Lorain és Vidéke, 1960 (47. évfolyam, 2-50. szám)

1960-04-15 / 16. szám

10 OLDAL LORAIN ÉS VIDÉKE—LORAIN & VICINITY 1960. ÁPRILIS 15. NAGY LAJOS KUKTÁJA Az Isten ibünül ne vegye, nem nagyon tudom sajnálni a debreceni nagyevőt, Kerék­gyártó Sámuelt, aki a régi újságok szerint a nagyevésbe halt bele. Fogadott, hogy megeszik három tál töltött­káposztát. A fogadást meg is nyerte, mert elbánt a há­rom tál töltöttkáposztával, de nem sok hasznát vette, mert a fényes győzelem az asztal alá gurította. Ez a szegény hazánkfia nem szánnivaló ember, mert ritka szép halála volt. Na­gyon kevés halott dicsekedhet azzal Magyarországon, hogy ő róla a halottkém azt állapí­totta meg: a halál oka három SZIVÜNK MINDEN MELEGÉVEL KÍVÁNUNK KELLEMES HUSVÉTOT ELYRIA ÉS A KÖRNYÉK MAGYARSÁGÁNAK! SUDRO-CURTIS TEMETKEZŐ INTÉZET HARVEY C. CURTIS, tulajdonos DIPLOMÁS BALZSAMOZÓ ÉS TEMETÉSRENDEZŐ Női asszistens Szállító bocsi Éjjeli és nappali szolgálat 1852 óta szolgáljuk Elyria magyarságát. 114 2nd St., Elyria, O. FAirfax 2-3717. SZIVES ÜNNEPI ÜDVÖZLETÉT KÜLDÜNK A SZÉP HUSVÉT ALKALMÁBÓL ÖSSZES MAGYAR BARÁTAINKNAK! STUMPHAUSER BÉLA ÉS NEJE, A RIDGE IGA FOODLINER tulajdonosai 2055 N. Ridge Rd., Stop 7 Elyria 7, 0. Phone: BR. 7-6168 Mi nálunk elsőrendű fűszerárut, friss és füstölt hús­féléket talál minden időben; hurkát és kolbászt is. fölös mártással, gyömbérrel, kavarta káposztával, keverte mindenféle füszerszámmal. Péter pedig ette lélekzet nél­­cül, a szája egyik végén törn­ie befelé a húst, a másikon szórta kifelé a csonttot s mi­re az utolsó mócsingot is le­­küldte a horpaszába, alig lát­szott ki a csonthegyek, közül Akkor aztán azt mondta nagy alázatosan: tál töltöttkáposzta. A debreceni nagyevő fölött nyilván a varjú se károg töb­bet. Neki még annyira sem maradt fönn a hire-neve, mint a nagyétkű Kórogyinak, aki legalább a népmondába bekerült. Persze a közjóra gyümölcsöztette a tudomá­nyát, s különben is nagyobb tehetség volt, mint a debrece­ni cívis. Azok is olyan “daliás idők voltak, mint a mostaniak, mi­kor Kórogyi Péter vitézke­dett, de leginkább csak ka­nállal, késsel. Mert nem volt ő valami deli levente, akinek a tettei Toldy Miklóséval ve­tekedtek volna, hanem volt j igen jámbor kukta Nagy La- I jós király udvarában, annak azonban igen jeles. Amelyik sült malacra ő ráfogta a fo­gait, abból egy porcogó sem maradt meg. De még egy ke mencebél rétest is megevett rá, egy tarisznya diót is el­ropogtatott utána, arra lekül­dött egy csobolyó bort és ak­kor azt mondta, hogy most már elverte az éhét. Az udvari apródok *kokat el­­évődtek a nagyétkű kuktával, hanem a főszakács egyszer megunta a tudományát. Meg­jelentette a királynak, hogy nem lehet meggyőzni a Kó­rogyi étvágyát, se rábízni semmit, mert amit süt-főz, mind maga éli el. — Nem baj az, — nevetett a király, — ennyit csak elbír még a magyar király udvara. Gyöngyélete is volt aztán a nagyétkű Kórogyinak egész az olasz hadjáratig, de azt senki se szenvedte meg úgy, mint ő. Bizony, mikor a ki­rály is akárhányszor csak úgy a körme közül ebédelt, a kuktának se igen tereget­tek asztalt. Mire Nápolyig le­értek, csak úgy zörgött már a csontja. Narancsot csak szopogathatott volna, de hús­féléhez nem igen jutott az istenadta, ha csak varjút, ve­rebet nem nyilazott. Utoljára pedig azok is kerülték már a magyar tábort, annyit ri­ogatta őket a kukta. Három hétig tartott már Nápoly ostroma, amikor az olaszok követséget küldtek ki Lajoshoz, egyezkedés végett. Persze a szépét válogatták ki az úri népnek, szálfatermetü daliákat, — hadd gondolják a magyarok, hogy csupa ilye­nek maradtak odabennt is. A maguk fitogtatására vité­zi tornát is játszottak a me zőn, dárdát hánytak, kopját törtek, utoljára egy behemót olasz nekiugrott a tábor mel­lett legelő maradék gulyának, felkapta a legerősebb ökröt s odatette Lajos király elé Azt hitte szegény feje, a ma­— Tán hozhatnák is már azt az ökröt, mert ez a sok mindenféle elülj áró posz-pász majd el találja venni az ét­vágyamat ! Az olaszok úgy eltátották a szájukat, hogy majd kiesett rajta a fejük és siettek haza kinyittatni a város kapuit a magyarok előtt. Mert olyan emberekkel nem lehet har colni, akik egy ültő helyükben úgy megesznek egy ökröt, hogy észre se veszik. Mink pedig örüljünk neki, hogy ennyire elkorcsosodtunk és már három tál töltöttká­posztába belehalunk. Hiszen, ha a régi jó étvágyunk meg­maradt volna, már rég meg­ettük volna egymást. Ugyan ami azt illeti, elég derekas munkát végzünk mi igy is. gyár király most mindjárt ta- < íarodót fuvat ijedtében. De \ Lajos csak legyintett. < — Ez nem nagy tralla, hal- j lód. Nekem a legkisebb kuk- | tám is megeszi ezt az ökröt, ^ amit te épen csak megemelin- ; tettél. Az olaszok nevettek a tré­fán, de Lackó nádor mindjárt elértette a szót és szalaj tót­tá a csatlósokat a nagyétkű Kórogyiért, aki épen sáská­kat szedegetett a mezőn és átkozta az olasz földet, hogy különb hús nem terem rajta. — Készülj az ebédre Pé­ter fiam, — mondta neki a főszakács, — meg kell men­tened a .magyar becsületet: meg kell enned az ökröt. Azt mondta rá Kórogyi Pé­ter, hogy ő arra mindig ké­szen van, csak az ebéd ké­szen legyen! S addig is amíg elkészül, megevett elöljáróba két kukoricakenyeret. Az ola­szok pedig átalakultak elle­nőrző bizottsággá: ketten ki­mentek a konyhába vigyázni, hogy elkészitik-e az egész ök­röt, a többiek meg odaültek a kuktát lesni, hogy hová teszi majd azt a tenger húst. Hát azt nézhették egész es­­’ tig, ahogy Péter a gallérja mögé eresztgette az ebédet. ' Remekelt a főszakács, csinált 1 vagy harminc fogást az ökör­­' bői. Sütötte pecsenyének, főz­te becsináltnak, készitette ' borsos lével, tárkonnyal, tej-James Lewis Monument Co. 541 CLEVELAND STREET ELYRIA, OHIO Lakás és üzlet telefon: EM. 6-3194 MINDENFÉLE SÍRKÖVEK ÉS SIRJELZŐ TÁBLÁK Nyitva vasárnap is délután 1 és 5 óra között. IMRE LAJOS, tulajdonos MAGYARUL BESZÉLÜNK Szívélyes üdvözletünk Önnek és Családjának husvét ünnepe alkalmából. BITTNER DeCARLO DIPLOMÁS TEMETKEZŐK ÉS BALZSAMOZÓK AMBULANCE SZOLGÁLAT ÉJJEL-NAPPAL 234 THIRD STREET FA. 2-1927 Husvét első napján Örömet hirdetek, Föltámadt e napon, Ki sírba tétetett. Örömnap ez nekünk S az egész világnak, Mert tudjuk, hogy Jézus E napon föltámadt. Emlékezzünk vissza: Pár nap előtt délben Keresztre fesziték Jézust, Nagypénteken. Három órán által Függött a kereszten, Meghalt kinhalállal Éretted, érettem. Végül a keresztről Szent testét levették, Drága balzsamokkal Egészen bekenték. Végül betakarták Habfehér gyolcsokba És úgy helyezték a Sötét sziklasirba. Eljött a vasárnap, Husvétnak nagy napja. És feltámadt Jézus, Siriból, harmadnapra S ma is él közöttünk, Legyen neve áldott, Mert Ő megváltotta Az egész világot. ELYRIA, OHIO

Next

/
Thumbnails
Contents