Lorain és Vidéke, 1957 (44. évfolyam, 7-51. szám)
1957-08-09 / 32. szám
A megyei vásárt, — mint minden évben, — idén is meg fogják tartani aug. 19-23 között Wellingtonban (0.) és a megye nevezetességei teljes számban lesznek ez alatt az idő alatt láthatók. HALÁLOZÁSOK Ids. Kun Sándor 1504 E. 30th St. alatti 87 éves lakos, — szombaton éjjel a Szt. József kórházban, — két heti betegség után meghalt. Magyarországon született Zemplén megye, Battyánban és 61 éve Lorainban élt. A National Tube munkása volt 1926-ig, amig csak nyugdíjba nem ment. Később cipőjavitó üzeme volt, amelyben maga is dolgozott. 1930-tól a Szt. László Egyház gondnoka volt 1934-ig. Alapitótagja volt a Szt. László Egyháznak, a Szt. László Egyletnek és a Műkedvelő Egyletnek. Temetése Dovala Emil temetkező intézetéből ’kedden reggel 8:30-kor, a Szt. László Egyház templomából pedig 9 órakor volt Fr. Demkó Zoltán gyászszertartásával a Calvaria temetőben. Móritz László (1932 E. 31st St.) 78 éves loraini lakos, — hosszú betegség után, — augusztus 3.án reggel a Szt. József kórházion meghalt. Magyarországon született a Zemplén megyei Szolnocska községben. 50 esztendeje Lovamban lakott. A National Tube nyugalomba vonult munkása volt 1938 óta. A Református Egyháznak, a Református Egyesületnek, a Műkedvelő Egyletnek és a Református Bs. Egyletnek is tagja volt. Gyászolja özvegyén kívül három fia, .három leánya és tizenhárom unokája. Temetése Dovala Emil temetkező intézetéből hétfőn 1:30 kor, a Református Elgyház templomából 2 órakor volt Nt. Novák Lajos lelkész gyászszertartásával a Ridge Hill temetőben. Özv. Chupik Lászlóné 225 Washington Ave. alatti lakos, — augusztus 7.-én, három heti szenvedés után, — a Szt. József kórházban 75 éves korában elhunyt. Magyarországon született Leleszen (Zemplén megye.) 1882 márc. 21.-én. Lorainban 57 éve lakott. Tagja volt a St. Mary Egyháznak, a Szent György görög katholikus Szövetségnek és a Műkedvelő Egyletnek. Férje 1955-ben halt el. Gyászolja két fia, leánya, négy unokája és nővére Pittsburghban (Pa.). Temetése Walter A. Frey temetkezési intézete rendezésében szombaton 9:30-kor, a St. Mary Egyház templomából 10 órakor lesz Msgr. James Duffy gyászszertartásával a Calvary temetőben. VOLUME 44. ÉVFOLYAM—No. 32 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1957. AUGUSZTUS 9 Vasárnap: Magyar Nap! MOST VASÁRNAP, AUGUSZTUS 11-ÉN MINDEN LORAIN MEGYEI MAGYAR TALÁLKÁT AD EGYMÁSNAK A SZT. LÁSZLÓ PARKBAN A CLINTON ROADON. — ROSSZ IDŐ ESETÉN AZ ÜNNEPÉLY A REFORMÁTUS TEREMBEN LESZ MEGTARTVA. Az ünnepély déli 12-kor kezdődik. — A délutáni órákban változatos gazdag műsor: magyarruhás leányok csoport- és magánszámokat mutatnak be; lesznek énekszámok is és kitűnő tánc zene, melyet Gyürke Feri közkedvelt clevelandi zenekara szolgáltat. — A gyerekek számára külön szórakozásról is gondoskodás történt. — A konyhán Ízletes magyar ételeket találnak a vendégek és frissitőkben sem lesz hiány. — Az Egyházak és Egyletek Nagybizottságának nevében Szántó József elnök tisztelettel meghivja és szeretettel várja Lorain megye magyarságát. John Moskal 6720 Dewey Rd., Amh., O., —• 52 éves korában,julius 29.én, — egy napi betegség után váratlanul elhynyt a Cleveland dinieden. Lorainban született és a National Tube alkalmazottja volt, de 17 éve Amherstben lakott. Gyászolja özvegye, Nagy (Folytatás a 4.-ik oldalon.) Augusztus 11.-én, vasárnap rendezi a Loraini Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizottsága a loraini magyarság évről-évre ismétlődő és immár hagyományossá vált nagy ünnepét, a loraini Magyar Napot. Ennek az ünnepnek ma fokozottabb jelentősége van, mint eddig bál-mikor. Felfokozott jelentőségét pedig több körülmény indokolja. Az ünnepség, mely ünnepi jellegén kívül nagyarányú megnyilatkozása is lesz Lorain magyarsága — és igy képletesen az egész amerikai magyarság — egységének, s történelmi, valamint faji öntudatának; az egész magyarság testvéri összefogásának. Magyar egységet szolgál a Magyar Nap! A magyarság egysége, — most, amikor hazánk szabadsága, óhazai véreink jövője, nemzetünk fennmaradása, vagy a vörös pokolban való elsülyedé&e forog kockán, — elsőrangú tényező a világ népei szemében. Éppen ezért bűnös minden magyar, aki most egység helyett széthúzást, egyetértés helyett pártoskodást szit. Jogos igényeink, amelyek hazánk és testvéreink szabadságát -és függetlenségét célozzák, csak úgy nyerhetnek teljesedést, ha a világnak meg tudjuk mutatni, hogy egyek vagyunk erőben, akaratban, elszánásban és —. tettekben! Ezért bűnös minden magyar, aki most, — amikor az 1956 októberi szabadságharc után ránkterelődött az egész világ figyelme, — szövetségeket, egyesülésekét .s különböző cimü és nevű politikai érdekcsoportokat alapit, szervez, vezet, vagy abban csak részt is vesz s ezzel hozzájárul a magyarság minél nagyobb arányú szétforgácsolásához. Ezeknek csak egy céljuk van: a maguk pecsenyéjének megsütése. Közös célunkat, — melyért nem szűnhetünk meg harcolni és az élet által adott minden elképzelhető módon küzdeni, — hazánk és véreink megsegítését kizárólag úgy érhetjük el, ha mindennemű ellentétet, viszályt és pártoskodást eltemetve, megmutatjuk a világ népeinek, akik igazságos ügyünkben mellénk álltak, hogy bennünk hitben erős, tettekben bátor és akaratban egységes barátot találnak. Ellenségeinknek és cinkosaiknak pedig azt, hogy bár a fegyverünk csak benzines üveg, de erőnk az egység és védőnk az igazság! Ezért kell, hogy egységesek legyünk! Ezért kell politikai pártállásra és felekezetibe való tekintet nélkül részt vennünk mindannyiunk: ünnepén: a Magyar Napon! Ez nem a reformátusok és nem a katholikusok és nem is a zsidók ünnepe ! Ez az összmagyarság ünnepe! Az egység kinyilatkoztatásának ünnepe! Ezért kell, hogy ezen a “mindannyiunk ünnepén” mindannyian jelen legyünk! Lássák meg, tudják meg Lorain más nemzetiségből származó, — főképen angol lakói, s rajtuk keresztül • egész Amerika népe, — hogy vagyunk; hogy számottevően sokan vagyunk! S hogy ez a sok magyar egy akaraton van és egy hiten: a szabadság és az igazság hitén! Tudják meg, hogy az az erő és az a hit, amelyet Szent István, Hunyadiak, Kapisztránok és Kossuthok — nemrég pedig az októberi magyar ifjúság mutatott meg a világnak, — ma is él! Él erőnk a hitben, a tudományban, népünk történelmi elhivatottságának tudatában és az egységben. És él hitünk az erőben. Abban az erőben, mely népünket évezredes hányattatása és viszontagságai után is megtartotta. Abban az erőben, mely az elmúlt ezer esztendő tatár, török, német és orosz vérzivatarain átsegítette a magyart. Ez az erő kell, hogy megnyilatkozzon a magyarság egységében és a loraini Magyar Napon megjelenő magyarság tömegeiben, ma jobban, mint eddig bármikor! Különösen fontos most minden magyar’ megnyilatkozás : az Egyesült Nemzetek öt tagú különbizottsága megtette jelentését és a vérbetiport igazság, a magyar szabadságharc ügye nemsokára a nemzetek itélőszéke elé kerül. Bár ezektől a tárgyalásoktól nem várhatunk azonnal kézzelfogható, gyökeres változásokat, de amint a magyar szabadságharc meglazította az egész szovjet hazugság és terror birodalmat és bomlását is megindította, nem tudhatjuk, hogy — ha kellő erővel és egységgel lépünk fel és nem hagyjuk a szabadvilág érdeklődését ellanyhulni, — milyen további kisebb, vagy nagyobb eredményeket hozhat. Támogassuk a Nagybizottságot. A loraini Nagybizottság, mely addig is szép eredménynyel munkálkodott az amerikai magyarság egységén, a Congressman A. D. Baumhart Magyar Nap-i angol szónok Fr. P. Szelényi Imre Magyar Nap-i szónok szabadságharc kitörésének hírére azonnal fokozott tevékenységbe kezdett és közel 11.000 dollárt gyűjtött össze napok alatt a magyar-ügy támogatására. A szabadságharc után pedig a hazájukból menekülni kényszerülteit közül 83 férfit és nőt, — köztük több gyermekes családot, — hozott Camp Khmerből és telepített le Lorainba. Számukra otthont, munkát szerzett. Megélhetésüket biztosította és őket amerikai, uj életük megalapozásában minden tekintetben támogatta. Ez a Nagybizottság munkájában egy pillanatra sem szünetel, hanem lankadatlan szorgalommal dolgozik és készül a rá váró es esetleg nemsokára bekövetkező újabb, talán az eddigieknél is fontosabb és nehezebb feladatok megoldására. Váltsuk meg könyveket a sorsolási Természetesen minden feladat megoldásának előfeltétele az anyagi alap. Ezt az alapot kívánja a Nagybizottság biztosítani és fejleszteni a Magyar Nap bevételéből is. Ezért a Nagybizottság sorsolási könyveket bocsátott ki. Kérjük városunk és a környék magyarságát, hogy ezeket a sorsolási könyveket — a nemes célra való tekintettel, — váltsák meg. Honfitársaikon, véreiken, talán épen rokonaikon, vagy barátaikon segítenek vele közvetve. A Nagybizottság emlékezetessé, ünnepé kivánja tenni ezt a napot a magyarság számára. Ezért nívós műsort készített elő, főképen az itt élő másod-, harmad-, negyed-generációs fiatalok részvételével. A magyar asszonyok pedig a magyar konyhaművészet minden remekét, — szemnek és szájnak ingerét, — felsorakoztatják, hogy emlékezetessé tegyék az 1957 augusztus 11.-i Magyar Napot. Ezért gondoskodnak jó, magyaros ételekről. Lesz finom házikolbász, szendvicsek, töltöttkáposzta, fánk és kávé. Kiváló jégbehütött italokkal olthatják szomjuikat a jóllakott ünneplők, vagy azok, kik Gyürke Ferenc és zenekara muzsikájára kihevültek a táncban. A gyermekek számára külön szórakozásról gondoskodik az intézőbizottság, a férfiak részére pedig kötélhuzási verseny lesz. A -magyarságnak ezen a fontos ünnepén több nem-magyar vendég is lesz. Elsősorban említjük Dave A. Baumhart, kongresszusi képviselőt, aki a magyarság ügyeinek legőszintébb harcosa és pártfogója. Dave Baumhart beszédet is fog mondani. A magyar nyelvű ünnepi beszédet Fr. P. Szelényi Imre, a Szt. József kórház lelkésze mondj a. Ugyancsak megjelenik városunk magyarbarát polgármestere, John C. Jaworsky is, aki számtalan esetben bebizonyította, hogy szintén jó barátja a magyaroknak. Ő is üdvözölni fogja az egybegyült közönséget. Rajtuk kívül még a loraini társadalmi egyesületek és a város társadalmi életének számos nevezetes és a magyarság körében ismert egyénisége jelezte, hogy részt szándékozik venni ünnepségünkön. Az ünnepély hivatalosan 12 órakor kezdődik. A Nagybizottság ez alkalomból egy kis könyvet ad ki, mely a műsort is részletesen ismerteti. A szép és változatos műsor mellett, akinek kedve lesz, táncolhat is délután 3 órától este 9-ig. A szórakozások érdekességét a sorsolás is fokozni fogja. Az első dij $50; második és harmadik dij egyegy asztali lámpa; negyedik dij egy kávéfőző és az ötödik dij egy nyári hintaszék. A sorsolási könyveket a Nagybizottság tisztikarának rármely tagjánál meg lehet váltani. Az ünnepség színhelye a Szent László Park lesz a Clinton Roadon. Kedvezőtlen idő esetén a Református nagyteremben fogják megtartani. Mindenkit magyaros vendégszeretettel hiv és vár a Nagyoizottság. Viszontlátásra a Magyar Napon! A HÉT ESEMÉNYEI VONJÁK FELELŐSSÉGRE NAGY IMRÉT — KÖVETELI RÉVAI JÓZSEF Révai József julius 24.-én Szegeden tartott beszédében követelte, hogy Nagy Imrét “vonják felelősségre.” Révai beszédét a Délmagyarország cimü újság közölte, idézve többek között azt a kijelentését, hogy “Ha a kisebb bűnösöket bíróság elé állítják, akkor a főbünösöket miért nem ítélik el?” MÁR ÚJRA ÉPÜL A BESÚGÓ-RENDSZER A Társadalmi Szemle írja: “Minden tisztsséges polgárnak, aki hűséges a néphez és a szocializmus ügyéhez, erkölcsi és bizonyos esetekben törvényes kötelessége, hogy illetékes hatóságoknak jelentse, ha bál-mikor tapasztal valamit, ami sérti a nép érdekeit, vagy veszélyezteti a nép államának létét.” Ebből következik, hogy aki nem jelenti fel honfitársait, maga is a “törvény” karmaiba kerül, mint bűnpártoló KRUSHCHEV ÉS TITO Romániában három napig tanácskozott a Szovjetuniót és Jugoszláviát érintő kérdésekről. ^A tanácskozásokon a jugoszláv és a szovjet kommunista diktátor nem csak belső kérdésekről beszélgetett, hanem konferenciájuk felölelte a nemzetközi élet fontosabb problémáit, igy a “nemzetközi béke” kérdését is. A kiadott közlemény szerint megvitatták, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség a véleménykülönbségek kiküszöbölése érdekében. Ez a megállapítás világosan mutatja, hogy a két ország között még mindig jelentős nézeteltérés van s kérdés, hogy történt-e • komoly közeledés a két diktátor között. 1 Sztálin 1948-ban élesen bírálta Titot, addigi hü csatló- ' sát és barátját, s minden • nemzetközi kommunista szei’vezetből kiakolbólintotta. Az ok: a “titoizmus,” azóta fogalom lett világszerte. Tito, akinek országát szovjet csapatok még a világháború vége felé sem szállották meg, az önálló kommunizmus útjára lépett és megtagadta a szol- ; gai engedelmességet Sztálin- < nak. Tito ezután a semlegesség útját próbálta járni, sőt 1 félve a Szovjetunió támadásától, katonai és gazdasági segítséget fogadott el és kapott Amerikától. Tito azóta is az önálló kommunizmus hi- - vének és semlegesnek mondta magát, a hidegháborúban. Két évvel ezelőtt Krushchev elhatározta, hogy politikát változtat Tito irányában. Elment Belgrádba és ott egyezményt fogadott el, ami a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyát némileg szívélyesebbé tette. Eiz az egyezmény megsemmisülni látszott, amikor ’Tito a magyar szabadságharc ügyében elítélően nyilatkozott a szabadságharc kíméletlen és véres elnyomásáról. A magyar szabadságharc miatt megromlott jugoszlávszovjet viszony helyreállítása érdekében szovjet és jugoszláv megbízottak már hosszú hetek óta tárgyaltak bizalmasan. E tárgyalások eredményeképen jött létre a romániai találkozó. Bár a találkozó után is a megoldatlan kérdések tömege maradt, megfigyelők szerint ez a találkozó igen közeli és szívélyes jugoszláv-szovjet kapcsolatokat eredményezhet. ❖ A KOMINTERN, vagy Kominform, — a nemzetközi kommunista világszervezet — feltámasztásáról is szó eshetett Krushchev és Tito találkozója során. Erre vall az, hogy Kuusinen finn származású kommunista vezér, aki tagja a szovjet kommunista vezérkarnak, s kezében tartja a világbéke ellen szövetkezett nemzetközi kommunista össze esküvés szálait, szintén jelen volt a megbeszéléseken. A Kominternt a második világháború alatt szüntette meg Sztálin, hogy a nyugati szövetségesekkel elhitesse barátságos szándékait s világhódító álmai végét. Nem sokkal később megszületett a Kominform, ami tulajdonképen a Komintern más név alatt történő felélesztése volt. Mindkettőnek az volt a feladata, hogy a világ kommunistáit összefogja és eszközök válogatása nélkül szolgálja a kommunizmus ügyét szerte a világon. A Kominformot hivatalosan Krushchev/ szüntette meg, de valójában egy pillanatig sem szünetelt. Kuusinen és társai Moszkvából irányítják a kommunista bábokat világszerte. Tito, aki a független jugoszláv politika mellett kardoskodik ma is, lehetséges, hogy beleegyezett egy uj, nemzetközi kommunista világszervezet megteremtésébe. Nincs kizárva, hogy Kina is érdeklődne egy ilyen uj világszervezet iránt, ha annak keretében a Szovjetunió, Kina és Jugoszlávia, — legalábbis egyes kérdésekben, — egyenlőknek lennének elismerve. A nemzeti kommunizmus vizein evező Lengyelország is könnyen érdekeltséget vállalna egy ilyen vállalkozásban. Ha ezek a következtetések helyesek, akkor Moszkva újból mesteri sakkhuzást tett. Feléleszti a szabadvilágot állandóan fenyegető világszervezetét és ebben tömöríteni tudná azokat a kommunista államokat, amelyek — legalább is a látszat-függetlenség megadása nélkül, — nem haladnának a szovjettel való teljes együttműködés utján. ❖ BULGANIN, a szovjet bábminiszterelnök nem volt jelen a romániai találkozón. Eddig miég sohasem volt távol, ha Krushchev fontosabb nemzetközi útra indult. Mostani távolléte annál is inkább gyanús, mert már hetek óta találgatják, hogy Bulganint félre állítják és helyette Zhukov marsall veszi át a Szovjetunióban Krushchev mellett a másodhegedűs szerepét. Egyelőre óvatosaknak kell lenni a találgatások során, de a jelek mindenesetre arra vallanak, hogy a Szovjetunióban ezentúl Krushchev mellett, sőt esetleg nemsokára Krushchev fölött, Zhukov hadügyminiszter egyre fényesebben ragyogó politikai csillaga mutatja a szovjet politika követendő útjait. ❖ KÍNÁBAN a vörösek megelégelték azt a kis látszatszabadságot, amit a lakosságnak hónapokon keresztül engedélyeztek. Miután látták, hogy ezek a látszat-engedmények nem változtatják meg a nyugat magatartását, ismét kimutatták a foguk fehérjét. Az elmúlt hetek során többszázezer embert letartóztattak és tízezrével végezték ki közülük azokat, akik a látszat-szabadság hónapjaiban kommunista elleneseknek bizonyultak. ❖ A LONDONI LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOKON Amerika újabb drámai ajánlatot tett a világbéke megmentése érdekében. Dulles külügyminiszter Eisenhower elnök kérésére Londonba repült s ott fontos tanácskozásokat folytatott a többi nyugati hatalom megbizottaival. E tanácskozások során ismét sikerült a nyugati hatalmak álláspontját közös nevezőre hozni. A nyugatiak megállapodtak abban, amiben eddig különbözött az álláspontjuk, nevezetesen a légi (Folytatás a 2.-ik oldalon)
