Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Sipos András: Ember Győző terminológiai lexikona és a levéltári terminológia mai problémái
28 Levéltári Szemle 72. évf . 28 Levéltári Szemle 72. évf . Miért vállalkozott minderre, teljes embert kívánó hivatali, tudományszervezési feladatai és szintén erős, teljesíthetetlen vállalásokkal terhelt történettudományos ambíciói mellett? Döntésének személyes és szakmai motívumai egyaránt voltak. Háttér és előzmények Míg történészi pályafutását a 18. századi Államtanács magyarországi politikáját bemutató hatalmas forráskiadvánnyal,4 addig levéltárosi-levéltártudományi pályafutását egy levéltári kézikönyv megírásával tervezte betetőzni. A lexikon révén nemcsak kiérlelt fogalomrendszerre és koncepcionális keretre tett szert, de azáltal, hogy azt tematikus felépítésben készítette el, egyben egy levéltári kézikönyv részletes vázlatát is kidolgozta. „A terminológia mintegy csontváza a kézikönyvnek, amely bővebben kifejti azt, amiről a terminológia csak röviden szól, a test további részeit rakja a csontvázra. [...] Az egyes csoportokon belül a fogalmakat jelölő kifejezéseket olyan sorrendben helyeztem el, amilyenben egy kézikönyvben tárgyalnám őket.” 5 Az 1960/70-es években a levéltárügy és a levéltáros szakma fejlődése nemzetközileg és hazánkban egyaránt olyan fázisba jutott, hogy az országonként egységes, vagy legalábbis irányadó terminológia kidolgozása, illetve a különböző nyelveken vagy adott nyelven különböző országokban és levéltári rendszerekben használt fogalmak egymásnak való megfeleltetése, tartalmuk azonosságainak és eltéréseinek tisztázása különösen aktuális, sokakat foglalkoztató kérdésnek számított. A modern levéltártan alapvetését és a levéltáros szakma professzionalizációjának egyik mérföldkövét jelentő, 1898-ban megjelent Holland Kézikönyv6 első fordítóinak (német: 1905, olasz: 1908, francia: 1910) már nagyon is meg kellett küzdeniük a terminológia átültetésének problémájával. Miközben bármely levéltári szakszöveg vagy levéltári anyagra vonatkozó leírás pontos megértésének kulcsát a levéltári egységek és levéltári szintek, az irat- és segédletfajták megnevezéseinek helyes értelmezése jelenti, ugyanazt a tartalmat más nyelvi környezetben, más iratkezelési és levéltári hagyományokra épülő kifejezéskészlettel nem, vagy csak nagy körültekintéssel, körülményes magyarázatokkal kísérve lehet visszaadni. És ha mégis létezik azonos szótári jelentésű kifejezés, annak egyszerű tükörfordítása vaskos félreértésekhez vezethet.7 Amióta a levéltárak közötti nemzeti és nemzetközi szintű kooperáció túllépett a szakmai tapasztalatok cseréjén, az elmélet és módszertan egységesítésén, és felmerült az egységes tájékoztatás, különböző levéltárakban, különböző országokban őrzött forrásokat egységes rendszerben leíró segédletek igénye, az is világossá vált, hogy mindez működésképtelen az egyes levéltári rendszerekben alkalmazott levéltári egységek és szintek megfeleltethetőségének pontos tisztázása nélkül. A levéltári informatika megjelenése, az adatmegosztás, a közös adat-4 Kulcsár, 2020. 5 Ember, 1982: 24–25. 6 Muller–Feith–Fruin, 2019. A magyar fordítás terminológiai nehézségeiről és ezek áthidalásának módjáról ld. Horváth J. András szerkesztői előszavát: uo. 65–67. 7 Ketelaar–Frings-Hessami, 2021: 1–3. Sipos András
