Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)

1958-07-18 / 29. szám

VOLUME 45. ÉVFOLYAM No. 29 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1958 JULIUS 18 Két és fél millió dollárt kér a város a szavazóktól a no­vemberi választásokon. Ennyi értékű kötvény kibocsátására óhajt városunk felhatalma­zást kapni, hogy ebből fedez­hesse az utcák javítását és a csatornázást kibővítését. Ha a szavazók a felhatalmazást megadják, a kormány adja a munkák elvégzéséhez szüksé­ges nagyobb összeget. * * * A munkanélkülisegélyek ki­terjesztése Lorain vidékén körülbelül 1,500, munkáját el­veszített embert érint. Már megkezdődött a munkahiva­talban a feliratkozás az álla­mi törvényhozás által 13 hét­tel kiterjesztett munkanélkü­lisegélyre. A törvény értelmé­ben mindazok, akik már fel­vették 26 heti munkanélküli segélyüket, újabb 13 hétre kapnak segélyt. A munka­­nélkülieket nyilvántartó hiva­tal kéri a 13 heti segélyre jogosultakat, hogy a hétnek azon a napján jelentkezzenek, amelyen a 26 hét alatt is rendszeresen jelentkeztek. • * * * Lorainhoz csatolják-e-az uj Ford gyártelepet és környé­két? Ezt a megyénk, de kü­lönösen városunk szempontjá­ból fontos kérdést dönti el a kerületi bíróság döntése, ame­lyet augusztus közepére vár­hatunk. Mint ismeretes, Nardini pénzember vezetésével Brown­­helm település lakosságának egy része azt kérte a megyei biztosoktól, hogy a település több mint kétezer akeres te­rületét, — az uj Férd gyár­ral, -— csatolják Lorainliöz. Brownhelm lakosságának egy másik része ehelyett az­zal a kéréssel fordult az ille­tékesekhez, hogy a kérdéses terület, — más területekkel kibővítve, — alakuljon át el­ismert községgé és legyen ön­álló. Augusztusban a bírói dön­tés mondja ki, hogy mi lesz a kérdéses kétezer aker jövő­je s ki kapja meg az adójö­­vedelmet Fordéktól; Lorain városa, vagy pedig az alakí­tandó uj község? * * * A munkanélkülisegélyt ké­rők száma, — a munkahivatal szerint, — február óta 42 szá­zalékkal csökkent Lorain vi­dékén. Az acélgyárban újabb rendelések következtében nem bocsátották el azt a 300 mun­kást, akinek a “lefizetését’ mái' jelezte a National Tube Co. Nincs azonban kizárva, hogy a néhány hetes munkát kívánó rendelések leszállítása után lesznek munkás elbocsá­tások. Az acélgyár nem bo­csátkozik jóslásokba, mert a gyár szerint a munkaviszo­nyokat előre megjósolni nem lehet. Minden a rendelések alakulásától függ. * * * A loraini iskolai különadó, jogerős lett. A bíróság úgy döntött, hogy az az egy sza­vazat, amely az adó kivetését jogérvényessé teszi, érvényes Újhelyi József ügyvédünk — a választási tanács nevé­ben — közölte, hogy a bíró­ság döntését nem fellebbezik -meg. így ez a fontos kérdés, amely egy szavazaton látszott múlani, kedvező elintézést nyert. A HÉT ESEMÉNYEI A Lakeview Parknál — az állami egészségügyi hatósá­gok szerint, — a tó vize al­kalmas a fürdésre. A Century Parknál azonban a viz tiszta­sága kétséges és igy a für­désre való használhatósága ügyében végleges döntés nem hozható. AMERIKAI KATONÁK i megszállták Libanon egyes te- 1 rületeit; A amerikai haderőt < Libanon elnöke hívta be az országba. Eisenhower elnök ( teljesítette a libanoni kor- j. ínány kérését, mert ezzel ki- ,-c vánta megakadályozni a szi- e riai szabadcsapatok beszivár- t gását és a külföldi fegyver- j. szállításokat. \ Elnökünk szerint az ameri- e kai' katonák nem avatkoznak t bele a libanoni kormány és a r felkelők belső fegyveres vi- r szályába. Ugyanakkor azon- \ ban nem • engedik meg, hogy f kívülről más hatalom, — vagy I úgy nevezett “önkéntesek” — e álljanak a felkelők segítségé- i re. és ezzel megbuktassák a - nyugatbarát kormányt. Az g amerikai lépést beható ta- r nácskozás előzte meg. A Kon- r gresszus vezetői, különböző g kormányférfiak és magasran­­gu tisztek értettek egyet az Elnökkel abban, hogy a ten- a gerészkatonák partratétele Amerika fontos és elenged- i, hetetlen érdeke. Eisenhower j. elnök szerint az amerikai ka- r tonákat azonnal visszavonják, r amint az Egyesült Nemzetek z nemzetközi rendőri erőt kiil- ]< denek Libanonba s a nemzet­­közi katonaság ellenőrzi, hogy j a belső fegyveres viszályt ne t a felkelők oldalára álló kül- c földi katonák és fegyverszál- ] litmányok döntsék el. Az amerikai lépést a nyu- j. gáti kormányok helyeslik, bár s a közvélemény érthetően meg- o oszlik a nyugaí' fővárosok- r baa. az angol szocialisták és \ más országok baloldali párt- a jai' élénken helytelenítik az c amerikai lépést. r ❖ 1 MI TETTE SZÜKSÉGESSÉ az amerikai katonák partra- £ szállását? Az amerikai kor- r mány, — hitelt érdemlő ada- ( tok birtokában, — megállapi- c tóttá, hogy az egész Közel- \ keleten nagyszabású nyugat- { ellenes összefogás készül. A még a nyugat táborában álló ] arab országok kormányai el- j len a Nasser vezetése alatt ( álló egyiptom-sziriai államszö- < vétség az úgy nevezett arab ; unió, meglepetésszerü fórra- ] dalmak formájában akart < egyszerre lesújtani. Ezek az , államcsínyek, — természete- ] sen a kommunisták helyeslése j mellett, — eltávolították vol­na Libanon, Jordánia, Szaudi Arábia és Iraq kormányait, uralkodóit s az egész Közel­­kelet Nasser táborához, vagy talán később a kommunista rabszolga-birodalomhoz tarto­zott volna. Eisenhower-doktrina néven ismert szerződésünk értelmé­ben Amerika fegyveresen siet segítségére minden nyugat­barát, fenyegetett országnak, ha nyílt, vagy burkolt táma­dás éri függetlenségét. E dok­trína értelmében cselekedett az Elnök, amikor az amerikai haderő főparancsnokaként en­gedett a libanoni kormány kérésének és csapatokat kül- i dött Libanonba. Az angolok és franciák sem ' maradtak tétlenek. Szerintük • a közelkeleti válság sohasem ■ következett volna be, ha A­­; merika egyetért velük a ma­­: gyár forradalom idején és nem akadályozza meg őket Szuez és Egyiptom megszál­­s lásában. De az utólagos elég­- tétel, — az angolok szerint,- — nem változtat a helyzeten. r Ismét cselekedni kell. Cyprus- szigetén e sorok Írásakor brit- csapatok állanak készenlétben, i hogy megvédjék Anglia közel­­o keleti érdekeit. Franciaország is hangsúlyozza, hogy Liba­non sorsa és a közelkeleti fej­lemények általában, közelről 1 érintik. í A Nyugat természetesen s érthető idegességgel reagál a 1 közelkeleti eseményekre. Az arab országok függetlenségét r emlegeti, ott élő polgárai biz- 1 tonságáról mond szép szava- £ kát. Az igazság azonban az, r hogy a nyugati országok nem r egyezhetnek bele a Közelkelet 1 teljes elvesztésébe. Ez a kom- 1 munizmus táborát annyira s megerősítené, hogy egész jö- c vőnk sötét színben kezdene feltűnni. Másrészről pedig a I Közelkelet elvesztése az olaj z elapadását is jelenthetné. Ez t pedig tönkre zúzná a nyugati, e- különösen az eui’ópai, — r gazdasági életet, mig a kom- i munizmus gazdasági előretö- j rését hatalmas léptekkel se- ]< gitené. g ❖ r MIT SZÓL MINDEHHEZ r a Szovjetunió? Erre a kérdésre próbált vá- _ laszolni a nyugati világ, az r Amerikai lépésekkel párhuza- r mosan. Maga Eisenhower el- 1 nők is beismerte, hogy a kö- r zelkeleti partraszállás nagy s kockázat. Ha a szovjet “ön- _ kénteseket” küldene a Közel- é keletre, akkor, —-ha kis mér- g tékben is, de — közvetlen g orosz-amerikai háború küszö- g bén állunk. i Érthető, hogy az egész i Amerikai légvédelem készült- r ségben van, s atombombázó r gépeinktől kezdve rakétaállo­másainkig, az egész amerikai é haderő riadó-készültségben c áll. Hadügyminiszterünk hala- t déktalanul visszatért a fővá- s rosba a Csendes- óceáni atom- é kísérletek színhelyéről. A Szovjetunió egyelőre az arab “függetlenség” és a “be j nem avatkozás” bajnokaként i tündököl. Fenyegetései még 1 csak burkoltak, de a követ- c kező orosz lépést e pillanat- c ban kiszámítani nem lehet, i Szakértők egyetértenek ab- 1 ban, hogy Moszkva óvatos lesz. Mi is óvatosan járunk 1 el mindig, ha a szovjet meg- 1 szállás, — mint a magyar 1 szabadságharc esetében is, — 1 közvetlen amerikai-orosz ősz- í szetüzéshez vezethetne, va- i gyis, ha világháborús veszély- \ lyel járna. E pillanatban gya­korlatba g is bebizonyosodni látszik az a tény, hogy ha akár Amerika, akár a Szov­jetunió tesz csapatmozdulato­kat, — mindig a kezdeménye­ző félé az előny. Ilyen megszállásokkal és apró háborúkkal nyert Mosz­kva hatalmas területeket és szerzett világszerte döntő be­folyást. Amerika, — félve a világháborútól, — ilyen ese­tekben legfeljebb védekezni próbált, vagy a hódítások ki­terjesztését akadályozta meg. Most úgy látszik, — mint ez már Görögországban és Jordániában is bebizonyoso­dott, — az amerikai katonai kezdeményezés védekezésre és 1 óvatosságra inti a szovjetet. Világháborút senki sem i mer kezdeni, s igy a kishá­­: borukban ma még mindig a i szokásos fegyverek, a sorka­• tonák s a kezdeményező ha­- talmak mondják ki a döntő > szót. t ❖ A SZÓCSATA ERŐTEL­- JESEN dúl az Egyesült , Nemzetekben — a közelkeleti • ügyben. Amerika kérte a vi­­ä lágszervezet biztonsági taná­­t csának sürgős összehívását s , itt jelentette be a libanoni- partraszállást is. Sajnos azon­­? ban Amerika, — mint olyan- sokszor — most is csak vá­ratlan és súlyos veszteséget j jelentő események után éb- i redt magára. t ^ i IRAQBAN, — mely Ameri­kával szövetséges közelkeleti aráb állam, — súlyos vere- ( séget szenvedtünk, mig Liba- s non lekötötte a figyelmünket, r Sejtelme sem volt kormá- c nyunknak arról, hogy közel- s keleti bástyáját, Iraqot, órák 1 alatt elsepri a nacionalista s c nyugatellenes hullám. Iraqban minden békésnek látszott, mi- o kor mint derült égből a vil­lám, lecsapott egy jól élőké- v szitett és sikeres forradalom s dühe. I A forradalom, — amelyet r Nasserrel rokonszenvező s bi- t zonyára zsoldjában álló tisz- U tek vezettek, — órák alatt 1< elsöpörte a kormányt. A for- 1( radalmi kormány átvette az C uralmat. A király nagybáty- a ját s több kormányférfit fel- 1 koncoltak s az ország- nyu- t gatbarát, fiatal királyáról s miniszterelnökéről napokig még hirt sem lehetett kapni. a Iraq, — nyugati tanácsra, n- nemrégen államszövetség- a re lépett Jordániával. Ez a 1; nyugatbarát államszövetség f lett volna hivatva ellensúlyoz- ü ni a nyugatellenes egyiptom- h sziriai államszövetséget. De, a- valljuk be, — mig Szíria e és Egyiptom egyesülése nép- s szerű volt nemcsak a két or- v szág, de csaknem az egész g arab világ előtt, addig az é iraq-jordániai államszövetség \ az uralkodócsaládok, a kor- 1; mány és a nyugati hatalmak ] mesterkélt tákolmánya volt. s Az elégedetlen és a nemzeti I érzésektől füjritt lakosság t csak az alkalomra és veze- \ tőkre várt. Amikor Nasser I segítséget ígért és vezetőket 1 állított, az iraqi forradalom I elsöprő erővel sodorta el a z kormányt. Lehetséges, hogy a 1 jövő fejleményei más irányt 1 mutatnak, de e pillanatban be kell látnunk, hogy az arab ^ országok épen annyira szaba- j dúlni szeretnének tőlünk, — r mint a középeurópai nemze­tek Moszkva jármától. Olaj mágnásaink, magatar- j tásunk és külpolitikánk olyan t légkört teremtettek a KözeL j keleten, hogy az arabok Mosz- É kvában látják pártfogójukat, , s tőle remélik megkapni ál- j maik valóraváltásához a se- j gitséget. ( JORDÁNIÁ^ PRÓBÁLJUK még megmenteni. Jordánia királya, — az iraqrjordániai államszövetség határozata ér­telmében, — az iraqi forrada­lom sikere után kikiáltotta magát Iraq királyának is. Ez­zel akart alkalmat adni a ki­rálypárti iraqiaknak, hogy ve­zetésével tömörüljenek s ker­gessék el a forradalmi kor­mányt. A bátor fiatal uralkodó azonban aligha tehet sokat iraqi párthiveiért, mert sa­ját országában is puskaporos hordó tetején ül. Még csak rövid ideje annak, hogy si­került neki országában meg­■ szilárdítani az uralmat. Ame­rika segítsége és főként sze-i mélyes adottságai elfojtották • a már-már győztesnek látszó . nyugatellenes forradalmat. Az ■ iraqi sikereken felbuzdult, s- alkalomra váró Nasser-párti > erők azonban az ő trónját is bármely pillanatban- meg­ingathatják. E pillanatban is- csupán egy rosszul felszerelt t hadosztály áll rendelkezésére i országa védelmére. Ezzel alig­- ha bocsátkozhat iraqi kalan­- dókba. Ezért álltak készen a 5 hét eleje óta a brit hadosz- i tályok Cyprus szigetén. A fiatal király tudja, hogy i a jelenlegi körülmények kö­­r zott számíthat a Nyugat se­gítségére s ezért próbálja meg a lehetetlent, vagyis trónja megtartása mellett, az iraqi forradalom letörését. ❖ FRANCIAORSZÁGBAN De Gaulle-nak még mindig nem sikerül a sorozatos válságok megoldása. Algériában a fran­cia jobbóldali katonai tanács s a vele szembenálló és függet­­lenségükért küzdő arab na­cionalisták De Gaulle próbál­kozásait két oldalról torpe­­dózzák meg. Amerika és Franciaország viszonya sem a legszivélye­­sebb. Washington nem haj­landó az atomtitkokat közöl­ni a franciákkal, mert Attól tart, hogy De Gaulle esetle­ges bukása után a baloldal kezébe kerülnének Amerika legféltettebb titkai. Ezért De Gaulle a maga erejéből készül az atomhatalmak sorába lép­ni és felrobbantani az első kísérleti atombombát. ❖ A RAKÉTAKISÉRLETEK a világpolitikai események ár­nyékában lázas erővel folynak a vasfüggöny mindkét olda­lán. Amerika sikeresen lőtt fel egy újabb rakétát a világ­űrbe oly’ módon, hogy a ki­lőtt lövedék vissza is érkezett a világűrből. A lövedékben egy egeret helyeztek el tudó­saink, hogy a világűrből élve visszakerülő apró rágcsáló se­gítse hozzá Amerikát fontos élettani kutatásokhoz. A lö­vedék vissza is érkezett a vi­lágűrből, de a tengerbe zu­hant lövedéket és apró uta­sát nem sikerült megtalálni. Ennek ellenére Amerika pon­tos tervek birtokában van a világü rutazással kapcsolat­ban. Tudósaink szerint arány­lag rövid időn belül a Holdba küldünk rakéta löveget és ez­zel csaknem egyidejűleg ki­lőjük az első embert is a vi­lágűrbe. A szovjet nem közöl részle­teket rakétakisérleteiről, de joggal tételezzük fel, hogy nagyon kell sietnünk mind a loldrakétával, mind pedig a világürutazással, mert a szov­jet tudósok ezeken a terüle­teken is megelőznek bennün­ket. Bármennyire is lázasak és eredményesek kísérleteink, szovjet a rakétakisérletek terén, — mint több más téren is, — még mindig Amerika előtt jár. AZ IDEI MAGYAR NAP JULIUS 27-ÉN LESZ A Loraini Egyházak és Egyletek Nagybizottsága ren­dezésében julius 27.-én lesz az idei Magyar Nap. A Szt. László piknikhelységben tar­tandó Magyar Nap minden évben megyénk magyarságá­nak legjelentősebb és legna­gyobb tömegeket vonzó, évi eseménye. A Nagybizottság az idén is hetek óta készül a Magyar Nap méltó megrendezésére. A rendezőbizottságban látjuk Grunda József — a Nagybi­zottság elnöke — mellett vá­rosunk egyházi és egyleti ve­zetőit, lelkes tagjait s nem utolsó sorban a hires szakács­nőket, akik arról gondoskod­nak, hogy a szép műsor, jó zene és baráti hangulat mel­lett, kitűnő ételek is vonzzák a Magyar Nap hatalmasnak Ígérkező tömegeit. Nyomdánkban már készül a szép magyarnapi könyv, mely értékes cikkek mellett a Ma­gyar Nap műsorát is tartal­mazza. A Magyai- Nap délután 1 órakor kezdődik. A hatalmas rendezőgárda gondoskodik ar­ról, hogy kocsiját mindenki könnyen parkolhassa s egy pillanatig se érezzék a meg­jelentek a vendégszeretet és jó hangulat hiányát. Kulcsár János és jónevü zenekara már a vendégek érkezése előtt meggyantázza vonóját, úgy hogy mire benépesül a Szt. László Park, már pattog is a magyar zene és dobognak a lábak a csárdás vidám üte­mére. A kora délutáni órák­ban már sülnek a finom laci­­pecsenyék és egyéb friss, ma­gyaros ételek, s a “báré” kö­rül is izzadnak az önkéntes bártenderek, hogy a kiadós pecsenyék után szomjan ne haljon egyetlen vendég sem. Délután 3 órakor kezdődik a színvonalas műsor, melynek keretében polgármesterünk s több kiváló magyar és angol szónok mond beszédet. A ze­nei részben több szép ének­szám lesz. Kalassay Roberta és Lázár Sandra énekelnek al­kalmi dalokat, a tőlük meg­szokott nívós előadásban. Az egyházak lelkészei mondják az imákat és üdvözlő beszéde­ket. Az egyházak magyar ru­hás tánccsoportjai is fellép­nek. A programot Tóth Gá­bor, városunk mértékhivata­lának vezetője vezeti le. A rövid, de szép műsor után ismét felhangzik a ma­gyar zene s idős és fiatal tán­colhat, szórakozhat, ehet és ihat kedvére ezen a kellemes magyar nyári ünnepélyen. Reméljük, hogy az időjá­rás is kedvez és semmi aka­dálya nem lesz, hogy az idei Magyar Nap komoly erkölcsi és anyagi siker jegyében menjen végbe. Az előrelátó rendezőség azonban nem biz semmit a véletlenre. Lefog­lalta a Református Nagyter­met és rossz idő esetén ott tartják meg az idei Magyar Napot. Reméljük, hogy ilyen szük­ség megoldásra nem kerül sor, hanem szép napsütésben mindnyájan találkozunk a Szent László Parkban, az idei Magyar Napon. 87 uj ház épül a Homewood negyedben 3,300 ÚJABB MAGYAR MENEKÜLT JÖN AMERIKÁBA A Nemzetek Szövetségének Menekültügyi főbiztosa és az ICM közös felhívást intézett a világ szabad népeinek kor­mányaihoz, hogy az Ausztriá­ban és Olaszországban még kivándorlásra váró magyar menekülteket fogadják be. Körülbelül 10,000 olyan ma­gyar menekültje van még az 1956-os szabadságharcnak, a­­kik eddig nem kaptak letele­pedésre jogosító beutazási en­gedélyt és több mint 18 hó­napja sínylődnek az európai táborokban. Ennek kapcsán az Egyesült Államok kormánya ma kia­dott jelentésében hivatalosan közölte, hogy Ausztriából há­romezer és Olaszországból há­romszáz magyar menekültet hajlandó soron kívül beenged­ni. A Coordinated Hungarian Relief — a kormánykörökkel folytatott tárgyalásai során — megtudta, hogy ennek a menekültcsoportnak a kérvé­nyeit nem Washingtonban, hanem az illetékes országban levő USA. konzulátuson fog­ják eldönteni s azok is be­nyújthatják kérvényüket, a­­kiknek a 85-316-os számú törvény alapján beadott ké­résüket elutasították. Az er­re vonatkozó rendelkezések most vannak szövegezés alatt és a közeljövőben kerülnek ki­küldésre. Örvendetés tény az, hogy az Eígyesült Államok kormá­nyának jó példáját más kor­mányok is követték. Ausztrá­lia háromezer, Canada kétezer magyar menekült befogadá­sára tett ígéretet, ami azt je­lentheti, hogy az év végére minden kivándorolni szándé­kozó magyar menekült el­hagyhatja Ausztria és Olasz­ország táborait. Az elmúlt 10 év alatt a Homewood lakónegyed váro­sunk egyik legrohamosabban fejlődő része lett. A mai na­pig 1,015 uj egy- és kétcsalá­­dos házat építettek itt s most újabban 87 otthon építését kezdik meg. Az első mintaház a jövő héten már kész is lesz úgy, hogy julius 27.-én már a közönség részére is megte­kinthető. A házakat építő Westfield Corporation régi, kipróbált építkezési vállalat, mely arra törekszik, hogy a legolcsóbb áron, a legjobbat adhassa a házvásárló közönségnek. E negyedben széles, aszfal­tozott utcák vannak, azonkí­vül járda, csatornázás és min­den egyéb közszolgálati ké­nyelem meg van. És ez már mind benn van a vételárban. A házak csekély $227.00 le­fizetése mellett, részletfize­tésre vásárolhatók meg. Sa­rokházaknál a lefizetendő ösz­­szeg $302.00-al több. Aki a közel jövőben házat tervez vásárolni, okvetlenül nézze meg a Westfield Co. legújabb házait, a Homewood negyedben. Felvilágosítással készséggel szolgál Mr. Phillip Galbreath az alábbi címen: 2466 E. 42nd St. Telefon: BR. 7-6271. AUG. 1-ÉN ÉLETBELÉP A FELEMELT POSTAI DÍJSZABÁS MAGYAR SAKKMESTER NYERTE A CLEVELANDI SAKKTORNÁT Junius 18T.-án, 25.-én és 27.­­én rendezték meg Cleveland­­ban az országos jellegű sakk­­tornát. Ennek során a baj­noki címet Benkő Pál, mene­kült magyar és nemzetközi mester nyerte. Augusztus elsejétől kezdve megdrágul a posta. Levelek­re egy ounce súlyig az eddigi 3 cent helyett négy centes bélyeget kell ragasztani. A le­velezőlapok 2 cent helyett 3 centes bélyeggel adhatók fel. A légiposta 7 centbe kerül ounce-onként. Légipostán kül­dött levelezőlapokért 5 centet kell fizetni. A posta augusztus elsejére uj bélyegeket és felbélyegzett levelezőlapokat s borítékokat bocsát ki. Ismételjük: augusztus 1.-től magasabb postai díjszabást kell fizetni. Aki a régi áron szeretne még néhány levelet elküldeni, adja fel postai kül­deményét augusztus 1. előtt!

Next

/
Thumbnails
Contents