Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - MÉRLEG - Polgár Tamás: Egy keresztényszocialista egyházi politikus gondolatai és élete a 20. század első felének Magyarországán. Mózessy Gergely (szerk.): Groger Miklós feljegyzései
75 2022/4. ▪ 74 – 76. elviselt események, jól mutatják egy ember karakterét. Griger Miklós a sorsfordító időkben személyes sorsával nem törődve mindvégig a hívek biztonságát és a rá bízott település békéjét tekintette elsődlegesnek. Griger kiváló szónok volt. E minőségében számtalan megjelenése volt, s beszéde maradt fenn, amelyekből néhány teljes szöveggel került be a kötetbe. Politikusi minőségében keresztényszocialistának tartotta magát, a nép barátjának. A forráskiadványban megjelenő szövegekből láthatjuk Trianonról, a revízióról, a legitimizmusról, s a földkérdésről alkotott véleményét. Griger Miklós személyiségét a sóskúti plébánia historia domusában vezetett személyes bejegyzései által is megismerhetjük. A kiadvány felét kitevő szöveg a püspöki levéltárba plébániai letétként bekerülő 700 oldalas historia domus egy része. Griger az 1912 és 1931 közti időszak eseményeit sokszor évekkel a történések után vetette papírra. Ne várjunk tehát napló jellegű kiadást! Az I. világháborút követő október/november eseményeit rögzítette naplószerűen. A szerkesztő, mint ahogy a bevezetőben is jegyezte, inkább tematizálva, mint a historia domus szerkezetét követve közölte a plébánia történetét őrző kötetből a 116 oldal terjedelmű részt. Nem tudjuk meg, hogy bizonyos közlések a historia domus mely lapján szerepelnek. Griger és elődje, Kálmán Károly rövid életrajza után közel 70 oldalon keresztül, megfelelő magyarázó, szövegkritikai jegyzetekkel ellátva olvashatunk arról, ami egy közel 2600 lelkes településen, illetve Fejér vármegyében történt. A histora domus lapjain elevenedik meg egy káptalani kegyuraságú plébánia élete, a plébános által beindított egyházi misszós tevékenység, és magáról a közösség életéről is olvashatunk, továbbá megtudhatjuk azt is, hogy egy korabeli plébános milyen egzisztenciális körülmények között élt. A magyar történelem sorsfordulóinak helyi eseményeiről, a forradalmak koráról részletes képet kapunk Griger Miklós feljegyzéseinek köszönhetően. Ezek a részek a korszak történészei által is felhasználható információkat tartalmaznak. Hogy zajlott az élet 1918–1919-ben egy kis településen? Kevés olyan alulnézetet bemutató ego dokumentummal rendelkezünk, amely ezen korszak mikrovilágát mutatja be. Egy-egy település helytörténeti munkáiban is hely- vagy forráshiány miatt ilyenfajta visszaemlékezéseket nem nagyon olvashatunk. Lehet, hogy egy hosszabb lábjegyzetet vagy a bevezetőben egy hosszabb bekezdést érdemes lett volna szentelni az események színterét adó Sóskút település történetének., amely akkor Fejér vármegyéhez, 1946 január 1-től azonban már Pest vármegyéhez tartozott. Sóskút történetét még érdekesebbé teszi az, hogy a település egy vegyes nemzetiségű helység, ahol a miséket is ennek megfelelően magyarul és „tótul” kellett tartania a plébánosnak. A Griger Miklós által írt historia domus rész faktografikus adatokat is tartalmaz. Az I. világháborúba bevonult katonák neveit is feltüntette a szerző, valamint a háborúban sérülést szenvedett, eltűnt, meghalt katonák neveivel együtt 518 sóskúti katonára találunk adatot. A forradalmak Fejér megyei papi áldozatainak is emléket állít feljegyzéseiben az apátplébános. Mózessy Gergely szerkesztői bevezetőjében jelezte, hogy Griger által sajnos a politika boszorkánykonyhájába nem tudunk betekinteni. Az eseményeket csak néhány esetben, pár elejtett mondat alapján rekonstruálhatjuk, mint például az 1920-as csornai MÉRLEG
