Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - MÉRLEG - Polgár Tamás: Egy keresztényszocialista egyházi politikus gondolatai és élete a 20. század első felének Magyarországán. Mózessy Gergely (szerk.): Groger Miklós feljegyzései
74 Levéltári Szemle 72. évf . Egy keresztényszocialista egyházi politikus gondolatai és élete a 20. század első felének Magyarországán Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései. Források a Székesfehérvári egyházmegye történetéből V. Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, Székesfehérvár. 2022. 263 p. ISSSN 1588-7847 ISBN 978-963-88071-9-9 A történelmi eseményeket, helyzeteket eltérő nézőpontokból, sokfajta forrás alapján tárhatjuk fel, érthetjük meg, akár értékelhetjük is. A magyar levéltári hálózat könyvkiadói, forráspublikációs tevékenysége folyamatosan teszi elérhetővé a történész szakma és a történelem iránt érdeklődők számára a levéltárban őrzött forrásokat, amelyek lehetnek hivatalos szervek által keletkeztetett iratok, ego dokumentumok, naplók, visszaemlékezések vagy az egyházi közösségek, szervek által létrehozott egyházmegyei vagy plébániai iratok is. A magániratok, naplók, visszaemlékezések egy sajátos egyéni nézőpontból láttatják az egyénnel történt eseményeket, amelyek nemcsak róla szólnak, hiszen az adott szituáció is determinálhatja az egyén nézeteit, cselekedeteit. A magyar levéltárügy sokszínűségét bizonyítja az a forráskötet is, amely Griger Miklós sóskúti apátplébánosnak, politikusnak emléket állítva, kalauzol minket az I. világháborús, majd a két világháború közti Magyarország világába. Griger Miklóshoz a recenzensnek is van személyes kötődése, mivel Sopron vármegye választástörténetével foglalkozva a csornai választókerület képviselőjeként fellépő plébános személyéről, képviselői munkájáról a vármegyei lapok cikkein keresztül is szerezhetett információkat. A Mózessy Gergely kiváló szerkesztésében megjelenő kötet Griger Miklóssal kapcsolatos ego dokumentumokat és hivatalos iratokat is tartalmaz. Griger Miklós a Felvidékről Sóskútra kerülve 1912 és 1931 között látta el a sóskúti, majd 1938-ban bekövetkezett haláláig a bicskei plébánosi teendőket. Személyiségében a tett, a jobbítás szándéka folyamatosan jelen volt. Valószínűleg emiatt is vállalt politikai szerepet. A véletlen, de lehet, hogy az isteni gondviselésnek köszönhetően lett Csorna nemzet-, majd országgyűlési képviselője 1920 és 1935 között, majd később 1937-től haláláig a Lovasberényi választókerületet képviselte a parlamentben. Kortársai szerint is folyamatos harcot folytatott. Harcolt a sóskúti plébánia kegyurával a káptalannal, harcolt püspökével, Prohászka Ottokárral is, aki nem nézte jó szemmel politikusi szereplését, és harcolt a magyar kormánypárttal is hol ellenzékben, hol a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt kormánytámogató tagjaként, hol saját pártot alapítva a Legitimista Párt vezetőjeként. A szerkesztői bevezető szerencsére nem egy kronologikus és lakonikusan összegzett pályaképet ad. A különböző aspektusokból megvilágított személyiség így még közelebb kerül az olvasóhoz. A magyar történelem sorsfordulóinak átélése, a krízishelyzetekben MÉRLEG
