett magáért: a re­publikánus alelnök j el öltként emlegetett Kenneth Keating a Magyarországon Ibebörtön­­zöttek, vagy deportáltak — és különösen a fogvatartott den reggel 8:30-kor volt a John R. Dovin Temetkezési Intézetből, 9 órakor pedig a Szent László Egyházközség templomából, — Főt. Demkó Zoltán egyházi szolgálatával, — a Calvary Temetőben. fiatalkorúak részére, — sür­getett amnesztiát. Jacob Ja­víts szenátor pedig tetteket követelt az elnyomott magyar milliók részére, hiszen sokkal többet érdemeltek ki a sza­bad világtól, mint merő meg­értést és szimpátiát . . . Philadelphia törvényhozó­ja, Hugh Scott a; csúcskonfe­rencia egyik legfontosabb fel­adatául jelölte meg a magyar kérdés rendezését, mivel a földművelők kommunista job­bágyakká való alacsonyitása, lelkipásztorok bebörtönzése, az emberi szabadságjogoknak lábbal való tiprása még a Sztalin-idők gazságain is túl­tesznek. Tiltakozott az ellen, hogy a Kremlin békitgetése és esetleges, ideig-óráig tartó^ szovjet látszat-engedmények ellenében Amerika szemet hunyjon a vasfüggönyön túl végbemenő embertelensé­gekkel szemben, mint tette a 150 gyermek-mártir eseté­ben! “A budapesti vérfürdő megmutatta a vörösök igazi arcát . . Arh.Ji.av szenátora, Barry Goldwater — az amerikai lé­gierők egyik legtöbb háborús • kitüntetést kiérdemlett pilóta­­ezredese, — több, mint egy órás, hatalmas beszédben is­mertette a kommunizmus vi­láguralomra törő terveit és az Egyesült Államok külpoli­tikái ának eredménytelensé­gét. Többször hangsúlyozta a magyar szabadságharcosok hősiességét és azt a felbecsül­hetetlen erkölcsi erőt, amit önfeláldozásukkal a nyugati világnak kölcsönöztek. A leg­határozottabban követelte, hogy lüktető, életrevaló s kö­vetkezetesen megvalósított diplomáciát kövessen az E- gyesült Államok, mert külön­ben maga is elvész. “Ha terveink és elgondolá­saink lettek volna, azok meg­valósításához pedig elszánt­ságunk, — 1956-ban nemcsak Magyarországot, de egész Ke­­let-Európát megszabadíthat­tuk volna egy primitív zsar­nok-uralom szenvedéseitől . .” Kentucky szenátora, Thrus­­ton Morton, — a Republican National Committee országos elnöke, — mind az ötven ame­rikai állam kormánypárti ta­gozatához kiáltványt küldött március 15.-én, melyben töb­bek között ezeket mondja: “Az egész emberiség testén sajgó seb, ami a magyar nép­pel történik. Moszkva imperi­alista ügynökei a legkegyet­lenebb eszközökkel igyekez­nek kiirtani a szabadság irán­ti vágyakozást. Az Egyesült Államok elnöke maga jelen­tette ki, hogy nem lehet igazi béke mindaddig, míg a jelen igazságtalan állapotokat dur­va erőszakkal fenntartják. Minden gondolkodó amerikai tudja ma már, hogy a kom­munizmus az egész világ meg­hódítására tör. Éppen ezért eltökélt szándékunk, hogy a magyarság miniéi előbb újból elfoglalhassa méltó helyét a legelemibb emberi jogokat él­vező népek nagy családjá­ban ...” (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents