Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Sipos András: Ember Győző terminológiai lexikona és a levéltári terminológia mai problémái
40 Levéltári Szemle 72. évf . 40 Levéltári Szemle 72. évf . egész” koncepcióra, 46 illetve ennek összekötésére a proveniencia-elvnek megfeleltethető francia prin cipe du respect des fonds fogalmával. A gyűjtemény „szervetlen fond”-ként való megjelölését illetően Ember maga is megjegyzi: „A külföldi levéltári terminológia általában csak a szerves fondot tekinti fondnak, és – minden jelző nélkül – fondnak nevezi.” (12-177) Az ICA terminológia szótára szerint a Fonds meghatározása: „the total body of re cords (1)/ archives (1) accumulated by a particular individual, institution or organisa tion in the excercise of its activities and functions”. 47 [Valamely személy, intézmény vagy szervezet tevékenysége és funkcióinak gyakorlása során felhalmozódott iratok/maradandó értékű iratok összessége.] Azaz egyértelműen az iratképzőt tekinti a fondképzés alapjának, de ezen belül kétféle értelmezésnek is teret nyit: az egyik szerint egy iratképző által termelt iratok összessége tekinthető fondnak, másik szerint ennek tartós vagy végleges megőrzést igénylő, illetve levéltárba került része.48 Gyűjtemény jellegű fondot valóban nem ismer, erre a collection fogalmat használja („artificial accumulation documents of any provenance ” [a provenienciára való tekintet nélkül mesterségesen ki alakított dokumentum-együttes]), ugyanakkor megjegyzi, hogy e fogalomnak létező használati módja az is, hogy laza értelemben magánirati együtteseket értenek alatta 49 Az ISAD(G) szabvány fond-fogalma előbbi értelmezéshez áll közel, hiszen nem csupán a szorosan vett, kizárólag maradandó értékű iratokat őrző intézmények gyakorlatához kíván zsinórmértékül szolgálni, azaz nem határoz meg választóvonalat irattár és levéltár között: „Valamely szerv, család vagy szervezet/testület tevékenysége, illetve funkcióinak gyakorlása során általa bármilyen adathordozón keletkeztetett és/vagy felhalmozott, bármilyen típusú és fajtájú iratok összessége.”50 A mesterségesen kialakított levéltári egységnek („gyűjteményes fondnak”) itt is a Collection kifejezés felel meg. Ember Győző a fond-fogalom ilyen mértékű kiterjesztéséhez kétségkívül a szovjet levéltári terminológiából merítette az ösztönzést. Ez azonban nem magyarázható valamiféle egyoldalú igazodásra való késztetéssel, hiszen az „irat” mint alapfogalom felváltását a szovjet terminológiára jellemző „dokumentummal” kifejezetten ellenezte, Welmann Imréhez hasonlóan. Inkább arról lehet szó, hogy a fond-fogalom 1950-es évek közepén végbement magyarországi adaptációja51 és ennek az 1962-es, alapjaiban máig érvényes fondszerkesztési alapelvekben52 kikristályosodott módja, ezzel együtt az Or szágos Levéltár ettől részben eltérő gyakorlata fölé teljesen koherensnek tűnő fogalmi építményt igyekezett felhúzni. 46 Muller–Feith–Fruin, 2019: 74.; Már Herzog József is megkülönböztetett, a fond fogalom bárminemű használata nélkül, „szerves” és „mesterséges” levéltári alakzatokat. Herzog, 1932. 47 Dictionary of Archival Terminology2 : 72. (kiemelések az eredetiben) 48 Az Ember Győző közreműködésével lefordított szovjet terminológiai kis szótár ehhez hasonlítható értelemben megkülönböztetett „dokumentumfondot” és „levéltári fondot”. Bélay–Ember, é. n.; 14., 29. 49 Dictionary of Archival Terminology2 : 40. (kiemelések az eredetiben) 50 ISAD(G)2 : 0.1 Fogalomtár 51 A fond-fogalom és fondrendszer hazai adaptációjáról ld. Horváth, 2019: 56–64. 52 A területi levéltárak fondjegyzékei, 1962. Sipos András
