Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)

1958-07-03 / 27. szám

A JULIUS 4.-iki ünnep nemcsak Amerika legszentebb ünnepnapja, hanem az ujahb években — köz­lekedési szempontból — egyike a legveszélyesebb hétvégeknek is. ÓVJUK s FIGYELMEZTETJÜK olvasóinkat, hogy a julius 4.-iki hétvégein rendkívül óvatosan hajt­sanak. Többszáz ember halálát jó­solják erre a hétvégre a szakér­tők. Ünnepelni, szórakozni men­jünk ki kocsinkkal az országutra, ne pedig öngyilkossági szándék­kal! JULIUS 4.-ÉN ÖNGYILKOS­­JELÖLT MINDENKI, AKI ITTA­SAN, ROSSZ FÉKKEL, VAGY GONDATLANUL VEZETVE hajt ki az országutra^ — még közeli autózásra is! Ezért vezessünk fi­gyelmesen, óvatosan; tartsuk be a szabályokat, hogy az ünnep vé­gével egészségesen, felfrissülve kezdjük el a hétköznapok munká­ját .. . Kellemes szórakozást kívánunk olvasóinknak ezen a szép nyári hétvégen és újból intjük Önöket: VIGYÁZZANAK SAJÁT ÉS SZERETTEIK ÉLETÉRE S TES­TI ÉPSÉGÉRE! I ! * * * Kiterjesztették a munkanélkise­­gély kifizetésének időtartamát. Az ohioi törvényhozás megszavazta, hogy az eddig 26 hétre járó mun­kanélkülisegély kifizetésének idő­tartamát 13 héttel meghosszabbít­sák. Mindazok, akik “nem dolgoz­nak és munkanélkülisegélyük ki­fizetésének ideje lejárt, jelentkez­hetnek az újabb 13 hétre folyósí­tandó segély ügyében, a munka­­hivatalban. A törvényhozás által megszavazott kiterjesztést O’Neill kormányzó aláirásával már szen­tesítette is. * * * Lorainhoz csatolják az O’Neil’s “Shopping Center”-t? — A váró-' si tanács valószínűleg a novemberi választáson a szavazók döntése elé terjeszti Sheffield Township ille­tékes lakosainak azt a kérését, 2.200 aker területet csatoljanak el a településtől, s kebelezzék be Lo­rain városába. A kérdéses terü­ld az E. 36.-ik utcánál-közlőé ■ és a 254-es útig terjed s magába foglalja az O’Neil’s “shopping Center”-t isr" * * * Pénteken a bankok zárva lesz­nek, — Julius 4.-e ünnepe miatt. Ezért városunk bankjai csütörtö­kön este 4:30 és 7 óra között tartanak nyitva. Akinek elintézen­dő bankügyletei vannak,,ne feled­kezzék meg erről a dátumról. Csü­törtökön este 7 órakor bezárnak az összes bankok és zárva marad­nak hétfő reggelig. • • • Béremelést kapott megyénkben 7.200 acélmunkás. A béremelés önműködően lépett életbe, mert a bérszerződések 'értelmében a drá­gulással párhuzamosan, automati­kusan emelik . a munkabéreket is az acéliparban. Az acélmunkások átlagos órabére ezzel $2.77 lesz. Az emelés a szakszervezet szerint óránként 13.2 centet, az acélgyá­rak szerint pedig 16 centet tesz ki. A készpénzben kifizetett ma­gasabb órabérek mellett ugyanis emelik az indirekt juttatásokat is, innen adódik, hogy. a béremelés mértékét a szakszervezet és a gyárvezetőségek nem egyformán ítélik meg. * * * Rendelések hiánya miatt a Na­tional Tube Co., elbocsátotta 200 munkását. VOLUME 45. ÉVFOLYAM No. 27 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1958 JULIUS 3 A HET ESEMENYEI ALASZKA LETT A U.S.A. 49.-IK TAGÁLLAMA Alaszkát, — közel 42 évi huzavona után, — az Ameri­kai Elgyesült Államok 49.-ik tagállamává fogadták. A Sze­nátus 64 szavazattal 20 elle­nében fogadta el 1958 junius 30.-án este, a nagyjelentőségű törvényjavaslatot. Mivel a Ház már előzetesen megszavazta, a Szenátus mos­tani szavazatávl elfogadta, Eisenhower elnök pedig bizo­nyosan aláirja, — a javaslat törvényerejűnek tekinthető s igy Alaszka lesz az Egyesült Államok kék csillag-sávos lo­bogóján a 49.-ik csillag. Alaszka tagállammá válása hivatalosan decemberre vár­ható; az uj lobogót, — mely­re vonatkozólag több tervet terjesztettek be, — 1959 juli us 4.-én vonják fel először hi­vatalosan. AMERIKAIAK LETAR­TÓZTATÁSA JELLEMEZTE az elmúlt napok nemzetközi eseményeit. A Keletnémetországban le­tartóztatott amerikaiak ügyé­ben még mindig folyik a kom­munista zsarolás. Az ameri­kai kormány minden észszerű­nek látszó lépést megtesz, hogy kiszabadítsa azokat a polgárait, akik helikopteren kényszerleszállást végeztek a kommunista Keletnémetor­szág határain bélül. A kelet­németek azonban ragaszkod­nak ahhoz, hogy diplomáciai síkon induljanak meg a tár gyalások a két ország között. Amerika vonakodik e lépés megtételétől, mert a diplomá­ciai tárgyalások meginditása azt jelentené, hogy Amerika gyakorlatilag elismerné a ke­letnémet kommunista kor­mányt. Szovjetoroszországban az oroszok ejtettek foglyul ame­rikai polgárokat. Egy ameri­kai fegyvertelen repülőgép betévedt szovjet területre. Szovjet harcirepülőgépek le­szállásra kényszeritették az amerikai gépet és 9 amerikai polgárt foglyul ejtettek. Az oroszok azt a vádat emelték, hogy az amerikai gép szándé­kosan repült be szovjet te­rületre. Ezzel szemben Ame­rika hangsúlyozza, hogy a re­pülőgép fegyvertelen volt és csupán a keleti országokban állomásozó amerikai diploma­ták és katonai személyek el­látásához szükséges anyago­kat vitt magával. A repülő­gép eredetileg Németország­ból, Wiesbadenból indult ki, s keletre repülve leszállt azokban az országokban, ahol az amerikai személyzetnek szóló küldeményeket kellett leadnia. A moszkvai amerikai nagykövet most egyenesen Gromyko szovjet külügymi­niszterrel tárgyal az amerikai repülők szabadonbocsátásáról. Cubában is elfogtak ameri­kai katonai és polgári sze­mélyeket. Itt nem a kormány a rabtartó, hanem a cubai diktatórikus kormány kérlel­hetetlen ellensége, Fidel Cas­tro felkelő hadserege. Fidel Castro az Oriente tartomány­ban fegyveresen küzd a kor­mány ellen. Fegyveres felke­lését nagy mértékben veszé­lyeztette az, hogy az ameri­kaiak részére átadott repülő­teret használtak a cubai kor­mány repülőgépei, s innen csaptak le a felkelők csapata­ira. Fidel Castro a repülőtérről és amerikai vállalatok alkat mazottai közül összesen 42 amerikai és oanadai polgárt rabolt el orvtámadások során. Az elraboltakat a felkelők rej­tekhelyen tartják fogva és csak akkor bocsátanák szaba­don, ha Amerika nem enged­né meg ezentúl repülőtere és katonai berendezései haszná latát a cubai kormánycsapa­­toknak. Az Egyesült Államok cubai conzuláitusa és követsé­ge tárgyalásokat kezdett a felkelővezérrel. Ezeknek ered­­ményeképen a felkelők bizto­sították az elfogottak szaba­­donbocsátását, s ugyanakkor Amerika kötelezte magát, hogy nem engedi meg ezen­túl a cubai kormánynak, hogy az amerikai katonai repülő­teret használja a felkelők el­leni támadásokra. ❖ A GENFI KELET-NYU­GATI atomtárgyalások előze­­zetes megbeszélései az áprilisi időjáráshoz hasonlítanak. A szovjet és Amerika régebben megegyezett, hogy julius Íj­én,-— más keleti és nyugati államok tudósainak bevonásá­val — tárgyalásokat indíta­nak atomtudósaik; részvételé­vel, az atombomba-kérdésről. A megegyezés szerint a tárgyalások csupán tudomá­nyos síkon mozognak. Közben a Szovjetunió egyik napon delegátusokat nevez ki a gen­fi tárgyalásokra, a másik na­pon pedig szabotálásával fe­nyeget. Legutóbb azt jelen­tette be, hogy a tárgyalások előtt Amerikának be kell til­tania az atomkisérleteket. El­nökünk viszont az amerikai delegációval közölte, hogy ki­zárólag az ellenőrzött lefegy­verzés biztosítja a békét. A- mig a szovjet nem ad garan­ciát arra, hogy a lefegyver­zést betartja, addig Amerika nem hajlandó az atom-kér­désben a szovjet követelését teljesíteni. így a genfi atom­­konferencia sorsa és kimene­tele csakugyan annyira kiszá­­mithatatlan, mint az áprilisi időjárás. $ ❖ AMERIKA FOLYTATJA a Csendes-óceáni szigeteken az atomrobbantásokat. A hét elején újabb robbantás tör­tént. Bár kezdetben részletek­ről Amerika nem adott ki je­lentést, mégis japán tudomá­nyos forrásból közölte, hogy a Japánban végzett mérések szerint a robbantás hatalmas­­méretű atomfegyver kikisér­­letezésére mutat. ❖ esetleg felrobbant­juk A HOLDAT! _ figyel­meztetnek az amerikai tudó­sok. Amióta Amerika beje­lentette, hogy rakétát kivan kilőni a Holdba, azóta tudó­saink sokat foglalkoznak az­zal a kérdéssel, hogy milyen következményekkel járna egy ilyen rakéta összeütközése a Holddal. John R. Platt, — a chica­gói egyetem tudósa — azon a nézeten van, hogy a Holdat erős rádióaktiv hatású kozmi­kus por borítja. Mihelyt ezt a kozmikus port megérintik, __ akár csak egy emberi láb is! _ sorozatos robbanás in­dulna meg a Holdon. Amerika mellett természe­tesen a Szovjetunió is tervez kilőni a Holdra rakétákat, s a tudomány mai állása sze­rint a szovjetnek sikerül elő­ször elérnie a Holdat. Ha a keleti és nyugati tudósok csakugyan komolyan tárgyal­hatnának Genfben, fontos lenne megtudni, hogy vitá­juk során mi a tudományos nézetük a Holdról, vagyis ér­demes-e megkockáztatni raké­táknak a Holdra való kilö­vését ? ❖ KUDARCOT VALLOTT u­jabb mübolygónk kilövése. Bár a mübolygó csak kosár­labda nagyságú lett volna, a szeszélyes Vanguard rakétánk ismét megtagadta az engedel­mességet s nem tudta a mii­­bolygót a kellő magasságba repiteni. A rakéta második része mondott ezúttal csütör­tököt. Bár a kudarc fájdalmas, tudósaink nem látszanak ag­gódni az eredmények elmara­dása miatt. Mialatt ugyanis a többnyire kudarcos kísérle­tek folynak, addig a rajztáb­lák mellett és a tervező la­boratóriumokban a jövő raké­táját készítik. Eddig csak annyit tudunk, hogy végre sikerült Amerikának megta­lálnia a rakéták kilövéséhez szükséges uj robbanóanyagot, Ez a robbanó-, vagy hajtó-JEFFERSON, a függetlenségi nyilatkozat szerzője 1769 év tavaszán egy szi­kár, szeplősarcu fiatal ügy­véd, Thomas Jefferson, kihaj­tott a “Virginiának” nevezett angol gyarmaton fekvő birto­káról, hogy Williamsburgban, — a fővárosban, — első köz­hivatali állását elfoglalja. Huszonhatéves volt akkor az öröklött földbirtok tulajdo­nosa; egy személyben tudós és feltaláló, kivételes tehetsé­gű építész, műkedvelő zene­­virtuóz, irodaimái’ és könyv­­gyűjtő. Bár egyáltalán nem voltak politikai ambíciói, szel­lemi fölénye és szokatlan ké­pességei miatt őt szemelték ki képviselőnek a virginiai törvényhozásba, kerületének választói. Mint a gyarmatok többi la­kója, Jefferson is ismerte az akkori angol uralom vissza­éléseit. A tizenhárom ameri­kai gyarmat kereskedelmét igazságtalan korlátozások alá vetette és aránytalan adókkal sújtotta a 3,000 mérföldre lé­vő London, anélkül, hogy az adófizetőket megkérdezte vol­na. Nem csoda, hogy miután Jefferson helyet foglalt az 57 választói kerület képviselői között és megbizonyosodha­tott arról, hogy a többiek is szabadulni kivannak a rájuk erőszakolt lealázó helyzetből, a kivételes tehetségű férfi az ellenállás egyik vezére lett. A gyűlés több bátor határozati javaslatot fogadott el, leszö­gezve azt a tényt is, hogy a királynak nincs joga adót ki­vetni a gyarmatokra. Nem lehetett meglepetés az, hogy Virginia gyarmatnak az angol király által kineve­zett kormányzója feloszlatta a renitens törvényhozást és a birtokára visszatérő Jeffer­­sonnak alkalma volt, hogy megforgassa agyában a he­lyes és igazságos kormányzás alapfeltételeit. Miben nyilvá­nul meg a zsarnokság? Mi­lyen kormányforma az, amely kizárja az önkényeskédést ? Melyek a népnek istenadta jo­gai, amit elvitatni tőle nem lehet ? Szorgalmasan áttanulmá­nyozta a politika tudományá­val foglalkozó, addig megje­lent munkákat. A logika sza­bályait követve, kialakult ben­ne az a filozófia, amelynek szenvedélyes hive lett azután egész életén keresztül. Amikor a legközelebbi évek folyamán az angolok önké­nyeskedései arra kényszeri­tették a tizenhárom gyarmat lakóit, hogy egyesüljenek és 1776-ban az anyaországtól va­ló elszakadásukat jelentsék be, egyhangúan Jeffersont kérték fel arra, hogy a Füg­getlenségi Nyilatkozatot meg­szövegezze. ő késznek mutat­kozott arra, hogy az ember természetes jogait leszögezze olyan formában, amire addig még senki sem vállalkozott. “Minden embert egyenlőnek teremtett az Isten, elidegenit­­hetetlen jogokkal ruházva fel őket; az élethez, szabad­sághoz és a boldogsághoz va­ló joggal.” — A boldogsághoz való jogot Jefferson előtt még senki sem tette meg politikai követelménynek. “Ha a kormány e jogok el­pusztítására törekednék, a népnek jogában áll a kor­mányt megdönteni, — vagy megváltoztatni, — és újat szervezni.” Az idei julius 4.-én mi ame­rikaiak, a Függetlenségi Nyi­latkozat aláírásának 182 éves fordulóját ünnepeljük, annak a halhatatlan okiratnak, mely az emberi jogok igazságát az egész világ előtt igazolta. COMMON COUNCIL.-¥• -¥■ -* * V anyag olyan hatásos, hogy a hirek szerint a szovjet sput­­niknál sokezerszeresen na­gyobb mübolygót lehet vele a világűrbe repitni. Egyelőre csak a haditen­gerészet “Polaris” nevű raké­tája mutat sikert. Ez a kö­zéptávú rakéta újabb sikeres próbautat tett meg. Az Explorer III. amerikai mübolygó, — amely a vártnál is több tudományos adatot sugárzott vissza a világűrből, — visszazuhant a Föld felé. Zuhanása közben a világűr­ben kiégett s igy végleg meg­­semmisültnek mondható. ❖ A NEMZETKÖZI POLITI­KÁBAN Franciaország vergő­dése és erőfeszítései érdemel­nek figyelmet. De Gaulle tábornok, minisz­terelnök erélyesen és határo­zottan próbál rendet teremte­ni, de egyelőre komoly ered­ményeket nem tud felmutat­ni. A De Gaulle kormányra­­jutását kierőszakoló algériai jobboldali francia összefogás De Gaulle kormányraj utasa után is fennmaradt. Most De Gaullenak próbálnak az algé­riai jobboldaliak feltételeket VASARNAP LESZ A REF. PIKNIK AZ AVON ISLE PARKBAN Most vasárnap, Julius 6.-án lesz a loraini Magyar Refor­mátus Egyház évi piknikje a 254-es utón lévő ' Avon Isle Parkban. A reformátusok itt tartják minden évben sikeres évi piknikjüket, igy az oda­vezető utat mindenki ismeri. Különben is a 254-es utón ke­resztül Avonban, — a piknik­hely bejáratánál, — tábla lesz, jelezve a piknik helyét. A piknik délelőtt 11 órakor kezdődik közös magyar-angol istentisztelettel, mely után kitűnő ebéd várja a vendége­ket. Délután 2:30 órakor lesz a program, majd 3 órakor Szilvássy Gábor zenekara “lát munkához”, s szolgáltatja a tánczenét — este 8' óráig. Már kora délutántól kezdve sütik-főzik az egyház hires szakácsnői a kitűnő, magya­ros ételeket, este pedig va­csora lesz. A piknik minden évben a loraini és a környékbeli ma­gyarság kedvenc találkozó he­lye s azon az egyház tagjain kivül a magyarság és az egy­ház többi barátai szoktak — közelről és távolról — meg­jelenni. Kedvezőtlen idő esetén is az Avon Isle Parkban lesz a pik­nik, mert tágas és kellemes zárt helységek s táncterem áll a közönség rendelkezésére. A piknik rendezőbizottsága élén Pongrácz Antal főgond­nok mellett Tóth Gábor pres­biter és Kish Sándorné áll. A főzést a női körök bevonásá­val Borai Andrásné vezeti. A belépőjegyek ára csupán 50 cent. Azok a családok, me­gyek a sorsolási piknikköny­vet $2.50-ért megvásárolják, ingyen lépnek be. A délutáni rövid, zenés-tán­cos programon fellép Gloria Dennis és Molnár Louise tánc­kettőssel. valamint az egyház tánccsoportja Koós Istvánná betanításában. A piknikre a Ref. Egyház lapunk utján is szeretettel meghívja a város és a kör­nyék egész magyarságát és az egyház összes barátait. Ismerve a vendégszerető reformátusok kitűnő rendezé­seit, biztosra vesszük, hogy ez évi piknikjük is egyike lesz az idei nyár legkelleme­sebb összejöveteleinek, ahol idős és fiatal kedvesen szóra­kozik s a régi barátok és uj ismerősök találkozót adnak egymásnak. A viszontlátásra vasárnap, a reformátusok piknikjén. DÖRÖGNEK AZ ÁGYUK LEBANONBAN szabni. De Gaulle ismét Algé­riába utazott, hogy rendet te­remtsen köztük. Közben kiir­ta a francia kormány az al­gériai választásokat,, de az al­gériai felkelők, — a jobboldal és Franciaország kérlelhetet­len ellenségei szabotálják a választásokat. Szerintük Algé­ria nem Franciaország egyen­rangú és szerves része kíván lenni, hanem önálló. ❖ , AZ ANGOL MINISZTER­ELNÖK volt az első olyan nyugati kormányfő, aki sze­mélyesen tárgyalásokat foly­tatott De Gaulle-al, kormány­­raj utása óta. McMillan angol miniszter­­elnök után szombaton Dulles külügyminiszterünk folytat eszmecserét a francia kor­mányfővel. Az angol-francia tárgyalásokról csak annyit tudunk, hogy De Gaulle szin­tén hive a nyugati antikom­­munista védelmi szövetségnek — a NATO-nak. Kijelentette, hogy a_JSrATO megerősítése egyik külpolitikai célja, de ugyanakkor hangoztatta azt, hogy Franciaországnak a NATO-ban több befolyást kell kapnia. Libanon arab köztársaság nyugatbarát kormánya két­ségbeesett erőfeszítést Vsz, hogy megfékezze a kommu­nizmus és Nasser egyiptom­­sziriai diktátor által szított és felfegyverzett felkelést. Dag Hammerskjöld, — az Egyesült Nemzetek főtitkára,- visszaérkezett Libanonból, de még semmi olyan lépést nem tudott tenni, amely si­ettetné a megoldást. Amerika a kormánycsapatokat fegy­­verzi, míg Nasser utján a vö­rösök a felkelőket látják el fegyverrel. A libanoni-sziriai határon akadálytalanul ömlik a fegyver és a segítség a felkelők kezébe. Amerika tar­tózkodik a közbelépéstől, mert ez a szovjet nem-hivatalos beavatkozást is magával von­ná. A harcok közepette a megoldásnak még csak a le­hetősége sem látszik. Már pe­dig ilyen körülmények között biztosra mondható, hogy a felkelők megerősödnek és egy újabb nyugatbarát arab or­szág sülyed el az arab nacio­nalizmus és a baloldali kül­politikája közelkeleti arab összefogások tengerében. HALÁLOZÁS Orosz István (434 Delaware Ave.) junius 26.-án, 79 éves korában, — hét heti betegség után, ott­honában — meghalt. Magyarországon született s 56 éve lakott Lorainban. A National Tube Co., munkása volt, — 1945-ben ment nyug­díjba. Tagja volt a Szt. Mi­hály görög kath. egyháznak, az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesületnek és a Mű­kedvelő Egyletnek. Junius 23- án ünnepelte feleségével há­zasságuk 55.-ik évfordulóját. Gyászolja özvegyén kívül kát leánya, — Pősze Ferehc­­né s Kramer Raymondné — ; fia, ifj. Orosz István; öt uno­kája és hét dédunokája. Temetése junius 30.-án, — hétfőn, — reggel volt 8:30- kor a Dovin intézetből, 9 óra­kor a Set. Mihály Egyház templomából, — Főt. Petrick István gyászszertartásával, — a Calvary temetőben. Az elyriai katholikus egyház idei piknikjét julius 13-án tartja meg A Jézus Szt. Szive Egyház, — az elyriai magyar rám. ka­tholikusok egyháza, — julius 13.-án tartja szokásos évi pik­nikjét, a Palladeumban (úti­rány: Elyriából a Middle Ave.-n haladva, a 20-as utón, közvetlenül a város határá­ban). A rendezők biznak abban, hogy —- mint eddig is, min­den évben, — a kitűnő ételek, jó italok és vidám zene meg­hozza a várt eredményt: a baráti, vidám, jó hangulatot, — a sikert. Ezt a sikert még az esetleg kedvezőtlen időjá­rás sem ronthatja meg, mert a piknik színhelyén, — a Pal­ladeumban, — óriási fedett helyiség áll rendelkezésre. Ezért ne mulasszuk el az elyriai róm. katholikusok pik­nikjét, — julius 13.-án. A Szent László Egyház pikniket rendez julius 13-án A Szt. László Egyházköz­ség szervezetei ez esztendő­ben is megrendezik hagyomá­nyos évi piknikjüket, — ju­lius 13.-án. Az előkészületek már foly­nak a vidám ünnepség sikere érdekében. Férfiak, asszonyok — fiatalok és még fiatalab­bak (mert ugyan ki látott már öreg asszonyt?!) — egy­aránt serénykednek az ügy * sikerén. így enni-, innivaló, jó zene és vidám hangulat nem hiányozhatnak, s ez már maga is siker. A piknik a Szt. László Parkban — a Pearl Roadon, — lesz. A rendezőség bizo­nyos abban, hogy aki már résztvett egyszer Szt. László pikniken, s ott jól érezte ma­gát, most sem rmarad el. így hát bizonyosan nagyon sokan leszünk — julius 13.­­án a Szt. László Parkban!

Next

/
Thumbnails
Contents