Lorain és Vidéke, 1959 (46. évfolyam, 1-48. szám)

1959-03-06 / 9. szám

A Ford-gyárat Lorainhoz csatolják, a környező terüle­tekkel együtt. A csatlakozást már régebben kimondták, de ellenzői a bírósághoz fordul­tak a csatlakozás megakadá­lyozására. Az elyriai bíróság most úgy döntött, hogy a csatlakozás ellenzőinek bead­ványa szabálytalan. Ezek sze­rint tehát remélhető, hogy a hatalmas Ford-gyár területe most már rövidesen váro­sunkhoz tartozik. Lorain — természetesen — sokkal jobb közszolgáltatást tud a Ford­­gyár részére biztosítani, az adóból származó bevétel pedig Lorain város jövedelmét sza­porítja majd. * * * A tavasz hirnökei megér­keztek — állítólag! — váro­sunkba. John Spehar (East Side) szőllőtőkéit nyeste, mi­kor vadkanárik és robin-ok fütyülésére lett figyelmes. A felfedezés után nem volt rest és azonnal értesítette váro­sunk napilapját a tavasz hír­nökeinek érkezéséről. Ezek szerint, — ha nem tévedett John Spehar — leg­alább nyomtatásban értesül­tünk most már a tavasz ér­kezéséről, mert egyébként még nem igen tapasztalhat­juk. A télikabátot változatla­nul viselnünk kell még a 40 fok körüli déli napsütésben is. * * É A Turnpike loraini lejára­tánál Hazaért teherautóveze­tő mellének pisztolyt szege­zett egy felkéredzkedett po­tyautas s kényszeritette, hogy átadja a téheraűtö kormá­nyát. Hazaért a Sandusky-i lejáratnál kiugrott a robogó autóból. A bandita utána lőtt, de nem találta el. Az állami rendőrség üldö­zőbe vette a teherautón me­nekülő banditát s elfogta. Az útonálló — Charles Mitchell, 36 éves clevelandi lakos — nem tanúsított ellenállást. » * * Lecsapolták a Cromwell ta­vat, — a gyermekek kedvenc halászó helyét. Az uj gipsz­­gyárhoz építendő vasúti vá­gány útjában volt és igy a Nickel Plate vasutvállalat a Cromwell-parkban lévő tó vi­zét — a gyermekek nagy szo­morúságára — árkokon le­vezettette. Társadalmi események NAPTÁRA VOLUME 46 ÉVFOLYAM No. 9 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA Hk* 1959 MÁRCIUS 6 A HÉT ESEMÉNYEI MÁRCIUS 14. — A Szent Név Egylet kolbász-vásárt rendez az Egyház (Szt. László) konyhá­ján. MÁRCIUS 15. — “Március 15.” emlékünnep a Loraini Magyar Egyházak és Egyletek Nagybi­­zottságának rendezésében — es­te 6:30 órai kezdettel — a Ref. Teremben. MÁRCIUS 22. — Konfirmációi összejövetel Virágvasámap a Református Egyháznál. Délután 5 órakor istentisztelet, - 6-kor vacsora. ÁPRILIS 12. — A Szűz Mária Egylet kártyarpartyja a Szent László Iskolában, — este 7:30 órai kezdettel. ÁPRILIS 12. — Az elyriai Jézus Szt. Szive Egyház csirkepapri­kás vacsorát rendez saját ter­mében — este 5 órai kezdettel. ÁPRILIS 26, — Az Oltár Egylet csirkepaprikás vacsorája a Szt. Mihály Egyház termében — este 5 órai kezdettel. MÁJUS 3. — A St. Macrina Nő egylet kártya-party-t rendez a Szt. Mihály Egyház termében. MÁJUS 3. — A Szent Név Tár­saság (Szt. László Egyház ke­belében) bankettje. MÁJUS 24. — Az elyriai Jézus Szt. Szive Egyház alapításának harmincadik évfordulója alkal­mából rendezett jubileumi va­csora, — este 6 órai kezdettel, — az Egyház termében. MÁSODIK HOLD-RAKÉ­TÁNK sikeres kilövése — kü­lönösen a mai feszült hely­zetben — örömmel töltötte el az egész amerikai közvéle­ményt. Ezzel ismét megerő­södött az a meggyőződésünk, hogy az amerikai tudomány lassan ismét elfoglalja meg­illető helyét, a nemzetek kö­zött. A siker csupán egy te­kintetben int óvatosságra. El kell ismernünk, hogy egyelő­re még nincs olyan hatalmas erőt kifejtő rakétánk, mint az oroszoknak. De az is két­ségtelen, hogy nagyobb raké­táink, — az Atlas és főként a Titán; — összehasonlítha­tatlanul nagyobb súlyú tár­gyat tudnának kilőni a világ­űrbe^ A Hold-rakétának egyelőre főként tudományos jelentősé­ge van. De a sikeres kilövés után már hallottunk olyan megjegyzéseket a Hadsereg rakétaügyi vezetőitől; hogy szükség esetén a Hold körül keringő mübolygóink katonai megfigyelőkkel, műszerekkel és felszerelésekkel segítik az amerikai nemzetvédelmet. Hogy mind erre mikor ke­rül sor, azt nem tudjuk, de maga a kijelentés elárulja, hogy szakértőink közeledni látják azt a napot, amikor az első embert kilőhetik a vi­lágűrbe. Az amerikai tudósok leg­közelebbi terve az, hogy a Vénus bolygót érjék el raké­tájukkal. A szakemberek sze­rint azonban erősebb robba­nást kifejtő rakétákra lesz szükségünk, a siker elérésé­hez. ❖ AZ ÉSZAKI S DÉLISARK érintésével, — vagyis észak­déli irányba — titokzatos mü­­bolygót lőttünk ki Californiá­­ból. Azért titokzatos, mert napokig nem sikerült felfog­ni rádió jelzéseit. De Európá­ban s hajókon vettek fel a kilövés után — az uj mü­­bolygó hullámhosszán .olyan jelzéseket, melyekből arra le­hetett következtetni, hogy ez a mübolygó is sikerrel kering pályáján, de rádióleadó ké­szüléke megrongálódhatott. ❖ A SZOVJETUNIÓ földré­szek között kilőhető rakétái­ról azt állítják a kommunis­ta diktátorok, hogy azok pon­tosan célba találnak — több­ezer mérföldről is. így a mai feszült helyzet­ben elsősorban is azt szeret­né tudni a nyugati világ köz­véleménye, hogy igaz-e ez a szovjet bejelentés és ha igen, van-e módunk a védekezésre? A szovjet dicsekvés igaz­ságáról meggyőződni nem le­het. De el kell ismerni, hogy Oroszország előttünk jár, a rakétakutatás terén s köny­­nyen elképzelhető, hogy ve­szélyeztetni tudja Amerikát orosz területről kilőtt rakétá­ival. Amerikának még nincsen olyan fegyvere, amelyekkel védekezhetnénk rakétatáma­dás ellen. A Zeus nevű elhárító ra­kétánk — tökéletesítés után — felfedezi és meg is sem­misíti az ellenséges rakétá­kat, de csak korlátozott szá­mú rakéta ellen hatásos. ❖ MI AMERIKA LEGJOBB VÉDELME? Szakértőink sze­rint támadó fegyvereink: re­pülőgépeink és rakétáink vé­denek bennünket a leghatá­sosabban. Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió mérhetet­len károkat tudna okozni Amerikában. De mi hasonló, vagy még súlyosabb károkat okozhatnánk megtorló táma­dásainkkal az oroszoknak, így mindkét kormány — Moszkva is, Washington is — jól tudja, hogy egy esetleges világháború a két ország né­peinek kölcsönös megsemmi­sítését hozhatná magával. Ez a tény tartja vissza az oroszokat a meggondolatlan kardcsörtetéstől minden hol, ahol Amerika szilárd ellenál­lásával találkozik. Úgy lát­szik, hogy a két szembenálló nagyhatalom egyike sem haj­landó az első golyó (vagy ra­kéta!) kilövésére. ❖ BERLINBEN háborús ve­szélyt lát a nyugati közvéle­mény. Elnökünk bejelentette, hogy nem engedjük, hogy a kommunisták kiszorítsanak Berlinből. Ha kell, fegyvere­sen is megvédj ük berlini po­zíciónkat. (Khruschev az elmúlt na­pokban több beszédében is ki­hangsúlyozta, hogy Berlin­ben kenyértörésre viszi a dol­got és átadja a német fővá­rost a keletnémet kommunis­táknak. Azok majd szárazon, vizen és levegőben lezárják a Berlinbe vezető utakat s igy kivonulásra kényszerítik a nyugati csapatokat. Khruschev most belátta, hogy változtatnia kell eddigi magatartásán, mert terve há­borút robbanthat ki. Ezért hirtelen nézetet változtatott és közölte, hogy áprilisban össze kell hívni a nagyhatal­mak külügyminisztereit. ❖ MCMILLAN, angol minisz­terelnök hazatért a Szovjet­unióból. Hosszabb ideig tartó útja alatt közelről láthatta a kommunizmus és Khrus­chev színváltozásait. Először szívélyes lég­kör vette körül. Kulturális egyezményt írtak alá és a gazdasági kapcsolatok meg­erősítéséről beszéltek. S ak­kor egyszerre megváltozott Khruschev mosolya. A berli­ni krízissel fenyegetőzött. De, amikor látta, hogy a nyugati hatalmak szorosan egyetérte­nek Berlin védelmének kérdé­sében, akkor — a látogatás utolsó napjain — ismét fel­vette az együttműködés álar­cát s közölte, hogy beleegye­zik a négy nagyhatalom kül­ügyminiszterei által tartandó értekezlet tervébe. Kikötötte azonban, hogy a nagyhatal­mak mellett Lengyelország­nak és Csehszlovákiának is részt kell vennie a tanácsko­zásokon, mivel “a német kér­dés mindkét országot közel­ről érinti.” Ugyanakkor azt is fontosnak mondta a szov­jet diktátor, hogy áprilisban már kezdődjék is meg a kül­ügyminiszteri értekezlet — Svájcban, vagy Ausztriában. Bár nem feltételként, de mégis erőteljesen követelte Khruschev, hogy a kormány­fők is tartsanak konferenciát a külügyminiszteri értekez­let után. ❖ KHRUSCHEVNEK a berli­ni kérdésben tett kijelentése ■az egész világon érthető megkönnyebbülést okozott. — Washington azonban hozzá szokott már, hogy ne vegye készpénznek a szovjet kije­lentéseket. Ezért Khruschev enyhébb magatartását nem tekintik a berlini válság meg­oldása mérföldkövének. Ame­rika — természetesen, — elő­zetes jegyzékváltást, vagy tárgyalásokat tart kivánatos-KI LESZ A KIRÁLYNŐ ? VALAMELYIK csinos ohioi asszony, aki egyben kitűnő háziasszony is, kapja meg május 7-én a király­női cimet. s koronát, hogy mint “Mrs. Ohio” vegyen részt a “MRS. AMERICA” versenyen. Mrs. Helen Giesse (baloldalon felül) ezen a napon teszi lel a Mrs. Ohio és Mrs. America cimet. Az Ohio Fuel Gas Go. védnöksége alatt folyó ohioi verseny győztesei közt van ké­pünkön Mrs. Niiia Phillips (jobb oldalon felül) az 1957-es győztes, Mrs. Glória Buth (jobboldalon alul) az 1956-os győztes, aki a Mrs. America versenyben harmadik lett, valamint Mrs. Mary Aubry (baloldalt alul) Jaki 1955-ben volt Mrs. Ohio. * » Szeretne Mrs. America lenni? Jelentkezzék a Gáztársaságnál Az Ohio Full Gas Co. Io-­­raini fiókvállafcsá az egyik olyan hely, ^»1 jelentkez­hetnek asszonyok, akik a “Mrs. Tbnerica 1959” címre pályázntJí. Lapunk más helyén ismerÄtjük a pályá­zati feltételeMangol szövegét és közöljük E«t a szelvényt is, amelyet a pályázóknak ki kell vágniok 5 kitöltve be­­küldeniök az Ohio Fuel Gas Co. loraini címére. ( Broadway 741, Lorain, Olio.) Mr. Mclntire , az Ohio Fuel Gas Co. loraini vezetője be­jelentette, hogy minden fér­jes asszony pályázhat a Mrs. America címre; Ez nem szép­ségverseny, bár az előnyös külső is a pályázati feltételek egyike. Azonban a bíráló bi­zottság — a külső mellett — hogy a pályázó ki-e azt ítéli meg, hogy a pályázó hölgyek milyen háziasszo­nyok, milyen mértékben vesz­nek részt a közösségi mun­kában s mennyire felel meg egyéniségük és jellemük az amerikai asszonyideálnak. A helyi jelöltek közül áp­rilisban választják meg Mrs. Loraint. Ő képviseli majd vá­rosunkat a körzeti választá­sokon. A körzeti győztesek közül választják meg Mrs. Ohio-t, aki államunkat kép­viseli az országos versenyen, amelyet j uniusban tartanak, Ft. Lauderdale-en (Florida). A győztesek minden osz­tályban gyönyörű dijakat kapnak. MAGYARTÁRGYU FILMET MUTAT BE AZ OHIO FILMSZÍNHÁZ nak a csehek és lengyelek részvétele ügyében. ❖ DULLES súlyos betegsége nehéz választás elé állítja az Elnököt. Amennyiben valóban sor kerül a külügyminiszteri megbeszélésekre, Dulles le­mondása rövid idő kérdése csak. Ugyanis Amerika nehe­zen teheti meg, hogy ilyen fontos világkonferencia ide­jén csak helyettessel képvi­seltesse magát. Demokrata oldalról is egy­re türelmetlenebbül sürgetik Dulles lemondását s úgy lát­ják, hogy Dulles, ha állapota javulna is, inkább tanácsadói minőségben szolgálhatná Amerikát mintsem a nagy nagy munkabírást s sok uta­zást kiváló külügyminszteri pozícióban. Dulles lemondásának kérdé­se az elnök döntésétől függ. Eisenhower elnök már több szőr kijelentette, hogy Dulles maga fogja eldönteni, hogy helyén marad-e, vagy pedig nyugalomba vonul. Az Ohio filmszínház (549 Broadway) magyartárgyu fil­met mutat be. A film meséje a magyar szabadságharc alatt játszódik le s “The Journey” címen, izgalmas történet ke­retében bemutatja a szabad­ságharc hősi és tragikus vé­gű eseményeit. A film főszerepét Y u 1 B r y n e r — Amerika aka­démiai dijat nyert, egyik leg­nagyobb színésze — játsza. A női főszerepet Deborah Kerr alakítja, aki szintén az élvonalbeli amerikai filmcsil­lagok egyike. A filmet a M.-G.-M. film­gyár, Amerika egyik legna­gyobb filmvállalata késtzi­­tette Bécsben, a ‘vasfüggöny’ közelében. Felhívjuk olvasóink figyel­mét erre a magyartárgyu és mindnyájunkat közelről érin­tő, hősies események között lejátszódó filmre. Az előadások kezdetének pontos idejét a filmről közölt hirdetésünkben ismertetj ük. MÁRCIUS 15.-EN, VASÁRNAP ESTE LESZ MAGYARSÁGUNK IDEI SZABADSÁGÜNNEPE A Loraini Magy. Egyházak és Egyletek Nagybizottsága ez évben is megrendezi me­gyénk magyarsága számára az 1848 évi magyar 'szabad­ságharc emlékünnepét. A március 15.-én, vasárnap este 6:30 órakor kezdődő ün­nepségre Huszty Menyhért, a Nagybizöttság elnökének ve­zetésével máris nagyszabású előkészületek történtek. Angol ünnepi szónoknak Grant S. Keys-t, Elyria volt polgármesterét kérte fel a Nagybizottság. Keys most a kormányzó kabinet tagja és a közlekedési ügyek legfőbb vezetője Ohioban. A magyarnyelvű ünnepi be­szédet Nt. Tóth Bálint, lo­raini ref. lelkész mondja, aki­nek nevéhez fűződik közel száz magyar menekült Lo­­rainba hozatala és elhelyezé­se. A Szt. László férfiénekkar ezúton is kéri tagjait, hogy szíveskedjenek eljönni a pró­bákra, mert a közelgő ünnep­ségre már megkezdődtek az előkészületek. IFJ. GRUNDA JÓZSEF FONTOS ÁLLAMI KINEVEZÉST KAPOTT SPORTHÍR A Lorain Hungarians ismét megkezdte edzéseit. Már több csapat érdeklődött; hogy vol­na-e lehetőség “barátságos” mérkőzés lekötésére? A csa­pat vezetősége úgy döntött, hogy eleget tesz a már beér­kezett felkéréseknek és — ha az idő meg nem akadályozza három egymást követő va­sárnapon (márc. 15, 22 s 29) három clevelandi csapatot lát vendégül. A loraini Parkfelügyelősé­get felkérték, hogy a mérkő­zésekig (márc. 15.-ig) a pá-i ' í 1 _ ' i Ölömmel számolunk be ol­vasóinknak egy fiatal ma­gyar ügyvéd reményteljes pályájának sikeres indulásá­ról. Ifj. Grunda Józsefről van szó, aki jogtanácsosi minő­ségben képvisel — megbízása alapján — Lorainban az Ál­lami Ügyészséget. (Attorney General). Ifj. Grunda József — aki Grunda Józsefnek, a loraini Nagybizottság volt elnökének és nejének fia, — Lorainban született 1933-ban. A loraini High School elvégzése után a clevelandi Fenn College-t, majd a Bowling Green Uni­­versity-t végezte. 1957-ben a John Marshall School of Law sikerrel vizsgázott hallgatója, majd 1958-ban letette az ál­lami vizsgát is. Jogi tanulmányainak vég­zése közben az egyik nagy clevelandi biztosító vállalatnál dolgozott, ahol az utolsó há­rom évben irodafelügyelő (of­fice supervisor) volt. 1958 október 1.-én nyitotta meg saját ügyvédi irodáját, — a Pearl Ave. 2817 számú ház emeletén. Ifj. Grunda József nős és négy gyermek apja. Tagja a Szt. László Egyháznak. E. 34 utca 1909 számalatt lakik. Ifj. Grunda Józsefet úgy szólván egész Lorain magyar­sága ismeri. Most kapott uj és megtisztelő megbízatása nemcsak anyagi előnyt jelent számára, hanem a jogi pálya ezernyi apró- furfangjával is­merteti meg a kezdő, fiatal ügyvédet ,és kitűnő tapaszta­latszerzési lehetőséget nyújt, melynek további jogi pályá­ján is hasznát veheti. Hisszük, hogy megbízatá­sában sikerrel helyt áll és be­csületes felfogásával, kelle­mes modorával, — s minde­nek előtt jogi tudásával — tiszteletet és megbecsülést szerez saját nevének s vele együtt Amerika magyar szár­mazású polgárainak is. Kinevezéséhez szeretettel gratulálunk! HALÁLOZÁS Özv. Dajka Istvánná (1863 E. 34 St.) 1959 feb­­uár 27.-én, — hosszú beteg­ség után — 68 éves korában meghalt a Szt. József Kór­házban. Az elhunyt a Zemplén me­gyei Szolnocskán született és Bácskából jött Amerikába 53 éve és azóta állandóan loraini lakos volt. Alapitótagja volt a Szt. Mihály gör. katholi­­kus egyháznak és az egyház keretében működő Oltár Egy­letnek. A Wm. Penn Testvér­­segítő Egyesületnek szintén tagja volt. Gyászolja két leánya, két fia, négy unoka, négy déd­unokája és fivére. Férje még l&43-ban meghalt. “ Temetése a Bodzásh Te­metkezési Intézetből volt — 1959 március. 2.-án reggel 8:30-kor, a Szt. Mihály Egy­ház templomából 9 órakor, Főt. Petrick István gyász­­szertartásával, —'a Ridgehill Memorial Park temetőben. Özv. Csurpek Mihályné (256 W. 38th St.) 1959 március 4.-én reggel — 79 éves korában, hosszú szenve­dés után, — meghalt a lo­raini Szt. József Kórházban. Magyarországról jött és 55 éve lakott Lorainban. Tagja volt a Szent Mihály gör. ka­­tholikus egyháznak s az egy­házon belül működő Oltár Egyletnek. Férje 1929-ben halt meg. Gyászolja négy leánya, há­rom fia; húsz unokája; 11 dédunokája;és nővére. Temetése 1959 március 6.­­án reggel 8:30-kor volt a Reiehlen-Cooley Temetkezési Intézetből, 9 órakor pedig a Szt. Mihály Egyház templo­mából — Főt. Petrick István plébános egyházi szolgálatá­val — a Calvary Temetőben. Özv. Kocsmáros Andrásné 1959 március 5.-én — ott­honában, 79 éves korában — meghalt. Magyarországon, a Zemplén megyei Lelesz községben szü­letett. 1'911-ben jött Ameri­kába; Lorainban 36 éve la­kott. Tagja volt a Szt. László Egyháznak, az egyház Oltár Egyletének; a Szűz Mária és a Szt. László Egyletnek s a Szt. György Szövetségnek. Gyászolja három fia; há­rom leánya; kilenc unokája, s három dédunoka. Férje két éve halt meg. Temetése 1959 március 7.­­én, reggel 8:30-kor lesz a Do­­vala Temetkezési Intézetből, 9 órakor egyháza templomá­ból — Főt. Demkó Zoltán egy­házi szolgálatával — a Calva­­ry Temetőben,

Next

/
Thumbnails
Contents