Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)
1958-10-23 / 43. szám
\ IGAZÍTSUK VISSZA ÓRÁINKAT SZOMBATON ESTE Szombatról vasárnapra virradó éjjel Északohio —• s igy városunk és megyénk — lakossága visszatér a rendes időszámításra s ezért minden órát visszaigazitanak egy órával. Bár a nyári időszámítás hivatalosan csak október 25.én éjfélkor ér véget, mégis a leghelyesebb — a feledékeny emberek miatt, — ha mindenki szombaton este lefekvéskor igazítja vissza az óráját. így visszanyerjük a tavasszal elveszített egy órát s vasárnap mindenki tovább alhat egy órával. HALÁLOZÁS Venzel Józsefné aki a Lorain County Home lakója volt, 1959 október 15.én — egyheti betegség után, 78 éves korában, — meghalt az elyriai Memorial Hospital- Jban. Az elhunyt Magyarországról vándorolt 52 éve az Egyesült Államokba és azóta Lorainban lakott. Gyászolja férje; két fia; egy leánya; egy nővére; 11 unokája és 12 dédunoka. Temetése 1959 október 17.én délelőtt 10 órakor volt a John R.. Dovin Temetkezési Intézetből. — A Ridgehill i—}Iew-?rial Park Temetőben temették. Sánta János (Kalamazoo, Mich.),aki Lorainban született s körülbelül 15 éve költözött el innen, 1959 október 16.-án — 48 éves korában, szivszélhüdés következtében, — meghalt egy fotball mérkőzés vezetése közben (Lawton, Mich.). Sánta János, aki jelentős tekintélyt szerzett magának fiatalabb éveiben mint tényleges sportoló, később pedig mint sportvezető és vizsgázott biró, még alig két hete Lonainban járt, ahol számos barátját meglátogatta. A halál is a fotball pályán érte, egy mérkőzés vezetése közben. Gyászolja édesanyja, özv. Sánta Jánosné (8417 Grove Ave., Lorain); fia — Roger John — Riverside-on (Calif.); egy leánya — Mrs. Vernon Grant Orlanldo-n (Fla.); egy unokája; két fivére és két nővére. Temetése 1959 okt. 21.-én reggel 8:30 órakor volt a Dovala Temetkezési Intézetből, 9 órakor a Szent László Egyház templomából—Eőt. Demkó Zoltán plébános gyászszer- tartásával, — a Calvary Temetőben. Orosz István 52 éves east sidei lakos — 235 California Ave., — kétheti betegség után, 1959 okt. 20.-án meghalt a Szent József Kórházban. Tagja volt a Szt. László Egyháznak, s a Szent László Bs. Egyletnek. A loraini hajógyár munkása volt. Gyászolja édesanyja és két nővére. Felesége két hónapja halt meg. Temetése 1959 október 23.án reggel 8:3i0 órakor volt a John R. Dovin Temetkezési Intézetből, 9 órakor pedig a Szent László Egyház templomából, — Főt. Demkó Zoltán plébános gyászszertartásával, — a Calvary Temetőben. VOLUME 46 ÉVFOLYAM—No. 43 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10** 1959. OKTÓBER 23. A HÉT ESEMÉNYEI AZ ACÉLSZTRÁJKOT a Taft-Hartley törvény alkalmazásával szüntette meg elnökünk — legalább is 80 napra. Mivel az elnök által kinevezett ténymegállapitó bizottságnak sem sikerült rávennie a szakszervezetek vezetőit és a gyárosok megbízottait a megegyezésre, elnökünk felszólította az igazságügyminisztert, hogy a Szövetségi Bíróságnál kérje a Taft-Hartley törvény alkalmazását. A Taft-Hartley törvény előírja, hogy “nemzeti szükségállapot” esetén az elnök kérheti a törvény alkalmazását s ebben az esetben a sztrájkoló munkásokat 80 napra visszarendelik a gyárakba. Az elnök intézkedését éleden bírálják a szakszervezetek. Bár elnökük — David McDonald, — bejelentette, a szakszervezetek engedelmeskednek a törvénynek, de bejelentette azt is, hogy törvényes eszközökkel — felebbezéssel, — igyekeznek érvényesíteni a munkásság jogait. McDonald szerint az elnök tétlenül nézte, amikor a — sztrájk miatt, — munkások heteken át minden jövedelem nélkül maradtak, de azonnal intézkedett, mihelyt acélszüke állt be a nagyiparokban. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a 80 nap alatt az acélipar ismét ellátja egy időre a piacot s akkor újból megpróbálja a munkásokat kiéheztetni. ~ A torvény szerint a 80 nap alatt a munkásoknak és a munkaadóknak tárgyalniok kell és keresniük kell a megegyezés módját. Hatvan nap múlva a ténymegállapitó bizottságnak ismét jelentést kell tennie az elnöknek arról, hogyan haladnak a tárgyalások. Ha a 80 nap alatt sem tudnak megegyezni, a munkások ismét sztrájkba léphetnek. ❖ NEM VOLT HALADÁS az elmúlt héten lezajlott közvetlen tárgyalások során s igy múlt vasárnap a ténymiegállapitó bizottság beszüntette — egyelőre, — a további tárgyalásokat. Az elnök “szomorú szívvel” vette tudomásul, hogy alkalmaznia kell a Taft- Hartley törvényt, de szerinte az acélszüke miatt előállt “nemzeti szükséghelyzetben” más megoldás nem volt. A múlt heti tárgyalások során a szakszervezetek 20 centes órabér emelést kívántak. Az acélgyárak hároméves szerződést ajánlottak, s a kért béremelés felét kínálták. Szerintük magasabb bér javítás esetén az acélárakat is fel kellene emelni s ez újabb inflációs hullámokat s általános áremelkedést vonna maga vitán. A béremelést csak abban az esetben hajlandó megadni az acélipar, ha a termelési költségeket úgy csökkentheti, hogy a munkaerőt eredményesebben kihasználhassa és kevesebb munkást alkalmazzon mindenütt, ahol erre mód lesz. A gyárak nem voltak azonban hajlandók pontosan előírni, hogy milyen megtakarításokra gondolnak és hogyan képzelik el a munkaerő csökkentését. A munkások munkakörét minden acélgyárban igen körülményes szabályok írják elő. Lehetetlen lenne a gyárak javaslatát még csak tárgyalni is, pontosan körvonalazott tervek és javaslatok nélkül. A gyárak pedig ilyen pontosan körvonalazott javaslatokat nem voltak hajlandók előterjeszteni. Megígérték ugyan a gyárosok megbízottai, hogy “vitás esetekben döntőbíráskodás lesz”, azonban megtagadtak minden felvilágosítást annak meghatározása céljából, hogy melyek a “vitás esetek.” Mindebből elfogultság nélkül megállapítható, hogy a gyárak a növekvő takarékosság mellett döntő rohamot indítottak a szakszervezetek ellen. Ha az acélmunkások elfogadták volna a gyárak képviselőinek javaslatát, akkor csak idő kérdése lenne, hogy az acélgyárosok mikor törnék ki a szakszervezetek gerincét. A MUNKÁSOK vonakodva mennek vissza dolgozni'. A legtöbb megkérdezett acélmunkás tudja, hogy a Taft- Hartley törvény csak elodázza a megoldást, de nem old meg lényegében semmi fontos kérdést. Az acélmunkások boldogan mennének vissza dolgozni bármikor, de ahhoz ragaszkodnának, hogy ne kényszerítő erő hatására, hanem becsületes megegyezés után induljon meg a munka. Az acélgyárak szerint a kohók jó állapotban vannak a legtöbb helyen és a munkások visszatérése után 6-10 nappal teljes erővel folyhat az acéltermelés. A nagy tavakon a hét eleje óta készen állanak a vasércet szállító hajók s igy a szállításokban sem lesz fennakadás. ❖ GEO. MARSHALL, amerikai tábornok — a győzelmes második világháború amerikai vezérkari főnöke és illetékesek szerint, legnagyobb katonai tudósa, — hosszas betegség után meghalt. George Marshall nem csak mint katona tette nevét ismertté, hanem mint a háború utáni idők egyik amerikai külügyminisztere, kiérdemelte a világ legtöbb népének szeretetét és elismerését. Nevéhez fűződik a róla elnevezett Marshall-terv, melynek keretében a háborútól elpusztított és szegény országok gazdasági életét fellendítették és az elpusztult nemzetgazdaságokat újjáépítették. A Marshall-terv egyike a modern idők legnemesebb, legönzetlenebb nemzetközi cselekedeteinek. — Érthető, hogy Marshall tábornok halála súlyos veszteséget jelent nem csak Amerikának, hanem minden igazságszerető embernek. Nemzeti hősnek kijáró tiszteletadással temették el az Arlington-i nemzeti temetőben. ❖ A SZOVJET LUNIK, _ az oroszok második holdrakétája, — sikeresen folytatja előre tervezett pályáján való mozgását. Megkerülte a Holdat s onnan visszatért a Föld vonzóereje határához. Amikor legközelebb ért a Földhöz, fényképeket sugárzott vissza a szovjet megfigyelő állomásoknak. A képeket a bolygó készülékei a Holdnak tőlünk messzebb lévő, soha nem látott sötét oldaláról készítették. A szovjet tudósok Ígérete szerint, a képeket közzé teszik. (Folytatása a 4-ik oldalon) Porkoláb Alfréd — A. D. Baum- tese, — üdvözlő beszéd kíséretében hart kongresszusi képviselő helyet- átadja az amerikai zászlót. * * • « * • Zászlót avatott, adósságlevelet égetett az Ifjúsági Betegsegélyző Egylet Az Ifjúsági Betegsegélyző Egylet kettős ünnepet ült a múlt szombaton — október 17.-én. Ekkor avatták fel — délelőtt 10 órakor azt az amerikai zászlót, amelyet A. D. Baumhart, kongresszusi képviselő ajándékozott az egyletnek, este pedig bankett keretében elégették az egylet uj székházának építési költségeire felvett kölcsönről szóló adósságlevelet. nagyterme. Bár már napokkal előbb -beszüntették a vacsorajegyek árusítását, így is még a szomszédos kisebb termekben is teríteni kellett, hogy a tagok és a vendégek elférjenek. Delegációkkal képvisteltették magukat a loraini egyházak és az egyletek. A délelőtti zászlóavatást Nt. Tóth Bálint, a református magyarság lelkipásztora végezte. Az avatáson megjelent — Jaworki polgármesterrel az élén, — városunk több vezető egyénisége, valamint a loraini közélet több ismert tagja. Pesti Imre elnök bevezető szavai után Baumhart képviselő helyettese, Porkoláb Alfréd szép beszéd keretében adta át a zászlót. Bejelentette, hogy A. D. Baumhart egy igen fontos elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni. Porkoláb Alfréd a zászlóval együtt egy hivatalos Írást is átadott az egylet vezetőségének, amely bizonyítja, hogy a zászló az amerikai törvényhozás háza felett lengett, — Washingtonban. Kretovics József, Jáger János és Szabó Imre — az egylet legidősebb tagjai, — vették át s vonták fel avatás után a zászlót. Majd Tomka Györgyné az Amerikai Himnuszt énekelte, mig a Loften Henderson Detachment katonai tisztelgéssel köszöntötte a Marshall tábornok halála miatt félárbócra vont lobogót. Este — az adósságlevélégetési vacsora alkalmával, — kicsinek bizonyult az egylet Az ajándékozott zászló, mely a Capitolium ormán lengett egykor. Pesti Imre bevezető szavai után Nt. Tóth Bálint mondott imát, majd Újhelyi József — a megyei demokrata párt elnöke, mint áldomásmester, — vezette le a szépen sikerült bankettet s mint egyleti tag és az egylet ügyésze elégette az adósságlevelet — Pesti Imre elnök közreműködésével. Az ünnepi angol beszédet Paul Mikus, megyénk ügyésze mondotta,-aki mága is bevándorolt szlovák szülőktől származik s tapasztalatból ismeri a bevándorolt nemzetek küzdelmeit és szép eredményeit itt Amerikában. A szónok elismeréssel adózott a magyarságnak s különösen a szép munkát végző egyletnek. Nt. Tóth Bálint — a magyar szónok, — rövid beszédben méltatta az ünnep jelentőségét. Az egyletek‘nevében Huszty Menyhért, a Nagybizottság elnöke mondott üdvözlő szavakat. Városunk üdvözletét John C. Jaworski polgármester tolmácsolta. Újhelyi József áldomáster bemutatta a megjelent előkelőségeket, köztük városunk Paul J. Mikus, — Lorain megye ügyésze, — a bankett szónoka. OKTÓBER, A MAGYAR BÁNAT HÓNAPJA Két évforduló fordítja szemünket októberben a magyar élet tragikus eseményeire. Mindkét nemzeti tragédia aoroszokkal függ össze. 1849 október 6.-án az osztrák önkény elleni dicsőséges magyar szabadságharc véget ért.Az oz - rák császár hivó szavára hazánkba tört orosz seregek fojtották vérbe a magyar szabadságharcot és tetették le Kossuth honvédéivel Világosnál a fegyvert. Több mint száz év múlva ugyancsak Oroszországból beözönlő csapatok fojtották vérbe, rabszolgaságba a vüágtörténelem páratlanul bátor, fényes eseményét: az 1956. évi magyar szabadságharcot. to Amikor a szabad országok, nagyhatalmak — a szovjet milliós hadseregeitől megbüvölten, — egyezkedni próbáltak az oroszokkal, a fegyvertelen maroknyi magyarság a “vasfüggöny” mögött NEM-et kiáltott Moszkva urainak. Gyerekek és idősek, férfiak és édesanyák fordultak kérő szóval előbb, majd jogos követeléssel, végül hazát, szabadságot védő primitiv fegyverekkel a moszkvai kommunizmus és magyarországi bérenceik ellen. A “hihetetlen magyarok” — ahogyan Amerika egyik legnagyobb folyóirata nevezte szabadságharcosainkat, — elérték a lehetetlent; szabadságot harcoltak ki Magyarország számára. Amikor a vüág bámulata közepette a magyar nép független, semleges és békés, szabad kormányt akart hazánk élére állítani, az oroszok orvul megtámadták szabadságharcosainkat. Országszerte gyilkolták őket halomra s tankokkal, ágyukkal visszaállították a szovjet rendszert Magyarországon. Ez a második szovjet “felszabadítás” — akárcsak az első, — híven önmagához bitófákkal, vérpadokkal, börtönökkel szegélyezte útját egész Magyarországon. A Nyugat — világháborútól félve, — nem merte segíteni, csak ámulattal csodálta a magyar népet. Segítség hiányában Khrushchev a szabadságharcot leverte. Magyarországon visszaállították a szovjet szuronyokra, kémrendszerre, elnyomásra alapított kommunista rendszert. A szabadságharc vívmányai külső látásra eltűntek, A nemzet fiatalságának egy része vánüorbofot vett kezébe, vagy szovjet táborokban senyved. A lelkek mélyén azonban él s mindig is élni fog a magyar szabadságharc. Tudja a világ — jobban, mint valaha, — hogy Moszkvának hinni nem lehet s a kommunizmus nem egyéb önkényre alapított világcsalásnál. Ha módjuk és lehetőségük lenne a rabnépeknek a felszabadulásra, nem lenne kommunizmus sehol. A Szovjetunió vezetői is tudják ezt. Talán a magyar szabadságharc akadályozta meg a háborút, az oroszok világhódító terveit. VUágössá lett Moszkva előtt, hogy nem okos dolog fegyvert adni az elnyomottak kezébe s a Nyugat ellen, mert könnyen Moszkva felé fordulnának a puskacsövek. Mi, amerikai magyarok, akik elnémított otthoni testvéreink helyett beszélhetünk, könnyes boldogsággal gondolunk ezen az évfordulón arra, hogy a magyarnál bátrai ' nemesebb, szabadságszeretőbb népe ninics a világnak. Tudjuk — és ezt a reményt sem orosz bolygók, sem szovjet sikerek a szivünkből ki nem ölik, — hogy az a nemzet, a mi nemzetünk, amely egy Kossuth Lajost s egy 1956 Október 23.-at adott a vüágnak, egy időre elvesztheti ugyan szabadságát, de tartósan rabságban nem marad. HISSZÜK, HOGY 1956 OKTÓBER 23. IGAZI GYÜMÖLCSÉT — A MAGYAR NÉP SZABAD, BÉKÉS ÉLETÉT, — MÉG A MI GENERÁCIÓNK ÉLETÉBEN LEARATJA A MAGYAR NEMZET! és megyénk biráit — Judge LeRoy Kelly-t és Judge John Kolena-t, — és shériffjét — Vernon Smith-et, — a városi tanácsosokat, a “county commissioner”-ek elnökét — Norman T'hompson-t, — s másokat. A szépen sikerült ünnepség egyike volt a loraini magyarok legsikerültebb testvéri összejöveteleinek. Gratulálunk az egyletnek az adósság kifizetéséhez és a jól sikerült díszvacsorához. Szükségesnek tartj uk azonban megjegyezni, hogy az adósságlevél elégetése után sem pihen meg a tagság, hanem hamarosan hozzá kezd a székház korszerű és nagyon szükséges kibővitéséhez. A bankett után jól sikerült táncmulatság volt,' íSzilvássy Gábor és zenekarának muzsikája mellett. 95 éve halt meg Madách Imre, — az “Ember tragédiája” halhatatlan Írója (FEC) Madách Imre 1864 október 5.-én halt meg. Magyarországon alig emlékeztek meg róla és élete nagy müvét — az “Ember tragédiájá”-t már néhány éve nem adják elő. A rendszer mindig vonakodik a darabot előadni, mert a magyar közönség a saját sorsát is látja a nagy tragédiában. A tragédiában a költő az emberiség sorsának alakulását írja le, az első emberpárnak a Paradicsomból való kiűzetésétől kezdve. Megrázó éleslátással jósolja meg s rajzolja le a jövő nemzedékek életét, előre látva az Embernek uniformizált sorsát. A mü majdnem minden müveit nép nyelvén megjelent.