Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - Herédi Attila: Gondolatok a Tervtárban. Az Építési Ügyosztályok Tervtára Budapest Főváros Levéltárában
19 2022/4. ▪ 5 – 26. tervekre természetesen sok veszély leselkedett a nem megfelelő tárolási körülményektől (például elázás) kezdve a szakszerűtlen kezelésig (például túlbuzgó selejtezés), de a BFL levéltárosai mindig is törekedtek a műszaki iratok átvételére. 49 Hiányzik egy terv? A Tervtár a fentebb vázoltak miatt ugyan a legteljesebb, és ügyviteli szempontból egyértelműen a BFL leghasznosabb tervgyűjteménye, azonban ebben az állományban is jó néhány hiátus van. Ez pedig a Kutatószolgálaton is jellemzően előkerülő, akut problémává válhat. Miért hiányozhatnak tervek egy kifejezetten használati célra összeállított, rendkívül fontos iratsorozatból? Ennek több oka lehet: a legkézenfekvőbb, hogy bizonyos anyagok eleve nem érkeztek be az iratképzőktől, vagy a rossz tárolási körülmények miatt elpusztultak, illetve esetenként egy-egy hivatali kikölcsönzés után nem kerültek vissza a gyűjteménybe. Ahogyan korábban szó esett róla, 1950-től a főváros helyett a kerületek lettek az elsőfokú építési hatóságok. Emiatt és az időközbeni szabályozások által csökkentett, kötelezően beadandó tervdokumentációk példányszáma miatt a Központi Városházán kialakított tervtárba csak ritkán jutottak el az eredeti anyagok, hiszen az ügyeket helyben irattárazták. Több kerületi tanácsnál is azonban a közel évszázados hagyományt követték, és a hatóságnál maradó egyetlen tervsorozat-példányokat továbbra is a Központi Városháza tervtárába küldték. Így fordulhat elő, hogy bizonyos, a korszakban keletkezett tervekből vagy csak a Városházán, vagy csak a kerületi tervtárban található példány (adott esetben viszont akár duplum is). A „tendenciózus” hiányok leggyakoribb példái a tanácsi időszakban épült társasházak; az 1950–80-as években ugyanis nagyon sok, pár házból álló „kislakótelepet” létesítettek (főleg a főváros budai oldalán), amelyekben jellemzően egy-egy munkahely dolgozói kaptak lakást. Ezeknek a lakóépületeknek a tervei sokáig a kerületeknél maradtak, és csak a rendszerváltást követően kerültek be a levéltárba. Így ezek a dokumentációk megmaradtak, csak jóval nehezebb őket kikeresni a kerületi tanácsok műszaki osztályainak iratrengetegéből. 50 Gyakori kutatótermi eset, hogy a Tervtárból kikért helyrajzi számon csak a (már lebontott) előzményépület anyaga található meg. Ez a fentebb vázolt építési hatósági változások miatt lehetséges, vagyis az újabb tervek kint maradtak a kerületi irattárban, és a levéltárba kerülve is megőrizték tanácsi provenienciájukat. Ilyenkor is a tanácsi fondokban kell utánanézni az újabb terveknek, ami bonyolult, időrabló tevékenység egy ilyesmiben járatlan személy számára, hiszen a kerületi tanács műszaki osztályának mutatóit kell átböngészni a keresett utca/házszám birtokában (a helyrajzi számot általában nem jegyezték fel a mutatókban), és találat esetén sem biztos, hogy maga az irat be is került a levéltárba. 49 A Lvt. előírásait egyes önkormányzatok sajnos nem minden esetben tartották be, ezért bizonyos kerületekből nem sikerült átvenni a levéltárérett tervdokumentációkat. 50 Ehhez hozzájárul még az a sajátos eljárás, hogy a lakótelepek meghatározott ütemezés szerint épültek, és ezért is nehéz egy-egy konkrét ingatlan vagy helyrajzi szám megtalálása. Gondolatok a Tervtárban
