Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - KILÁTÓ - Gaálné Barcs Eszter - Dékány Szilveszter: Látogatás az Európa Unió Történeti Levéltárában
6565 2022/1. ▪ 63 – 67. nyitotta meg kapuit a nagyközönség és a kutatók előtt. A helyszínválasztást az indokolta, hogy az EUI az európai integráció jogi, gazdasági, politikatudományi és történeti vonatkozásai tudományos kutatásának elsődleges központja. A posztgraduális és posztdoktori programokat több fakultáson is működtető intézmény 1972 óta fogad hallgatókat, az uniós tagállamok kormányközi szervezeteként. Hazánk – Csehország közeljövőben esedékes csatlakozását követően – Litvánia és Horvátország mellett azon három uniós tagállam egyike, amelyek nem vesznek részt az EUI munkáját támogató együttműködésben. A firenzei levéltár őrzi, és a kutatók számára hozzáférhetővé teszi az EU intézményeinek, testületeinek, szervezeteinek maradandó értékű dokumentumait. A levéltár őrizetében mintegy 8000 iratfolyóméter, 450 000 levéltári dokumentum, több mint 250 fond található, a könyvtára több mint 15 000-es állománnyal rendelkezik. A levéltár éves gyarapodása kb. 200 ifm, amely részben az intézményi, részben a személyi letétekből áll. Az Európa Tanács 2015/496. sz. rendeletét követve minden EU-s szerv, intézmény, ügynökség köteles a saját iratait beadni az intézménybe (az Európai Unió Bírósága és az Európai Központi Bank kivételével, ahol ez önkéntes alapon működik). 2014 óta az EU Bírósága (EUB, Court of Justice of the European Union) is a firenzei levéltárba küldi történeti értékű dokumentumait. 2016 óta papíralapon és digitálisan egyaránt átveszik a levéltárba utalt iratokat. A hozzáférhetővé tétel előtt minden papíralapú dokumentumot digitalizálnak, aminek tényét feltüntetik a savmentes dobozokon. A firenzei archívum gyűjtőkörébe tartoznak az európai integrációban érintett egyének, nemzetközi szervezetek levelezései. A honlapjukon elérhetőek a fondok leírásai és az iratanyag referensei is. A levéltár által őrzött fondok négy nagyobb különálló egységbe sorolhatók: az EU intézményei, magánszemélyek, vállalati testületek, és az ún. levéltári gyűjtemények. Az EU intézményei fondcsoportban az Európa Parlament, Minisztertanács, Európai Bizottság, Számvevőszék, Gazdasági és Szociális Bizottság, Európai Beruházási Bank, Európai Űrügynökség és további ügynökségek, intézetek iratanyagai találhatóak az 1950-es évektől kezdődően. Eddig mintegy 160 magánszemély, különböző nemzetiségű, az európai integrációhoz köthető magas rangú politikus, államférfi irathagyatékát helyezték el a levéltárban. A harmadik egységbe tartozik többek között az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) fondja, amely a szervezet működése idején, az 1948–1961 között keletkezett iratokat foglalja magába. Ide tartoznak az Európa-párti mozgalmak iratanyagai is, mint például az a páneurópai mozgalom korai időszakára vonatkozó iratcsomag, amely a kilencvenes évek elején Oroszországból került ide másolatban. A negyedik csoport gyűjteményes fondjai közül kiemelendő az „Európa atyja”-ként emlegetett Jean Monnet-ra vonatkozó összegyűjtött források, akárcsak az Európai Parlament különböző politikai frakcióinak iratanyaga. A gyűjtemények anyagát magánlevéltáraktól, alapítványoktól, nemzeti levéltárakból, EU-tagállamok külügyminisztereitől, diplomáciai iratanyagból gyűjtötték össze. Ezek kiegészítik az EU szervezeteinek, intézményeinek iratanyagait. A levéltár rendelkezik az EU-t népszerűsítő filmgyűjteménnyel is. Külön említésre méltó a HAEU audiovizuális gyűjteménye, amely több mint 60 000 fényképet, jelentős mennyiségű plakátot, mintegy 7500 hangfelvételt és oral history Látogatás az Európai Unió Történeti Levéltárában
