Levéltári Szemle, 72. (2022)

Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - MÉRLEG - Polgár Tamás: Egy keresztényszocialista egyházi politikus gondolatai és élete a 20. század első felének Magyarországán. Mózessy Gergely (szerk.): Groger Miklós feljegyzései

75 2022/4. ▪ 74 – 76. elviselt események, jól mutatják egy ember karakterét. Griger Miklós a sorsfordító idők­ben személyes sorsával nem törődve mindvégig a hívek biztonságát és a rá bízott te­lepülés békéjét tekintette elsődlegesnek. Griger kiváló szónok volt. E minőségében számtalan megjelenése volt, s beszéde maradt fenn, amelyekből néhány teljes szöveggel került be a kötetbe. Politikusi minőségében keresztényszocialistának tartotta magát, a nép barátjának. A forráskiadványban megjelenő szövegekből láthatjuk Trianonról, a revízióról, a legitimizmusról, s a földkérdésről alkotott véleményét. Griger Miklós személyiségét a sóskúti plébánia historia domusában vezetett sze­mélyes bejegyzései által is megismerhetjük. A kiadvány felét kitevő szöveg a püspöki levéltárba plébániai letétként bekerülő 700 oldalas historia domus egy része. Griger az 1912 és 1931 közti időszak eseményeit sokszor évekkel a történések után vetette pa­pírra. Ne várjunk tehát napló jellegű kiadást! Az I. világháborút követő október/november eseményeit rögzítette naplószerűen. A szerkesztő, mint ahogy a bevezetőben is jegyezte, inkább tematizálva, mint a historia domus szerkezetét követve közölte a plébánia törté­netét őrző kötetből a 116 oldal terjedelmű részt. Nem tudjuk meg, hogy bizonyos közlések a historia domus mely lapján szerepelnek. Griger és elődje, Kálmán Károly rövid életrajza után közel 70 oldalon keresztül, megfelelő magyarázó, szövegkritikai jegyzetekkel ellátva olvashatunk arról, ami egy kö­zel 2600 lelkes településen, illetve Fejér vármegyében történt. A histora domus lapjain elevenedik meg egy káptalani kegyuraságú plébánia élete, a plébános által beindított egyházi misszós tevékenység, és magáról a közösség életéről is olvashatunk, továbbá megtudhatjuk azt is, hogy egy korabeli plébános milyen egzisztenciális körülmények között élt. A magyar történelem sorsfordulóinak helyi eseményeiről, a forradalmak koráról részletes képet kapunk Griger Miklós feljegyzéseinek köszönhetően. Ezek a részek a kor­szak történészei által is felhasználható információkat tartalmaznak. Hogy zajlott az élet 1918–1919-ben egy kis településen? Kevés olyan alulnézetet bemutató ego dokumen­tummal rendelkezünk, amely ezen korszak mikrovilágát mutatja be. Egy-egy település helytörténeti munkáiban is hely- vagy forráshiány miatt ilyenfajta visszaemlékezéseket nem nagyon olvashatunk. Lehet, hogy egy hosszabb lábjegyzetet vagy a bevezetőben egy hosszabb bekezdést érdemes lett volna szentelni az események színterét adó Sóskút település történetének., amely akkor Fejér vármegyéhez, 1946 január 1-től azonban már Pest vármegyéhez tartozott. Sóskút történetét még érdekesebbé teszi az, hogy a tele­pülés egy vegyes nemzetiségű helység, ahol a miséket is ennek megfelelően magyarul és „tótul” kellett tartania a plébánosnak. A Griger Miklós által írt historia domus rész faktografikus adatokat is tartalmaz. Az I. világháborúba bevonult katonák neveit is fel­tüntette a szerző, valamint a háborúban sérülést szenvedett, eltűnt, meghalt katonák neveivel együtt 518 sóskúti katonára találunk adatot. A forradalmak Fejér megyei papi áldozatainak is emléket állít feljegyzéseiben az apátplébános. Mózessy Gergely szerkesztői bevezetőjében jelezte, hogy Griger által sajnos a po­litika boszorkánykonyhájába nem tudunk betekinteni. Az eseményeket csak néhány esetben, pár elejtett mondat alapján rekonstruálhatjuk, mint például az 1920-as csornai MÉRLEG

Next

/
Thumbnails
Contents