Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)
1958-05-30 / 22. szám
South Lorain biztonsága jobb lenne, ha 25-3-0 olyan rendőre lenne -városunknak, mint Kochan John — írja lapunkhoz küldött levelében Joseph Conley, városunk közbiztonsági hivatalának vezetője. A levél megírására az adott alkalmat, hogy Kochan rendőrt a foglyok bántalmazásával vádolták bíróság előtt. Conley megállapította, hogy gondos vizsgálat után sem derült ki John Kochan rendőrről semmi szabálytalanság, s igy működését és munkáját a város illetékes szervei dicsérendőnek minősitik. * * • Újabb 400 munkást hiv vissza a National Tube Co., — közölte a gyár megbízottja. Az örvendetes hirt azzal indokolta, hogy az acélcsövek iránt megélénkült a kereslet. Ezenkívül az u.n. Lower Works rövidesen ismét hétnapos 'munkahétre tér viszsza, tehát szombaton és vasárnap sem szünetel a gyártás. A visszahívandó 400 ember munkábaállitása előtt a gyár már több mint 200 munkást hivott vissza, hogy igy lehetővé tegye a nyári szabadságok megkezdését. * * * A Hajógyár, — amely 800 munkást alkalmaz; — ajánlatot tett az illetékes szakszervezeteknek a bérszerződés megújításáról. A jelenleg érvényben lévő bérszerződés július 31.-én jár le. * * • A loraini utcákat ki akarják javíttatni. A Tanács úgy határozott, hogy bond kibocsátásából kellene az utcák javítási költségeit fedezni. * * * A Cleveland Quarriers társaság, amely az amhersti kőbánya tulajdonosa, több mint egy hónapja nem tud megegyezni a sztrájkoló munkásokkal. Schremp, ismert loraini származású szakszervezeti körzeti igazgató most személyes közvetítés révén kísérli meg a bérszerződés megkötését. * * * A,z acélmunkások kiegészítő munkanélküli segélye, — amelyet az acélgyárak fizetnének a szerződés értelmében az elbocsátott acélmunkásoknak, — még mindig politikai football. A republikánus párt csatlakozott O’Neill kormányzó nézetéhez és ellenzi a segélyek kifizetésének engedélyezését. Az állami törvényhozás republikánus tagjai kijelentették, hogy az ügyet nem is tárgyalják a törvényhozás összehívott rendkívüli ülésén. Újabb magyar filmek a Grove-ban Újabb magyar filmeket mutat be a Grove-mozi június 6.-án, — pénteken délután 4:30 és 7:30 órai kezdettel, — folytatólagos előadásokon. “Szerelmi álmok” a bemutatásra kerülő egyik filmnek a cime, amely Liszt Ferenc örökszép zenéjét szólaltatja meg és a ‘Magyar Rapszódia’ születését mutatja be. A főszerepeket Táray Ferenc, Gőzön Gyula, Halmay Tibor, Z. Molnár László, stb. játszák. “Ágról szakadt urilány” a kisérőfilm cime, amelyben a film főszereplői elejétől végig kacagtatják a közönséget. A főszerepeket játszák: Tolnay Klári, Vizváry Mariska, Misoga László, Toronyi Imre, Hajmássy Miklós és Ölvedy Zsokäi SZÓRAKOZZUNK JÓL ÉS OLCSÓN: NÉZZÜK MEG A MAGYAR MOZI-MŰSORT! VOLUME 45. ÉVFOLYAM No. 22 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1958 MÁJUS 30 A HÉT ESEMÉNYEI URALOMRA KERÜL-E DE GAULLE? — ez a kérdés e sorok írásakor még nem dőlt el. Úgy látszik azonban, hogy a francia történelem egyik legsúlyosabb válságából aligha lesz más kivezető ut, mint De Gaulle kormányra jutása. De Gaulle tábornok, — a második világháborús francia ellenállás vezére, — most került először komolyan szóba mint kormányfő, az 1940-es évek közepe óta. A demokráciát féltőn őrző franciák, — észrevéve diktatórikus céljait, — a második világháború után a magánéletbe kényszeritették elutasító magatartásukkal az ellenállás vezérét. Azóta De Gaulle tábornok, bár titokban hívei szellemi atyja volt, csupán néhány bizonytalan próbálkozást tett a hatalomraj utas érdekében. Követői pártot is alakítottak, mely meglepően sok képviselőt küldött a francia parlamentbe, de De Gaulle neve a sorozatos kormányválságok ellenére sem került komolyan szóba. Miért ? Egyszerűen azért, mert a tábornok nem titkolta, hogy eltörölné a mai francia rendszert, ahol a parlamentarizmus széthúzó erői és a pártpolitika útvesztői között erőskézzel és állandóan nem lehetne kormányozni. A franciák azonban — bár ismerik rendszerük veleszületett gyengéit, — mégis irtóznak a diktatúra és az erős kéz látszatától is. Inkább bukdácsoltak több mint tiz óven át a pártegyensulyok és bizalmi szavazatok között, de De Gaulle-t nem óhajtották. ❖ AZ ALGÉRIAI LÁZADÁS egyengette a francia többség előtt népszerűtlen De Gaulle útját a kormányzás felé. Amikor Pfimlin miniszterelnök engedékeny politikájától félve az algériai francia csapatok nyíltan De Gaullehoz pártoltak és parancsnokaik vezetésével megtagadták az engedelmességet a kormánynak, akkor már nyilvánvaló volt, hogy Franciaország súlyos idők előtt áll s a második világháború után várakozó tábornok elérkezettnek látja a napot, hogy átvegye a hatalmat. Pflimlin miniszterelnök próbálta a helyzetet megmenteni s rendkívüli felhatalmazásokat kért és kapott a parlamenttől. Ezeken a szavazásokon kiderült, hogy De Gaulle mellett csupán 100 képviselő van. Az is bekövetkezett, amire régebben nem is számíthattak, hogy a katholikus néppárti kormányba beléptek a szociáldemokraták és más — De Gaulle-tól félő — pártok is. De a helyzet tovább romlott. A kormány remélni kezdte a békés kibontakozást s az algériai francia csapatok megbékítését, amikor Korzika szigetén is lázadás tört ki. E francia fennhatóság alatt álló Földközi-tengeri szigeten, — ahonnan Napóleon is származott, —• a katonaság és a polgári közigazgatás is, De Gaulle-hoz csatlakozott. A francia hajóhad koronázta meg az engedetlenségek sorozatát. A hajóhad szintén elpártolt a kormánytól és De Gaulle mellé állt. De Gaulle tábornok, — látva a lakosság nagy részének bizalmatlanságát, valamint híveinek vakbuzgóságát és a francia katonaság nyílt , kiállását, — először végtelen óvatos volt. Felment falusi birtokáról Párisba és ott kijelentette, hogy csak akkor veszi át a kormányt, ha erre törvényes megbízást kap. ❖ DE GAULLE MÁSODIK PÁRISI ÚTJA — e hét elején, — változott körülmények között történt. Az először még óvatos tábornok e második utján már magabiztos kormányfő-j előliként mutatkozott. Kijelentette, hogy algériai, korzikai hívei és a mellette álló francia hajóhad utasítást kapott tőle, hogy legyenek türelemmel. Azt is hangoztatta, hogy kormányfői megbízatását bizonyosra veszi. Közben Pflimlin törvényes kormánya lemondani látszott arról a reményről, hogy rendet teremthet. Kedden hajnalban a kormány hosszú, bizalmas tárgyalásokat folytatott De Gaulle tábornokkal, amit az uralom átadása megtárgyalásának minősítettek a szakértők. Bár a kormány gyüléstüalmat rendelt el, De Gaulle hívei mégis tüntetésekre és gyűlésekre készültek a hét első két napján, s nyilván a tábornok bizalmas utasítására, olyan hangulatot igyekeztek kelteni, hogy De Gaulle a közvélemény nyomására hivatkozhasson jövendő tervei érdekében. ❖ A FRANCIA KOMMUNISTÁK MAGATARTÁSA a legérdekesebb. A képviselőházban először a kormánnyal szavaztak, majd kiadták a jelszót, hogy De Gaulle kormányrajutása ellen országos sztrájkkal kell tiltakozni. Hétfőn már el is rendelték Párisban a közlekedési sztrájkot. Kedden a sztrájk vidékre is kiterjedt. Ugyanakkor azonban a szovjetnek aligha lenne veszíteni valója De Gaulle kormányával kapcsolatban. Mint ismeretes, inkább Amerika fél a büszke és francia nacionalizmustól fütött, forrófejű tábornoktól. Uralomrajutása után De Gaulle a NATO szövetségben francia vezetést kíván, vagy pedig hajlandó ezt a kommunistaellenes katonai szövetséget szabotálni. A németellenes De Gaulle ugyanakkor korlátozni akarja Németország jogait és katonai erejét. Arra sem hajlandó, hogy Amerika vezetésével a nyugati országok közös politikát folytassanak a Szovjetunióval szemben, hanem mint “vezető európai hatalom”, Franciaország hajlandó lesz leülni a moszkvai tárgyalóasztalhoz, — Amerika és a szövetségesek megkérdezése nélkül. így könnyen lehetséges, hogy a francia kommunisták De Gaulle-ellenes tüntetéseit azért hagyja jóvá Moszkva, mert véleményük szerint ezek a tüntetések sem fordítják meg az eseményeket, s igy legalább a francia kommunisták, — ha vezetőik titokban nincsenek is De Gaulle ellen, — nyíltan mindig moshatják majd kezeiket, mint a francia demokrácia megmentői. ❖ LIBANONBAN még mindig dühöng a polgárháború. Amerika elszállította a forrongó kis arab országból polgári lakosait. Washington figyelmeztette Moszkvát és az uj arab unió fejét, — Nasser egyiptomi diktátort, — hogy ne avatkozzanak bele a libanoni ügyekbe. Libanon kormánya az UNO biztonsági tanácsában vádat emelt a forrongás külföldi értelmi szerzői és segítői ellen. Munkás balesetbiztosítás Amerikában A legnagyobb amerikai szakszervezet, az American F; deration of Labor and Congress of Industrial Organizations, háromnapi tanácskozást folytatott le nemrégiben Washingtonban, melyen megjelentek a munkásság képviselői az ország minden részéből. A tanácskozást abból az alkalomból hívták össze, hogy az amerikai balesetbiztosítási törvényt épen ötven évvel ezelőtt fogadta el a Kongreszszus, kártérítési igényt biztositva a munkája közben megsérült munkásnak, vagy elhalálozása esetén: a családjának. A cél az volt, hogy megállapitsák, hogy az elmúlt ötven év alatt milyen haladást tett ez a szociális intézmény és mi szükséges ahhoz, hogy tökéletesítsék. Az összejövetelen felszólalt James Mitchell, a munkaügyi miniszter is, aki Eisenhower elnök üzenetét tolmácsolta, aki pártolja a szakszervezetek törekvéseit: a közegészségügy és közbiztonság előmozdítása, az orvosi kezelések kiterjesztése, elegendő és gyors segély kiutalása és a költséges pereskedés kiküszöbölése érdekében. Mitchel miniszter szerint, bár lényeges haladás tapasztalható minden vonalon, nem minden állam “törvényhozása tart lépést ipari demokráciánk növekvő szükségleteivel. Minden államnak külön balesetbiztosító törvénye van és egyesek visszamaradtak a többiek mögött. 1955 és 1957 között a kötelező balesetbiztositási törvények terén korszerű reformokat léptettek életbe 45 államban. A biztosított kedvezmények államok szerint változnak. A munkaképtelen dolgozók legmagasabb segélye 30 és 50 dollár között mozog hetente. Ezt a biztosítást, az államok felügyelete és előírása szerint, a vállalkozók és a munkások járulékaiból tartják fenn. A biztosítás fedezi a gyógyítás költségeit és nemcsak balesetekre, hanem foglalkozás okozta betegségekre is kiterjed. Mitchell a következőket mondotta: “A múlthoz viszonyítva az elért eredmények jelentékenyek és biztatóak, végcéljainkhoz képest azonban még sok kívánni valót hagynak hátra. A cél: minden munkás teljes kártalanítása, teljes és fenntartás nélküli orvosi kezelése, a maximális segélyek felemelése, úgy hogy azok a helyi átlagos munkabérek kétharmadrészét érjék el és állandó munkaképtelenség esetén, a kártalanítás a munkás egész életére kiterjedjen. Egyes államok már meg is közelítették e végcélokat, de sokan még hátramaradtak.” Mitchell hangsúlyozta, hogy a kötelező balesetbiztositás nem a szövetségi, hanem az állami kormány kötelessége, amivel szemben Wm. Schnitzler, — az AFL-CIO pénzügyi titkára, — kijelentette, hogy a szakszervezetek nemcsak az állami, hanem a szövetségi balesetbiztosítási törvények korszerűsítését is kívánják. Szövetségi törvény állapítsa meg a minimumot, amelyet minden államnak biztosítania kell, viszont az egyes államok tartsanak lépést az áremelkedéssel és az életviszonyok fokozatos javulásával. COMMON COUNCIL. Decoration Day A “Decoration Day” pontos magyar fordításban a díszítés, vagy kitüntetés napját jelenti. Magyar fordításunk csak magyarázat után adja vissza ennek a mai nagy amerikai nemzeti ünnepnek az értelmét. Ezen a napon díszítik fel ugyanis azokat a hősi sírokat, amelyekben az Amerikáért életüket áldozó fiaink és leányaink nyugosznak. A- mikor azonban a sírokat a családtagok s a nemzeti szervezetek erre a napra feldíszítik, ezzel egyúttal a hálás utókor szeretetével, gyászával ismét ki akarják tüntetni azokat, akik bátorságukkal, életük feláldozásával kitűntek polgártársaik közül s hőseivé, példáivá lettek ennek a nemzetnek. A Decoration Day tehát az amerikai “Hősök Napja.” Ézen a napon az amerikai magyarság is fájdalmas büszkeséggel csatlakozik a hősökre emlékező amerikai milliókhoz, mert idetelepedésünk óta számarányunkon felül adtunk katonákat, önkénteseket és hősöket Amerikának. K o v á t s Mihály óbester Washington György szabadságharcának volt egyik legendás hadvezére és hősi halottja. Kossuth emigrációjának igen sok tisztje lett a Lincoln alatt vívott polgárháború mártírjává és hősévé. Az első világháború alatt is, de különösen a másodikban valóságos hadsereget tett ki az amerikai magyar fiuk besorozott és önkéntes csoportja. Nekünk, loraini magyaroknak is vannak közöttük hősi halottjaink. Koreában is öntözte amerikai magyarok vére, a távolkeleti sivár csatamezőket. A díszítésnek, a kitüntetésnek, a hősöknek ezen a napján mi már hiába ,hajtjuk meg előttük a tisztelet zászlaját. Visszahozni, életre kelteni nem tudjuk őket. De egyet megtehetünk. A mi feladatunk vigyázni arra, hogy ne tegyük hiábavalóvá áldozatukat. Őrizzük meg a szabadságot s azokat a szent eszméket, amelyekért életüket adták. Nem könnyű feladat. A hősök életültet áldozták a Haza és szent elvei oltárán. Mi sokáig azt hittük, hogy hőseink áldozata árán békét, jólétet, sőt kényelmet szerezhetünk magunknak, az Egyesült Államok sérthetetlennek hitt határain belül. Az uj borzasztó fegyverek, a zavaros világhelyzet, szövetségeseink ingadozó és úgy nevezett barátaink gyűlölködő magatartása, s a halálos kommunista veszély arra tanítanak, hogy békét és jólétet, szabadságot és boldog életet csak úgy biztosíthatunk magunknak és gyermekeinknek, ha nem félünk áldozatot hozni szent céljainkért. A hősök mai ünnepe tehát necsak emlékünnep, hanem szent elkötelezés is. Vállaljuk a kitüntető kötelezettséget, munkát és áldozatot, hogy a mi nemzedékünk hősi magatartása hozza el a békét és a testvériességet ennek a sokat szenvedett világnak, elnyomott magyar véreinknek, s magának Amerikának is. CSIRKEPAPRIKÁS AZ ELYRIAl MAGYAR KATÜ. EGYHÁZNÁL Elyriában, junius 1.-én délután 2 órától 5 -ig, a Jézus Szent Szive Egyház, — saját termeiben (154 Irondale St., Elyria, O.), az egyház javára, — csirkepaprikás vacsorát rendez. Ez alkalommal a szokásosan kitűnő magyar ételekből összeállított menü várja az egyházat támogatni kívánó vendégeket. Lesz finom leves, tö-ltöttkápoiszta, paprikáscsirke és sütemények. A konyhavezető Takács Istvánná lesz, akinek irányítása mellett a Rózsafüzér Társaság és az Oltáregylet tagjai készítik az ebédet. A felszolgálást az egyház keretében működő Szent Név Társaság és a Jézus Szive Társaság férfi tagjai végzik. A rendezés fontos munkáját lelkes és szorgos gárda látja el, — Halász Miklós vezetésével. Jegyek iára $2.00. Elővételben megválthatok: Halász Miklós (FA. 2-7124), Tóth János (FA. 2-6127) és Groh Martinná (EM. 6-0192) telefonján, vagy személyesen. Elyria és Lorain, — valamint a környék — magyarsága, akik már egy, vagy több alkalommal resztvettek a Jézus Szent Szive Egyház rendezésein tudják, hogy kitűnő ételek, gondos és figyelmes rendezés, magyaros vendégszeretet várja az érkező éhes vendégeket; aki egy jó ebédet kíván elfogyasztani az elyriai katholikus magyarok vendégszerető társaságában, akiknek nemeseélu törekvéseit is támogatja az ebéden való részvételével, — nem mulasztja el ezt a lehetőséget. Vegyünk tehát részt minél többen az ilyen nemes célt szolgáló rendezéseken, mert egyházainkat, — s rajtuk keresztül, — magyarságunkat, saj át magunkat támogatjuk és erősítjük részvételünkkel. Elfogadták a Kossuth bélyeg végleges tervét! Amerikai magyar fényképész íöö év előtti munkája a4s 8 centes bélyegeken Május utolsó hetében gyűltek össze Washingtonban az amerikai posta művészeti bizottságának tagjai. Ekkor fogadták el azt a végleges tervet, amelyet ez év őszén 37,000 postahivatalban forgalomba kerülő 160,000,000 darab . Kossuth bélyeg részleteire kidolgoztak. Magyar festőművészek elgondolásainak figyelembevételével, végül is egy száz évvel ezelőtt Washingtonban műtermet vezető magyar fényképész: Kecskeméthy Márton 1852-ben készült, eredeti Kossuth-felvételének sokszorosítása mellett döntött az amerikai posta főigazgatósága. A történelmi nevezetességű fényképet az Amerikai Magyar Református Egyesület szívességéből kapta kölcsön az amerikai postaigazgatóság. (Szeptember 18.-án, — mely csütörtöki napra esik, — Arthur Summerfield postaügyi miniszter személyesen fogja átadni az amerikai magyarság vezetőinek az első Kos«■Mhbélyegeket. Fz alkalomra nagyszabású ünnepséget készít elő az Amerikai Magyar Szövetség, melynek során első ízben adja elő szimfonikus zenekar, hangverseny feldolgozásban a “Kossuth Lajos azt üzente . . .” kezdetű hazafias dalt. Mivel ilyen kottát eddig sehol a világon nem irt zeneszerző, az AMSz a gyermekkorában Magyarországon járt Serge de Gastyne francia komponis(Polytatása a 2-ik oldalon) Menekült Magyarok Miatyánkja Irta: Tiszt. PÁLUR LAJOS. Elüzettünk Atyánk, ezeréves földről, Imánk Hozzád száll fel a vadidegen rögről. Szétszóródtunk, s hullunk szerte, elesetten; Irgalmas Istenünk, ki vagy a mennyekben. Szónokol a Sátán uj Isten nevében, Forog e rut világ, keserű levében. Ne hagyj el bennünket, mi kitartunk Veled, Szenteltessék Uram, meg a Te szent Neved. Pokol lett az élet, kialszik a lélek, Szerte a földtekén pusztulnak a népek; Csak torzlábon áll már nemes alkotásod, Add Urunk Istenünk, jöjjön el országod. Jönnek “messiások” s tűnnek el mások, Sosem volt a földön ily’ súlyos az átok. Vonuljon el immár jogos szent haragod, Legyen meg mindenütt, a Te akaratod! Csalnak és hazudnak, lásd mily’ nagy a hiba. Vedd kezedbe sorsunk, áldott Isten Fia! Győzzön az igazság, pusztuljon a hamis, Miképen a mennyben, úgy itt a földön is. Szivtelen gazdagnak ma sincs napi gondja, De a sok Lázárnak nem jut onnan morzsa. Életet s kegyelmet csak Te nálad nyerünk; Add meg miként tegnap, ma is a kenyerünk! Trónol a gyűlölet, soh’sem lesz már vége ? Elkoptatott szólam marad csak a béke? Uram! Megbocsájtjuk, mit tettek ellenünk: Csak Te is bocsásd meg, a mi sok csúf bűnünk! ✓ ^ Némitsd el ellenid, s tűnjön el a Sátán, Ne kisértsen senkit, többé a föld hátán. Legyen minden ember újra a Te képed; Uram! A Gonosztól szabadíts meg minket! Tiéd a hatalom oh, mindenek felett. Hisz’ Tiéd vagyunk mi is, — országok és népek. Szálljon a dicsőség rád, a kegyelmesre; Irgalmas Istenünk, Ki vagy a mennyekben! — Ámen!
