Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - Herédi Attila: Gondolatok a Tervtárban. Az Építési Ügyosztályok Tervtára Budapest Főváros Levéltárában
18 Levéltári Szemle 72. évf . További fontosabb tervanyagsorozat az ún. Közületi Tervtár, amely nem más, mint a fővárosnak mint beruházónak az építkezéseit tartalmazó tervgyűjteménye,41 s jóllehet, nem engedélyezési eljárási dokumentációkat tartalmaz, érdemes a régi középületeket itt is kutatni, mert sok, még ma is álló épület tervei csak itt találhatóak meg. Szintén rendkívül kutatott az egykori Budapesti Műemlékfelügyelőség (BMF) iratanyaga42 – annál is inkább, mert egy-egy régebbi, híresebb épületről sokszor nem ma radt fenn eredeti tervrajz, de a BMF-ben találni róla alapos felmérési dokumentációt, később készült, de nagyon jól használható terveket és többnyire alapos történeti kutatásokon alapuló műleírást, fotókat is. Hasonlóan gazdag még tervekben néhány építésznek vagy építési vállalkozónak a BFL-ben őrzött irathagyatéka (például Ybl Miklósé,43 vagy Sorg Antalé, 44 ), illetve egyes, szocialista kori építőipari vállalatok levéltárba került iratai (BUVÁTI, KÖZTI, FIMŰV stb.).45 Szintén kutatottak a Budapest kertépítészetével kapcsolatos tervek. 46 Az imént felsorolt építészeti iratsorozatokban viszont annyival problémásabb a kutatás, hogy anyaguk – az eddig említettekkel ellentétben – nem darabszinten rendezett, és a mai helyrajzi szám alapján sem lehet kereséssel megtalálni az egyes tételeket a Levéltári Nyilvántartó Rendszerben, korabeli címre, vagy az épület megnevezésére keresve azonban kaphatunk releváns találatokat. További lehetőségként a levéltári struktúrában érdemes böngészni vagy referensi segítséget kérni. A kutatók (főleg az ügyfélkutatók) számára azonban a legfontosabb, további „tervlelőhely” a szocialista kori tanácsi fondokban47 található: ez a volt kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága műszaki osztályainak BFL-be került iratanyaga.48 Korábban már szó esett arról, hogy Nagy-Budapest létrejöttétől a kerületek lettek az elsőfokú építési hatóságok, így az 1950–1990 közötti tervdokumentációk alapvető őrzési helye is a kerületek tervtára (irattára) lett. A közel negyven éven át (vagy még tovább) helyben őrzött 41 BFL XV. 17. d. 328 42 BFL XV. 17. e. 306 43 BFL XV. 17. f. 331. Az Ybl-tervhagyaték nagy része elérhető az interneten a BFL Ybl-Archívumában: http://ybl.bparchiv.hu/. (Letöltés ideje: 2021. augusztus 19.) 44 BFL XV. 17. f. 834 45 Ezeknek a megszűnt, szocialista nagyvállalatoknak többnyire vagy volt jogutódjuk, vagy a felszámoláskor újonnan alakult cégek szerezték meg az irattári anyagaikat, így a BFL-be került iratok sok esetben kevéssé használhatók a kutatók többsége számára, illetve olykor erős átfedést mutatnak más korabeli tervezőcégek hagyatékával (például a FIMŰV által a védett épületek felújítására készített tervek sokszor megtalálhatóak a BMF-ben is). Ennek ellenére ebben is érdemes kutatni, mert lehetnek bennük csak itt fennmaradt tervanyagok. 46 BFL XV. 17. d. 1514 47 BFL XXIII. 201– 222. Itt a fond száma rögtön utal is a kerületre (pl. 212 = 12. kerület). A megmaradt és átvett műszaki iratok külön állagban találhatók meg. 48 A tanácsi, önkormányzati iratkezeléssel, tervtári ügyintézéssel kapcsolatos tájékoztatásért, hasznos tanácsaikért itt szeretnék köszönetet mondani a BFL II. Iratőrző Főosztálya munkatársainak: Szeitz Istvánnak, Varga Katalinnak és Vezsenyi Péternek, valamint dr. László Zsófiának és Lakatos Ferencnek, akik a műszaki iratokra vonatkozóan kidolgozták a BFL és a kerületi irattárak együttműködésének metódusát. Herédi Attila
